000296582 - címsor

Gyümölcsfa-kertészet vagy, A gyümölcsfák tenyésztése-, nemesítése-, növelésének megóvásuk- s orvoslásuknak, - úgy a szőlőtövek mívelésének alapos előadása két hasznos függelékkel, a nép felfogásához alkalmazva

000296582 - bal

000296582

ugras

Cím: Gyümölcsfa-kertészet vagy, A gyümölcsfák tenyésztése-, nemesítése-, növelésének megóvásuk- s orvoslásuknak, - úgy a szőlőtövek mívelésének alapos előadása két hasznos függelékkel, a nép felfogásához alkalmazva
Szerző: Oláh János
Impresszum: Komárom : Szigler testvérek, 1854
URI: https://go.ogyk.hu/ogy01-000296582

000296582 - könyvismertető

Oláh János református lelkész, író (Papkeszi, 1793 – Nagy-Pécsely, 1867. szeptember 10.). Tanulmányait előbb Köveskálon, majd 1817-ben Pápán végezte. 1821-ig Szentgálon volt akadémiai rektor, majd néhány havi segédlelkészkedés után, 1822-ben rendes lelkésznek választották Antalfára. Később Rátóton és Litéren is huzamosabb ideig szolgált. 1842-ben került Nagy-Pécselyre (ma Pécsely). 1845-ben megválasztották egyházmegyéje tanácsnokának, 1847-ben aljegyzőnek, majd az 1850-es években jegyzőnek. Később az egyházmegye esperese lett.

Oláh János már fiatalon munkatársa lett a Tudományos Gyűjteménynek. Különösen a természettudományokat kedvelte, azonban az ebben a tárgykörben született cikkei jelentős része kéziratban maradt. Fennmaradt írása, a Gyümölcsfa-kertészet… a gyümölcstermesztéssel és benne kiemelten a szőlészet alapismereteivel foglalkozó alapmunka. Megjelenése idején színvonalas kiadványnak számított, a kor idegen nyelvű tudományosságának megfelelően. A szerző külföldi írók művei alapján, a saját tapasztalataira alapozva írta meg munkáját. Oláh leírása a gyümölcstermesztés tárgykörében a csemeteiskolától a gyümölcsfeldolgozás különféle módozatáig minden lényeges munkafolyamatra kiterjed. A kötet kiállítása igényes, fametszetekkel illusztrált. Kis szépséghibája, hogy az ábrákat nem mindig oda nyomtatták, ahová azok egyértelműen tartoznak. E kiadvány akkoriban a legnagyobb hírverést egyértelműen a szőlőkertészetet, és a „borkezelés” tudományát leíró függelék miatt kapta. Bár a földművelés sok-sok évszázados hagyományra tekintett már vissza hazánk területén, a gyümölcsfa kertészetet mégis idegen, elsősorban sváb szokásnak tekintette a falvak népe és az csak nehezen gyökeresedett meg a háztáji gazdálkodásban.

„Jelen helyzetünk int, hogy minden darab földnek, különösen lakhelyeinkhez csatolt kerteinknek a lehető legtöbb hasznát vegyük. Minthogy a magyar, természeténél fogva a lassú haladásnak s majdnem a haladni nem akarásnak hő barátja azonban szinte természeti jó hajlamánál fogva örömest engedi is magát tekintélyes tanácslás által vezéreltetni.”

BZS