DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Baka András képviselőtársam hozzászólása ösztönzött két-három gondolat elmondására. Nevezetesen az a megjegyzése, amikor azt mondta, hogy az ellenzék a főispán öt törvénytervezetben meghatározott feladata közül csak egyet kifogásolt. Én úgy gondolom, hogy Baka András félreértett néhány hozzászólást e vonatkozásban, és különösen félreértette a Szocialista Párt álláspontját. Mi igenis kifogásoltuk - és tudomásom szerint több más ellenzéki képviselő is - ezt az egész feladatkör-felsorolást, ami a főispánra vonatkozott, egyrészt éppen azért, mert rendkívül meghatározatlan feladat, nem elég körülírt a feladatköre a főispánnak, ebből következően a törvényhozás, esetenként a Kormány olyan feladatköröket adhat a számára, amelyen keresztül a centralizáció igencsak erőteljes lehet. A főispáni feladatkör minden egyes eleme kifogásolható. Ezen belül egy feladatkört szeretnék megemlíteni: megyei szinten összehangolja a különböző állami szervek feladatait. Ezt a feladatkörét a főispánnak rendkívül veszélyesnek látjuk a centralizáció szempontjából, mert ma még nem látni, hogy az ágazati hatás- és feladatkörök, a szervezeti rendszer hogyan fog alakulni - és erről a Kormány nem adott felvilágosítást. Elképzelhető, hogy az egész ágazati irányítási rendszer az önkormányzatokon kívül fog kerülni, ebből következik: a főispán kezébe kerül, éppen az összehangoló funkciója révén. Másrészt megyei szinten a főispán hatáskörébe adott összehangoló funkció megítélésem szerint megmerevíti ezt a megyei rendszert, amelyben ma élünk, és azt hiszem, mindnyájan tudjuk: ez a megyei beosztás nem felel meg a korszerű közigazgatás feltételeinek. A főispán hatásköre - megítélésem szerint - magában rejti azt a veszélyt, hogy hosszú távra megmerevíti a jelenlegi megyei rendszert. Végezetül egy gondolatot Szabad György hozzászólásához: én nagyon sajnálom, hogy a rendkívül színvonalas és nagyon tanulságos eszmefuttatást nem vitte el napjainkig, és nem próbálta a történelmi párhuzamot napjainkig végiggondolni, tudniillik akkor kiderült volna, hogy az a törvényjavaslat, amit a Kormány benyújtott, újravizsgálható abból a szempontból, hogy francia modell vagy angolszász modell. Amikor ma sokat hivatkozunk Európa önkormányzati megoldásaira, akkor nem szabad elfeledkeznünk, hogy ez nagyon sokféle, de a két alapvető modell azért ma is megkülönböztethető, és a kettő közül a francia az, amelyik erőteljesebben centrális elemeket tartalmaz, az angolszász kevésbé. Úgy gondolom, hogy a törvény szerkesztőinek a gondolatvilágát a francia gondolkodás talán erősebben meghatározta, mint az angolszász. Köszönöm szépen. (Bal oldalon taps.)