Thüringer Ambró, bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és nyilvános tanár, 1817-ben született Budán. 1835-ben lépett a piarista rendbe. 1839-ben szerzetesi fogadalmat tett és 1843-ban szentelték pappá. 1838-tól Besztercén, Vácott és Nyitrán tanító, 1848-ban Szegeden tanár lett. Ebben az évben nemzetőrként részt vett a szamosújvári csatában. 1849-től Kolozsvárott és Sátoraljaújhelyen fizika és történelem tanár, majd 1854-től Veszprémben a természettan és a német nyelv tanára lett, emellett a növendékek lelkiatyja is.
A Természettani ismeretek 1851-ben született. Ezt követően még három munkája jelent meg 1855-ben bekövetkezett haláláig. A Természettani ismeretek algimnázium, reál- és elemi iskolák magánhasználatára készült tankönyv, melyben a szerző a fizikához, kémiához és csillagászathoz kapcsolódó fogalmakat magyarázza rövidebb, hosszabb terjedelemben, a tanulók természettani ismereteinek bővítésére.
A kétkötetes mű egybekötött. Első része A testek közös s különös tulajdonai, A vegytannak kis ismeretével a meleg és a víztünetek alcímet viseli. A bevezető részben a természettan feladatai, gyarapodása, kellékei és haszna kerülnek bemutatásra, majd a testek tulajdonságait tárgyalja, mely igen gazdag jellemzőkkel bír. A testek különös tulajdonságai mellett a belső tulajdonságok is fontos szerepet kaptak a könyvben. Ebben a részben a kémia kapott teret, a második cikk a Vegyelemek összetétele címet kapta, melyhez az Életműtlen és az Életműves vegytan tartozik. Az előzőhöz a fémek és nem fémek tartoznak, az utóbbihoz pedig a testek szerkezete és alkotórészei. Az első kötet befejező részében a meleg hatása, terjedése, mértéke és eloszlása mellett a víztünetek fajtáiról és állapotáról olvashatunk. Ez utóbbi jól példázza a kötetben használt nyelvezet régies voltát, „víztünet” alatt a szerző egyes csapadékfajtákról szól, az eső, a hó, a jégeső mellett a harmat a dér a köd is szerepel.
A könyv második kötete öt fejezetből áll és A szilárd, híg s terjedékeny testek egyensúlya és mozgása címet kapta. Ebben a fizika és a csillagászat kapott nagyobb hangsúlyt. A tanulóknak nagy segítséget jelentett a szakszöveg megértéséhez, a kötetekben található számos, csodálatos, nyomtatott fametszet. Az első részben az erő, a mozgás, a hullámzás, a rezgés és hangtan után a világosság, a fény terjedése és törése kapott helyet. A harmadik rész a villanyosság, a negyedik a delejesség és az ötödik a csillagászat témára összpontosít. A csillagászat rész az égitestek mozgásával, a különböző körök bemutatásával, a világrendszerekkel és világtájakkal és a bolygók mozgásával, kiemelten a Nappal és a Holddal foglalkozik. A Föld külön figyelmet kapott a Természettani földrajz fejezetben a mű végén.
