HÁMORI CSABA (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedtessék meg először egy megjegyzés: én az előző Parlamentnek is tagja voltam. (Taps a bal oldalon.) Ott nem volt szokás ilyen módszerekkel az ellenzéki képviselőket+ (derültség és taps) +ahogy mondottam, nem volt szokás az ellenzéki képviselőket ilyen módszerekkel (derültség és taps)+ Örülök annak, hogy sikerült némi derültséget keltenem a hosszúra nyúlt vita során. Így az általános vita vége felé mégis szeretném összefoglalni azt, hogy a Szocialista Párt képviselői miért is nem támogatják az alkotmánymódosítást ilyen terjedelemben, ilyen sürgősséggel, és milyen politikai szándékokat látnak az alkotmánymódosítási szándékban. Nem támogathatunk egy kampányszerű, vagyis a kormányozhatóság jogos indokain túlmutatóan széles körű, sürgősséggel beterjesztett alkotmánymódosítást. Az a véleményünk, hogy az Alkotmány sokadszori rövid időn belüli módosítása ilyen mértékben, ráadásul oda-vissza módosítása fölösleges, sőt káros, mert gyengíti a jogállam működésébe vetett reményeket. Márpedig stabil alkotmányos alaprendelkezések nélkül a jogrend és a jogbiztonság illúzió csupán. A vitában sok képviselőtársunk elmondotta, hogy a javaslatok jelentős részének sürgősségét semmi nem indokolja. Utalt erre Pozsgay Imre, de szólt erről Füzessy Tibor is, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Oktalanság lenne persze törvényhozói alkotásvágy számlájára írni, esetleg presztízsszempontokra visszavezetni a jelen módosító javaslatot. Nyilvánvalóan politikai indítékok játszanak szerepet, a mai és a remélt majdani kormányhatalom birtokosainak érdekeit, indítékait kell keresni mögöttük, és meg is lehet találni. Ha az egy hónapnál korábbi és a mai javaslatokat politikai technológia nézőpontjából elemezzük, akkor körvonalazódik egy majdani kétpárti váltógazdaság kialakításának szándéka. Vagyis most a Magyar Demokrata Fórum, majd a Szabad Demokraták Szövetsége, majd ismét a Magyar Demokrata Fórum kormányozna. (Derültség.) Úgy gondolom, hogy ez a szándék több módosító javaslatból együttesen kiolvasható. Erre utal a miniszterelnök és a miniszterek megválasztásának, illetve kinevezésének módja. Ezt célozza a bizalmatlansági indítvány Európában egyedülállóan szigorú technikája, erre utal a köztársasági elnök ma is igen sokszor emlegetett közvetlen megválasztásának javaslata is. Mi a kétpárti váltógazdaság ellen tiltakozunk. Mi ennek a bebiztosításával nem érthetünk egyet, mert először is a választásokon erről nem volt szó, és a választási számok, a választási arányok nem ezt üzenik. Másodszor: a mai nagy pártok - ez idézőjelben értendő -, és a kisebb parlamenti pártok sem, nem tekinthetők kiforrott, a választók által többször megmért, megismert pártoknak. Harmadszor: demokráciafelfogásunkkkal ellentétes, nem csupán azért, mert mások útját megnehezíti vagy kirekeszti, hanem azért is, mert a pártelvűség nimbuszát meg akarja hosszabbítani, pedig az a világ más térségeiben máris kopni látszik. Tisztelt Országgyűlés! Módosító indítványt is beterjesztettem, ez a 93-as számon található. Mivel a részletes vitában már nem kívánok hozzászólni, hadd szóljak hozzá most két mondat erejéig. Az első: a módosító indítványom a bizalmatlansági indítvány úgynevezett konstruktív voltának az elhagyását célozza, vagyis azt, hogy ne legyen szükséges a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány esetén az új miniszterelnök személyének a javaslata is. E módosító indítvány annyiban különbözik az ugyanebben a témakörben Orbán Viktor által benyújtott módosító indítványtól, hogy én a szükséges egyötödös, tehát húsz százalékos képviselői aránnyal szemben egytizedes, tíz százalékos arányt indítványoztam. Hadd hivatkozzam arra, ha már a kormánypárt olyan szívesen hasonul a német megoldásokhoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányában is hasonló megoldás kíséri a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Tisztelt Ház! Köszönöm a későbbi figyelmet. (Taps a bal oldalon.)