DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A módosító javaslatom kapcsán kértem szót. Módosító javaslatom a köztársasági elnök házfeloszlatási jogával kapcsolatos, nevezetesen az Alkotmány 28.� (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feloszlatási lehetőséget én rendkívül tágnak és korláttalannak éreztem, és érzem most is. Az itt foglalt törvényhelyben ezen megoldás mellett nem zárható ki ugyanis az, hogy a köztársasági elnök a miniszterelnök személyének nem szerencsés vagy indokolatlan megválasztásával teremtsen eleve kormánymegalakításra alkalmatlan helyzetet, és éljen aztán az Országgyűlés feloszlatásának politikailag indokolatlan eszközével. Ennek a problémának a felvetése folyamán ugyanakkor vita bontakozott ki szakértők és képviselőtársaim között abban, hogy ennek a közjogi veszélynek a kiküszöbölésére mi a legmegfelelőbb megoldás. Minthogy ez a kérdés többféle megoldási lehetőséget, esetleges részletes szabályozási igényeket is felvet, alkalmas arra, hogy az alkotmánymódosítást támogató pártokat, politikai erőket is megossza, és a vitát is elhúzza. Ugyanakkor ez az említett közjogi probléma a jelenlegi politikai helyzetben - figyelemmel a legfőbb közjogi tisztségeket betiltó személyekre, pillanatnyilag gyakorlati jelentőséggel nem bír. Ezért annak elvi fenntartása mellett, hogy ezt a kérdést a későbbiekben feltétlenül valamilyen formában rendezni kell, én a jelen helyzetben a vitát gátolni, akadályozni nem akarván, javaslatomat visszavonom. Egy másik irányú megjegyzést szeretnék még tenni, hozzászólni nagyon röviden Szájer Józsefnek a Habeas Corpusszal kapcsolatos érveléséhez. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, hogy a bizottság igen szoros módon foglalt végül is nemlegesen állást a javaslattal kapcsolatban, és úgy érzem, hogy ebben tükrözádött az a hozzállás, hogy a probléma, kérdés, amelyet Szájer József felvetett, és amelyet megoldani igyekezett, igencsak jogos és igencsak indokolt volt. Javaslata azonban - abban a pillanatban, ha azt elfogadná az Országgyűlés - alkotmányellenes helyzetet teremtene, a büntetőeljárási törvény ezzel az Alkotmánnyal összhangban nem lenne. Mivel a büntetőeljárási törvény módosítása nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehetett, foglalt - feltételezem - a bizottság nagyobb többsége olyan álláspontot el, hogy nem tudta ezt a javaslatot támogatni. Tágabb időpontnak a meghatározása pedig ellentétes lett volna a kormányzati erők azon elhatározott célkitűzésével, hogy célunk: valóban megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy azt az időt, amelyet Szájer József minimálisra akar csökkenteni, valóban ténylegesen minimálisra szoríthassuk, és így valósíthassuk meg.