DR. FODOR ANDRÁS ATTILA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mielőtt érdemben feltenném a kérdést, szeretnék két észrevételt tenni. Az egyik észrevételem az lenne, hogy nem MDF-képviselőként, hanem az állatorvos képviselők csoportjának vezetőjeként szeretném feltenni a kérdést, másrészt nem tudom, ki változtatta meg a kérdésem címét. A kérdés eredeti megfogalmazása úgy szólt, hogy "Az állatorvosi szolgálat megosztása tárgyában", ami ellen a kérdés feltevésével szeretnék tiltakozni. A kérdés feltevésében egyébként az állatorvosi szolgálat valamennyi választott szerve támogat, így négy és fél ezer állatorvost tudhatok magam mögött, amikor ezt a kérdést felteszem. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Állategészségügyi Szolgálat fennállása óta egységes irányítás alatt áll, és egységes szervezetet alkot. Ez a szolgálat igen fontos társadalmi érdekeket lát el, és munkája a nemzeti össztermék igen jelentős hányadának biztonságos megtermelését és értékesítését teszi lehetővé. Az Állategészségügyi Szolgálat végzi az állam által jogszabályban előírt "az állatok szaporításával, tartásával és forgalmazásával, valamint az állati eredetű termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos állategészségügyi és az ezekkel összefüggű élelmiszerhigiéniai feladatokat". A szolgálat ezen munkájának nemzetközi megítélése igen magas. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO a világ összes országát figyelembe véve, a Magyar Állategészségügyi Szolgálat tevékenységét a negyedik helyre rangsorolta. Az állatorvosi munka hazai megbecsülése az erőszakos kollektivizálást követően nagymértékben zuhant. Bár még napjainkban sem mondhatjuk, hogy súlyának megfelelő társadalmi elismerés övezi, de a szakma presztizse növekszik. Ezt nemcsak azzal tudjuk alátámasztani, hogy az előző Országgyűlés Fodor István személyében egy állatorvost emelt az ország harmadik közjogi méltóságának, az Országgyűlés elnökének székébe, hanem azzal is, hogy a 43 év óta először szabadon választott Parlamentbe a nép 13 állatorvost választott országgyűlési képviselőnek. Azt hiszem, legalább ilyen fontos, hogy az állatorvosi szolgálat magas színvonalú munkájának eredményeként biztosított az ország állati eredetű élelmiszertermelése és -ellátása, valamint ezen termékek exportja, ami nemcsak pénz-, hanem bizalmi kérdés is, és a kemény devizát hozó nyugati vásárlók bizalmát a megbízható Állategészségügyi Szolgálat jóvoltából Magyarország élvezi. Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy itt egy információt közöljek, amelyet a kérdés megfogalmazása óta kaptam, de tudom, hogy ez az információ egyébként a minisztériumnak rendelkezésére áll.Az Európai Közösségek Tanácsa 72/462. számú irányelvében megfogalmazta többek közt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolja azokat az országokat, amelyek az Európai Gazdasági Közösség területére friss húst exportálhatnak. Eszerint értékelni kell az adott ország állatorvosi szolgálatának szerkezetét és azt a hatalmat, amellyel ez a szolgálat rendelkezik. A bizalom ennek alapján is megvan! Ez nem kismértékben az alábbi tényeknek köszönhető. Először: az Állategészségügyi Szolgálat szervezetileg egységes, jól szervezett. Másodszor: élelmiszerhigiéniát tudomásom szerint a legutóbbi időkig csak az Állatorvostudományi Egyetemen oktatnak önálló tantárgyként. Harmadszor: az állategészségügyi állomásokon kiépült az élelmiszerellenőrző laboratóriumoknak az egész országra kiterjedő hálózata. Abból a tényből, hogy a csernobili katasztrófa idején ezek a laboratóriumok végezték a növényi eredetű élelmiszerek, zöldfélék radiológiai vizsgálatát, két dologra következtetek. Egyrészt arra, hogy az Állategészségügyi Szolgálat rendelkezik a növényi eredetű élelmiszerek vizsgálatához is megfelelő laboratóriumi háttérrel, másrészt arra, hogy másutt szervezetten ilyen nem történik. Ezt látszik igazolni a minisztérium közigazgatási államtitkárának azon törekvése, hogy - éppen a növényi eredetű élelmiszerek vizsgálatának nem kielégítő voltára hivatkozva - az Állategészségügyi Szolgálattól elkülönítendő élelmiszer-ellenőrző szolgálatot hozzon létre, amely magában foglalva leválasztaná az Állategészségügyi Szolgálatról az élelmiszerhigiéniát. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket szeretném a tisztelt Miniszter Úrnak feltenni. Először: a magyar állati eredetű élelmiszerrel azonos minőségű és árú terméket igen sok ország próbál eladni nyugati piacon. Mint már említettem, sok esetben csak az eladó ország állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai szolgálatának színvonala a döntő. Számolt-e a minisztérium azzal, hogy a tervezett lépések megtétele esetén Magyarország elvesztheti piacai egy részét, ha a nem kellően szervezett, nem kielégítően működő növényi eredetű élelmiszerellenőrzést hozzácsapják ama egységes szolgálat részeként világszínvonalon működő állati eredetű élelmiszervizsgáló szolgálathoz? Másodszor: azt gondolom, célszerűbb a kabáthoz varrni a gombot, mint fordítva. Nem lenne-e jobb a laboratóriumi háttérkapacitással, személyzettel és szaktudással rendelkező szolgálat feladatát kiterjeszteni a növényi eredetű élelmiszerek vizsgálatára is? Így legfeljebb az is világszínvonalon történne ahelyett, hogy a feladathoz új szolgálatot kíván a minisztérium tervezni igen sok pénzért, bizonytalan eredménnyel? Harmadszor: mi lesz az állategészségügyi állomásokon létesített laboratóriumok sorsa? Milyen pénzből képzeli el a minisztérium esetleg új kapacitások létesítését? Negyedszer: hogyan képzeli el a minisztérium külön állategészségügyi és külön élelmiszer-ellenőrző szolgálat működését, különös tekintettel arra, hogy a járványvédelmi feladatok koordinálása csak közös szolgálatban képzelhető el az országos érdekek sérelme és károsodása nélül. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelettel várom válaszát. (Taps.)