Schalkhammer Antal
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Schalkhammer Antal MSZP Komárom-Esztergom megye 1. sz., Tatabánya központú választókerület 1946. szeptember 2-án született Felsõgallán (Komárom-Esztergom vármegye). Mindkét ágon tradicionális bányászcsaládból származik. édesapja, Schalkhammer József (1914- 1975) Tatabányán volt ács bányamunkás. Anyai nagyapja, Manhercz Antal részt vett az illegális kommunista mozgalomban, 1923 és 1932 között Franciaországban a külföldön dolgozó bányamunkások nemzetközi szakszervezeti szövetségének az elnöke volt. Ezután Belgiumban dolgozott, majd Moszkvába került, ahol pártmunkás, illetve az 1930-as évek végétõl 1941-ig Szibériában bányamunkás. Visszatért Magyarországra, illegális szervezkedésért börtönbe került, majd az orosz fronton szolgált. 1945-ben a Tatabányai Szénbányászati Tröszt üzemi bizottságának az elnöke, késõbb a vállalat elsõ munkásigazgatója volt. édesanyja, Manhercz Terézia (1922) vendéglátó-ipari alkalmazott volt, ma már nyugdíjas. Testvérei: József (1945) villamosmérnök, közgazdász, politológus, jelenleg vállalkozó, Terézia (1948) közgazdász, gazdasági vezetõ, Anna Mária (1952) vegyészmérnök, közgazdász, õ Svédországban él. 1968 óta nõs, felesége, Pápai Mária külkereskedelmi ügyintézõ. Egy gyermekük született, Ildikó (1969) biológia-földrajz szakos általános iskolai tanár. Az általános iskolát Tatabányán, középiskolai tanulmányait Esztergomban végezte, 1965-ben bányagépipari és bányavillamossági technikusi képesítést szerzett a Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikumban. 1965 és 1968 között Miskolcon a Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányagépész szakos hallgatója. Nappali tanulmányait családi okok miatt abbahagyta, a Bánki Donát Gépipari Mûszaki Fõiskola Gépészmérnöki Karán, levelezõ tagozaton szerzett rendszerszervezõi oklevelet 1973-ban. A tanulás mellett, 1965-tõl 1986-ig a Tatabányai Szénbányák Vállalat dolgozója: kezdetben bányalakatos, gépmester, majd gépészeti vezetõ, üzemgazdasági és árosztályvezetõ, környezetvédelmi tanácsadó, késõbb a vezérigazgató közvetlen mûszaki-gazdasági tanácsadója, a személyzeti és oktatási fõosztály vezetõje, végül személyzeti és szociális igazgató volt. Munkája mellett 1978-ban mérnök-közgazdász abszolutóriumot szerzett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipar Kar ipargazdasági szakán. Részt vett több felsõfokú menedzserképzésen, így az Országos Vezetõképzõ Intézet menedzserképzõ és vezetõutánpótlás-képzõ tanfolyamain. Az Ipari Vezetõképzõ Intézetben humánpolitikai és munkaerõ-politikai felsõfokú szakképesítést szerzett. 1980 és 1984 között a Politikai Fõiskolán elvégezte az ipargazdaság szakot. Munkahelyén a személyiségelmélet alkalmazási lehetõségeivel, a vezetõk kiválasztásával és a káderutánpótlás megtervezésével foglalkozott. A Nehézipari Mûszaki Egyetem rendszerszervezési tanszékén és intézetében bányagazdasági és szervezéselméleti témában tudományos kutatómunkát folytatott. Tanulmányai 1975 óta jelennek meg hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. 1978 óta az Ipari Minisztérium modernizációs munkabizottsága tagjaként az energetikai és bányászati szerkezetátalakítás problémáival foglalkozik. 1988-tól tagja az MTA bányaüzemi, energonómiai albizottságának. 1963-tól 1965-ig a magyar ifjúsági kosárlabda-válogatott keret tagja. 1965 és 1975 között NB I-es kézilabdacsapatok játékosa, a Tatabányai Bányász SC-ben töltött idõszak alatt (1971-1973) válogatott kerettag. 1970-tõl az Országos Bányász-Kohász Egyesület tagja. 1988-tól az Országos Gyermekbarát Alapítvány kuratóriumának a tagja. 1960-tól 1982-ig tagja volt a KISZ-nek, ahol különbözõ választott funkciókat töltött be, többek között függetlenített vállalati KISZ- bizottsági titkár (1974-1977), megyei vb-tag (1970-1980) és a KISZ Központi Bizottsága Ifjúmunkás Tanácsának a tagja (1969-1974), 1970- 1972 között titkára. 1970-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1978-tól 1984-ig a tatabányai pártbizottság tagja. 1988-ban kilépett a pártból. Az 1960-as évek második felétõl a szakszervezeti mozgalomban is aktív tevékenységet fejtett ki. 1974 óta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetõségi tagja, 1985 végétõl a szakszervezet függetlenített gazdaságpolitikai titkára volt. 1989. december 1-jén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének fõtitkárává, 1990 végén a Bányaipari Dolgozók Szövetségének elnökévé választották. 1989-ben a szervezet tagja lett a Bánya- és Energetikai Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (MIF), ahol 1990-ben a végrehajtó bizottság tagjává, 1993-ban az elnökség tagjává, európai alelnökké választották. A MIF 1995. novemberben fuzionált a Nemzetközi Kémiai, Vegyipari és Energetikai Szövetséggel, s létrehozta a világ legnagyobb szakmai munkavállalói szervezetét, a Nemzetközi Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Egyéb Generál Szakmák Szakszervezeti Szövetségét (ICEM), melynek - Európából egyedül - alelnökévé választották. 1993 óta tagja az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) állandó szénbizottságának, és részt vesz az Európai Közösség szén- és acélbizottságának a munkájában. 1989-tõl tiszteletbeli tagja a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bonni központi apparátusi szervezetének. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, 1992. áprilistól az országos pártelnökség tagja volt. 1992 végén kilépett az MSZDP-bõl, mert a párton belül nem találta meg a szociáldemokrácia eszmeiségének megfelelõ gyakorlatot, és nem is látott lehetõséget annak megvalósítására. 1993. januártól a Magyar Szocialista Párt tagja, 1994-tõl a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke. 1992-tõl 1996-ig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének az ügyvivõje. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Komárom-Esztergom megye 1. sz., Tatabánya központú választókerületében indult, s szerepelt az MSZP Komárom-Esztergom megyei (2.) és országos (29.) listáján is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában, Szalay Gábort (SZDSZ) megelõzve, 57,81 százalékkal szerezte. Az Országgyûlés gazdasági állandó bizottságának a munkájában vesz részt, ezen belül a radioaktív hulladékokkal foglalkozó nemzeti projekt megvitatására és végrehajtásának figyelemmel kísérésére alakult albizottság tagja. Az MSZP-frakcióban is a gazdasági munkacsoportban dolgozik. Fogadóórája: rendszeresen, a helyi sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban a Tatabányai Önkormányzat épületében és az MSZP helyi szervezeténél. Hivatali címe: MSZP-iroda (Tatabánya, Gál István lakótelep 536/A.); Képviselõi Irodaház, 257. szoba. Lezárva: 1996. május 6.