30 éve történt – 1994. július 20. – Megkezdte működését az Országgyűlés elnökének panaszirodája
1994. júliusában Gál Zoltán házelnök panaszirodát hozott létre, amelynek feladata az volt, hogy kezelje, megválaszolja és az illetékes helyekre továbbítsa az állampolgároktól érkező évi mintegy 5 ezer panaszt, reklamációt.
Az Országház 11-es kapujánál lévő fogadóhelyiségben jogászok és államigazgatási szakemberek várták az állampolgárokat.
Havas Aladár, a panasziroda vezetője az MTI-nek elmondta: a népfelség kérését teljesítették, amikor megnyitották az új intézményt, ahol annyian jelentkeztek személyesen és telefonon, hogy a hétfői és szerdai fogadónap kevésnek bizonyult. A hozzájuk fordulók többsége közérdekű problémákat vetett fel.
Az MTI hírarchívum és az Arcanum Digitális Tudománytár alapján
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke (középen) tanulmányozza a petíciót, amelyet a gazdák küldöttsége adott át neki az Országházban 1997. március 11-én.
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Évfordulók – 155 éve hirdették ki a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt Magyarországon
155 éve hirdették ki Magyarországon a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt. Az 1869. évi IV. törvénycikk kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását, valamint a bírók függetlenségét is. Ennek garanciájaként a törvényalkotók rögzítették, hogy a bíró kizárólag a törvények, rendeletek és törvényerejű szokás szerint járhat el.
Deklarálták továbbá, hogy csak törvény útján lehetséges bíróságokat megszüntetni, valamint új bírói fórumokat létrehozni.
A kihirdetett törvény újdonsága volt emellett, hogy egységes szakmai követelményeket támasztott a bírákkal szemben. Rögzítették azt is, hogy a bírókat akaratuk ellenére, büntető- vagy fegyelmi eljárás nélkül sem elmozdítani, sem áthelyezni nem lehet. Ezek mellett szabályozták a politikai, társadalmi és az anyagi összeférhetetlenség eseteit is.
A törvény megteremtette a modern kori bíráskodás alapjait. Kihirdetésének napját 2000-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Bíróságok Napjává nyilvánította. Ez a nap 24 éve a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapja.
A törvény megjelenése az 1869. évi Országos Törvénytárban
Forrás: Országgyűlési Könyvtár
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
30 éve történt – 1994. július 15. – Hivatalba lépett a Horn-kormány
Az Országgyűlés megválasztotta Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét miniszterelnöknek és elfogadta az MSZP és az SZDSZ koalíciójaként létrejövő új kormány programját.
Az eskütétel után a miniszterelnök így nyilatkozott: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a köz javát szolgáljuk, és eleget tegyünk ezen keresztül a választók elvárásainak és bizalmának.”
A Horn-kormány tagjai 1994. július 15-től:
Horn Gyula – miniszterelnök
Kuncze Gábor – belügyminiszter
Kovács László – külügyminiszter
Dr. Békesi László – pénzügyminiszter
Pál László – ipari és kereskedelmi miniszter
Dr. Lakos László – földművelésügyi miniszter
Dr. Vastagh Pál – igazságügy-miniszter
Dr. Kovács Pál – népjóléti miniszter
Fodor Gábor – művelődési és közoktatási miniszter
Kósáné Dr. Kovács Magda – munkaügyi miniszter
Keleti György – honvédelmi miniszter
Dr. Baja Ferenc – környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
Dr. Lotz Károly – közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Dr. Katona Béla – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
Az Országgyűlés honlapja és az MTI hírarchívum alapján
Az új kormány tagjainak eskütétele a Parlamentben, 1994. július 15.
Forrás: MTI/Czech Attila
A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Megjelent az Országházi Mesék harmadik kötete
Az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent az Országházi Mesék könyvsorozat harmadik kötete, a Múltba csöppent rézvitéz. A könyvet Tóth Zita írta, az illusztrációkat pedig Maros Krisztina készítette.
A főszereplő, Vitéz Patinavölgyi Kornél rézfülű, esendő, de elszánt figurája mellé szegődve ezúttal az Országház építésének korát és alkotóit ismerhetjük meg. A kis rézvitéznek az építkezés sürgés-forgásában elvegyülve kell megértenie, hogy miért csöppent vissza a múltba, és milyen feladatot kell véghez vinnie. Ezúttal azonban nem egyedül kell boldogulnia: barátságot köt Steindl Imrével, az Országház tervezőjével, és ez mindkettőjük életét csodálatos módon megváltoztatja. A könyvet azoknak is bátran ajánljuk, akik az előző két részt még nem olvasták.
A kötetbe itt lehet belelapozni.
Évfordulók – 35 éve tett látogatást Magyarországon George H. W. Bush amerikai elnök
A rendszerváltozás egyik látványos eseménye volt George H. W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének júliusi lengyelországi és magyarországi látogatása. Ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki hazánkba látogatott.
1989. július 11-én a budapesti Kossuth téren a zuhogó eső ellenére tízezrek várták az elnököt. Bush látványosan eltépte előre megírt beszédét, majd megköszönte a fogadtatást és méltatta a hazai változásokat. Az amerikai elnök magyarországi tartózkodása alatt találkozott állami vezetőkkel, az Ellenzéki Kerekasztal tagjaival, valamint beszédet tartott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is.
2020-ban, a rendszerváltás 30. évfordulóján szobrot avattak az Egyesült Államok 41. elnökének a fővárosi Szabadság téren.
George H. W. Bush amerikai elnök beszédet tart a budapesti Kossuth téren 1989. július 11-én
Forrás: MTI/Németh Ferenc
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Függetlenségi Nyilatkozat – Pályázat egyetemek és főiskolák hallgatói számára
Az Országgyűlés elnöke pályázatot hirdet egyetemek és főiskolák hallgatói részére a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának 175 éves évfordulója alkalmából. A magyar alkotmánytörténet egyik nagy jelentőségű és a későbbi alkotmányfejlődésre is hatással bíró jogi dokumentuma 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.
A pályázatra felsőoktatási intézmények aktív státuszú hallgatói jelentkezhetnek. Pályázni magyar nyelvű, 1-2 szerzői ív terjedelmű pályaművel lehet, amely a meghirdetett témakörök közül egy témát vizsgál.
A pályázat beküldési határideje: 2025. január 31.
Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra előreláthatólag 2025. április 24-én, az Aranybulla napján kerül sor az Országházban.
A pályázati felhívás itt érhető el.
Az eredeti kiadvány az Országgyűlési Könyvtár Manifesztumgyűjteményéből
Forrás: Országgyűlési Könyvtár
Népszerűek voltak az Országgyűlési Múzeum programjai a Múzeumok Éjszakáján
Idén is nagy érdeklődés mellett zajlottak az Országgyűlési Múzeum programjai a Múzeumok Éjszakáján. Látogatóink az olimpiai idényre készülve betekintést nyerhettek a kardvívás történelmi hátterébe, majd hivatásos sportolók segítségével próbára is tehették képességeiket.
A vívók bemutatója az Országgyűlési Múzeum kiállítóterében
Forrás: Tamás Attila
A szabadtéri hangversenyeket kedvelők ezután meghallgathatták a Tér-Zene koncertsorozat második eseményét, Rácz Rita operaénekesnő és az operaház tagjaiból álló Musica Felice Kamarazenekar előadását. Vendégeink emellett kvízjátékban mérhették össze tudásukat, melynek nyereménye az Országházat bemutató kiadvány volt, a kisebbek pedig az épületet ékesítő minták alapján készíthettek maguknak saját díszeket.
Tér-Zene koncert a Kossuth téren
Forrás: Tamás Attila
A programsorozat zárásaként látogatóink az elsők között nézhették meg Az ország háza című egész estés, művészettörténeti, történelmi dokumentumfilmet, melyet Nagy András filmezett és rendezett. Az alkotás páratlan élményt nyújtó képi világával eddig soha nem látott közelségben mutatja be a Steindl Imre által megálmodott épületet.
Az ország háza című film vetítése a Látogatóközpontban
Forrás: Tamás Attila
30 éve történt – 1994. június 28. – Az Országgyűlés alakuló ülése
1994. június 28-án tartották meg az új országgyűlés alakuló ülését, ahol megválasztották az új tisztségviselőket, köztük Gál Zoltánt (MSZP) az Országgyűlés elnökének.
A korelnök Varga László (KDNP) volt, aki már az 1947-ben megalakult országgyűlésben is képviselő volt. Varga László külön köszöntötte az 1946-os nemzetgyűlés elnökét, Varga Bélát, aki részt vett az új törvényhozás alakuló ülésén.
Ünnepi beszédében elhangzott:
„Mindnyájan a nép bizalmából vagyunk itt. A bizalom az élet legszebb ajándéka, amelyre csak akkor vagyunk méltók, ha nemzetünket önzetlenül és áldozatosan szolgáljuk. (…) Végül engedtessék meg, hogy ezt az egészen ritka alkalmat egy személyes vallomással zárjam. Történelmünk küzdelmei, dicsősége és vereségei: a tanítókönyvem. A kereszténységgel egyidős kultúránkból örömmel és bőségesen merítek. Szépséges nyelvünk gondolataim írásban és szóban egyedüli kifejezője; nehézségemben, gyarlóságomban, elesettségemben maradt az iránytűm a kereszténység. E nemzethez tartozom, a népből vagyok, a népben élek és a népért dolgozom. A nácizmus börtönbe vetett, a kommunizmus elűzött, a szabadság visszahozott.”
Az Arcanum Digitális Tudománytár, az MTI hírarchívum és az Országgyűlés honlapja alapján.
Képviselők az ülésteremben az 1994-es parlamenti választások során megválasztott új Országgyűlés alakuló ülésén
Forrás: MTI/Kovács Attila
A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Nem változott a diákcsoportok ingyenes Országház-látogatása
Nem változott a diákcsoportok ingyenes Országház-látogatása
Múzeumok Éjszakája az Országgyűlési Múzeumban
Az Országgyűlési Múzeum idén is rendhagyó eseményekkel várja a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján, június 22-én szombaton. A résztvevők az elsők között tekinthetik meg Az Ország Háza című egész estés művészettörténeti, történelmi dokumentumfilmet, de az olimpiai idényre készülve a vívást is kipróbálhatják hivatásos sportolóink vezetésével. A szabadtéri koncerteket kedvelők meghallgathatják Rácz Rita operaénekesnő és az operaház tagjaiból álló Musica Felice Kamarazenekar előadását a Tér-Zene koncertsorozat második eseményeként, a családosok számára pedig a kézműves sarok kínálhat majd kellemes kikapcsolódást.
A részletes program és a regisztráció itt érhető el.
A "Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban" című pályázat díjkiosztó ünnepség
A "Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban" című pályázat díjkiosztó ünnepség
A három évtizedes múltra visszatekintő európai uniós témával foglalkozó országgyűlési pályázat legutóbbi kiírására 2023. november 14-én került sor az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által. Ez az együttes kiírás lehetővé teszi azt is, hogy a nyertesek a pénzjutalmon felül, a képviseletvezető úr felajánlásából egy brüsszeli tanulmányúton vegyenek majd részt.
Ez az esztendő az unióban az intézményi átmenet időszaka, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy röviden számba vegyük az unió helyzetét. A magunk mögött hagyott években több válság – a világjárvány és a szomszédunkban zajló háború – egymást erősítő következményei próbára tették az európaiak tűrőképességét. Az elmúlt öt évben kontinensünkön több kihívást jelentő esemény történt, mint máskor egy évtized alatt. Az uniós intézmények átérezve a helyzet komolyságát, törekedtek arra, hogy gyorsan reagáljanak az addig soha nem tapasztalt válságjelenségekre. Az egyik terület, ahol sikerült jelentős előrelépést elérni az az uniós energiapolitika, mivel a REPowerEU terv igazolta, hogy több mint ideiglenes válságelhárító eszköz. Ez lehet Európa egyik útja az energiafüggetlenség eléréséhez. E tervnek is köszönhető lesz, hogy a tagállamok eddig soha nem látott mértékben használják a megújuló energiaforrásokat.
A bírálóbizottság ez alkalommal egy különdíj odaítéléséről döntött:
A különdíjat dr. Belcsák Péter Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „A magyar szuverenitás” valutája jeligével benyújtott dolgozatáért. Külön méltatást érdemel, hogy a szerző tavaly is díjat nyert e pályázaton „Határtalan europanizáció” jeligével benyújtott munkájáért, míg tavaly előtt az Európai Unió reformjának lehetséges irányait elemző művével került a győztesek közé.
A szerző egy összetett, időszerű témát ragadott meg a szuverenitás bemutatása révén, amelyet összekötött a kondicionalitási eljárás és a Magyarország számára megfogalmazott úgynevezett szupermérföldkövek elemzésével. A pályázó a szupermérföldkövek értékelésére saját módszertant alakított ki, azt vizsgálva, hogy meghatározott elvárások az ország szuverenitása szempontjából mennyire minősülnek beavatkozónak. Ez egy merészen új, innovatív elem volt a dolgozatban. A szerző a munkájában kiválóan közelítette meg ezt az egyszerre elméleti, jogi, politikai témát, amely első látásra nehezen mérhető, azonban a dolgozatban ennek ellenkezőjéről szerzünk bizonyosságot. A szuverenitás fontosságának ismertetése rendkívül informatív. A munka igényes, választékos, a hivatkozások pontosan rögzítettek, széles spektrumú szakirodalmat, forrást tekintett át.
Díjazott dolgozatok
A 2023. évi pályázat I. díját Szász Tünde, a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „földművelés” jeligével benyújtott dolgozatáért. A győztes pályamű címe fenntarthatóság és természetvédelem a mezőgazdaságban a zöld megállapodás tükrében.
A dolgozat szerteágazó tárgykört, nevezetesen a mezőgazdaság és az EU Zöld Megállapodása közötti kapcsolatot, kölcsönhatást mutatja be az olvasónak. A szerző stílusa lebilincselő, s érződik, hogy tudja mit kíván bemutatni az olvasónak és azt ki is tudja fejezni. Helyesen használja a szakkifejezéseket, témaválasztásában aktuális problémákkal foglalkozik, jól illeszti be a dolgozatba a magyar vonatkozásokat. A szerző magabiztos tudással rendelkezik a mezőgazdaságot érintő számos hatásról, jogszabályról és uniós kezdeményezésről. Nagyra értékelendő, hogy a pályázó ismeri az agráriumra ható legújabb jogi kezdeményezést is: az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelettervezet, s azt képes volt összevetni az Alaptörvény genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó rendelkezésével. Fontos kiemelni, hogy a szerző kritikus véleményt fogalmaz meg a Zöld Megállapodás egyes elemeiről, rámutatva arra, hogy azt a gazdák képviselőivel történő párbeszéd nélkül fogadták el, ami tiltakozásokhoz, s a növényvédőszerekről szóló rendelettervezet visszavonásához vezetett.
A dolgozat magas színvonalon, az uniós jogszabályokra és a szakirodalomra támaszkodva tárgyalja témáját, s a gondolatok kifejtése nagyon világos és pontos, a vonatkozó terminológiát szabatosan használja.
A II. helyezésben részesülő esszé egy eredeti ötleten alapul.
A II. díjat Nagy Márton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi gazdálkodás szak hallgatója nyerte „Kohézió” jeligével benyújtott dolgozatért.
A tanulmány legnagyobb erénye újszerűségében rejlik, hiszen egy olyan kérdést – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) – vizsgált, amely mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza. E témakör igazi terra incognita, azaz ismertelen terület még a szakemberek számára is, ezért elismerésre méltó a szerző önálló kutatása. Joggal állíthatjuk, hogy a pályázó nagy fába vágta a fejszéjét, s sikerrel vette az első akadályt. A pályamű jeligéje - kohézió - is találó, mert az Eszköz célja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása, a tagállamok alkalmazkodó képességének megerősítése révén. A szerző az RRF kapcsán a tagállami forrás elosztási terveket két szempont alapján elemezte: milyen súlypontjai vannak e terveknek továbbá, hogy az országok forrásallokációs tervei illeszkednek-e a tagállamok relatív fejlesztési szükségleteihez. A dolgozat újszerű szempontok alapján világítja meg az RRF-forrásokat, s értékes megállapításokkal szolgál ezen eszköz lehetséges gazdasági hatásainak elemzéséhez. A bírálóbizottság véleménye szerint, a szerző témaválasztása, kutatása elismerést érdemel azzal, hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.
A III. díjat Hatvani Szabolcs Lukács, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „Mesterséges intelligencia” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A dolgozat íve szépen felépített, alaposan körbejárja a témát, kitérve a mesterséges intelligencia elméleti, műszaki és jogi dimenzióira. A pályamű számba veszi valamennyi releváns stratégiát és jogforrást, és a kapcsolódó jogi aktusokra is kitér. A koncepcionálisan felépített dolgozat átfogóan vizsgálja az uniós és a hazai jogi, a közigazgatási és elektronikus kormányzati stratégiai kapcsolatait. Az elektronikus- és adatalapú közigazgatás gondolata már régóta nemcsak elméleti, utópisztikus szinten képzelhető el, hiszen a digitális fejlődésre számos nemzetközi példa áll rendelkezésre. A külföldi példák között bemutatja az észt e-kormányzati gyakorlatot, továbbá az amerikai esetjogra is kitér. A felhasznált irodalom minősége és mennyisége megfelelő, ami különösen értékelendő szempont a választott téma szerteágazó szakirodalma tükrében. A saját gondolatokat és megállapításokat tartalmazó részek és a szakirodalom feldolgozásából született korpusz látványosan elkülöníthető.
Sajtóiroda
Megtartotta plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az Országházban
Megtartotta plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az Országházban
2024 június 13. 13:48
Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén arra szólított fel, adják vissza az európai emberek jogát arra, hogy demokratikusan eldönthessék, háborút vagy békét akarnak-e. Dönthessenek szabadon arról, hogy kit engednek be Európába és kit nem, és arról, hogy normalitásban vagy abnormalitásban akarnak-e élni.
Kövér László kiemelte: ma még az Európai Unió minden tagállamában kivétel nélkül társadalmi többségben vannak a normalitás hívei. Az Európai Uniónak akkor, és csak akkor van jövője, ha a normalitás európai társadalmi többsége politikai többséget is tud szerezni - hangoztatta. A házelnök a következő években a magyar nemzeti politika, és ezen belül a KMKF feladatának nevezte, hogy a normalitás nemzeti többségét őrizve és erősítve keressék a lehetséges együttműködést azokkal, akik "velünk együtt nem akarják, hogy nemzeteink eltűnjenek, az Európai Unió pedig zsarnokságba vagy anarchiába süllyedjen".
"Próbáljuk meg talpra állítani az Európai Uniót! Talán sikerül" - fogalmazott Kövér László, hangsúlyozva: bárhogyan is alakul, mi, magyarok, minden körülmények között maradjunk talpon.
A KMKF plenáris ülésének állásfoglalását itt olvashatják!
MTI / Fotó: Sajtóiroda
Évfordulók – Az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások Magyarországon
1989. június 13-án az Országház Vadásztermében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások.
1989-re időszerűvé vált a szabad választásokon alapuló többpártrendszer kialakítása és a jogállam alapjainak megteremtése, amely a hatalmon levő állampárt és a demokratikus erők megegyezésével jöhetett létre.
Június 13-án Nemzeti Kerekasztal néven tárgyalássorozat kezdődött az Országházban, három fél részéről: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint egy olyan delegáció, amely több pártot és mozgalmat képviselt. A tárgyalások célja a politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés és az alapvető jogok demokratikus, jogállami szabályozását megvalósító sarkalatos törvények kidolgozása, a szabad és demokratikus választás feltételeinek megteremtése volt.
A tárgyalófelek 1989. szeptember 18-i megállapodása hat sarkalatos törvényjavaslat (a köztársasági elnök és az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az Alkotmány módosításáról) Országgyűlés elé terjesztését és több más politikai kérdésben való megegyezést tartalmazott. Mindezeknek köszönhetően kiáltották ki 1989. október 23-án a Kossuth téren a Magyar Köztársaságot és alakulhatott meg 1990-ben az első szabadon választott országgyűlés.
A Nemzeti Kerekasztal szakbizottságai november végéig folytatták az egyeztetéseket.
Az MTI Sajtóadatbank és az OSA Archívum alapján.
A Nemzeti Kerekasztal ülése
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Évfordulók – 20 éve volt az első európai parlamenti választás Magyarországon
2004. június 13-án Magyarországon először választottak képviselőket az Európai Parlamentbe, miután május 1-jén hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az európai parlamenti választásokon az Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. A választásokra öt évente, a tagállamokban közel egy időben kerül sor, Magyarország területe ilyenkor egyetlen választókerületként funkcionál. Az első magyarországi EP-választás 2004. június 13-án még 24 mandátumért zajlott, jelen szabályok szerint hazánkban 21 képviselőt választanak. Ezen a választáson nyílt először lehetőség a külföldön élő magyar állampolgárok számára a nagykövetségeken történő szavazásra. Összesen 8 043 763 szavazásra jogosult állampolgárnak volt lehetősége az urnák elé járulni, közülük 3 094 163-an tettek eleget állampolgári kötelezettségüknek. A listát állító pártok közül a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 457 750 szavazattal (47,40%) 12, a Magyar Szocialista Párt 1 054 921 szavazattal (34,30%) 9, a Szabad Demokraták Szövetsége 237 908 szavazattal (7,74%) 2, míg a Magyar Demokrata Fórum 164 025 szavazattal (5,33%) 1 mandátumot tudott szerezni a választáson.
A 2004-es európai parlamenti választás magyar képviselői
Forrás: static.valasztas.hu
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Az ország háza – portré az ikonikus épületről
Az ország háza – portré az ikonikus épületről
2024 június 11. 18:09
Az Országház épülete mindenekelőtt a magyar lélek és sors által formált alkotó erők nagyszerű bizonyossága, a magyar nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása. Erről Kövér László beszélt kedden este Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján.
Mint fogalmazott, az épületet egykor elődeink alakították, ma pedig az épület alakít bennünket, eszméinkben, életérzésünkben, nemzeti ambícióinkban, és elhivatottságunkban. "Az Országház a magyar államiság, hanem a nemzet önállóságának és szuverenitásának jelképe, az UNESCO által elismert és védett világörökségi helyszín része".
A házelnök arról is szólt, hogy az Országházban Andrássy Gyula egykori miniszterelnök politikai nagyságához méltó Steindl Imre szakmai, mérnöki tehetsége. "Mi, akik hiszünk a nemzeti géniuszban, soha el nem múló hálával emlékezünk Andrássyra, Steindlre és társaira, akik egy adott történelmi korban alázatos és eredményes eszközei voltak a magyar alkotóerőnek. Holott voltak és ma is vannak olyanok, akik ezt soha nem tudják nekik megbocsátani" - mondta Kövér László.
Az Országház épülete mindenekelőtt a magyar lélek és sors által formált alkotó erők nagyszerű bizonyossága, a magyar nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása. Erről Kövér László beszélt kedden este Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján
A 2023 tavaszán forgatott dokumentumfilm a neogótikus stílusú épület történelmi, iparművészeti és építészeti gazdagságát mutatja be a nemzetközi közönségnek, közelebb hozva Magyarország ezeréves történelmének sorsfordító pillanatait is.
A nézőket a felvidéki magyar származású Ema Horvath kalauzolja végig az épületen, pincétől a padlásig. Megcsodálhatjuk a Parlamentet díszítő műalkotásokat, megtudhatjuk, hogyan mutatna Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye az ülésteremben, ahová eredetileg tervezték. Érdekes részleteket hallhatunk arról, hogyan vészelte át a második világháborút az épület, amelyet néhány hónap alatt több száz gyújtóbomba és aknatalálat ért, sőt megnézhetjük azokat a különleges, Róth Miksa által festett ablakokat is, amelyek közül többet a pincében, koporsókba rejtettek el Budapest 1944 decemberében kezdődött ostromakor. „Nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használhattunk, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudtuk közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott –valójában még azok sem, akik építették” – mondta a filmről Nagy András rendező-operatőr.
A nézők az Országházról készített felvételek mellett szakértőkkel, többek között Keserü Katalin, Nógrádi-Kerekes Margit és Rozsnyai József művészettörténésszel, Lukács Józseffel, az Országház főépítészével, Hermann Róbert történésszel készített interjúk részleteit is láthatják, így ismerhetik meg például azokat a heves vitákat, amelyek a 19. században zajlottak az építendő parlament stílusáról.
A dokumentumfilm – amelyet a Budamount Film készített a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével - televíziós premierje 2024 augusztusában várható.
MTI / Budamount / Sajtóiroda
30 éve történt – 1994. június 11. – Robbantásos merénylet az Országháznál
1994. június 11-én hajnalban az Országház Duna-parti XIX. számú bejárati kapuját ismeretlen tettesek berobbantották.
Az épületet komoly károsodás nem érte, de több ablak is betört. Másnap a megsemmisült bejárati ajtó helyére ideiglenes ajtó került, hamarosan a mintegy 120 betört ablaküveg többségét is pótolták a külső szárnyak beüvegezésével.
A történtekért senki nem vállalta magára a felelősséget, s a tettesek a mai napig nem kerültek elő.
Az Arcanum Digitális Tudománytár, az MTI hírarchívum és az Országgyűlés honlapja alapján.
Az Országház XIX-es kapuja a hajnalban történt robbantás után, 1994. június 11-én
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
A 30 éve történt sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
Tettre kész rézvitéz a KIMesélőn
KIMesélő címmel tartott 24 órás felolvasómaratont a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A sokszereplős program célja egyebek mellett az volt, hogy bemutassák, milyen gazdag a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom. Az eseményen részt vett Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár is, aki az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent Tettre kész rézvitéz című mesekönyvből olvasott fel.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár felolvas a Tettre kész rézvitéz című mesekönyvből
Forrás: Kulturális és Innovációs Minisztérium
Új látványelemekkel bővült a Kossuth tér eddig is közkedvelt, országzászló előtti víztükre.
Új látványelemekkel bővült a Kossuth tér eddig is közkedvelt, országzászló előtti víztükre.
Együtt Határok Nélkül – Egy csapatban játszunk!
Második alkalommal rendezték meg az Együtt Határok Nélkül elnevezésű vetélkedőt az Országházban, melyre csaknem 150 hazai és határon túli fiatal érkezett. Az Országgyűlési Múzeum, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Rákóczi Szövetség közös szervezésű programjának vendégei másfél napot tölthettek el az Országházban és találkozhattak Kárpát-medence-szerte élő kortársaikkal, megismerve a magyar kultúra sokszínűségét.
Diákok a vetélkedőn a Vadászteremben
Forrás: Országgyűlési Múzeum
2024 a párizsi olimpia éve, így az idei esemény mottója: Egy csapatban játszunk!
A vetélkedő során a diákok tíz állomáson mérhették össze tudásukat és ügyességüket, a verseny végén pedig értékes nyeremények várták a győzteseket. A feladatok megoldásában olimpikon sportolóink segítették a csapatokat.
A verseny dobogósait a Magyar Olimpiai Bizottság látja majd vendégül június 20–23. között az Olimpiai Kvalifikációs Sorozat budapesti állomásán, ahol kiderül, hogy a falmászók, breaktáncosok, BMX-esek és gördeszkások közül kik juthatnak ki az olimpiára.
A vívást is ki lehetett próbálni a versenyen
Forrás: Országgyűlési Múzeum
Évfordulók – Az országgyűlés és a kormány költözése 1849-ben
1849. május 31-én az Országgyűlés elhatározta, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre, egyúttal üléseit július 2-ig felfüggesztette. Július 2-án, az egyetlen pesti ülésen kimondták, hogy az Országgyűlés Szegedre költözik.
A Görgei Artúr vezette honvéd fősereg 1849. május 21-én, tizenhét napi ostrom után visszafoglalta Buda várát. A hír május 22-én érkezett meg Debrecenbe, mely ekkor a magyar kormány ideiglenes székhelye volt. Az Országgyűlés május 31-én tartotta Debrecenben utolsó ülését, majd megkezdődött a minisztériumok, az Országgyűlés és az egyéb hivatalok költöztetése. 1849. július 2-án a képviselőház egyetlen pesti ülésén Kossuth beszámolt a katonai helyzet kedvezőtlen fordulatáról, valamint a képviselők határozatot hoztak az Országgyűlés újbóli elköltözéséről, ezúttal Szegedre. Kossuth bejelentette azt is, hogy intézkedni fog a magyar bankjegy hitelének rontóival szemben, valamint kitartásra és bizalomra kérte a jelenlévőket. Július 8-án a kormány megkezdte Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződött be.
A kormány a pesti polgárokhoz – Az Országgyűlési Könyvtár Manifesztumgyűjteményéből
Forrás: Országgyűlési Könyvtár
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.
—
20 tétel oldalanként