GERBOVITS JENŐ (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen ebben a sziporkázó kavalkádban nekem nem lenne sok szavam, mert sem jogász, sem pénzügyi ember nem vagyok. Mégis csiklandozott képviselőtársam, Békesi úr - nem mostani - hozzászólása, mondván, hogy ebben a sok feleselgetésben, dacára az ő pozíciójából - hiszen vele senki nem tud helyet cserélni, ezt mindenki tudja ... a felsorolása számos tömegében mégis a becsületes ellenzéket véltem felismerni, aki felsorolt egy sor érvhalmazt. Abból mi vegyük át, ami használható és jogos. Azt hiszem, hogy a sok feleselgetés - elnézést a kifejezésemért, ha ilyen hangok jönnek - visz majd minket előre. A kisgazdapártiakat jól megbántották - hadd ne menjek el mellette. Ebben a kettős szereposztásban, ami nekem jutott - egyrészt a Kormányban, másrészt a Kisgazdapártban és a Parasztszövetségben - azt a cipőt kint kellett hagynom, mielőtt a Kormány tagja lettem. A kormánybeli vitában a többi párt tagjai árgus szemmel néznek rám, amikor a búzaárat és a támogatást vitatom, és próbálok érvényt szerezni egy tőlem teljesen más irányú gazdaságpolitikának. Itt pedig jól megkapom a magamét Vargáné Piros Ildikótól. Isten bizony, furcsán érzem magam, mert közben a kisgazdapártiak megvádolnak "Nini, a Gerbovits beült a miniszteri székbe, és rögtön tsz-párti lett. Ez e kettős szerep. (Derültség.) Hadd mondjam el képviselőtársamnak: ha én ülnék abban a székben, talán emberileg én is azt tenném. De én abba a székbe sohasem kerülhettem bele, amibe ő. Az a véleményem, hogy nagyon nagy gond, hogy kell-e alma, hús, a termékek. Bizony kellenek, csak a veszteség nem kell. Az ország nem bírja a veszteséget. Hivatkozott ön arra, hogy támogatják a világon. Így igaz, mi is így tudjuk, csak a világnak van rá pénze, nekünk pedig nincs. A gazdaságok bukás előtt állnak. Hadd közöljem, hogy én, a Gerbovits, aki a 947-es számot - Isten bizony - először leírtam a Parasztszövetség törökkoppányi dekrétumában - ha rosszul tettem, én vagyok a hibás. Ha tudnám, visszavezényelném a szellemet a palackba, és ölbetett kézzel néznék a kisgazdák, hogy ez a gondolat megbukott. Ha valaki nem hiszi, nézzen keletre! Nem mi tettük tönkre a termelőszövetkezeti mozgalmat. Kisgazdapárt még csak egy év óta van, ha van. Az elképzeléseinkkel lehet, hogy meg is bukunk a földkérdésnél. (Derültség, taps a bal oldalon.) Ez viszont a tsz-ek gazdasági potenciálját nem fogja segíteni. Ezen kívül: a parasztság ölbe tett kézzel is átvészelné ezt a helyzetet, ha nem volna nemzetmentő gondolata, ha nem népben gondolkodna; hogy igenis, nekünk az összmezőgazdasági érdeket kell képviselni, úgy is, mint kisgazdák. Egyrészt még vannak nagyüzemek, másrészt fejlődjenek a kisgazdaságok: a kettő együtt menjen okosan. Mi ezt valljuk mint kisgazdapárt, és különösképpen mint a Kormány tagja. Szíves elnézést kérek, ha továbbmentem. (Hosszú taps a bal oldalról.)