DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Alapvető kérdésekre keresünk az általános vitában választ. Ezekkel az alapvető kérdésekkel kapcsolatban a mai vita során - ha jól számoltam - körülbelül negyedik leszek, aki az önkormányzat és a közigazgatás viszonyáról és kapcsolatáról kívánja elmondani észrevételeit. A hét végén nagy érdeklődéssel olvastam a belügyminiszter úr sajtóban megjelent nyilatkozatát. Igyekszem nagyon pontosan interpretálni mondanivalója lényegét. Azt tette szóvá, hogy a vitatkozók és a kritikusok az önkormányzati törvény adta lehetőségeket összekeverik az önkormányzatiság szociológiai értelemben vett problematikájának kidolgozásával. Az eddigi vita számomra inkább azt bizonyította, hogy ismétlődő alapkérdésekhez kanyarodunk vissza, függetlenül attól, hogy milyen pártfrakció padsoraiból hangzik el a hozzászólás. Számomra is alapkérdés, hogy hol kezdődik az önkormányzat és hol folytatódik a közigazgatás, vagy hol végződik a közigazgatás és hol kezdődik az önkormányzat. Ez a vita a közigazgatás tudományában több évtized óta tart. Nem hiába mondta Magyary Zoltán, a két világháború közötti magyar közigazgatástudomány jeles személyisége, hogy az önkormányzati ügyek meghatározása szinte lehetetlen vállalkozás. Ugyanakkor ennek fényében sem és ennek tükrében sem mondhatunk le arról az igényről, hogy világosabbá tegyük az önkormányzatok, az államigazgatás és a közigazgatás hatásköri és szervezeti kapcsolatát. Többféle lehetőség kínálkozik ennek a kapcsolatnak a kiépítésére. Elképzelhető, hogy az önkormányzatok nyilvánvaló szintenkénti differenciáltságban rendelkeznek államigazgatási jellegű feladatokkal. Az is elképzelhető, hogy államigazgatási feladatok változatlanul, vagy még nagyobb számban kerülnek dekoncentrált államigazgatási szervekhez. Csak az egyes megoldások nem ugyanazon konzekvenciákat hozzák maguk után, és ezért kellene a kiindulópontot alaposabban és részletesebben tisztázni. Hiszen nem mindegy, hogy ennek nyomán egy még centralizáltabb igazgatási apparátus, mechanizmus alakul ki, vagy pedig az önkormányzatoknak szűkül a lehetősége, hogy ezen szervek tevékenységét befolyásolni tudják. Többféle megoldás lehetséges, többféle alapon. Én kiemelendően megfontolandónak tartom azt, hogy a rendezés alapja az legyen, hogy milyen a tevékenység érdektartalma, mennyiben helyi, és mennyiben azon túlmutató. Amennyiben túlmutat a helyi érdeken a tevékenységi tartalom, akkor is biztosítani kell az önkormányzati szerveknek lehetőséget az ellenőrzésre és a befolyásolásra. De természetesen az állampolgárok és az igazgatás kapcsolatában alapvető jelentősége és garanciája a jogi szabályozásnak, és elsősorban - nem utolsósorban - a közigazgatási bíráskodás intézményének van. Az ebből következő másik alapvető problémakör számomra - és szintén szóvá tették a mai vita során is többen az Országgyűlés tagjai közül -, hogy ennek a disztinkciónak milyen hatása lehet az önkormányzatok belső szervezetére. Az önkormányzatok belső szervezetének szerkezetét illetően többféle példát találhatunk nemzetközileg is. Kaptunk ma ízelítőt a különböző, Európában ma honos megoldásokból. Lényegében két fő típust lehet elkülöníteni, ami szerint az önkormányzatokon belül egy egységet alkot a képviseleti és a hatósági végrehajtó tevékenységet ellátó hivatali apparátus, és van az ezzel szembenálló modell, amely a hatalommegosztás elvén az önkormányzatokon belül elkülöníti a képviseleti önkormányzati tevékenység irányítását, és elkülöníti ettől a végrehajtó hatósági, államigazgatási jellegű tevékenységet. Ez egy széles körben elfogadott és elismert gyakorlat és struktúra. Az előttünk lévő és a tárgyalás alapját képező tervezet az én észrevételeim szerint az első megoldást preferálja, egyesíteni kívánja ezeket a különböző hatalmi ágakat az önkormányzatokon belül, elsősorban a polgármester kompetenciájának terjedelméből kiindulva. Ez azonban szakmailag aggályos lehet, és nagyon sok, különböző indíttatású szakmai vélemény radikálisan kritizálja ezt a megoldást. Ilyetén én magam is megfontolásra ajánlom a Parlamentnek, hogy nem jelent-e az egy tisztább profilt, ha az igazgatás, a végrehajtás apparátusának irányítója a szakmai képesítések alapján kinevezésre kerülő jegyző - a törvénytervezet terminológiáját használva -; és nem a polgármester, akinek személyéhez és feladatköréhez kapcsolódóan nem végső érvként, korántsem végső érvként, de figyelemre méltó érvként szeretném felhozni a vita során azt az általános megállapítást, amit éppen itt Budapesten februárban az európai önkormányzati fórumon a polgármester személyével és kompetenciájával kapcsolatosan mondtak el nekünk, miszerint a polgármester helyét és szerepét elsősorban egy politikai jelleg határozza meg, miszerint a település polgáraival, a település közösségeivel kialakítandó kapcsolat determinálja ennek a kompetenciának az alapvető tartalmát, és elsősorban olyan követelmények jelennek meg a polgármester személyével szemben, mint a konszenzus-teremtő képesség, vagy az a követelmény, hogy legyen a település nagykövete, vagy legyen jó menedzser, legyen jó gazdálkodó, tehát kevésbé igazgatási, közigazgatási követelményeket tartalmaznak a vele szembeni intenciók. Ezért tehát a részletes módosító javaslatainkban is mi egy tisztább profil mellett tesszük le a voksunkat, amely áttekinthető igazgatási szerkezetet tartalmaz, amelyben hivatal hivatallal van kapcsolatban, nem pedig hivatal önkormányzati testülettel, vagy önkormányzati testület vezetőjével. Végezetül nekem is aggályaim vannak - mint ahogy ezt mások is szóvá tették a mai nap vitája során -, hogy azok a kiegészítő, kapcsolódó törvények készültségi fokukban, kidolgozási állapotukban vajon abban a stádiumban vannak-e, hogy szeptemberben ezzel a Parlament érdemben foglalkozzon ülésén: jó lenne erről részletesebb tájékoztatót hallanunk és kapnunk, hiszen ez meghatározza az önkormányzati alaptörvényhez való viszonyunkat is. Nem szorosan a témához kapcsolódóan, de idetartozik, és szeretném az Országgyűlés nyilvánossága előtt tolmácsolni azt az igényt, hogy nagyon széles körben, a társadalom legkülönbözőbb csoportjaiban merül fel az igény a közjogi értelemben vett önkormányzatot követően a nem közjogi, szakmai jellegű önkormányzati törvény és rendszer megalkotására. Azt hiszem, hogy mindannyian erre tényleges tapasztalatokkal rendelkezünk. És végezetül elismerve azt, és csatlakozva azokhoz a hozzászólókhoz, akik ezt szintén tolmácsolták, elmondták, elismerve az önkormányzati választás szükségességét - politikai szükségességét -, ugyanezt nem tudom kiterjeszteni az önkormányzati törvény egészére, nem tudom politikai szükségletként értékelni azt, vagy minősíteni azt, hogy egy olyan önkormányzati törvényt fogadjunk el, amely nem terjed ki megítélésem szerint alapvető összefüggésekre, és alapkérdésekre nem ad kielégítő választ. Köszönöm. (Kis taps.)