DR. BALSAI ISTVÁN igazságügyminiszter: Tisztelt Országgyülés! Tisztelt Horváth Vilmos Képviselő Úr! Örülök, hogy nagymértékben megváltoztatta a bejelentett kérdését, amit interpellációként is változatlan tartalommal tartott fenn. Tulajdonképpen a változtatás inkább metaforákban és költői képekben tette gazdagabbá ezt a választási naggyűlések hangulatát idéző, kicsit talán idejétmúlt felszólalást. (Taps.) Szükségesnek tartom előrebocsátani, hogy még az Ön kérdését megelőzően a Kormány a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja részéről egy hosszabb levelet kapott, amelyben a Képviselő Úréhoz hasonló kérdések is megfogalmazásra kerültek. A Kormány az említett levélre írásban kívánt válaszolni, de az itt elhangzó válasz a parlamenti nyilvánosság szabályai szerint tükrözi az ott felvetett kérdésekre is a Kormány válaszát. Mindenekelőtt a Kormány nevében kijelentem, megalapozatlan a Képviselő Úrnak az az állítása, hogy jó két hónappal a választások után és másfél hónappal az új Kormány megalakulása után semmi sem történt a választási kampány során tett ígéretek beváltása érdekében. Ugyancsak megalapozatlan az az állítása, amely szerint a Magyar Demokrata Fórum nyilván csak szavazatai növelése érdekében ígérte az ún. tavaszi nagytakarítást. A Kormány, megalakulásának első napjától kezdve, nem felejtve el a társadalomnak tett ígéreteit, a legfontosabb kötelezettségének azt tartja, hogy végrehajtsa a rendszerváltozást minden vonatkozásban. Ezen törekvései legfényesebb bizonyítéka, hogy nem egészen egy hónappal megalakulása után Önök elé terjesztette az önkormányzati törvényjavaslatot és a helyhatósági választásokra vonatkozó törvényjavaslatot. Minden befolyását latba vetve elérte, hogy az ideiglenes köztársasági elnök az e vonatkozásban a Kormány egyetértését nem tükröző döntését, ami a helyi választásokat október közepére tűzte ki, visszavonja, és a választások időpontjaként szeptember végét jelölje meg. Tisztában van azzal is a Kormány, hogy a helyi hatalom gyakorlói és végrehajtói teljes mértékben elvesztették választóik bizalmát és a lehető legközelebbi időpontban módot kíván adni az ország lakosságának, hogy a különböző vezetői pozíciót betöltő személyeknek demokratikus választások útján leváltását biztosítsa a társadalom. Éppen ezért reméli a Kormány, hogy ezen törekvéseit sem a kormánykoalíció pártjai, sem pedig a magát "konstruktív ellenzék"-ként megnevező többi parlamenti párt nem fogja meghiúsítani, és a törvényjavaslatok valóban komoly és konstruktív vitát követők, de kellő időben az elfogadáshoz lehetőséget fogadni. Ezen nagyon komoly törvényjavaslat mellett a Kormány ugyancsak nagyon fontosnak tartja, hogy mindazok a semmivel nem igazolható kivételezettségek, privilégiumok, amelyek joggal irritálják a társadalom igazságérzetét, minél előbb megszűnjenek. Ezért folyamatosan vizsgálja a különböző, fel sem sorolható, de mindenképpen jogszerűtlen kedvezmények, juttatások megszüntetésének jogi lehetőségeit. Csak utalok arra, hogy az elmúlt héten Kelemen András államtitkár úr a népjóléti miniszterhez intézett interpelláció keretében igen részletesen kitért az úgynevezett "kiemelt nyugdíjak" kérdésére, és bejelentette az ezzel kapcsolatos szándékainkat. Mint emlékeznek rá, ez olyan tetszést aratott, hogy még az interpelláló - a szabad demokratákhoz tartozó - képviselő is elfogadta. Bár a sajtó hírt adott erről, de ezúttal is bejelentem, hogy a Kormány intézkedett a semmivel sem indokolható vállalatvezetői prémiumok maximálása tárgyában, és saját hatáskörében úgy rendelkezett, hogy az 1990. évre vonatkozóan, az állami vállalati szférában az elérhető vezetői prémium összege nem lehet magasabb, mint a fizetés 100 százaléka. Nyilván tudják, hogy az intézkedést megelőzően ilyen korlát nem létezett, ezért 300-400, sőt 500 százalékos vezetői premizálási rendszer is gyakorlat volt, amelynek eredményeként adott esetben 6 millió forintot is elérhetett volna jövedelemként egy olyan vállalati vezető, aki adott esetben veszteséges vállalatot irányít. A jelenlegi ár- és bérszabályozási rendszer alapján ez így működött, úgy tervezzük, hogy az 1991. évben már nem lesznek meg azok a közgazdasági feltételek, hogy ilyen ár- és bérszabályozás nyomja a Kormány vállát. A Kormány az egész társadalom szempontjából fontosnak tekinti és ezért kiemelten kezeli a vállalatvezetői szférát ennek megfelelően. Az előbb említetteken kívül törvénymódosító javaslatokat fogadott el a legutóbbi ülésén annak érdekében, hogy egyfelől lehetővé tegye a vállalati vezetők megbízásának ismételt megerősítését, illetve ennek hiányában pályázati úton való betöltését, egy igen jelentős vállalati körben, az úgynevezett önigazgató önkormányzati vállalatok körében és ott, ahol a vállalati tanácsok és dolgozók közgyűlése irányítja a vállalatot. Másfelől: meggátolja azokat a spontán privatizációs törekvéseket, amelyek valójában nem is privatizációs törekvések, hanem a mi felfogásunk szerint álprivatizációt tükröznek, és ennek megfelelően javasolni fogja az átalakulási törvény módosítását, még a rendkívüli ülésszakon, összhangban a már napirenden lévő és a vagyonügynökségre vonatkozó törvénymódosítással. A két jogszabály módosítása lehetővé fogja tenni a Kormány számára, hogy teljes mértékben ellenőrizze ezeket a gazdasági folyamatokat, és egyszer és mindenkorra meggátolja a jól ismert, botrányos esetek előfordulását, amelyek méltán váltottak ki közfelháborodást. A Kormány határozott szándéka, hogy mindazokkal szemben, akik bűncselekményt követtek el az elmúlt rendszerben, akár politikai, akár gazdasági hatalmukkal visszaéltek, a törvény szigorával járjanak el az erre jogosult szervek. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a Kormány nem szándékozik semmiféle boszorkányüldözést lefolytatni, nem szándékozik semmilyen kollektív felelősségrevonást célzó törvényjavaslatot önök elé terjeszteni. A Kormányban részt vevő pártok sohasem ígérték ezt a választóiknak. Éppen ellenkezőleg: sok helyen és számos alkalommal hangsúlyoztuk a választási küzdelemben és azóta is, sem Blistázást, sem ehhez hasonló eljárást nem szándékozunk alkalmazni. Azt nyilván tudják a tisztelt képviselők - mind a kormánypárt tagjai, mind pedig az ellenzékben ülő parlamenti képviselőcsoportok tagjai -, hogy büntetőeljárást természetszerűleg az arra illetékes nyomozóhatóságok, illetőleg az ügyészség akkor kezdeményezhet, ha konkrét ügyben elegendő bizonyíték áll rendelkezésére, megalapozott feljelentés vagy annak minősülő egyéb irat alapján. A Kormány azt megígérheti, és meg is ígéri: minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekszik, hogy a tudomására jutott ügyeket - ha azok megalapozzák a bűncselekmény gyanúját - haladéktalanul átadja a hatáskörrel bíró nyomozószerveknek vagy az ügyészségnek. Utalok ezzel kapcsolatban a belügyminiszter úr határozott intézkedéseire, a hírhedt nemzetközi terroristák magyarországi kapcsolatainak napvilágra kerülését követően. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány a rendszerváltozás és a megtisztulás időszakában fontosnak tartja az erkölcsi elszámoltatást is. Minden erre irányuló törekvéssel egyetértve, önmagában ehhez kevésnek tartja hatáskörét, hiszen a jog nem lehet képes az erkölcsi törvények érvényesítésére. Szüksége van a Kormánynak ezzel kapcsolatban az egész társadalom közreműködésére. Szükségesnek érzi támogatni a Kormány azokat a társadalmi kezdeményezéseket és folyamatokat, amely nem mindig a jog eszközeinek a felhasználásával - de mindenképpen a nyilvánosság és a helyi kezdeményezés lehetőségeit alapul véve - minden közösség számára rendelkezésére áll akár a munkahelyen, akár a településeken. Összegezve: ez az a rövid leltár, amelyet a Kormány hat hetes működése után be tud mutatni a mindenféle rendű és rangú kiskirályok anyagi és erkölcsi elszámoltatása ügyében egy interpelláció kapcsán. Éppen ezért kérem a tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést válaszunk elfogadására. (Taps a jobb oldalon.)