A képviselõ által benyújtott irományok
|
Jánosi György (MSZP ) Tolna megye 1. sz., Szekszárd központú választókerület 1954. január 21-én született Szekszárdon (Tolna megye). Szülei tõsgyökeres szekszárdiak. Édesapja, Jánosi György közgazdasági technikumot végzett, elõbb a Szekszárdi Városi Tanácson dolgozott, majd a Tolna Megyei Tanács ipari fõelõadójaként ment nyugdíjba. Édesanyja, Susák Katalin közgazdasági technikumi végzettséggel a megyei kórház munkaügyi csoportvezetõjeként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Nõvérei: Katalin (1951) tanulmányi elõadó, Ágnes (1952) ügyintézõ. 1982 óta nõs, felesége Kühstahler Rozália általános iskolai tanítónõ. Gyermekeik, Eszter (1983) és Kata (1988) általános iskolai tanulók. Az általános és a középiskolát Szekszárdon végezte, 1972-ben érettségizett a Garay János Gimnázium matematika-fizika tagozatán. Ezután egy évig fiókelszámoltatóként dolgozott a Tolna Megyei Patyolat Vállalatnál. 1973-1974-ben elõfelvételisként Hódmezõvásárhelyen teljesített sorkatonai szolgálatot. 1979-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán népmûvelés szakon szerzett diplomát. 1977-tõl két éven át mint egyéni levelezõ végezte tanulmányait, miközben tudományos segédmunkatársként dolgozott az egyetemen. 1979-tõl 1983- ig a Kaposvári Tanítóképzõ Fõiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán (1991-tõl Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola) tanársegéd, majd 1983-1988 között adjunktus. Közben 1982-1985 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a szociológiai kiegészítõ szakot. 1985-ben Debrecenben egyetemi doktor címet szerzett szociológiából. 1988-ban fõiskolai docenssé nevezték ki. Kultúraelméletet, család- és mûvelõdésszociológiát tanított, 1986-1990 között tanszékvezetõi, illetve 1987-tõl három éven át a Szekszárdi Kihelyezett Tagozat fõigazgató-helyettese volt. Az országban egyedülálló kísérletet irányítva 1989- ben új képzési ágként beindította a szociálismunkás- képzést. 1991-ig irányította ennek a szakterületnek a kiépítését. Fõ kutatási területe az életmód, a szabadidõ, a szórakozás kultúrszociológiája. Több tanulmánya jelent meg országos folyóiratokban, A szórakozás történeti funkcióváltozásai címû könyvét a Magvetõ Kiadó adta ki a Gyorsuló idõ sorozatban. Tizenéves korában gimnáziumi KISZ-titkár, irodalmiszínpad-vezetõ, gitáros és versíró. Egyetemi évei alatt részt vett a KISZ megújítására irányuló reformkísérletekben. 1984-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lett, ezt megelõzõen három felkérésre - érettségi után, katonaság közben, majd egyetemista korában - nemet mondott. 1988-ban bekerült az MSZMP reformszellemû Tolna megyei bizottságába, majd hamarosan a végrehajtó bizottságba. 1989. áprilisban a megyei pártértekezleten az MSZMP utolsó megyei elsõ titkárává választották. Országos feltûnést keltett, hogy fõiskolai oktatói státusát nem adta fel, politikai funkcióját társadalmi munkában látta el. 1989 októberében a Magyar Szocialista Párt alapító tagja és elsõ megyei elnöke lett. Az 1990. évi parlamenti választásokon az MSZP Tolna megyei listájának vezetõje és a megye 1. sz. (Szekszárd és környéke) választókerületének képviselõjelöltje volt, továbbá felvették az országos listára is. A második fordulóban a harmadik helyen végzett, listán sem került be a törvényhozásba. Az 1990. májusi pártkongresszuson beválasztották az MSZP országos elnökségébe, s Pozsgay Imre mellett a párt másik alelnöke, a kulturális területek felelõse lett. A szocialista párt országos választmányának a döntése alapján, a Bossányi Katalin lemondása miatt megüresedett országos listás helyen országgyûlési képviselõ lett, 1991. február 25-én tette le a képviselõi esküt. A frakción belül a kulturális és szociálpolitikai munkacsoport munkájában vett részt. Egyik kezdeményezõje volt a gyermek- és ifjúsági országgyûlési bizottság megalakulását elõkészítõ munkacsoportnak, majd 1992. október 13-tól a megalakult oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottság alelnöke lett. Az 1994. évi országgyûlési választásokra készülve az MSZP programbizottságának a vezetõje, a Kihívások és válaszok címû szakmai program szerkesztõje, valamint az oktatási fejezet kidolgozója volt. A választásokon az MSZP országos (7.) és Tolna megyei területi (1.) listáján jelölték, illetve újra Tolna megye 1. sz. választókerületében indult. Ezúttal az elsõ helyen végzett, 47,95 százalékos eredményével megelõzte Kovács Imre Antal (SZDSZ) szekszárdi polgármestert és Tenák Gábor (MDF) volt képviselõt. Már a választások elõtt az MSZP-SZDSZ koalíció híve volt. A koalíciós tárgyalásokon az oktatási-kulturális albizottságban Fodor Gáborral (SZDSZ) együtt a megbeszélések vezetõje. Az Országgyûlésben az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottság elnöke lett. 1994. július 11-én többszöri felkérés után elvállalta a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári tisztét, a bizottsági elnöki funkcióról július 14-én mondott le. 1994. november 22-ig volt államtitkár, lemondásának közvetlen oka a közoktatás normatív támogatása körül kirobbant kormányon belüli vita, de szerepet játszottak benne a minisztérium belsõ mûködési problémái, a pénzügyi tárca vezetõivel való egyeztetések nehézségei és az emberi és szakmai együttmûködési problémák Fodor Gábor miniszterrel. 1994. december 1-jei hatállyal mentették fel. Bekapcsolódott az MSZP-frakció kulturális munkacsoportjának a munkájába. 1996. február 20-tól újra az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottságának az elnöke. Az 1994. októberi kongresszuson az MSZP Országos Választmányának elnöki posztjára jelölték. A küldöttek mintegy 20 százalékos szavazattöbbséggel újra Vitányi Ivánt választották meg választmányi elnöknek, viszont elnyerte a párt négy alelnöki pozíciójának egyikét. Az MSZP alelnökeként és médiaszakértõjeként 1994-1995 folyamán aktívan és eredményesen tevékenykedett a médiatörvény elõkészítésében, kezdetben õ szervezte és vezette a hatpárti politikai-szakmai tárgyalásokat, és a szocialisták nevében õ írta alá az elkészült megállapodást. A politikai megállapodás megkötése után alakult hat-, majd hétpárti média-albizottság tagja. 1995. májusban a kormányfõ felvetette, hogy a médiaügyekért, illetve a kormány sikeresebb kommunikációs arculatának kialakításáért felelõs miniszterelnökségi államtitkárrá nevezi ki, de a kisebbik koalíciós párt határozottan ellenezte a kormány újabb bõvítését. Az MSZP IV. kongresszusára (1995. november) a párt rövid távú cselekvési programjának elõkészítésével megbízott dokumentumszerkesztõ bizottság vezetõje volt. Az V. kongresszus (1996. március) elõtt ismét a dokumentumszerkesztõ bizottság elnökévé választották. A kongresszuson párttisztségében megerõsítették. Fogadóórája: péntekenként 15-18 óra között Szekszárdon. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 411. szoba. Lezárva: 1996. december 20.