A képviselõ által benyújtott irományok
![]() |
|
Izsó Mihály (FKGP) - Országos lista 1929. január 26-án született Túrkevén (Jász-Nagykun- Szolnok vármegye). Édesapja, Izsó Mihály (1904-1952) 1946-ig 32 kat. hold saját földön gazdálkodott Békés megyében. Ekkor a család Pomázra költözött, itt voltak földbérlõk és gazdálkodók. Édesanyja, Szöllõsi Teréz (1906-1994) a háború elõtt szintén gazdálkodó volt, majd 1954-tõl a pomázi munkaterápiás intézet baromfirészlegénél dolgozott szakmunkásként. Öccse, Ferenc (1930) ipari szövetkezeti fõkönyvelõ. Nõs (1955), felesége Kéri Eszter nyugdíjas, korábban az IBUSZ-nál volt pénzügyi elõadó. Két fia van, Mihály (1956) az Izsó Elektronika Kft. tulajdonosa és vezetõje, Tamás (1960) mérnök, a Budapesti Mûszaki Egyetemen oktat. Az elemi iskolát 1936-1940 között Gyomán végezte, majd Túrkevén járt polgáriba. Ezután két évig a szarvasi Tessedik Sámuel Mezõgazdasági Iskolában tanult, de tanulmányait a család Pomázra költözése miatt 1946-ban abbahagyta. 1946-1949 között családja pomázi bérleményén gazdálkodott, majd 1949-ben a Ferunion Külkereskedelmi Vállalathoz került, ahol ügyintézõ gyakornok volt. 1950 õszén bevonult katonának, 1951. március 31-én szerelt le. 1954. áprilisig a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémmûveknél segédmunkás. Ezután 1962-ig a Budapesti Mezõgazdasági Gépgyárban dolgozott szakmunkásként. 1956- ban a felkelés résztvevõje, Pomázon nemzetõr, és munkahelyén tagja a forradalmi munkástanácsnak. 1957 óta a Pomáz-Budakalász-Csobánka református egyházközség presbitere. 1961-ben a budapesti Mezõgazdasági Technikum levelezõ tagozatán érettségi vizsgát tett. 1962-1963 között Fejér megyében, a csapdi szövetkezetben volt mezõgazdász, majd egy évre visszatért a gépgyárba. 1964-1981 között a Budapesti Erdészeti Tudományos Intézet Gépkísérleti Állomásán volt üzemvezetõ. Közben 1966-ban Mezõtúron, a Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum Mezõgazdasági Gépészeti Intézetében levelezõ tagozaton üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1980-1984 között a szentendrei Erdõgép Vállalat gyártmányszerkesztõje. Utolsó munkahelye a Szinkron Kisipari Szövetkezet volt, onnan ment nyugdíjba 1989-ben. 1966-tól a Magyar Erdészeti Egyesület és 1972-tõl a TIT tagja. 1988 végén Pomázon kapcsolódott be az újjászervezõdött kisgazdapárt munkájába. 1989. februártól a párt tagja. 1989 végétõl az FKGP Pest megyei szervezetének az alelnöke, majd 1990. májustól 1992. október 17-ig ugyanott fõtitkár. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a Pest megyei területi listán indult, nem jutott mandátumhoz. 1992. október 6-tól országgyûlési képviselõ, a Borz Miklós halála miatt megüresedett képviselõi helyre delegálta pártja a Pest megyei listáról. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Pest megye 1. sz., Szob központú választókerületében indult, az elsõ fordulóban hatodik lett, az országos lista tizenharmadik helyérõl került be újra a parlamentbe. A környezetvédelmi állandó bizottság, ezen belül az ellenõrzési albizottság elnöke és az építési és infrastruktúra albizottság tagja. 1995. február 21-tõl a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elõkészítõ állandó bizottságban, ezen belül a természet- és környezetvédelmi, valamint a kulturális és mûvelõdési társadalmi szervezeteket támogató albizottságokban is dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-szlovák baráti tagozatának az alelnöke. Fogadóórája: a helyi sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban fórumokat tart. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 670. szoba. Lezárva: 1996. május 6.