Kovács László
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Kovács László (MSZP) Gyõr-Moson-Sopron megyei területi lista 1939. július 3-án született Budapesten. Édesapja, Kovács Lajos (1903-1984) nyolcgyermekes, szegény sorsú szabolcsi családból származott; a jogtudományi egyetemet elvégezve szerzett diplomát. 1945-ig pénzügyõr volt, ezt követõen különbözõ beosztásokban a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1949-ben miniszteri tanácsos volt, amikor elbocsátották. Két évig nem tudott elhelyezkedni, majd vállalati gondnok, végül nyugdíjazásáig a Gépszerelõ Vállalat oktatási elõadója volt. Édesanyja, Fuchs Mária (1913-1989) négy polgárit végzett, háztartásbeli, majd 1949-tõl szövetkezeti bedolgozóként dolgozott. Öccse, István (1944- 1988) építésztechnikus volt. Nõs (1968), felesége, Tóth Éva az Express Utazási Iroda sajtó- és propagandafõnöke. Gyermekük, Dóra (1977) tanuló. Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1957- ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban. 1959-1962 között Szekszárdon teljesített sorkatonai szolgálatot. 1957-tõl 1966-ig vegyésztechnikusként dolgozott a Medicolor Textilfesték- és Gyógyszeralapanyag Gyárban, illetve a Kõbányai Gyógyszerárugyárban. Munka mellett, esti tagozaton szerzett diplomát 1968-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán. 1966-ban munkatársnak hívták a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályára. 1969-tõl két évig a Nemzetközi Diákszövetség prágai központjában dolgozott. Kiküldetésébõl hazatérve a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának a vezetõje lett. 1975-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt központi apparátusába került: egy évig a központi bizottság külügyi osztályának a konzultánsa, majd 1976-tól 1983-ig alosztályvezetõ, fõként külpolitikai elemzõmunkával és a nemzetközi szociáldemokrata mozgalommal foglalkozott. Közben 1980- ban a Politikai Fõiskolán is diplomát szerzett. 1983-tól 1986-ig a külügyi osztály helyettes vezetõje. 1986. májustól három éven át külügyminiszter-helyettes, Magyarország és a nyugati országok kapcsolatáért volt felelõs. 1989 áprilisában a Németh-kormány külügyminisztériumi államtitkárává nevezték ki, ezt a posztot az Antall-kormány megalakulásáig töltötte be. Tevékenységét a Munka Érdemrend arany fokozatával, valamint a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetéssel ismerték el. Számos külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó cikke jelent meg. 1992. március óta a Magyar ENSZ Társaság Kormányzótanácsa, 1992. áprilistól a Magyar Külügyi Társaság tagja. 1983-1989 között az MSZMP tagja volt. 1989. februárban kooptálták a központi bizottságba. 1989. október 7-én a Magyar Szocialista Párt egyik alapítója. Horn Gyula pártelnökké választásakor (1990. május) bekerült az MSZP Országos Elnökségébe, novembertõl a párt külügyi ügyvivõje. Az 1990. évi országgyûlési választásokon pártja országos (22.) és Vas megyei területi (1.) listáján indult, az országos listán szerzett mandátumot. 1990. május 3-tól a parlament külügyi állandó bizottságának a tagja. 1990. július 17-tõl az év végéig tagja volt a társadalmi szervezetek támogatását az 1990- es költségvetési évre elosztó ideiglenes bizottságnak. 1990-tõl az MSZP parlamenti frakciója külpolitikai, biztonságpolitikai és honvédelmi munkacsoportjának a vezetõje és szóvivõje. 1992 májusában, a III. kongresszuson ismét az MSZP elnökségi tagjává és ügyvivõjévé választották, a nemzetközi kapcsolatok tartoztak felügyelete alá; részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek eredményeképpen a Szocialista Internacionálé 1994. decemberi, budapesti ülésén az MSZP- t felvették a szervezetbe. Elnökségi tagságát 1994-ben és 1996-ban is megerõsítették. 1990. májustól négy éven át az Európai Tanács Parlamenti Közgyûlésébe delegált magyar küldöttség tagja volt, a nem tagállamokkal foglalkozó bizottságban dolgozott. 1990. novembertõl tagja lett az Észak-atlanti Közgyûlés munkájában konzultációs joggal részt vevõ magyar delegációnak is. 1993. január 27-tõl a ciklus végéig az Országgyûlés külügyi állandó bizottságának az elnöke volt. Az MSZP programszerkesztõ bizottsága tagjaként a Kihívások és választások címû választási dokumentum külpolitikai és biztonságpolitikai fejezetének a szerzõje. Az 1994. évi országgyûlés választásokon Gyõr-Moson-Sopron megye 3. sz., Gyõr központú választókerületében indult, a második fordulóban a kerület korábbi szabad demokrata képviselõje, Rab Károly mögött a szavazatok 37,80 százalékával a második helyen végzett. Pártja országos listáján a tizenharmadik helyen szerepelt, mandátumát a Gyõr-Moson-Sopron megyei területi lista vezetõjeként szerezte. Az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalásokon a szocialisták külpolitikai delegációját vezette, a kormányzati kérdésekben döntõ fõbizottság munkájában is részt vett. 1994. július 15-tõl a Horn- kormány külügyminisztere. Hivatalba lépése után jelentõs szervezeti átalakításokat hajtott végre, többek között a külpolitikai elemzõ és tervezõ fõosztály visszakapta a rövid távú politikai döntések elõkészítésének a feladatát, míg a stratégiai elemzõ feladatok az ismét a tárcához kapcsolt Külügyi Intézetre hárultak. Külpolitikai és diplomáciai tevékenységének középpontjában Magyarország euroatlanti csatlakozásának az elõkészítése áll. Nagy hangsúlyt fektet a határokon túl élõ magyarság törekvéseinek a támogatására is, törekedve egyúttal a szomszéd országokkal való kapcsolatok javítására. 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet soros elnöke volt, 1996-ban a szervezetet irányító háromtagú elnökség tagja. Hivatali címe: Külügyminisztérium Lezárva: 1996. május 6.