Dr. Fodor Gábor
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Fodor Gábor (SZDSZ) Heves megye 3. sz., Gyöngyös központú választókerület 1962. szeptember 27-én született Gyöngyösön (Heves megye). Apai ágon paraszti családból származik, nagyapja gazdálkodó volt Nagyrédén. Édesapja, Fodor Árpád (1925) bíró, majd ügyvéd volt 1991. évi nyugdíjazásáig. Anyai nagyszülei polgári származásúak. Nagyapja, Révfalvi Jenõ mozdonyvezetõ, tisztviselõ, könyvtáros, mûkedvelõ író és költõ; nagyanyja fiatal korában varrónõ, késõbb háztartásbeli volt. Édesanyja, Révfalvi Klára (1925) Gyöngyös Város Tanácsán dolgozott, 1980-ban fõelõadóként ment nyugdíjba. Szülei római katolikusok. Testvére, Tamás (1955) építõmérnök. 1989-ben kötött házasságot Honecz Ágnes jogásszal, akitõl 1993-ban elvált. 1994-tõl felesége Czeizel Barbara gyógypedagógus. Egy gyermekük született, Dániel Jakab (1995). Az általános és a középiskolát Gyöngyösön végezte, 1981- ben érettségizett a Berze Nagy János Gimnázium angol tagozatos osztályában. 1981-1982-ben elõfelvételisként Zalaegerszegen teljesített sorkatonai szolgálatot. 1987- ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Rögtön azután Cegléden letöltötte a sorkatonai szolgálatából hátramaradt fél évet. Még az egyetem alatt, az alapításkor bekapcsolódott a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) munkájába, 1984- 1986 között a Szakkollégiumi Értesítõ fõszerkesztõje, 1988-1989-ben tanára is volt az intézménynek. 1989-1990 között szabadfoglalkozású kutatóként a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1990-tõl az ELTE ÁJTK filozófia tanszékén tanársegéd, politikai filozófiát és etikát tanított. A Fidesz alapító tagja, 1988. március 30-tól októberig a szervezet egyik szóvivõje volt. 1988 októberétõl megszakítás nélkül tagja volt a Fidesz Országos Választmányának. A háromoldalú politikai egyeztetõ tárgyalásokon, 1989 nyarán a Fidesz képviselõje az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalódelegációjában. 1993 áprilisában a Fidesz alelnökévé választották. 1992-tõl a Fidesz kulturális alapítványa, a Narancs Bizottság elnöki tisztét is betöltötte. 1993. november 3-án a párt politikai irányának és értékeinek megváltozása miatt minden párttisztségérõl lemondott, és kilépett a Fideszbõl. 1990 júniusától 1994-ig a Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat magyar egyesület elnöke volt. Az 1990. évi országgyûlési választások második fordulójában Budapest 15. sz. (XI. ker.) választókerületében a második helyen végzett, mandátumát a Fidesz budapesti listavezetõjeként szerezte. Az 1990-1994-es ciklusban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottság elnöke, valamint 1992. március 24-ig a nemzetbiztonsági különbizottság tagja. Tagja volt az Európa Tanács munkájában részt vevõ magyar delegációnak és az ET emberi jogi bizottságának. 1993. december 1-jén, a Fideszbõl való kilépése után visszaadta listán szerzett képviselõi mandátumát. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az SZDSZ jelöltjeként, Heves megye 3. sz., Gyöngyös központú választókerületében a második fordulóban, Hiesz György (MSZP) és Csépe Béla (KDNP) elõtt szerzett mandátumot (41,95 százalék). Az SZDSZ kiemelt helyen, az országos lista második és a Heves megyei területi lista elsõ helyén szerepeltette. 1994 októberében lépett be az SZDSZ-be. 1994. július 15- tõl az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány mûvelõdési és közoktatási minisztere volt. Tisztérõl - a megfelelõ politikai támogatás hiányának indokával - 1995. november 24-én december 31-i hatállyal lemondott. Az IPU magyar csoportja magyar-brit, magyar-chilei, magyar-latin- amerikai, magyar-új-zélandi és magyar-USA baráti tagozatainak a tagja. 1996. március 5-tõl az alkotmány- és igazságügyi, április 23-tól az alkotmány-elõkészítõ állandó bizottságban dolgozik. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 715. szoba.