DR. REMPORT KATALIN, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt ElnökÚr ! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság a 130-as sorszámú törvényjavaslatot kisebb módosításokkal, 14 "igen" szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta, azt támogatja. Több módosító javaslat érkezett. Ezeket megtárgyalta a bizottság. Több helyen átfedték egymást ezek a módosító javaslatok, vagy pedig azonos módosító javaslatok is beérkeztek. Sorra venném a beérkezés sorrendjében ezeket a módosító indítványokat. Kezdeném a 150-es sorszámú Soós Károly Attila-féle javaslattal. Soós Károly Attia első módosító indítványának B változatát visszavonta, és csak az A változatot tartotta fenn. Itt egy szövegpontosításra szeretném felhívni a figyelmüket. Kimaradt a felmentés lehetősége, tehát gyakorlatilag úgy hangzik a szöveg, hogy "A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki, menti fel és állapítja meg díjazásukat az igazgatótanács elnökének, illetve tagjainak." Tekintve, hogy a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság kormánypárti tagjainak volt idevonatkozó másik indítványa, és a bizottság többsége nem látta értelmét, annak szükségét, hogy államtitkári rangra emelje az Igazgatótanács tagjait, ezért nem fogadta el ezt a módosító javaslatot. 7 "igen"-szavazat, 9 "nem" szavazat, és 1 tartózkodás mellett. Soós Károly Attila második javaslata arra vonatkozott, hogy a Vagyonügynökség működési szabályait az Országgyűlés hagyja jóvá. A bizottság többségi véleményként nem tartotta szükségesnek, hogy az Országgyűlés elé vonjunk egy ilyen működési szabályzatot. Nem ez a feladata az Országgyűlésnek, ezért 7 "igen"-szavazat mellett, 12 "nem" szavazat ellenében elutasította ezt az indítványt is. A harmadik javaslat - mint ahogy az előttem szóló Katona Kálmán már elmondta - az előprivatizációt teszi lehetővé az eredeti tervezet szerint a tanácsi gazdálkodó szervezetek vonatkozásában is. A bizottság többsége úgy értékelte, hogy a jelenlegi tanácsi apparátusokra nem lehet bízni ezt a privatizációt. Félő, hogy további elherdálása folyna az állami vagyonnak, éppen ezért elutasította ezt a módosító javaslatot is. 7 "igen"-szavazat, 9 "nem"-szavazat történt és 2 tartózkodás. Soós Károly Attila negyedik javaslata lényegében egy szövegmódosítás. Ezt elfogadta a bizottság és támogatja 14 "igen"-szavazat és 6 ellenszavazat mellett. Soós Károly Attila módosító javaslatának utolsó pontja azért nem került támogatásra, mert a bizottság többsége úgy értékelte, hogy az eredeti tervezet szélesebb megfogalmazást biztosít, szélesebb körben biztosítja ezt a jogosítványt. Éppen ezért ezt is elutasította 7 "igen"-szavazat mellett és 12 "nem" ellenében. Áttérnék a kormánypárti képviselőcsoport indítványára. Itt elmondanám, hogy mi magunk is módosítottuk javaslatunkat, és tulajdonképpen abban a formában terjesztettük a bizottság elé, amelyet már a gazdasági bizottság megfogalmazása is tartalmaz. Pontosítani szeretném azonban a gazdasági bizottság 191-es sorszámú előterjesztésében a megszövegezést, ugyanis kimaradt a "negyedévenként" szó. Tehát a Vagyonügynökség az Országgyűlés illetékes bizottságának, illetve bizottságainak negyedévenként köteles beszámolni. Ezt a bizottság teljes mértékben támogatta, szükségesnek tartja a beszámoltatást a nyilvánosság javítása érdekében. 18 egyhangú támogatással fogadta el ezt a javaslatot a bizottság. A 2-es számú javaslatunk, miszerint a miniszterelnök nevezze ki a Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökét és tagjait, 11 "igen" szavazattal, 7 "nem" ellenében, tartózkodás nélkül került támogatásra. Erről azért nem beszélek részletesebben, mert lényegében Soós Károly Attila módosító javaslatánál ezt érintettem. A következő módosító javaslat lényegében három ízben is előtérbe került, elénk került, a 162-es javaslat, a 164-es javaslat és a 194-es módosító javaslat is ezt tartalmazza. Azonban meg kell mondjam, hogy az előterjesztők visszavonták ezeket a javaslataikat. Ugyanis a gazdasági bizottság által elfogadott szöveg pontosabb. Ők is azt fogadták el, azt támogatták, az egy precízebb megfogalmazás. Ezért egyhangúan a gazdasági bizottság által előterjesztett szöveget fogadta el a bizottság 17 "igen" szavazattal. Kell, hogy részesüljenek tehát a tanácsi önkormányzatok a tanácsi kezelésben levő gazdálkodó szervezetek értékesítéséből befolyt vételárból, de hogy ennek milyen legyen a mértéke, azt nem ennek a törvénynek kell meghatároznia, könynyelmű lenne most 50 százalékban vagy bármilyen más százalékban már előre meghatározni, hogy milyen legyen az osztása az államnak, illetve a területi önkormányzatnak. Pál László módosítása valóban hat pontot érint. Az első kettő összefügg. Ezt elutasította a bizottság 4 "igen", 10 "nem" szavazat és 3 tartózkodás mellett. Ugyanis nem látja szükségesnek, nem látja beazonosíthatónak a bizottság egyáltalán már azokat a szakszervezeteket, társadalmi szervezeteket, amelyeket az előző törvény, a korábbi törvényszöveg tartalmaz, másrészt nem tartja szükségesnek, hogy az Országgyűlés válassza meg a tagjait. Ugyanis, hogyha a kormány irányítása és felügyelete alá akarjuk vonni a Vagyonügynökséget, akkor - hogy felelősséget tudjon ezért vállalni a Kormány - az kell, hogy akkor a Kormány is nevezze ki a tagokat. A harmadik javaslatot, a harmadik pontot nem érintem, hiszen az azonos a Soós Károly Attila-féle javaslattal. A 6. és a 7. szakaszra tett módosító javaslat, miszerint a Kormány számoljon be az Országgyűlésnek erről a feladatáról, ez a gazdasági bizottság által megfogalmazott szövegezésben került elfogadásra, egyhangúan, 18 szavazattal. Az előterjesztő egyébként ezzel a szöveggel egyetértett, tehát ezért visszalépett az eredeti javaslatától. Ugyanis az f) pont, a 8. szakasz elhagyása: itt is az illetve szó került csak elhagyásra egy szövegpontosítás miatt, és 19 egyhangú szavazattal elfogadta ezt is a bizottság. Eörsi Mátyás módosító javaslatával kapcsolatban a bizottság itt is az elutasítás mellett foglalt állást többségi véleményként. Elhangzottak azok az érvek, hogy ha az Állami Vagyonügynökséget a tulajdonosi jogosítványokkal kívánjuk felruházni, akkor a bíróság ezt nem korlátozhatja, nem írhat elő a tulajdonosnak kötelezvényeket. Elhangzott az is, hogy egy bírósági eljárás elhúzná a privatizálást, lassítaná ennek a folyamatát. Felmerült, hogy ha netalán probléma van, akkor törvényességi óvással megtámadható a Vagyonügynökségnek az eljárása, és gazdaságpolitikai kérdésről van szó a Vagyonügynökség munkájával kapcsolatban, nem jogi kérdés. Ezt egyébként alátámasztotta a bizottságban megjelenő legfelsőbb bírósági képviselő is, aki szintén azt mondta, hogy nincs is meg a megfelelő szakképzettségük ennek a felülbírálatára, tehát ők sem tartanak igényt a bírói útra. A 194-es, utolsó javaslatot - mint mondtam - visszavonták az előterjesztők, hiszen a 191-es javaslat azt pontosabban tartalmazza. Tehát az eredeti törvénytervezetet az általam ismertetett módosításokkal együtt a bizottság többségi véleményeként elfogadja és támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)