Tartalom Előző Következő

RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! Bár látszólag lényegtelen kérdéssel szeretnék foglalkozni, de engedjék meg, hogy egy kérdés erejéig foglalkozzam a kultúrával. Én azt hiszem, hogy ez mégsem elhanyagolható, akár önkormányzatról, akár költségvetésről, akár áremelésről van szó. A kultúrának egy nagyon speciális területéről, vezetőinek a kinevezéséről van szó. Tegnap zenei életünk két nagyon fontos intézményének az élére puccsszerűen, minden előzetes értesítés nélkül új vezetőket neveztek ki. (Derültség a jobb oldalon.) Hangsúlyozom, nem személyi kérdésekről van szó, hanem módszerekről, olyan módszerekről, amelyek reméltük, hogy el fognak tűnni hazánk életéből. A rendszerváltás után, amikor mindannyian e Házba kerültünk, azt gondoltuk, hogy ezek a kinevezési módszerek meg fognak változni. A jelenlegi felelős kormánynak a lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésére, hogy milyen módon nevezze ki a kultúra vagy bármely terület vezetőit. Pályázatokra gondolhatunk. Gondolhatunk arra, hogy ezeknek az intézményeknek a dolgozóit, munkatársait meg kellett volna kérdezni. Mivel olyan jelentős művészeti ágról van szó, amelynek a képviselői valóban nemzetközi hírnévnek örvendenek, talán őket is meg kellett volna kérdezni ebben az ügyben. Mindez nem történt meg. A Hungaroton esetében tegnap délelőtt 9 órakor útilaput kötöttek az előző vezető lábára, és fél egykor már ott ült az utódja. A munkatársak egy körlevélben értesültek erről. (Zaj a jobb oldalon.) Azt hiszem, hogy az ezen a művészeti területen - és minden más művészeti területen - dolgozó embereket szorongással tölti el, hogy mit rejt még a kormány tulipános ládája. (Bekiabálások a jobb oldalon.) Attól tartok azonban, hogy nemcsak szorongással, hanem ezek az emberek aktivizálódni is fognak. Nem alaptalan a jóslatom, hogy a Szombathelyen összegyűlt zeneművészek reagálni fognak ezekre a kinevezésekre, mégpedig attól tartok, hogy nem pozitívan fognak reagálni. Annak a bizonyítéka, hogy a Hungaroton munkatársai reagáltak, itt van a kezemben. (A jobb oldalról: Tudjuk!) Ezt a tiltakozó levelet már a Hungaroton szabadságon nem levő munkatársainak a 90a aláírta. (Folyamatos közbekiabálások a jobb oldalról: "Nem véletlen!" +Naná!") Azt mondtam, nemcsak erről van szó, nemcsak kinevezésről van szó. Egy egészen más ügyben is nagyon veszélyes az ilyesfajta kinevezés. Csütörtökön a Hungaroton és az EMI, a világ egyik legnagyobb lemezcége egy szerződést írt volna alá. A szerződés révén - a becslések szerint - a Hungaroton lemezforgalma háromszorosára emelkedett volna. A szerződés témája tulajdonképpen a lemezelosztás. Az EMI állásfoglalása szerint úgy tűnik, hogy ma délelőtt visszamondja ezt a szerződést. Ezzel tehát nyugodtan mondhatjuk - illetve sajnos nyugtalanul mondhatjuk - azt, hogy ez az intézkedés nagyon nagy gondokat fog okozni a Hungarotonnak. Ezért is nagyon komoly felelősség terheli a minisztériumot az ilyen kinevezések miatt. Szeretném felolvasni a kérdésemet, nehogy az a vád érjen engem, hogy más kérdést mondok, mint amit leírtam a miniszter úrnak. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, nem személyi kérdésekről van szó, hanem a módszerekről. Kérdezem tehát a művelődési és közoktatásügyi miniszter urat, hogy lát-e változást az Aczél-Kádár-korszak kézi vezérlésű kinevezési gyakorlatához képest. (Taps kizárólag az SZDSZ-nél, máshol csend.)