NAGY FERENC JÓZSEF (FKgP): Köszönöm szépen. Kérem szépen, ez a döntés tárcadöntés is volt, kormánydöntés is volt, hogy mit tehetünk! Valójában csak azt tudom mondani, hogy takarékosságra kell törekednie az egész országnak - nemcsak a mezőgazdaságnak -, az igényeknek a szűkítésére! Ha szegény az állam, a nehézséget együtt kellene elviselni, egyenlő teherviseléssel. Talán nem a mezőgazdasági kérdéshez kapcsolódik, de ha látom, 3 millió honfitársam létminimum körüli életvitelét, a vállalati, tsz, pénzügyi vezetők nyugati mérték szerint is jó életvitelét, ezt kérem szépen nem tudom elfogadni, és itt kellene a kérdést megoldani elsősorban (taps), meg kellene nézni! A 250 milliárdos betétállományt, a nyugati életformát, azokat a vállalati fizetéseket, amelyek a többmilliós nagyságrendet meghaladják, meg lehet kérem szépen mosolyogni, de nem lehet megmosolyogni annak a hárommillió embernek a nehézségeit, és nem lehet elviselni annak a parasztságnak a sorsát, amelytől jogtalanul elvették a vagyonát! Ezt nem lehet megtenni. Vargáné Piros Ildikó szavára válaszolva: érezzük, hogy az utóbbi időszakban hisztériás hangulat alakult ki, partikuláció a Kisgazdapárt programja körül. Hát miért? - kérdezem én. Hát mit mondunk? Mi azt mondjuk, hogy a jó üzemek maradjanak meg, és meg is maradnak, de egyenlő lehetőséget kell biztosítani azoknak a vállalkozóknak, akik a saját jogon gazdálkodni akarnak, és majd a jövő, a verseny döntse el, hogy melyik vállalkozás lesz hatékonyabb; és úgy érzem, hogy ebben az egyenlő versenyesélyt meg kell adni mindenkinek, és az idő majd el fogja dönteni; minden kritikát, bírálatot utána lehet elmondani! Köszönöm figyelmüket. (Taps középről.)