A képviselõ által benyújtott irományok
![]() |
|
Tölgyessy Péter (független) - SZDSZ országos lista 1957. szeptember 15-én született Esztergomban (Komárom megye). Az általános és a középiskolát szülõvárosában végezte, 1975-ben érettségizett. A kötelezõ sorkatonai szolgálat után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. 1981-ben szerzett jogi diplomát, azóta az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Kutatóként érdek-képviseleti és közjogi témákban jelentek meg írásai. 1986-1987 fordulóján közremûködött a Fordulat és reform címû tanulmánykötet megírásában. 1988-ban Gazdasági érdekképviseletek Magyarországon címû könyvében foglalta össze kutatási eredményeit. Neve szélesebb körben 1988 nyarától, az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek, illetve a választójogi törvénytervezet vitájában vált ismertté. 1988-1989 fordulóján elkészítette a szabad demokraták A rendszerváltás programja címû dokumentumának alkotmányjogi fejezetét, és szerzõtársa volt a politikai átmenetrõl szóló fejezeteknek. 1989 tavaszán lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe. Kezdettõl fogva egyik meghatározó résztvevõje volt az Ellenzéki Kerekasztalnak, majd a háromoldalú politikai egyeztetõ tárgyalásoknak. Az EKA részérõl Sólyom Lászlóval együtt õ tárgyalt az MSZMP delegációjával a megbeszélések megkezdésérõl. Az alkotmányozással és a választójogi törvénnyel foglalkozó albizottságokban az EKA-delegáció vezetõje volt. Kezdeményezte és elfogadtatta azt a jelenleg is érvényes vegyes - egyéni és listás -, nem arányos választási rendszert, mely ezzel és a jelöltállítás szigorú feltételeivel megakadályozta számtalan kis párt parlamentbe kerülését, s így az ország kormányozhatatlanságát. Ellenzéki oldalról õ készítette el több sarkalatos törvény szövegtervezetét. A tárgyalásokon elért eredmények ellenére 1989. szeptember 18-án pártja nevében nem írta alá a tárgyalások alapján készült megállapodást; népszavazást kezdeményezett a kimaradt, illetve tisztázatlanul hagyott kérdésekrõl. Jelentõs a szerepe abban, hogy Magyarországon nem elnöki, hanem parlamentáris rendszer jött létre. Az SZDSZ 1989. õszi küldöttgyûlésén - a legtöbb szavazattal - ügyvivõvé és az országos tanács tagjává választották. Az 1990. évi országgyûlési választásokon lakóhelyén, Budapest 12. sz. (IX. ker.) választókerületében a második fordulóban második lett, mandátumát pártja Komárom-Esztergom megyei területi listáján szerezte. 1990. április végén az MDF és az SZDSZ között létrejött - a köztársasági elnök személyére és a kétharmados törvények körének szûkítésére vonatkozó -, az ország kormányhozhatóságát elõmozdító megállapodás egyik létrehozója, majd pártja részérõl Kis Jánossal és Petõ lvánnal együtt a dokumentum aláírója. Az 1990. május 2-án megalakult Országgyûlésben az SZDSZ frakcióvezetõje lett. Május 3-tól az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és igazságügyi állandó bizottság, illetõleg az ügyrendi különbizottság tagja. 1990. december 29-tõl az Állami Számvevõszék szervezetét és mûködését felülvizsgáló ad hoc bizottságban is dolgozott. Az alkotmányügyi bizottságban viselt tagságáról 1992. február 18-án, megnövekedett elfoglaltságára való tekintettel lemondott. 1990. október 15-én pártja néhány vezetõje lemondásra szólította fel frakcióvezetõi tisztségérõl. 1990. december 2-án, a szombathelyi küldöttgyûlésen a legtöbb ajánlással jelölték ügyvivõnek, azonban csak az országos tanácsban vállalt tagságot. 1991. január 19-én, a Pakson tartott frakcióvezetõ- választáson alig maradt alul az addigi megbízott frakcióvezetõvel, Petõ Ivánnal szemben, frakcióvezetõségi tagságot azonban nem vállalt. Kis János pártelnök lemondása után, 1991. november 23-án az SZDSZ küldöttgyûlésén pártja elnökévé választották. E tisztét egy éven át töltötte be. Az 1992. õszi tisztújításon ügyvivõ lett; 1994-tõl nem tölt be párttisztséget. Az 1994. évi országgyûlési választásokon újra Budapest 12. sz. választókerületében indult, s szerepelt az SZDSZ országos listáján (3.) is. Mint egyéni jelölt a választások második fordulójában 30,21 százalékkal a harmadik helyen végzett, mandátumát az országos listáról szerezte. 1996. március 4-ig az Országgyûlés számvevõszéki állandó bizottságában dolgozott. 1996. augusztus 30-án bejelentette kilépését az SZDSZ- bõl; 1996. szeptember 1-jétõl függetlenként folytatja képviselõi munkáját. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 729. szoba. Lezárva: 1996. szeptember 1.