HORVÁTH VILMOS (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tavaszi nagytakarítást hirdettek a kormányzó párt öles plakátjai a választási kampány idején. A választók jó része nyilvánvalóan az MDF elszámoltatási elképzelései miatt is adta voksát a végül is győztes pártra. Ma, két és fél hónappal a választások, másfél hónappal az új Kormány felállása után csalódottan kell megállapítanom, hogy a kampány-szlogen csak üres szólam maradt. Személyes tapasztalataim szerint egyre nagyobb a keserűség a lakosságban, akik joggal várták, hogy valódi, átfogó rendszerváltás menjen végbe, ne csupán a hatalmi elit cserélődjön ki. Itt a nyár, s nemhogy a tavaszi nagytakarítás, de a pókhálózás sem történt meg. A dolgozók nap mint nap tapasztalhatták, hogy ugyanazok a korrupt vezetők, ugyanazok a szakértelemmel nem bíró, legfeljebb esti, marxista iskolát végzett vállalat- és üzemvezetők irányítják őket, akik igencsak felelősek az ország tönkretételéért. Az emberek jó része, főként vidéken, még mindig fél az elmúlt rendszerből átmentődött káderektől, akik egész egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a rendszerváltást. Jobb esetben visszahúzódva mérik fel környezetük helyzetét, rosszabb esetben "görögdinnyeként" próbálnak óvatosan és észrevétlenül átúszni a túlsó partra. Mint nyilván Önök is tudják, a görögdinnye egyik legfőbb jellemzője, hogy kívül zöld, belül pedig vörös. (Nevetés és taps.) Pártunk és kormányunk volt országos és helyi vezetői, szinte a teljes nómenklatúra, meglehetős magabiztossággal ül még mindig az őt meg nem illető helyen. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább kezdi magát biztonságban érezni, hiszen az elszámoltatásnak még a szándékait sem lehet felfedezni a túl nyugodt erő soraiban, miközben a nép egyre nyugtalanabb. Éppen itt az ideje az ejtőernyők bevonásának, odafigyelve arra is, hogy némely volt elvtársak még "zuhanórepüléssel" se érhessenek célba. Kérdem én: lehet-e hitele ma Magyarországon bármely politikai erőnek, amely nem számoltatja el ígéretei ellenére a Kádár-rezsim hatalmasságait, a különféle rendű és rangú, városi, községi, megyei kiskirályokat? Mi a véleménye a Kormánynak arról, hogy miközben százezrek tengődnek a létminimum alatt, addig feladatuk ellátására alkalmatlan vezetők vesznek fel félmilliós prémiumokat, mentik át vagyonukat kft-kbe, részvénytársaságokba. Meddig szemléli még a Kormány tehetetlenül, hogy 45-50 éves munkásőrvezérek irritálóan és irreálisan magas nyugdíjat élvezzenek, jogtalanul. Természetesen nem B-listázásra van szükség, hanem törvényes anyagi, erkölcsi elszámoltatásra. Nem fejeket követelek, csupán a fejetlenségnek a végét. Ez a feladat azonban minden időben a mindenkori kormányra vár. Kérdésem tehát: meddig tétovázik még a Kormány, egyáltalán szándékában áll- e az elszámoltatást végrehajtani, avagy a tavaszi nagytakarítás helyett, a nyári nagymosás során csupán a vöröset kívánja zöldre átmosni? Köszönöm. (Taps.)