A képviselõ által benyújtott irományok
|
Hegyi Gyula (MSZP) - Budapesti területi lista 1951. április 30-án született Békéscsabán (Békés megye). Édesapja, Hegyi Gyula (1913) elõbb honvédtiszt, majd 1945-tõl térképész, kartográfus, 1981-ben a Kartográfiai Vállalat igazgatójaként ment nyugdíjba. Édesanyja, Ficzek Mária (1920-1967) gimnáziumi tanárnõ volt. Gyermekkora óta Budán él, itt járt általános és középiskolába. 1969-ben érettségizett a Hámán Kató Gimnáziumban. Ezt követõen elõfelvételisként egy év sorkatonai szolgálatot teljesített, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem Építõmérnöki Karán tanult, 1975-ben szerezte meg oklevelét. Ezután nyolc hónapig a MÁV-nál, illetve az Éltervnél dolgozott tervezõmérnökként. Mûszaki tanulmányaival párhuzamosan verseket és kulturális tárgyú cikkeket is írt, s 1976 májusában külsõ szerzõbõl a Magyar Hírlap kulturális rovatának belsõ munkatársa lett. Elõbb tévékritikusként, majd filmkritikusként dolgozott a lapnál, s eközben rovatvezetõ-helyettes, majd rovatszerkesztõ is volt. Tudósítóként, illetve zsûritagként számos nemzetközi filmfesztivál résztvevõje. Versei, elbeszélései és cikkei az elmúlt két évtizedben szinte valamennyi hazai napilapban, kulturális hetilapban és folyóiratban megjelentek. 1990 tavaszán, a rendszerváltozással párhuzamosan kezdett politikai publicisztikát írni, éveken át heti rendszerességgel jelentek meg cikkei a Magyar Hírlap A hír szent, a vélemény szabad publicisztikai oldalán. Írásainak száma kétezer körül jár. Két verseskötetét, Ji_ri Menzelrõl írt monográfiáját, két cikkválogatását - A baloldaliság öröme (1993) és Left Side Story (1995) -, valamint egy önálló nagyesszéjét (A tû fokán, 1995) adták ki. Néhány írása németül és hollandul is megjelent. Munkája elismeréséül 1991-ben megkapta a Beszélõ Veritas Díját, 1992-ben MSZOSZ-díjban, 1993-ban Demény Pál-díjban részesült. Bár 1979 és 1989 között tagja volt az MSZMP-nek, a rendszerváltozás kapcsán kezdett aktívan politizálni. Alapító és vezetõségi tagja volt az Amnesty International magyarországi szervezetének (1990-1992), szóvivõje a Nyilvánosság Klubnak (1990-1991) és a Demokratikus Chartának (1991-1994). 1993 óta kuratóriumi tagja az Egyházfórum Alapítványnak. Az 1990-es években független szociáldemokrata mûhelyekben tevékenykedett, tagja volt a Csakazértis szociáldemokrata lap körének és a Friedrich Ebert Alapítvány körül kialakult társaságnak. 1992 táján került kapcsolatba az MSZP-vel. Az 1994. évi országgyûlési választásokon pártonkívüliként, az MSZP budapesti területi listájáról (15.) lett képviselõ, miután Budapest 1. sz. (I-II. ker.) választókerületében a második fordulóban 27,08 százalékkal a harmadik helyen végzett. (Az országos listán harminckettedikként jelölték.) 1995 márciusában belépett az MSZP-be, s hamarosan bekerült az országos választmányba. Az Országgyûlésben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságban dolgozik. Az MSZP-frakció emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportjának helyettes vezetõje. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésébe teljes jogú tagként delegált magyar küldöttség tagja, a társadalmi, egészségügyi és családi ügyek bizottság tagja, az európai nem tagországok bizottság helyettes tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-ír baráti tagozatának az alelnöke, emellett a magyar-pakisztáni baráti tagozat munkájában vesz részt. Tagja a Globe International nevû nemzetközi környezetvédelmi szervezetnek. Fogadóórája: csütörtökönként 14-16 óra között a Budapest I. kerületi MSZP-irodában. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 353. szoba. Lezárva: 1996. május 6.