Katona Tamás
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Katona Tamás (MDNP) - MDF Pest megyei területi lista 1932. február 2-án született Budapesten szülei egyetlen gyermekeként. Apai õsei a Gömör vármegyei Zádorfalván éltek, egy részük Erdélybe került, és református maradt, másik részük 1700 körül Jászberénybe költözött, és katolikus lett. Ezen ág leszármazottja édesapja, Katona Tibor (1900-1975), aki a budapesti MÁV Kórház igazgatóhelyettes fõorvosa volt. Édesanyja, Halász Magdolna (1905-1981) háztartásbeli, Halász Imrének, Andrássy Gyula miniszterelnök sajtófõnökének, a Nyugat egyik alapítójának az unokája, Halász Gyulának, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk sorozata megindítójának a leánya. Elsõ házasságából két leánya született: Ágnes (1958) az Akadémiai Kiadó szerkesztõje, Annamária (1962) tanítónõ. 1984-ben vette feleségül Barta Klára tipográfust. Gyermekük Tibor Elek (1987). 1938-1942 között a Marczibányi Téri Székesfõvárosi Elemi Iskolába járt, majd nyolc évig a budapesti Érseki Katolikus (1948-tól Rákóczi) Gimnáziumban tanult, ott érettségizett 1950-ben. 1950-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtár-magyar-arab szakos hallgatója, oklevelét 1955- ben kapta meg - dacára annak, hogy egy ízben két félévre az egyetemrõl, majd egy alkalommal az ország összes felsõfokú iskolájából kitiltották "narodnyiksága" miatt. Az egyetem befejezése után rövid ideig a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár helyettes vezetõje volt Kecskeméten. 1955-ben néhány hónapig a Fejér Megyei Tanács könyvtárügyi elõadója, majd 1960-ig a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette. Itt kialakította az ország elsõ cigánytelepi könyvtárát. Ezt követõen egy esztendeig az MTA Biokémiai Intézetében alkalmazták részfoglalkozású könyvtárosként. 1961-ben kiadói szerkesztõ lett, 1965-ig a Magyar Helikon, eztán huszonkét éven át az Európa Könyvkiadó felelõs szerkesztõje (együtt Konrád Györggyel, Bence Györggyel és Kõszeg Ferenccel). Ezalatt mûfordítással is foglalkozott, többek között marokkói és indonéz népmeséket, arab elbeszélõket, afrikai történeteket, angol, amerikai, francia, német regényeket és elbeszéléseket ültetett át magyarra. 1977-tõl a Bibliotheca Historica történelmi és mûvelõdéstörténeti sorozat szerkesztõbizottságának a tagja, 1979 óta a hasonló témájú Pro Memoria zsebkönyvtár szerkesztõje. A reformkor és az 1848-1949. évi forradalom és szabadságharc kutatója. 1987-1990 között szabadfoglalkozású író, történész. 1990. január 1-jétõl a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az új- és legújabb kori magyar történeti tanszék tanszékvezetõ-helyettese. Az oktatásba már korábban bekapcsolódott, 1980-tól az ELTE Eötvös József Kollégiumában, 1985-tõl a JATE-n tanított 19. századi magyar történelmet. A váci Madách Kör (1988) és a fõvárosi Görgey Kör (1989) elnöke, a Nemzeti Panteon Alapítvány (1990) kuratóriumának társelnöke, a Kárpátaljai Szövetség (1991) tiszteletbeli elnöke. 1982- tõl tagja a Mûvészeti Alap Irodalmi Szakosztályának, 1983-tól a Magyar Írók Szövetségének. 1989 óta egyik szerkesztõje és mûsorvezetõje a Magyar Televízió 1848-as szabadságharcra emlékezõ mûsorainak. Az 1990. évi politikai változások módosították történész-tanári pályáját. 1990. május 24-tõl 1992. június 19-ig a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A külügyi munkában a tárca országgyûlési képviselete és a magyar biztonságpolitika kidolgozása volt a legfontosabb szakterülete. 1992. június 19. után az Antall-, majd a Boross-kormány miniszterelnökségi politikai államtitkára. A sajtóügyekért is felelõs államtitkárként elsõrendû feladata volt a tájékoztatáspolitika kialakítása s a kormányzatról alkotott kép formálása. 1942 és 1948 között cserkészként néprajzi gyûjtõmunkát végezve járta az országot. 1994 óta a Magyar Cserkész Szövetség elnöke. 1945-ben és 1956-ban tagja, illetve vezetõje volt a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak. 1950 és 1953 között DISZ-tag volt, de kizárták. Az 1990. évi országgyûlési választások második fordulójában az MDF jelöltjeként Pest megye 2. sz., Vác központú választókerületében képviselõvé választották. 1990. május 3-tól államtitkári kinevezéséig az Országgyûlés honvédelmi állandó bizottságának a tagja volt. 1990-ben lépett be a pártba, 1993-1994-ben az MDF Országos Elnökségének a tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon újra Pest megye 2. sz., Vác központú választókerületében indult, a második fordulóban 29,71 százalékkal a harmadik helyen végzett. A parlamentbe az MDF Pest megyei területi listájának második helyérõl került be (az országos listán huszadiknak jelölték). 1996. április 15-ig a külügyi állandó bizottság tagja. Az IPU magyar csoportjának elsõ alelnöke, a magyar-arab, magyar-brit és magyar-egyiptomi baráti tagozat elnöke, a magyar- kuvaiti és magyar-thaiföldi tagozat alelnöke, a magyar-algériai, magyar-ausztrál, magyar-chilei, magyar-cseh, magyar-iraki, magyar-ír, magyar-jemeni, magyar-kanadai, magyar-latin-amerikai, magyar-líbiai, magyar-marokkói, magyar-német, magyar-olasz, magyar-osztrák, magyar-pakisztáni, magyar-román, magyar-szíriai, magyar-szlovák, magyar-tunéziai, magyar-ukrán és magyar-USA tagozat tagja. Részt vesz az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet Parlamenti Közgyûlésébe teljes jogú tagként delegált magyar küldöttség munkájában. 1994. december 11-én, az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületének polgármesterévé választották. Az MDF X. országos gyûlése után kilépett a pártból, a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja, az új párt frakciójának tagjaként folytatja képviselõi munkáját. Frakciója 1996. április 16-tól a honvédelmi állandó bizottságba delegálta. Az MDNP I. országos gyûlésén, 1996. november 30-án beválasztották a párt elnökségébe. Fogadóórája: minden hónap második hétfõjén 14-18 óráig az I. kerületi polgármesteri hivatalban (Budapest I., Krisztina körút 61/A). Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 429. szoba. Lezárva: 1996. november 30.