A képviselõ által benyújtott irományok
![]() |
|
Nádori László (SZDSZ) - Tolna megyei területi lista 1923. január 11-én született a Fejér vármegyei Kislángon. Felmenõi kétszáz éve Tolna megyében éltek, gyermekkorát Pincehelyen töltötte. Egy testvére van, Géza (1914), testnevelés-ének-orosz szakos tanárként ment nyugdíjba. Nõs, 1966 óta felesége Gombos Mariann pszichológus, a Medicina Kiadó fõszerkesztõjeként dolgozott, jelenleg férje képviselõi munkáját segíti. Elsõ házasságából két gyermeke született, Erzsébet (1949) könyvtáros, Katalin (1951) pszichológus. Második feleségétõl is két leánya született, Orsolya (1967) testnevelõtanár, Lídia (1971) magyar nyelv és irodalom-esztétika szakos középiskolai tanár. Az elemi iskolát Pincehelyen és Mezõszilason végezte. 1943-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1943-tól a Magyar Királyi Testnevelési Fõiskola hallgatója volt, közben 1944-ben rövid idõre behívták katonának, karpaszományos honvédként szolgált. Csapattestét Várpalotáról Németországba vezényelték, ott angol hadifogságba esett, 1946-ban tért haza. Folytatta fõiskolai tanulmányait, 1950-ben szerezte meg testnevelõ- tanári diplomáját. Egy évig a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, majd 1951-tõl az Országos Testnevelési és Sportbizottság munkatársa volt. 1957-1960 között elõbb az Árpád, majd a Kõrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanított. 1960-tól 1965-ig a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, azóta a Testnevelési Fõiskola (ma: Magyar Testnevelési Egyetem) oktatója. 1968-tól a TF Kutatóintézetének az igazgatóhelyettese, majd 1975-tõl 1985-ig, megszüntetéséig igazgatója. 1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1988-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem tanácsadója. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a pszichológia szakot. 1967-ben a tizenhárom-tizennyolc évesek alapvetõ mozgástulajdonságainak összehasonlító vizsgálatával pszichológiából egyetemi doktori címet, 1973-ban Az edzés elmélete és módszertana címû könyvével a biológiatudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. Ez a monográfia azóta négy hazai kiadást ért meg, és számos nyelvre lefordították. 1981-ben megvédte az alapvetõ testi képességek fejlesztésének elméleti alapjairól írott akadémiai doktori értekezését. Kutatási területe a sportpszichológia, az edzéselmélet, valamint a gyermek testi-lelki fejlõdése és a sport kölcsönhatásának a vizsgálata. 1968-ban a Sportpszichológusok Európai Társaságának egyik alapítója, 1972-tõl elnökségi tagja, 1975-1983 között a társaság fõtitkára, azóta alelnöke. 1974-1980 között az MTA Szomatikus Nevelési Bizottsága titkára, részt vett a közoktatási reform kidolgozásában. 1981-ben vendégtanárnak hívták a Római Sportintézetbe. A Sporttudományos Tanács tagja, 1991. januártól örökös tiszteletbeli elnöke. 1989-ben beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségébe, a MOB szakmai tudományos bizottságának az elnöke. 1980-1990 között az MTA-OTSH Sport- és Mozgásbiológiai Bizottságának a titkára. 1989- tõl a Nemzetközi Sportszövetségek Társasága (AGFIS) tudományos tanácsadója. 1976-ban Párizsban az UNESCO szervezésében tartott oktatási és sportminiszterek világkongresszusán a magyar küldöttség szakreferense, 1977-ben Washingtonban UNESCO-szakértõként az iskolai testnevelés fejlesztését célzó irányelvek egyik kidolgozója. 1976-tól minden alkalommal részt vett az olimpiákat kísérõ nemzetközi tudományos kongresszusokon. 1973-ban Edzéselmélet címû tankönyve III. díjat, 1974-ben Koltai Jenõvel közösen írt Sportképességek fejlesztése címû könyve I. díjat kapott az Ezüstgerely pályázaton. Sporttudományos kutatásai és tudományszervezõ tevékenysége elismeréseként 1983-ban életmûdíjként Hepp Ferenc-díjat kapott. 1991. szeptemberben a Testnevelési Egyetem Pro Universitate éremmel tüntette ki. 1993 októberében - szintén életmûve elismeréseként - a Sporttudományos Világtanácstól megkapta a Philip Noel- Baker-díjat. 1993-ban Matolai Elek-emlékérmet, a Tolna Megyei Közgyûléstõl a megye sportéletének a fejlesztéséért Sipos Márton-díjat, felsõoktatási oktatómunkája elismeréseként Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. 1996. április 26-án az Európai Sportszövetség koppenhágai kongresszusán beválasztották a szervezet végrehajtó bizottságába. 1953 óta mintegy háromszáz tudományos közleménye - közte tizenhét könyv - jelent meg, a cikkeket magyar, angol, francia, orosz, katalán, lengyel, bolgár, finn, olasz folyóiratok közölték. Több könyvsorozat és folyóirat, valamint önálló kötet - így a Sportlexikon - szerkesztõje volt. 1991-tõl a Nemzeti Ifjúsági Szabadidõs Sport Alapítvány és a Nemzeti Sportalap kuratóriumának a tagja. 1995-tõl a szekszárdi székhelyû, a munkanélküli fiatalok foglakoztatását elõsegítõ Hermes Alapítvány alapító elnöke. 1947-1948-ban a Testnevelési Fõiskola kari MEFESZ- szervezetének az alelnöke volt, ezután az 1980-as évek végéig nem vállalt politikai szerepet. 1989. október 23- án belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Az 1990. évi országgyûlési választásokon pártja Tolna megyei területi listáján választották képviselõvé. Az Országgyûlésben 1990. május 3-tól 1992. október 20-ig a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottság, ezen belül az oktatási és tudományos albizottság tagja, a sport albizottság elnöke volt; 1991. április 11-ig a bizottság alelnökeként dolgozott. 1992. október 13-tól az akkor megalakított oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottság tagja. Az 1990-1994-es ciklusban az SZDSZ-frakció sport szakmai szóvivõje volt. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Tolna megye 5. sz., Tamási központú választókerületében a második fordulóban Benkõ András (MSZP) és Dávid Ibolya (MDF) mögött 20,92 százalékkal a harmadik helyen végzett. Az SZDSZ országos listáján negyvenkettedikként jelölték, a Tolna megyei területi lista vezetõjeként jutott mandátumhoz. Az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottságában dolgozik, azon belül a felsõoktatási és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok tagja, a sport albizottság elnöke. Az IPU magyar csoportja magyar-afrikai, magyar-dél-afrikai és magyar-thaiföldi baráti tagozatának a tagja, a magyar-lengyel tagozat alelnöke. 1996. április 23-tól részt vesz a külügyi állandó bizottság munkájában is. Fogadóórája: a Tolna megyei helyi sajtóban elõre meghirdetett helyen és idõben. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 703. szoba. Lezárva: 1996. december 20.