dr. Kiss Gábor
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Kiss Gábor (MSZP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8. sz., Vásárosnamény központú választókerület 1938. október 1-jén született Vásárosnaményban (Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye). Édesapja, Kiss László (1900- 1993) parasztcsaládból származott, hat elemi osztályt végzett, földmûves. 1949-ben kuláklistára került. Anyai nagyszülei szepességi szászok, nagyapja kerékgyártással foglalkozott, majd a Tomcsányi-uradalom ispánja volt. Édesanyja, Fodor Mária (1907) is hat elemit végzett, a háztartást vezette. Testvérei: Mária Márta (1928), négy polgárit végzett, háztartásbeli, és László (1930), nyugalmazott orosz szakos középiskolai tanár. 1962-ben Debrecenben kötött házasságot, felesége, Kecskés Julianna a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola docense. Két gyermekük született, László (1963) angol-történelem szakos középiskolai tanár, János Péter (1970) PhD-ösztöndíjas. Az általános iskolát Vásárosnaményban, a középiskolát Debrecenben és Vásárosnaményban végezte, 1957-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Ugyanebben az évben felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, 1962-ben magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1962-tõl 1970-ig Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban tanított. 1969 és 1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a filozófia szakot, majd 1974-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1970-tõl 1978-ig filozófiát és esztétikát oktatott Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolán. 1978-tól 1981-ig, illetve 1984-tõl 1988-ig Nyíregyházán az MSZMP oktatási igazgatója. Közben 1981- tõl a moszkvai Társadalomtudományi Akadémián aspiráns, 1984-ben disszertációját megvédve a filozófiatudomány kandidátusa lett. 1987-tõl címzetes fõiskolai tanár. 1989-ben az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei társadalompolitikai titkára. 1989-tõl 1994-ig a nagykállói városi könyvtár igazgatója. 1988-tól a Magyar Filozófiai Társaság tagja. Filozófiai-etikai témákban országos napilapokban és folyóiratokban publikál, önálló esszékötete jelent meg Becsületszó címmel. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989 októbere óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak, 1991-tõl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP országos (48.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi (2.) listáján is jelölték, mandátumát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8. sz., Vásárosnamény központú választókerületében a második fordulóban, Iványi Tamás (SZDSZ) jelenlegi és Szûcs M. Sándor (MDF) volt képviselõ elõtt, 46,74 százalékkal szerezte. A törvényhozásban a kulturális és sajtó állandó bizottságban, ezen belül az ellenõrzési albizottságban, az MSZP-frakcióban a kulturális munkacsoportban dolgozik. Kulturális bizottsági tagsága 1996. június 18-án megszünt, ugyanakkor 1996. május 15-tõl a belügyi állandó bizottságban dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-baltikumi baráti tagozatának a munkájában vesz részt. Az 1994. évi önkormányzati választásokon az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listájának elsõ helyérõl bekerült a megyei közgyûlésbe. Az MSZP V. kongresszusán, 1996. március 30-án az országos elnökség tagjává választották. Fogadóórája: csütörtökönként Vásárosnaményban, a többi településen a sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 208. szoba. Lezárva: 1996. június 18.