Dr. Pálfi Dénes
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Pálfi Dénes (KDNP) Zala megye 5. sz., Zalaszentgrót központú választókerület 1938. február 9-én született a Zala vármegyéhez tartozó Nemessándorházán. Õsei földmûveléssel foglalkoztak. Édesapja, Pálfi János (1911-1992) a nemessándorházi termelõszövetkezet tagja volt. 1945. február 23-án besorozták és föleskették Szálasira, ezért 1945-1946-ban tizenhét hónapra internálták. Édesanyja, Laczó Erzsébet (1912) bábaképzõt végzett, de otthon maradt, a háztartást vezette. Testvére, János (1939) gépészmérnök, a vépi Mezõgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképzõ és Szaktanácsadó Intézet tanára. 1963-ban nõsült, felesége, Gergácz Edit kertészeti szakmunkásképzõ intézetet végzett, kertész vállalkozó. Gyermekeik közül Szilárd (1963-1987) kisgépszerelõ volt, Róbert (1964) orvosi mûhiba miatt gyógyíthatatlan beteg, egy egészségügyi otthonban él, Zsuzsanna (1975) cukrász. Az általános iskola elsõ négy osztályát Nemessándorházán, a többit Búcsúszentlászlón végezte. 1956-ban érettségizett a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Általános Gimnáziumban. 1957 és 1959 között elvégezte a szombathelyi kertészképzõt, ahol zöldség- és dísznövénytermesztõ, majd 1960-ban a vasadi szakmunkásképzõ intézetben növényvédõ szakmunkás- bizonyítványt szerzett. 1960. januártól júniusig Szabadszálláson teljesítette sorkatonai szolgálatát. Levelezõ úton szerezte meg 1965-re a keszthelyi Felsõfokú Növényvédelmi Technikum bizonyítványát, és 1970-re a Kertészeti Egyetem kertészmérnöki oklevelét. Ugyanitt két év múlva, 1972-ben megvédte Körtemoly címû egyetemi doktori értekezését. Elsõ munkahelyén, a Zala Megyei Növényvédõ Állomás pacsai telepén 1959-tõl brigádvezetõ, majd 1965-tõl laboragronómus. 1970 és 1972 között a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet hatástani laboratóriumát vezette. 1972-ben visszament a Zala Megyei Növényvédõ Állomáshoz, ezúttal Zalaegerszegen lett laborvezetõ; hazai gyártású növényvédõ szerek és intermedierek hatásvizsgálatait végezte. 1976-ban munkahelyet változtatott: az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet Pölöskei Fajtakísérleti Állomásának a vezetõje lett. Itt dolgozott 1990-ig, amikor a Zala Megyei Közgyûlés elnökévé választották. Fajtaminõsítési szakcikkei Az Erdõ, a Kertészet és Szõlészet és a Növényvédelem hasábjain jelentek meg. 1971 és 1975 között a Vegyszeres kísérletek Magyarországon címû, évente megjelenõ kötet szerkesztõje. 1976-ban a szõlõtermesztésben új módszernek minõsülõ Y alakú támberendezés kidolgozásáért a Kertészet és Szõlészet címû hetilap pályázatán elsõ díjat nyert. 1978-ban A tüskementes szeder termesztéstechnológiája címû dolgozatát az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága második díjjal jutalmazta. Hobbija kapcsolódik szakmájához: nyolcszázharminc szõlõfajtából álló gyûjteménye van. Másik kedvtelése a minikönyvek gyûjtése. Munkájáért háromszor nyerte el a Mezõgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. 1988-ban Mathiász János-emlékérmet, 1992-ben TIT Kiváló Népmûvelõ elismerést kapott. A kertészeti szakemberképzésben végzett tevékenységéért 1993-ban Letenye Város Díszpolgára, 1994-ben Zala Megye Díszpolgára címmel tüntették ki. Huszonkét éven át, 1988-ig a búcsúszentlászlói római katolikus egyházközség elnöke volt. 1961 és 1985 között a Magyar Rovartani Társaság tagja. 1988-tól A Zalai Falvakért Alapítvány, 1990-tõl a Zalai Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, 1992-tõl a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1993-tól a Dél- dunántúli Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke, 1992 óta a Balatoni Fesztivál Alapítvány tagja. 1993 és 1995 között a Déli Autópálya Rt. igazgatótanácsának a tagja volt. Alig múlt tizennyolc esztendõs, amikor 1956. október 28- án szülõfalujában a Forradalmi Munkástanács elnökévé választották; emiatt 1957 márciusában hét hónapra rendõri felügyelet alá helyezték. 1994-ig nem volt sem ifjúsági szervezet, sem párt tagja. Közéleti tevékenységet két fõ területen fejtett ki: egyrészt a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat keretében, amelynek 1985 óta megyei elnöke, 1995 nyarától az országos ügyvezetõ elnökség alelnöke; másrészt igen aktív volt a Hazafias Népfrontban, évtizedeken át a kertbarátmozgalom szervezõje, 1987 és 1989 között a népfront Zala megyei elnöke. Szakmai tekintélye és népfrontos múltja egyaránt közrejátszott abban, hogy 1972-tõl tizenhét éven át a búcsúszentlászlói tanács tagja volt. 1985-ben Zala megye 6. sz. (Pacsa és környéke) választókerületében 82 százalékos eredménnyel országgyûlési képviselõvé választották. Az 1985-1990-es ciklusban az Országgyûlés mezõgazdasági, ifjúsági és sport, valamint a csak alakuló ülést tartott alkotmányügyi bizottságában dolgozott. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a Hazafias Választási Koalíció jelöltje volt, Zala megye 5. sz., Zalaszentgrót központú választókerületében indult, a második fordulóban Tóth Tihamér (MDF) mögött a második helyen végzett. 1990. december 22-én keresték fel a KDNP részérõl azzal a kéréssel, hogy vállalja el a Zala Megyei Közgyûlés elnöki tisztét. Hat nap múlva, december 28-án nagy többséggel, két nem és egy tartózkodó szavazat mellett a közgyûlés elnökévé választották. Négyesztendõnyi mûködése alatt hét kistérségi fejlesztési társulást hoztak létre, elkészült a megye idegenforgalmi, környezetvédelmi, vasúti-közúti fejlesztési és energiafejlesztési programja. A közigazgatásban kifejtett tevékenységéért 1994-ben a Magyar Köztársaság Gyûrûje kitüntetést kapta. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét Zala megye 5. sz. választókerületében és a KDNP Zala megyei területi listáján (2.) indult. A második fordulóban 37,17 százalékkal az elsõ helyen végzett; a KDNP-n kívül a Fidesz, a FKGP és az MDF is támogatt. 1994. május 27-én, a választási eredmény ismeretében belépett a Kereszténydemokrata Néppártba. 1995. január 1-jétõl fõállású képviselõ. Az Országgyûlésben 1994. augusztus 30. óta az önkormányzati és rendészeti állandó bizottságban dolgozik, az ellenõrzési albizottság alelnöke. A KDNP-frakcióban a jogi és önkormányzati munkacsoport tevékenységében vesz részt. Az IPU magyar csoportja magyar-horvát, magyar-osztrák és magyar-szlovén baráti tagozatának az alelnöke. Önkormányzati bizottsági tagsága mellett 1996. február 20-tól rövid ideig részt vett a számvevõszéki állandó bizottság munkájában is, majd Füzessy Tibor parlamenti alelnöki kinevezése után, 1996. május 15-tõl a nemzetbiztonsági állandó bizottságnak is tagja. Fogadóórája: minden páros hét péntekén 14 órától Zalaszentgróton. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 473. szoba. Lezárva: 1996. december 20.