Dr. Kövér László

Dr. Kövér László

Email: nincs

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
543

Választások

Választási körzet-tól-ig
Országos lista1994.06.28.
Veszprém megye 3. vk.1990.05.02.1994.06.27.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
FIDESZtag1994.08.01.
FIDESZfrakcióvezetõ1994.06.28.1994.07.31.
FIDESZtag1990.05.02.1994.06.27.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
METÉSZTag1998.02.03.
MentelmiTag1995.12.01.
Emberi jogiTag1995.09.05.1995.11.30.
MentelmiTag1994.08.30.1995.09.04.
Nemzetbiztons.Tag1994.06.28.
Nemzetbiztons.Tag1993.07.01.1994.06.27.
MentelmiTag1992.10.13.1993.07.01.
Nemzetbiztons.Elnök1990.12.15.1993.07.01.
Nemzetbiztons.Tag1990.12.04.1990.12.15.
ÖnkormányzatiTag1990.05.03.1991.10.15.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi doktorEötvös Lóránd Tudományegyetem

Nyelvismeret

NyelvFoka
angolalapfokú

Életrajz

   Kövér László (Fidesz-MPP) - Országos lista

   1959. december 29-én született Pápán (Veszprém megye).
Apai nagyapja asztalosmester volt, az 1930-as évektõl a
szociáldemokrata párt, késõbb az MSZMP tagja. Anyai
fölmenõi a középosztályhoz tartoztak, nagyapja taxizott.
Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja,
Ábrahám Erzsébet (1939) nyugdíjas adminisztrátor.
Testvére, Szilárd (1964) jogász. 1987-ben nõsült,
felesége Bekk Mária néprajz-történelem szakos
középiskolai tanár. Három gyermekük született, Vajk
(1988), Botond (1989) és Csenge (1994).
   Az általános és a középiskolát Pápán végezte, 1978-ban
érettségizett a Türr István Gimnáziumban. 1978-1979-ben
sorkatonai szolgálatot teljesített. 1986-ban az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán
szerzett oklevelet. Az egyetem elvégzése után, 1986.
február-szeptember között az MSZMP KB Társadalomtudományi
Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott
tudományos segédmunkatársként, majd fél évig ismét katona
volt. 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány
ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat
kutatta. 1984-tõl 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi
Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) -
melynek 1983-ban egyik alapító tagja - szeniora, illetve
nevelõtanára volt. 1984-ben a Századvég címû
társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztõje.
1985-ben egyik szervezõje volt a Szarvason rendezett
országos szakkollégiumi találkozónak. Ugyanebben az évben
az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elsõ díjat
kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseirõl
írott Halhatatlan utópia címû dolgozatáért.
   A KISZ-tõl való szervezeti elkülönülés gondolata
elõször a szakkollégisták 1985. évi szarvasi táborában
fogalmazódott meg. Elképzeléseiket 1988-ban sikerült
megvalósítani: egyike a Fiatal Demokraták Szövetségét
létrehozó harminchét fiatalnak, 1988. március 30-án a
Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását
eldöntõ tanácskozás vitavezetõje. 1988. októberben, a
Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává
választották, e tisztségében 1989. október 15-én, a
Fidesz II. kongresszusán megerõsítették. 1989. októbertõl
1990. júliusig, a lap függetlenné válásáig a Magyar
Narancs felelõs kiadója volt. 1989 nyarán a Fidesz
képviseletében a háromoldalú politikai egyeztetõ
tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal
tárgyalócsoportjának. 1990. júniustól a Nemzetközi
Gyermekmentõ Szolgálat magyar egyesület vezetõségi tagja,
1994 végétõl elnöke.
   Az 1990. évi országgyûlési választások második
fordulójában Veszprém megye 3. sz., Pápa központú
választókerületében a Fidesz és az SZDSZ közös
jelöltjeként országgyûlési képviselõvé választották.
1991. október 15-ig az önkormányzati, közigazgatási,
belbiztonsági és rendõrségi állandó bizottság, 1991.
október 15-tõl a mentelmi és összeférhetetlenségi (1992.
október 13-tól az átszervezett mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló) különbizottság
tagja. 1990. december 4-tõl 1993. április 26-ig a
nemzetbiztonsági különbizottság elnöke volt,
megbízatásáról frakcióvezetõvé választása miatt mondott
le, ezután tagként dolgozott tovább a bizottságban. 1992.
februárban, a IV. kongresszuson újra a Fidesz Országos
Választmányának a tagjává, majd 1993. novemberben, az V.
kongresszuson alelnökké választották, e tisztében az ezt
követõ kongresszusok megerõsítették. Egyik kidolgozója a
párt mûködési szabályzatának, amely 1993 tavaszán többek
között föloldotta a felsõ korhatárt. Az 1994. évi
országgyûlési választásokon újra Veszprém megye 3. sz.,
Pápa központú választókerületében indult, az elsõ
fordulóban 13,36 százalékkal a negyedik helyen végzett.
Veszprém megyében listavezetõ volt, a parlamentbe pártja
országos listájának harmadik helyérõl került ismét be. Az
Országgyûlésben a nemzetbiztonsági állandó bizottságban
dolgozik. 1994. augusztus 30-tól 1995. szeptember 4-ig,
majd 1995. december 1-jétõl újra a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó
bizottság tagja, a bizottságon belül részt vesz az
Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó
albizottság munkájában.. 1995. szeptember 5-tõl november
30-ig tagja volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
állandó bizottságnak is.
   Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 458. szoba.
   
   Lezárva: 1996. december 20.


Eleje Honlap