Dr. Kovács Kálmán
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Kovács Kálmán József (KDNP) - Országos lista 1945. április 29-én született Nemesgörzsönyben (Veszprém vármegye). Apai ágon nyárádi származású, ükapja '48-as honvéd, dédapja Nyárádon falubíró, nagyapja református presbiter volt. Édesapja, Kovács Kálmán (1917-1992) tanító, késõbb fõiskolát és egyetemet végzett, több Veszprém megyei helységben tanított, nyugdíjazása elõtt a pápai I. sz. Általános Iskolában; évekig szakfelügyelõ is volt. Anyai õsei Nagyacsádon és Nemesgörzsönyben éltek, gazdálkodással foglalkoztak, nagyapját az 1950-es években kuláknak minõsítették és internálták. Édesanyja, Nagy Mária (1924-1994) általános iskolában tanított Adásztevelen, Nagytevelen és Ugodon. Testvérei közül Ildikó (1946) tanár végzettségû, de 1985 óta a Kõbánya- kispesti tanács, illetve önkormányzat munkatársa, Piroska (1954) orvos, a Belügyminisztérium kórházának ideggyógyász pszichiátere. 1973-ban feleségül vette Sztankovics Éva elektrotechnikust. Házasságukból két gyermek született: Kálmán Árpád (1975) a JATE BTK történelem-német szakos hallgatója, Eszter (1977) gimnazista. Az általános és a középiskolát Pápán végezte, 1963-ban érettségizett a Türr István Gimnáziumban. Egy esztendeig a Pápai Gépjavító Vállalatnál dolgozott segédmunkásként, majd újabb egy évig a Malomsoki Általános Iskolában volt képesítés nélküli nevelõ. 1964 és 1968 között a Testnevelési Fõiskolára járt, középiskolai testnevelõ tanári, majd 1971-ben atlétika szakedzõi oklevelet szerzett. 1978-ban a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a pedagógia szakot is. 1968 óta Szegeden él és dolgozik. A fõiskola befejezése után hat esztendeig a Felsõfokú Vasútforgalmi Technikum, 1974-tõl 1977-ig a József Attila Tudományegyetem testnevelõtanára. 1977-ben a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán helyezkedett el, itt tanított 1985- ig fõiskolai tanársegéd, majd adjunktus beosztásban. Közben 1984-ben A permanens testnevelés iránti igény felkeltése testnevelésórán címmel megvédte egyetemi doktori disszertációját. Szakcikkei elsõsorban a Köznevelésben, a Pedagógiai Szemlében, a Módszertani Közleményekben és a Keresztyén Nevelésben, késõbbi politikai tartalmú írásai a Csongrád Megyei Hírlapban, a Délvilágban és a Délmagyarországban jelentek meg. 1985 és 1989 között a Szeged SC módszertani vezetõje. 1990-tõl visszatért a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolára. 1992 óta a Dél-magyarországi Tankerületi Oktatási Központ igazgatója. 1994. október 1-jétõl 1995. június 30-ig fizetés nélküli szabadságon volt, 1995. július 1-jével visszatért a hivatal élére. (A TOK-ok 1995. november 2-án megszûntek.) Versenyszerûen sportolt, tizenhat éven át atlétizált. 1968-ban tagja volt a Budapesti Építõk tízpróbacsapatának, amely az országos bajnokságon harmadik lett. Edzõként tanítványai húsznál több korosztályos magyar bajnokságot nyertek. 1970 és 1980 között a Szegedi Atlétikai Szövetség elnöke. 1975-tõl a mórahalmi Aranyhomok Vadásztársaság tagja. 1987-ben vadászmesteri vizsgát tett. 1975-tõl foglalkozik vadászkutyákkal, 1983 óta a Csongrád Megyei Vadászszövetség Kinológiai Bizottságának az elnöke. 1986 és 1992 között a Magyar Ebtenyésztõk Egyesülete szegedi szervezetének vadászkutya-szakosztályát vezette. 1986-ban a Vadászkutya Országos Bajnokságon az általa vezetett vadászkutya harmadik helyezett lett. 1988-ban a Nemzetközi Field Trial versenyen kutyájával holtversenyben második-harmadik helyet ért el a kontinentális vizslák versenyében. 1990 óta vadászkutya- versenybíró. A rendszerváltás idõszakában elõször a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Demokrata Fórum szegedi rendezvényeit látogatta, a Magyar Néppártnak 1989-1990 folyamán tagja is volt. Kereszténydemokrata párttagságát 1990. május 2-án regisztrálták. Az 1990. évi önkormányzati választásokon Szeged 5. sz. választókerületében harmincnégy szavazattal szorult a második helyre, így nem került be a képviselõ-testületbe. 1991-ben a szegedi KDNP-szervezet társelnökévé választották, tisztérõl azután mondott le, hogy 1993-1994-ben megyei titkár lett. 1992 és 1994 között a KDNP Országos Elnökségének a tagja. 1995 tavaszától a KDNP Csongrád megyei elnöke. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Csongrád megye 1. sz., Szeged központú választókerületében indult. Az elsõ fordulóban 7,00 százalékkal a hatodik helyen végzett, vetélytársa volt többek közt a késõbbi gyõztes Annus József MSZP-s, Király Zoltán MSZDP-s és Póda Jenõ MDF-es jelölt. A KDNP Csongrád megyei területi listáján második volt, a parlamentbe az országos lista tizenötödik helyérõl került be. Az Országgyûlésben az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottságban, ezen belül a sport, az ifjúsági, valamint az ellenõrzési albizottságokban dolgozik. A KDNP-frakcióban a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és emberi jogi munkacsoport tevékenységében vesz részt. Az IPU magyar csoportja magyar-olasz, magyar-ukrán és magyar- új-zélandi baráti tagozatának a tagja. Fogadóórája: péntekenként 15-17 óra között a KDNP városi irodájában (Szeged, Victor Hugo utca 3.). Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 474. szoba. Lezárva: 1996. május 6.