A képviselõ által benyújtott irományok
![]() |
|
Garai István Levente (MSZP) Bács-Kiskun megye 5. sz., Kiskunfélegyháza központú választókerület 1955. június 15-én született Berettyóújfalun (Hajdú- Bihar megye). Édesapja, Garai István (1928) egy Tégláson élõ kerékgyártó fia. 1962-tõl földrajz-orosz-rajz szakos tanár, majd igazgató Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Gimnáziumban. 1994 óta nyugdíjas, de óraadóként továbbra is tanít. Anyai nagyapja kiskunfélegyházi kereskedõ volt, a második világháborúban a Don-kanyarban vesztette életét. Édesanyja, Szabó Erzsébet (1928-1986) védõnõ volt. 1982 óta nõs, felesége, Póra Julianna egyéni vállalkozó. Nevelt leánya Szalai Anikó (1973). Az általános iskolát Szankon, középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte, 1973-ban érettségizett a Móra Ferenc Gimnáziumban. Ezután a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, 1979-ben szerzett általános orvosi oklevelet. A Kiskunfélegyházi Városi Kórház belgyógyászati osztályán kezdett dolgozni segédorvosi beosztásban. Közben 1980-ban Budapesten letöltötte sorkatonai szolgálatát. 1985-tõl - miután belgyógyászati szakvizsgát tett - alorvos. 1992- ben sportszakorvosi képesítést szerzett. 1993 óta a kiskunfélegyházi Alapellátó Intézmény igazgató fõorvosa, háziorvos és sportorvos. Képviselõvé választása óta fizetés nélküli szabadságon van. Kapcsolata betegeivel megmaradt: magánorvosi rendelõjét és sportorvosi szakrendelését megtartotta. 1994-ben indított magánvállalkozása, az Ultra Viola Bt. egészségvédelmi és életmódjavító szolgáltatásokkal foglalkozik. 1995-tõl a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egészségügyi menedzser szakának hallgatója. 1979-ben lépett be az Orvosi Kamarába. Tagja a TIT városi elnökségének (1980) és a Bélyeggyûjtõ Körnek (1966). Alapító tagja a szociálpolitikai és kulturális tevékenységgel foglalkozó United Way Alapítványnak, kuratóriumi tagja a mozgássérülteket támogató Barczikai László Alapítványnak (1990), és kuratóriumi elnöke a karitatív feladatokat ellátó Karácsonyi Fény Alapítványnak (1991). Magyar és angol nyelvû cikkei, tanulmányai jelentek meg szaklapokban. Önálló kötete Mit gyógyít a busa? címmel látott napvilágot. Szakmai munkáját 1985-ben Miniszteri Dicsérettel, 1986-ban Vilmon Gyula-díjjal ismerték el. Társadalmi munkáját a Bács- Kiskun Megyei Tanács 1988-ban Településfejlesztési Díjjal ismerte el. 1985 és 1990 között Kiskunfélegyháza tanácstagja, a város egészségügyi és szociális bizottságának az elnöke. 1988-1989-ben tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1989-ben a Kiskunfélegyházán kiírt idõközi országgyûlési választásokon kétszer is az elsõ helyen végzett, az alacsony részvételi arány miatt azonban a szavazások érvénytelenek voltak. 1989. októberben, az átalakuló kongresszuson átlépett a Magyar Szocialista Pártba, azóta a kiskunfélegyházi szervezet elnökségi tagja, 1990 és 1992 között országos választmányi tag. A Félegyházi Demokratikus Ifjúsági Szervezetnek (Fédisz) 1989 óta elnöke. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a Fédisz-Tedisz (Területi Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Kiskunmajsa) jelöltjeként Bács-Kiskun megye 5. sz., Kiskunfélegyháza központú választókerületében a második fordulóban a negyedik helyen végzett. Ugyanebben az évben az önkormányzati választásokon a Fédisz listavezetõjeként tagja lett a város képviselõ-testületének. Négy éven át az egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottság elnöke, a mûvelõdési, oktatási és ifjúsági bizottság tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP jelöltjeként indult el újra a megye 5. sz. választókerületében, és szerepelt pártja Bács-Kiskun megyei területi listáján (5.) is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában, három jelölt közül 40,37 százalékkal szerezte. Az Országgyûlés szociális és egészségügyi állandó bizottságának munkájában vesz részt. Az MSZP-frakcióban az ifjúsági és modernizációs munkacsoport tagja. Fogadóórája: a sajtóban és a helyi televízióban elõre meghirdetett helyen és idõpontban. Hivatali címe: MSZP-iroda (Kiskunfélegyháza, Gorkij utca 2.); Képviselõi Irodaház, 316. szoba. Lezárva: 1996. május 6.