A képviselõ által benyújtott irományok
![]() |
|
Csintalan Sándor (MSZP) Budapest 13. sz. (IX-XX. ker.) választókerület 1954. október 5-én született Cegléden (Pest megye). Édesapja, Csintalan Sándor (1921) a BKV buszvezetõje volt, ma már nyugdíjas. Édesanyja, Reznák Ilona (1931) villamosvezetõként kezdett dolgozni, majd rövid ideig háztartásbeli, 1970-tõl pedig a Csemege Kereskedelmi Vállalat pénztárosa, illetve eladója volt. Testvére, Katalin (1961) szociális munkás. Elvált, két gyermeke van: Nóra (1982) és Márton (1986) tanulók. Szülei egy pesti vizes pincelakásban éltek, ezért édesanyja a Cegléden élõ nagyszülõknél lakott fia születésekor. Kisgyermekkorát is ott töltötte, míg szülei másik lakásba nem költöztek. Általános és középiskolai tanulmányait már Budapesten végezte, 1973-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Két évig különbözõ munkahelyeken dolgozott, többnyire alkalmi munkásként: raktári segédmunkás az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtárban, segédmunkás gyárban, illetve a metróépítkezésen. 1975-ben jelentkezett a Kossuth Lajos Katonai Fõiskolára, felderítõ akart lenni. Két év után azonban leszerelt, és felvételi vizsga nélkül átvették az egri Ho Si Minh Tanárképzõ Fõiskola Budapesti Kihelyezett Tagozatára. Egy év után Egerben, levelezõ tagozaton folytatta tanulmányait, 1981-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. Néhány hónapig egy csepeli általános iskolában tanított, majd 1982. februártól a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának a titkára lett. 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus- pártbizottságának titkára. 1987-tõl 1990. márciusig a SZOT, illetve az MSZOSZ apparátusában dolgozott munkatársi, majd megbízott osztályvezetõi beosztásban. Rövid ideig munkanélküli, majd 1990 óta az MSZP apparátusában társadalompolitikai osztályvezetõ, illetve fõállású pártalkalmazott. 1992-tõl 1995. januárig a Kossuth Kereskedõház Kft. felügyelõbizottságának a tagja. 1991-tõl a Munkás-képviseleti Alapítvány alapító és kuratóriumi tagja, 1994-tõl a Vízimentõk és az Életmentõk Egyesületének az elnöke. Politizálása családi indíttatású volt. Aktívan részt vett az ifjúsági szervezet munkájában,az egri fõiskolán KISZ-titkár volt. 1977-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Mint KISZ-alkalmazott fõként a pedagógus mozgalmi élettel foglalkozott, illetve egyik szervezõje volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának, és részt vett a kulturális élet menedzselésében is. A szakszervezethez Kósáné Kovács Magda akkori SZOT-titkár felkérésére ment dolgozni. Kezdetben a munkaerõ-piaci problémákkal foglalkozott, majd osztályvezetõként egyik irányítója volt a szakszervezeti átalakulásnak. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd a Független Szociáldemokrata Pártba. Látva a párt ellehetetlenülését, 1990 májusában - otthagyva a szociáldemokratákat - belépett a Magyar Szocialista Pártba. Mint az MSZP alkalmazottja a párt érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó ügyvivõje, az országos elnökség tagja, 1994. októbertõl 1996. március 30-ig az MSZP ügyvezetõ alelnöke, azóta az elnökség tagja, a társadalmi kapcsolatokért felelõs ügyvivõ. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Budapest 13. sz. (IX-XX. ker.) választókerületében indult, s szerepelt a budapesti (18.) és az országos (39.) listán is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában 50,55 százalékkal szerezte, ebben a választókerületben indult Szolnoki Andrea (SZDSZ) és Kis Gyula (MDF) képviselõ is. Az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának munkájában 1995. január 31-ig vett részt, az MSZP-frakció foglalkoztatási, munkaügyi és érdek- képviseleti munkacsoportjának azonban azóta is tagja. Fogadóórája: vasárnaponként 16 és 18 óra között felváltva a József Attila-lakótelepen a Közösségi Házban, illetve Pestszenterzsébeten, az MSZP-irodában. Hivatali címe: MSZP-székház (Budapest VIII., Köztársaság tér 26.); Képviselõi Irodaház, 227. szoba. Lezárva: 1996. május 6.