BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az itt előttem fekvő aláírástömkeleg azt hiszem, kiegészíthető lenne, még ezt a Házat is betöltő aláírásmennyiséggel, amely mind azt reprezentálná, hogy milyen végtelenségig leromlott, lepusztult állapotban van ennek az országban az infrastruktúrája. És mintha csak folytatnánk a délelőtti ülést, elmondhatjuk, hogy a "templom egere" szegénységűvé vált a központi költségvetés. Nem tud eleget tenni mindannak a teljesen jogos és - gondolom ilyen vagy más formában, de - megalapozott elvárásnak, amelyet az ország lakossága vele szemben támaszt. Csak a hiányon tudunk osztozkodni a helyi közösségek és a központ között. Erről - ismétlem - a délelőtti ülésen elhangzott megjegyzések kapcsán többször is szó került. Hogy azonban a konkrét tárgyra térjek - és ne haragudjanak, ha kicsit hosszadalmasabb leszek -, de több ízben kerestek már meg, de azt mondhatom, szinte nap mint nap, hasonló ügyekkel, nem a Parlament nyilvánossága előtt, hanem csak hivatali szombámban vagy levélben, vagy személyes megkeresés formájában. Nagyon sok az eszkimó, Hölgyeim és Uraim, és igen kevés a fóka. Tehát nagyon sok jelentkező van, mert minden igény a maga módján jogos. Ezért kérem a tisztelt Képviselőtársakat, a tisztelt Házat, hogy hallgassa meg ezt a helyzetjelentést, ami körülbelül képet ad arról, az állami zárolt vagyont kezelő intézet körébe tartozó témákról, amelyekben ez is egy, ami előttünk áll. A munkásőrség felszámolása során - most már pontosított adatok alapján, miután az ingatlan-nyilvántartás szinte használhatatlan volt - 143 ingatlant és 4 befejezetlen beruházást vettünk át a zárolt vagyon körébe. A 143 ingatlan igen változatos módon, de döntő többségükben jogilag rendezetlenek voltak, telekkönyvi bejegyzés hiányzott teljes egészében, más kezelő területén hozták létre az objektumot stb. A mai napig száz objektum helyzetét sikerült tisztázni úgy, hogy azok végleges használata a vonatkozó rendelkezések értelmében lehetővé vált. Ebből jelen pillanatig 60 került elidegenítésre, 59 kezelőváltoztatás átruházása útján, egy pedig térítés ellenében tartós bérletbe. A minisztertanácsi határozatok alapján átadott ingatlanok 37 százaléka oktatási célt, 35 százaléka egészségügyi és szociális célt, 16 százaléka egyéb - rendőrség, bíróság, alapítványok elhelyezése - célját szolgálta. A lőterek közül hét - az átadott ingatlanok 12 százaléka - továbbra is lőtérként funkcionál, miután azok további hasznosítása is közösen történt a körzetükben elhelyezkedő fegyveres erők és testületek által. Valamennyi kormánydöntést egy úgynevezett tárcaközi bizottság készített elő, melynek az érdekelt tárcán kívül az érintett helyi vagy megyei tanács képviselője is tagja volt. Természetesen mindig az akkori. A bizottság véleményünket figyelembe vette a döntésre előkészített előterjesztésben. Az ő véleményüket, bocsánat, a sajátunkat meg az övéket is. Az 1990. március 29-i minisztertanácsi ülést előkészítő tárcaközi bizottság annak érdekében, hogy a preferált célok mellett realizálódjon a Kormánynak az a célkitűzése is, hogy a munkásőrvagyon hasznosítása költségvetési bevételt eredményezzen, kettő usque négy milliárd forint nagyságrendben. Azt javasolta, hogy kerüljenek kiírásra azon objektumok, amelyek elidegenítése térítés mellett történhet. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetési bevétel felhasználása nem determinált, és nem jelenti egyértelműen a folyó felhasználásban való felemésztést. Mindenesetre a pénzre nagy szükség van. A Kormány akkor ezeket a célokat, amelyeket térítésmentesen társadalmi célokra lehet átadni, illetve, amelyeket térítés ellenében írnánk ki, elfogadta. Ennek alapján mértük fel a megmaradt ingatlanok, az összingatlanok 40 százalékát, amelyek közül egyesek, amelyek a legracionálisabban hasznosíthatók, hogy azokat írjuk ki versenypályázatok céljaira. Ennek eredményeképpen hirdettünk meg 14 ingatlant hazai, öt ingatlant nemzetközi hasznosításra. Ebből kettőt vegyesvállalati formában vagy részvénytársasági formában, a többit pedig nyílt licites árverésre. Az értékesítésre tervezett ingatlanok aránya az összingatlanokból mindössze 19 százalék. Szeretném hangsúlyozni, hogy a volt munkásőrség objektumai túlnyomó részben állami forrásból vagy állami vállalatok költségeinek terhére, vállalati kapacitások, sok esetben vállalati anyagok felhasználásával és csak kisebb részben a helyi tanácsi támogatásból részesültek. A forrás alapvetően az össznemzet munkájának a gyümölcse volt, ezért bármennyire indokolt a helyi közösségek igénye, amelyet eddig is lehetőségeink mértékében tiszteletben tartottunk, figyelembe kell vegyük az összérdeket, az annak hasznához való jogát, ezen objektumok értékesítésének hasznához való jogát. Nem lenne ugyanis igazságos, ha csak a terheket viselné az össztársadalom, de egy-egy ingatlan, amely az egész nemzet pénzéből létesült, hogy úgy mondjam, kizárólag egy kisebb közösség érdekében hasznosulhatna. Az ingatlanok eddigi hasznosításából egyébként mind a mentőszolgálat, mind Vas megye részesült térítésmentesen. Három volt munkásőrobjektumot - Bonyhád, Dorog, Mezőkovácsháza - mentőállomás céljára adtuk át. Vas megye pedig a részleges csapatkivonások során Szombathely városban megkapta a szovjetek által kiürített lakásokat és a laktanyát. Szombathely város térítésmentesen megkapta a volt MSZMP megyei, városi székházát, valamint az oktatási igazgatóságot oktatási intézmények elhelyezése céljából. A közelmúltban, amikor Pál László képviselő arra hívta fel a tisztelt Ház figyelmét, hogy a Kormány kezeli az egykori MSZMP vagyonának zömét és a munkásőrség volt vagyonát is, ami értékesítve jelentős költségvetési bevételhez juttathatná a Kormányt, ne korlátozzák a Kormány ilyen célú tevékenységét. Köztudott, hogy a volt MSZMP vagyonának hasznosítása, szétosztása gyakorlatilag térítésmentesen történt meg, és mint a bevezetőmben mondtam, a munkásőrség vagyonából is eddig mindössze egy, az is kedvezményes, preferált áron lett biztosítva, hogy csúnyán fejezzem ki magam. Kérem tehát a tisztelt Házat, hogy vegye szíves tudomásul, mondhatnám azt is, hogy hagyja jóvá, hogy az ingatlanok 19 százalékára most kiírt pályázatokat a Kormány lefuttathassa. Az elért bevételből a helyi közösség a létesítésben való közreműködése arányában részesüljön. A pályázat esetleges sikertelensége esetén a meghirdetett objektumok hasznosítására ugyanaz az ad hoc bizottság legyen illetékes, amelynek a létrehozása már folyamatban van és amelyre már egy korábbi alkalommal utaltam. Ebben az érintett tárcák, a parlamenti pártok és a helyi közösség képviselőiből összeálló bizottságnak lenne a feladata, hogy mérlegelje a legcélszerűbb hasznosítás módjait. Hiszen az interpelláció tárgyában szereplő konkrét ingatlanra is számos más szerv is ugyanolyan megalapozottsággal tart igényt, és nagyon nehéz a különböző, társadalmilag szükséges célok között rangsorolni: a megyei bíróság, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Mentőszolgálat. Győrben és Nyíregyházán is hasonló módon igényli a munkásőrbázist. Reális döntés tehát csak ilyen átfogó elemzés és komplex javaslat alapján képzelhető el. A létrehozás alatt álló ad hoc bizottság a továbbiakban állást foglalna a még meg nem hirdetett, a jogilag még nem rendezett ingatlanok hasznosítása tárgyában is. Ily módon a továbbiakra nézve megalapozott és társadalmilag kontrollált javaslat kerülne a Kormány elé, amelyről készségesen tájékoztatjuk a Parlamentet is. Köszönöm a figyelmüket, és kérem az elfogadást. (Taps a jobb oldalon.)