Az Országgyűlés ünnepi ülése 1990. augusztus 3-án

Szabad György elnöklete alatt

Jegyzők: Balogh Gábor Trombitás Zoltán

Az ülésen jelen voltak:

GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke, DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter, DR. BOD PÉTER ÁKOS ipari és kereskedelmi miniszter, DR. BOROSS PÉTER tárca nélküli miniszter DR FÜR LAJOS honvédelmi miniszter GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter, DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR munkaügyi miniszter DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter, DR. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter, DR. KÁDÁR BÉLA, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter DR. KISS GYULA tárca nélküli miniszter, DR. MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter DR. RABÁR FERENC pénzügyminiszter SIKLÓS CSABA közlekedési és távközlési miniszter DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter

(Az ülés kezdete: 9.50 óra - Az elnöki széket Szabad György foglalja el.)

Az ülésnap megnyitása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem tisztelt Képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (Katonák vonulnak be a csapatzászlókkal.) Tisztelt Képviselőtársaim ! Megkérem Önöket, hogy az ünnepi ülést előkészítő szakaszban foglalják el a helyüket. (A csengőt rázza. - A képviselők felállva eléneklik a Himnuszt.)

Köszönöm. Foglaljanak helyet!

Szeretném jelezni, hogy az ünnepi ülést még nem nyitottam meg. És kérem, hogy az ülés minden résztvevője az elnök szavára figyeljen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenlét-ellenőrzés következik. Kénem képviselőtársaimat, hogy nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik. Jelen van 266 fő, bejelentett 0 fő, be nem jelentett 119 fő.)

Megállapítom, hogy a jelenlévők száma 266. Felkérem Trombitás Zoltán jegyzőt, szíveskedjék ismertetni azoknak a képviselőknek a névsorát, akik előre bejelentették távolmaradásukat.

Távollevők ismertetése: Trombitás Zoltán jegyző

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: Dr. Szabó János, FKgP, csak délelőtt hiányzik; Soós Károly Attila, SZDSZ; Gulyás József, SZDSZ; Nagy Attila, MSZP'; Tóth Sándor, KDNP; délután 14 óra után lesz dr. Sóvágó László, MDF; dr. Pálos Miklós, KDNP; Bereczki Vilmos, FKgP; Csóti György, MDF; Bárdos Balázs, FKgP; dr. Horváth László, FKgP; Demény Pál, MSZP; Nyers Rezső, MSZP; Pál József, MDF; dr. Dornbach Alajos, SZDSZ; dr. Demszky Gábor, SZDSZ; dr. Szigethy István, SZDSZ; Hajdú Zoltán, SZDSZ; dr. Horváth József, MDF; Schmidt Ferenc, MDF; dr. Szél Péter, MDF; dr. Székelyhidi László, MDF; dr. Szabó János, MDF; Roszík Gábor, MDF; Zsigmond Attila, MDF; Kuncze Gábor, SZDSZ; dr. Hasznos Miklós, KDNP; Mécs Imre, SZDSZ; dr. Áder János, FIDESZ.

Az ülésnap menetének ismertetése

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Trombitás Zoltánnak a távolmaradásukat bejelentő képviselők névsorának felolvasását, és közlöm, hogy a másik jegyző tisztét Balogh Gábor tölti be.

Felhívom egyben a műszak figyelmét arra, hogy Mécs Imre és Hajdú Zoltán képviselő. (Bekiabálás: Gulyás Józsefét is!) . és Gulyás József gépét kapcsolják be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Addig is, míg ünnepi ülésünk perce elkövetkezik, hadd hívjam fel figyelmüket arra - amit a tegnapi napon módunk volt önökkel közölni -, hogy ma az ülésrendünk a következő lesz:

10 órakor kezdődik az ünnepi ülés, amely 11 óra körül kezdődő katonai tiszteletadással a Kossuth Lajos téren ér véget. Ezt ebédszünet követi, majd 13 órakor kezdjük meg délutáni ülésünket, amelynek során tovább tárgyaljuk az önkormányzati törvényeket. Ezt követően az Országgyűlés tisztségviselő-választást kíván tartani.

A délutáni ülésezés feltehetően a szokásosnál hosszabb időt vesz igénybe. Ezért feltehetően három szünetet fogunk tartani. Előre felkérem valamennyi képviselőtársamat arra, hogy tartsanak ki az ülés végéig, mert több kérdésben kétharmados szavazásra lesz szükség. Ahhoz, hogy az Országgyűlés határozatképes legyen, valamennyiünk jelenlétére szükség van. Kérem ennek szíves tudomásulvételét is.

Az ünnepi ülés megnyitása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Tíz óra van, megkezdjük ünnepi ülésünket. A korábbi éneket főpróbának tekintve, felkérem a karvezetést, hogy most énekeljük el a Himnuszt. (Himnusz.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés mai ünnepi ülését megnyitom.

Nagy tisztelettel köszöntöm az ünnepi ülésünkön megjelent Göncz Árpád urat, a köztársaság ideiglenes elnökét (nagy taps) , Antall József urat, miniszterelnököt (nagy taps) és a Kormány tagjait (taps) , valamennyi kedves vendégünket (taps) , valamint a rádióra és a képernyőre figyelő valamennyi honfitársunkat szerte az országban. (Nagy taps.)

A köztársasági elnök választása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy tegnapi felhívásom nyomán a parlamenti pártcsoportok tagjai és a független képviselők közül 143-an aláírásukkal az Alkotmány 29/b §-ának (2) bekezdésével összhangban köztársasági elnököt jelöltek Göncz Árpád úrnak, az ideiglenes köztársasági elnöknek a személyében. (Nagy taps.) További jelölés nem érkezett.

Megállapítottam, hogy Göncz Árpád jelölése érvényes, hiszen az ajánlók az Alkotmány által megkövetelt szám háromszorosa mértékében írták alá ajánlását.

A titkos szavazás menetének ismertetése

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Most köztársasági elnökünk megválasztása következik. Az Alkotmány 29/b §-a (2) bekezdése szerint az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökét titkos szavazással választja. A megválasztáshoz a képviselők kétharmadának érvényes szavazata szükséges.

A szavazás az erre szolgáló szavazólapon történik, az alkotmányos gyakorlatnak megfelelően. A szavazatszedő bizottság feladatait az Országgyűlés megválasztott jegyzői látják el.

Megkérem tehát jelenlévő képviselőtársaimat, hogy ejthessük meg részvételükkel a szavazást, mégpedig a Duna-parti folyosón, ahol a titkos szavazás idején csak a képviselők és az Országgyűlés hivatali dolgozói tartózkodhatnak.

A szavazás idejére harminc perc szünetet rendelek el.

(Szünet: 10.05 órától 10.34 óráig.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat és a vendégeket, hogy foglalják el a helyüket.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a szavazatszedő bizottság befejezte munkáját. Felkérem Trombitás Zoltán jegyzőt, ismertesse a választás eredményét.

A titkos szavazás eredményének ismertetése: Trombitás Zoltán jegyző

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: "Jegyzőkönyv a köztársasági elnök választásáról. Készült 1990. augusztus 3-án.

Leadott szavazatok száma 310. Ebből érvényes 308, érvénytelen 2. A jelöltre leadott szavazatok száma 295." (Közbeszólás: Éljen! - A képviselők felállnak, hosszan tartó, lelkes taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem jegyző urat, hogy folytassa a jegyzőkönyv ismertetését.

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: "A jelölt ellen leadott szavazatok száma: 13."

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Kihirdetem a határozatot: a Magyar Köztársaság Országgyűlése Göncz Árpádot köztársasági elnökké megválasztotta. (Nagy taps. - Göncz Árpád, a Köztársaság elnöke a helyéről feláll.)

Felkérem Göncz Árpád urat, a Magyar Köztársaság megválasztott elnökét, szíveskedjék az ülésterem közepére fáradni, és letenni az esküt.

Felkérem a tisztelt jelenlévőket. (Az ülés résztvevői a helyükön felállnak.) Köszönöm, hogy már megtették. Most megkérem Balogh Gábor jegyzőt, szíveskedjék előolvasni az eskü szövegét.

Göncz Árpád köztársasági elnök esküje

BALOGH GÁBOR, jegyző

BALOGH GÁBOR, jegyző (felolvassa az eskü szövegét, amelyet Göncz Árpád utána mond) :

"Én, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke esküszöm, minden erőmet annak szentelem, hogy Magyarország függetlenségét, demokratikus kormányzati rendszerét megőrizzem, a polgári és politikai jogok érvényesülését biztosítsam. A Köztársaság Alkotmányát és törvényeit hűségesen megtartom. (Göncz Árpád a "megtartom" szó helyett "megtartsam"-ot mondott.) Elnöki tisztemet lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint, a nép javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen!"

Szabad György az országgyűlés megbízott elnöke köszönti Göncz Árpád köztársasági elnököt

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Megkérem Elnök urat, foglalja el a helyét. (A Kormány tagjai és a frakcióvezetők üdvözlik a Köztársaság megválasztott elnökét.)

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a Magyar Országgyűlés és a magam nevében köszöntsem Önt abból az alkalomból, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta. Államfővé választotta Önt a Magyar Országgyűlés, mint tette egykoron - hogy a legnevezetesebb esetekre emlékeztessek -, amikor államfővé választotta Hunyadi Jánost, Kossuth Lajost, Tildy Zoltánt.

A Magyar Országgyűlés, a népszuverenitás megtestesítője azért választotta Önt a Magyar Köztársaság elnökévé, mert úgy ítélte, hogy kiváló felkészültsége, tiszta múltja, gerincessége, előítéletmentessége, döntésképessége, igazságérzete teszi alkalmassá az államfői tiszt betöltésére.

A Magyar Országgyűlés Önben olyan személyiséget lát, aki nem ura lesz ennek a nemzetnek. hanem első polgára, első tisztségviselője, első az egyenlők között. A Magyar Országgyűlés büszke arra, hogy Önben egyszerre tisztelheti az embert, a magyart, és a demokratát.

Éljen megválasztott köztársasági elnökünk! (Erőteljes, hosszan tartó taps.) Éljen az újra reménykedő Magyarország! (Erőteljes taps.)

Felkérem Elnök Urat, szíveskedjék az emelvényre fáradni!

Göncz Árpád köztársasági elnök válaszbeszéde

GÖNCZ ÁRPÁD, DR. a Magyar Köztársaság elnöke:

GÖNCZ ÁRPÁD, DR. a Magyar Köztársaság elnöke: Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy első szavam a köszönet szava legyen. Jóleső érzés, hogy a Ház valamennyi pártja, s a függetlenek csoportja egyaránt egyetértett jelölésemmel, hiszen ők a szabad választások egyértelmű tanúsága szerint a magyar nép túlnyomó többségét képviselik, s így joggal tekinthetem magam nem csupán az ország Háza, hanem az ország közös választottjának. Meglehet, ennek ékesebb kifejezése lett volna, ha magának a népnek a színe előtt mérettem volna meg, mégis úgy érzem, hogy az elnöki hivatal aligha bírt volna el tekintélyének súlyos csorbulása nélkül még többhavi ideiglenességet, amit az ország politikai stabilitása sínylett volna meg.

De engedjétek meg, hogy azt is kijelentsem: tudom, hogy ez a jelölés - bármilyen egyhangú is volt - nem annyira nekem, mint legújabbkori történelmünk azon személyeinek szól, akiknek az életem során munkatársa voltam, némelyiknek rabtársa voltam, akiknek neve politikus létem állomásait jelzi, s akiket, ha élnének - mint magamnál méltóbbakat -, szívesen látnék az új Magyar Köztársaság elnöki székében.

A magyar nemzeti függetlenségnek olyan védelmezőit, mint a vértanúhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endrét; a Magyar Diákok Szabadság Frontjának vezetőjét, a Paraszt Szövetség igazgatóját, a Margit körúton megkínzott Kiss Sándort vagy a Független Kisgazdapárt egykori főútkárát, az elhurcolt s Vorkutában hosszú éveket raboskodó Kovács Bélát és Nagy Imrét, '56 mártír-miniszterelnökét; mint Bibó Istvánt, akiben a legnemesebb demokratikus eszmék, keresztényi türelem és hazaszeretet, a citoyen függetlenség öltött testet; vagy Donáth Ferencet, a haláláig fáradhatatlan hídverőt, a Márciusi Front legszebb hagyományainak örökösét; vagy mint az ellenállás, nemzeti függetlenségünkért életüket áldozó, kommunista és nem kommunista résztvevőit, '56 utcai harcokban vérüket ontó, életüket bitófán végző Angyal Istvánjait és Bárány Jánosait.

Talán ez a névsor, egykori tanítómestereim, bajtársaim és barátaim névsora bizonyítja, hogy nem vagyok, nem lehetek páctok, pártérdekek szolgája. Világéletemben pártban és párton kívül a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, a szabad szót, a "szabad hazában szabad hit" gondolatát, a társadalmi igazság emberjogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni, a pártvitákban is érlelődő magyar demokráciát, a jövőt. Azt a jövőt, amelyet a két győztes, és győzelme teljében eltaposott magyar forradalom, 1848 jobbágy-felszabadító és 1956 munkás-felszabadító szabadságharca jelöl, azt a demokráciát, amelynek teljes megvalósításával még mindig adósok vagyunk. Életem ugyancsak kacskaringós pályáján az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy élvén élve ismerhettem meg a munkássorsot, a paraszti sorsot, a szabad értelmiségi sorsot. Nem vagyok hát alkalmas rá, hogy szűk osztályérdekek kovácsa legyek. Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.

Végezetül hadd mondjam meg Önöknek, hogy nem félek a vitáktól, nem rejtettem eddig sem, és nem rejtem ezután sem véka alá a véleményemet, mert vitában érik az igazság. Mindig is bíztam és bízom az igazság erejében, mint ahogy bízom abban is, hogy a magyar nép tökéletesen érett a demokráciára, felismeri és képes megvédeni az érdekét, az igazát, és - mint ahogy a közelmúltban többször bebizonyosodott - ítélete biztos, és ezt szóval, tettel ki is nyilvánítja. Joggal hiszem tehát, hogy jövő, fényes jövővár rá.

Ebben a hitben merem vállalni megtisztelő megbízatásukat, hogy önökkel együtt e jövő formálója legyek. (A képviselők felállva, hosszan tapsolnak.)

Az ünnepi ülés bezárása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm megválasztott köztársasági elnökünk, Göncz Árpád szavait Kérem, most énekeljük el a Szózatot. (A Képviselőház együtt énekli a Szózatot.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 13 órakor folytatja tanácskozását.

Most felkérem köztársasági elnökünket, miniszterelnökünket, a Kormány tagjait, képviselőtársaimat és kedves vendégeinket, hogy vegyenek részt a Kossuth Lajos téren hamarosan megkezdődő katonai tiszteletadáson. A tér a főbejáraton át közelíthető meg.

Hitelesítették: Balogh Gábor Trombitás Zoltán soros jegyzők

1990. augusztus 3. péntek, a nyári rendkívüli ülésszak 19. napja

Szabad György, Dr. Szűrös Mátyás és Vörös Vince elnöklete alatt

Jegyzők: Balogh Gábor, Bossányi Katalin, dr. Kóródi Mária, Tóth Sándor. Trombitás Zoltán

Az ülésen jelen voltak:

GÖNCZ ÁRPÁD a Magyar Köztársaság elnöke. DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter, DR. BOD PÉTER ÁKOS ipari és kereskedelmi miniszter. DR. BOROSS PÉTER tárca nélküli miniszter DR FÜR LAJOS honvédelmi miniszter GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR munkaügyi miniszter DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter, DR. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter DR. KÁDÁR BÉLA, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter, DR. KISS GYULA tárca nélküli miniszter, DR MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter,. NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter, DR. RABÁR FERENC pénzügyminiszter SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter, DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter

(Az ülés kezdete: 13.05 óra. - Az elnöki széket Szűrös Mátyás foglalja el)

Az ülésnap megnyitása

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt jelenlét-ellenőrzést tartunk. Megkérem képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen" szavazógombot! (Szavazás: jelenlévő 179, bejelentett távollévő 24, be nem jelentett távollévő 182 fő.)

Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Országgyűlés még nem határozatképes. Várnunk kell, amíg képviselőtársaink visszaérkeznek, és elfoglalják a helyüket. (A kint lévő képviselőket várják.)

Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet. Újabb jelenlét-ellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az "igen" szavazógombot! (Szavazás: jelenlévő 199, bejelentett távollévő 24, be nem jelentett távollévő 162 fő.)

Megállapítom, hogy az ülésteremben 199 képviselő tartózkodik, így az ülés határozatképes.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a mai nap programját!

Először a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatjuk, illetve zárjuk le. Ezt követően az önkormányzati választási törvényjavaslat részletes vitáját tartjuk meg. A vita lezárása után a két törvényjavaslatról külön-külön határozatot hozunk. Az ülés végén - vagy napközben, ha szabadidő keletkezik - az Országgyűlés elnökének és egyik alelnökének megválasztására kerül sor.

Napirend előtt

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Antall József miniszterelnök úr kíván szólni.

Napirend előtti felszólaló: Antall József miniszterelnök

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Tisztelt Ház! Szót kértem, mert az Országgyűlésnek azon a vitáján, amikor Kéri Kálmán képviselőtársunk beszédével kapcsolatban állásfoglalást kértek a Kormánytól, nem voltam itt. A kérés úgy hangzott, hogy nyilatkozzék a Kormány. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért kívánok nyilatkozni, mert a kérdést feltették; még csak azért sem, mert több helyen elhangzott, hogy miért nem nyilatkozom. A sajtóban személyre szóló kérdések hangzottak el. Mégis, a Ház azon határozata után, hogy mint vitát lezárja, de mégis nyilatkozatot kívánnak, szükségesnek tartom azért, hogy történelmi hitelességgel és az Országgyűlés naplójában való rögzítéssel záruljon le ez az ügy, annál inkább, mert ha nem is a felszólalás, hanem a felszólalással összefüggésben kiterjedt vita olyan megállapításokra és olyan közlésekre adott lehetőségeket itthon és egyes külföldi országokban, illetve sajtóban, ami miatt indokoltnak tartom, hogy ezt a kérdést felelősségteljesen, pontosan rögzítsük.

Az egyik kérdés, amiről szólni kívánok, az, hogy az ország Házában hasonlatokként, utalásokként folyamatosan kerülhetnek elő történelmi kérdések. Mégis úgy gondolom, hogy nem a Háznak a dolga, hogy történelmi kérdéseket részleteiben megvitasson; annál inkább, mert Eötvös József mondotta azt, hogy nincs olyan nagy hatalmú országgyűlés, amelyik hivatott lenne tudományos kérdésekben állást foglalni.

Úgy gondolom, hogy az Országgyűlésnek nem feladata tudományos kérdésekben, így a történettudományi kérdésekben sem állást foglalni. Tisztelt képviselőtársainknak joguk van különböző történelmi kérdésekről különböző állásfoglalást vallani. Más és más történelmi események, más és más történelmi korszakok utódainak tekinthetjük magunkat, más és más történelmi korszakokat vállalhatunk szívesen elődeinkként.

Vannak a magyar történelemben olyan történelmi sorsfordulók, amelyeket általában az ország közvéleménye és nagy része szívesen vállal, és meglehetősen egységesen, vagy legalábbis többségében. Úgy gondolom, hogy ezek közé a dátumok közé tartozik 1848-49, és ezek közé a dátumok közé tartozik például ma már 1956 is.

De vannak egyéb történelmi dátumok, amelyekben nem egyforma felfogást vallunk, és attól még nem kérdőjelezhetjük meg egymás politikai tisztességét vagy nézeteit. Éppen ezért ezt a kérdést, amikor a folytonosságról beszélünk, megítélésem szerint nem lehet egységes követelményként senki elé állítani.

És most szeretnék néhány szót arról is szólni, hogy a II. világháború megítélésével összefüggésben, Magyarországnak a II. világháború alatt játszott szerepével kapcsolatban, ma már mind az elhangzottakban, mind a sajtóban már régen nem Kéri Kálmán szavait idézik, nem Kéri Kálmán saját, az Országgyűlésen improvizált beszédét idézik fel, hanem ahogy ez már lenni szokott - továbbfejlesztik Kéri Kálmán felszólalását és a továbbfejlesztett szöveget kommentálják már, mint Kéri Kálmán felfogását. Ezzel összefüggésben úgy gondolom, hogy nemcsak a szövegre kell majd utalnom, hanem hogy semmiféle félreértés, semmiféle félremagyarázás ne lehessen, úgy gondolom, indokolt ezen a helyen a Ház korelnökének, annak a 90. esztendejébe lépett magyar katonának a II. világháborús szerepére és felfogására utalni, ami önmagában teszi nyilvánvalóvá, hogy félreértések és félremagyarázások semmiképpen nem szolgálják a helyes megítélést.

Ezt azért kell elmondanom, mert a nyilvánosságnak is tudnia kell, és nem maradhat senkinek az emlékezetében úgy ez a jelenet a magyar Országgyűlésen, mintha itt a II. világháború alatt a hitleri Németországgal azonosuló, vagy azzal valamiféle szövetségesi hűségben lévő magyar hadsereg képviselője szólalt volna fel - ahogy tegnap már egyes román újságok felidézték a magyar Országgyűlés vitáját.

Kéri Kálmán személyéről elég, hogyha utalok egy 1985-ben Londonban megjelent életrajzi lexikonra, amely néhány sorban adja vissza Kéri Kálmán életútját, és az áll benne: A II. világháború antináci katonai földalatti mozgalmának kiemelkedő alakja. Az új magyar honvédség megszervezője 1945-ben.

Úgy gondolom, hogy ennek el kellett hangzania ahhoz, hogy semmiféle téves interpretáció, semmiféle téves megítélés ne lehessen arról, hogy Kéri Kálmán hogyan és miképpen ítélheti meg a múltat. Kéri Kálmán az a katona, az a tábornok, aki vezérkari tisztként a II. világháború alatt azok közé tartozott, akik Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi minisztersége alatt is, majd a német megszállás időszakában is a Hitler-ellenes vonalat képviselte a magyar hadseregben; és nem véletlen az, hogy 1944. március 19-én éjszaka Kéri Kálmán volt az a vezérkari tiszt, aki tartotta a kapcsolatot a Magyarországra visszatérő kormányzói vonattal és figyeltette a bevonuló német csapatokat, és aki értesítette azokat a vezetőket és közvetve, rajtuk keresztül azokat, akik riasztották 1944. március 19-én éjszaka a baloldali politikusokat, és akiknek és akinek igen sokan köszönhetik az életüket azok közül, akiket figyelmeztetett.

Az sem véletlen, hogy Kéri Kálmán kapta azt a megbízatást, hogy 1944. október 15-én a fegyverszüneti kísérletnél ő menjen át tárgyalni a szovjet hadseregparancsnokkal, és aki 1944. október 16-a után Moszkvában folytatta a tárgyalásokat; majd visszatérve - még a háború időszakában - mint tulajdonképpen első vezérkari főnöke a megalakuló magyar honvédségnek szervezte a magyar hadsereget. Majd a háború befejezésével letartóztatta a GPU, Baden bei Wienbe vitte, majd egy időre szóló szabadlábon levés után Recskre került.

Úgy gondolom, hogy ezt az életutat főbb állomásaiban el kellett ahhoz mondani, hogy a gyanú árnyéka se merülhessen fel, hogy Kéri Kálmán a II. világháború alatt melyik oldalon állt volna, kikkel rokonszenvezett, és ezért a politikai magatartását csak ebből a szemszögből ítélhetjük meg.

Ezt el kellett mondanom a személyes életúthoz, mert különben a hazai és a külföldi megítélés egyaránt téves következtetéseket vonhatott volna le Kéri Kálmán említett megnyilatkozásából.

Most pedig a megnyilatkozásról.

A megnyilatkozás egy reagálásként indult Szabó Miklós képviselőtársunk azt megelőző beszédére, ahol Szabó Miklós képviselőtársunk utalt az I. világháborút követő eseményekre, utalt az 1920 utáni rendszerre, utalt 1918-19-re, s megjegyezte - gyorsan közbevetve, nem hiszem, hogy egyedül állok, remélem, nem állok egyedül a teremben azzal -, hogy az 1918-as októberi forradalmat vállaljuk, e forradalom utódainak tekintjük magunkat, és nem az 1920-ban kezdődött Horthy rendszernek. Ez is egy történelmi utalás volt, amihez mind a képviselőtársunknak, mind bárkinek joga van, hogy magát egy adott korszak, egy adott évszám, egy adott forradalom örökösének és vallójának tekintse.

Kéri Kálmán erre reagált, és szó szerint idézem: "Utána, kérem, jött, ahogy mondják, a Horthy-rendszer. Engedjék meg, hogy azt mondjam, az is felépített egy honvédséget, egy honvédséget, amiről azt kell mondanom, hogy derekasan harcolt és védte a hazát. Az, hogy kikerült a Donhoz is? Sajnos."

Folytatom: "De hát végre engedjük meg, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt." Szó szerint eddig tart a hiteles idézet az országgyűlési jegyzőkönyvből.

Természetesen ez nem egy kifejtett. nem egy részletezett, és azt sem mondom, hogy átfogó elemzése sem a korszaknak, sem a magyar honvédségnek. De néhány dolgot le kell szögezni.

Az egyik az életúton kívül, hogy Kéri Kálmán arra utalt, hogy egy honvédség született meg, amelyiknek nemcsak ő, számosan az idősebb nemzedékből a jelen Országgyűlésen és az Országgyűlésen kívül tagjai - és büszke tagjai - voltak annak a honvédségnek, amelyik létrejött, és amelyik mint az ország önálló honvédsége megfelelő testületi szellemmel, megfelelő büszkeséggel és önmagában hazaszeretettel kívánta szolgálni ezt az országot.

Ezt a hadsereget és ennek a hadseregnek egykori katonáit kívánta nyilvánvalóan Kéri Kálmán védeni, és ha arra gondolunk, hogy mennyi megaláztatás és mennyi jogtalan sérelem is érte ezt a honvédséget, akkor gondolom, a tisztelt Ház és a tisztelt közvélemény éppúgy megérti, hogy Kéri Kálmán, mint ennek a honvédségnek öreg katonája, a honvédségnek kívánta az integritását és becsületét hangsúlyozni.

Ez azt jelenti, hogy ezt a honvédséget és ennek a honvédségnek a tisztességét helyezte előtérbe, és ezt akkor is el kell hinnünk és el kell fogadnunk, ha ezt a honvédséget rossz oldalon, ha úgy tetszik, és nem jó célért vetették be, és egy olyan háborúban, amelyik Magyarország számára csak katasztrófát hozhatott.

Úgy gondolom, hogy ezt a honvédséget és ennek katonáit akkor is fel kell idéznünk, amikor például 1944 nyarára gondolunk, és azokra a történelmi eseményekre, amelyek szintén nem kaptak megfelelő hangsúlyt, és amelyekre szintén érdemes emlékezni: miután 1944 nyarán Budapesten egy olyan puccs készült - Eichmannék jelenlétében például -, amikor a budapesti zsidóságot deportálták volna, ha nem lett volna az esztergomi páncélosok parancsnoka Koszorús ezredes - akinek egyébként Magyarországon még mindig nem állítottak megfelelő emléket, de akit már számon tartanak -; és Koszorús Ferenc ezredes vezette be Budapestre azt a páncélos alakulatot, amelyik kiszorította a Bakyék vezetése alatt álló alakulatokat, és akinek köszönhető, hogy nem került sor a deportálásra Budapesten.

Ezek is a magyar honvédség büszke történetéhez tartoznak, ugyanúgy, mint azok a katonák, akik áldozatai lettek a Hitler-ellenes politikai mozgalom keretében a nácizmusnak.

Azt hiszem, hogy senki nem vonja kétségbe, és ebben az Országgyűlésben nem hiszem, hogy van egyetlen olyan politikai párt, amelyik ne azoknak a politikai eszméknek és politikai pártoknak az örökösének tekintené magát, amelyek szemben álltak a I. világháború alatt a hitleri Németországgal. És úgy gondolom, mindnyájan ezek közé tartozunk, és ezek között az elsők között Kéri Kálmán tábornok.

Amit a konkrét megjegyzéshez szeretnék tenni - ahhoz a ki nem fejtett, és talán nyugodtan mondhatjuk, ebben a megfogalmazásban nem is szerencsés rövidséggel tett megjegyzéshez: tehát végre engedjük meg, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt -, ez a megjegyzés nem más, mint annak a dilemmának kifejezésre juttatása, amelyről nemcsak Kéri Kálmánnak ez a megjegyzése szólt, hanem olyan kitűnő filmen is hangoztatott, mint Kovács András október 15-ről szóló filmje, vagy számos külföldi és hazai történelmi munkában, amely arra utalt, hogy a magyar honvédség és a magyar politika nagy dilemmája volt az, hogy a II. világháború alatt a hitleri Németországgal szemben álló politikai erők, amelyek a hitleri Németország megdöntésére fogtak össze, magukban foglalták a sztálini Szovjetuniót is; és azok előtt a katonák és azok előtt a tisztek és tábornokok előtt az a lelki probléma állott, hogy amikor a hitleri Németország oldalán harcolnak, ebben az értelemben valóban a kommunizmus ellen, egyben a hitleri Németország szövetségesei, és a szövetségesek ellen harcolnak.

Semmi mást nem jelent nyilvánvalóan ez a megjegyzés, mint azt, hogy a magyar honvédség tisztikarának, tábornokainak ezt a meglehetősen skizofrén történelmi lelkületét mutatta be: mit jelentett harcolni a Szovjetunióval szemben, amikor a Szovjetunió egyszerre volt a Hitler elleni szövetséges hatalmak egyike, és egyben az az ország, az a birodalom és az a hadsereg, amelyik amikor kiverte Magyarországról a hitleri Németország csapatait, egyidejűleg - és ez történelmi tény- Magyarországon egy olyan politikai rendszernek a lehetőségét, majd a fordulat évét követően a megszállás folytatásával egy sztálini diktatúra alapjait segítette elő. (Taps.)

Erről a történelmi kérdésről van szó, és ezt adta vissza ez a megjegyzés, amiben egy honvéd a magyar honvédség lelkiállapotát és ezt a különleges történelmi helyzetét kívánta megvilágítani, de úgy tette - és ezt Miért nem idézzük? - hogy kikerült a Donkanyarba a magyar hadsereg, és Kéry Kálmán azt mondta: Sajnos! Nem azonosult vele!

Ezt szerettem volna elmondani, egyidejűleg kijelentve azt, hogy egyetlen politikai párt, beleértve a kormánykoalíció valamennyi politikai pártját, annál inkább, mert ezek a politikai pártok - a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt- amelyek ekkor már pártként működtek, a hitleri Németországgal szembeni politikai ellenállás letéteményesei voltak, és a Magyar Demokrata Fórum ugyanezeket a politikai pártokat és ugyanazokat a politikai irányzatokat vállalta és vallja magáénak, amelyek szemben álltak a hitleri Németországgal. Ezért szeretném kijelenteni, hogy fel sem merülhet, hogy ez a kijelentés vagy ezek a megjegyzések a legkisebb mértékben azonosulást, nem is szólva mentséget jelentetnének a II. világháborúban a hitlerizmus számára.

Egyszer ezt szeretném leszögezni, és másodszor azt, hogy Kéri Kálmán a magyar honvédségnek - mint testületnek - a szellemiségét, és egy testületnek a történelmi meghurcoltatások után a becsületét kísérelte és kísérli meg folyamatosan helyreállítani; azt, amivel kapcsolatban aligha vonható kétségbe, hogy igazságtalanságok is történtek, és mindaz, ami ezzel kapcsolatban elhangzott, és mindaz, ami bűn és embertelenség a II. világháború alatt elkövettetett, és mindaz, ami ebben a térségben e téren megtörtént, azzal senki nem kívánja magát azonosítani, sőt mélyen megveti, és a kormánypártok és a Kormány egyértelműen és mélyen elítéli mind a hitleri, mind a sztálini diktatúrát. Köszönöm a figyelmet. (Hosszan tartó nagy taps a jobboldalon és középen.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Rám most elég nagy felelősség hárul, mert úgy vélem, hogy rossz útra tér az Országgyűlés, ha ebbe a vitába (közbekiáltás Kövér László részéről: Nem! Nem! Nem!) nagyon belemegy, nagyon belemerül. Ezt akartam először. (Zaj.) Kérem, még nem fejeztem be, hogy mit akarok mondani. Ez az első megjegyzés. Talán észrevették eddig, arra törekedtem, hogy teljesen pártatlanul vezessem az Országgyűlés ülését. Most is arra fogok törekedni. Ezt azért mondom, mert látom, hogy vannak jelentkezők, akik tovább szólni kívánnak. Én pedig úgy gondolom, hogy ezt a vitát itt az Országgyűlésben röviden le kellene zárni. (Taps a jobb oldalon és jobbközépen.) Ugyanakkor természetesen nem áll jogomban nem megadni a szót azoknak, akik jelentkeznek, különösen, ha frakciók nevében kívánnak szólni, és. (Közbekiáltás: Tegnap lezártuk a vitát! - Nincs tárgya a vitának!)

Kérem szépen, türelmet kérek! Antall József úr kér ismét szót.

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap az Országgyűlés úgy határozott, hogy a vitát lezárja, de tőlem egy nyilatkozatot kívántak. Én úgy gondolom, hogy ezt a vitát, miután vitaként lezárták, de a kormánykoalíciótól egy nyilatkozatot kértek - Tölgyessy Péter képviselő, frakcióvezető szó szerint ezt mondta, hogy a vitát lezárva egy nyilatkozatot kíván -, én tekintettel arra, hogy rendkívüli jelentőséget tulajdonítok annak, hogy egyszerre legyen világos mind a külföldi, mind a hazai sajtó előtt hogy Magyarország hol áll, hogyan ítéli meg a világháborút, és mi kiknek vagyunk az örökösei, erről kívántam egy nyilatkozatot tenni és tisztázni. (Nagy taps)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérdezem ezek után a jelentkezőket, hogy ennek ellenére élni kívánnak-e felszólalási jogukkal. (A FIDESZ soraiból bekiabálások - igen!)

Kérdezem Torgyán Józsefet, hogy kíván-e szólni. (Zúgás, morajlás a teremben, jobb oldalon és jobbközépen bekiabálások: Ne !)

TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)

TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Nem akarok a szólási jogommal élni. (Taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérdezem dr. Fodor Gábort, kíván-e szólni.

Napirend előtti felszólaló: Dr. Fodor Gábor (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Én a magam részéről szeretnék néhány mondatot elmondani - ha az Országgyűlés is beleegyezik ebbe -, tekintettel arra, hogy a FIDESZ-frakció ebben az ügyben eddig még semmit nem mondott. Ha az Országgyűlés lehetővé teszi, hogy két percben röviden szóljunk valamit, akkor én élnék ezzel a lehetőséggel. (Zúgás, morajlás a jobb oldalon, bekiabálások a bal oldalon: Halljuk !)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Két percre megadom a szót.

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Köszönöm szépen. Először is szeretném leszögezni a tisztelt Országgyűlés számára, hogy mi a magunk részéről mindenképpen fejet hajtunk Kéri Kálmán érdemei előtt, és fejet hajtunk az előtt a kilencven év előtt, amelyet ő átélt, hiszen ez már önmagában tiszteletet parancsol.

De fejet hajtunk más előtt is. Fejet hajtunk azok előtt is, akik valaha a II. világháborúban, egy borzalmas háborúban vettek részt, akár mint katonák, akár mint munkaszolgálatosok, akik lágerekbe kerültek vagy éppen Újvidéken éltek. Fejet hajtunk minden áldozat előtt, alá ebben a háborúban áldozat volt, akármelyik oldalon.

Úgy gondoljuk, amellett, hogy ezeket az érdemeket elismerjük - és még egyszer megismétlem ezt a főhajtást -, azt is tudatnunk kell a tisztelt Házzal, hogy mindezek mellett az a véleményünk, hogy a tiszteletet parancsoló kilencven év ellenére Kéri Kálmán is követhet el hibákat. És ez a felszólalása egy olyan felszólalás volt, ami hiba volt.

Hiba volt azért megtenni, amire a miniszterelnök úr nagyon okosan és élesen utalt. Ugyanis, ha a sajtó olyan módon foglalkozik vele, ahogyan 6 is mondta, az nem pusztán a sajtó felelőssége, az annak a felelőssége is, aki ezeket elmondta.

Röviddel ezelőtt, a múlt héten is figyelmeztettük arra a tisztelt Házat, legalábbis felkértük a képviselőket arra, hogy legyünk tisztában azzal: itt, az Országgyűlésben nemcsak pusztán egymásnak beszélünk, hanem a nagyvilágnak nyilatkozunk meg, és a televízió-kamerák, a rádió közvetíti szavainkat. Az itteni szavaknak, felszólalásoknak óriási súlya van.

Ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek minimum kétértelműek, akkor annak a felelőssége azé, aki ezeket megtette. S a kijelentésekkel az is a probléma, hogy nem is csak egyszerűen kétértelmű kifejezésekről volt szó. Hiszen önmagában az, ha a II. világháborúról, a Horthy-rendszerről beszélünk, mindjárt egy bonyolult problémával találkozunk.

Hiszen az a helyzet, hogy külön kell választanunk mindenképpen azoknak a sorsát, akiket ebbe a hadseregbe besoroztak, s magát a hadsereget mint intézményt, amelynek más volt a szerepe a Horthy-rendszer idején.

Kéri Kálmán felszólalásában ez a szétválasztás nem történt meg. Sőt, a mai Magyar Nemzet-beli interjújában Kéri Kálmán megerősítette azokat a szavakat, amelyeket a múltkor mondott. Megerősítette, hiszen mindannyian olvashattuk azt: megerősíti, hogy helyesen tett-e Magyarország, hogy megtámadta a Szovjetuniót, és ezt a magyar honvédség saját akaratából tette.

Úgy gondolom, hogy ezek olyan súlyos dolgok, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, s a magam részéről mindenképpen szeretném kifejteni, hogy a FIDESZ-frakció azon az állásponton van: még ha szétválasztjuk azt - s szeretném még egyszer mindenki számára világossá tenni -, hogy minden rendszerben vannak tisztességes és becsületes emberek, akik az igazságért harcolnak, ez ugyanúgy megvolt a Horthy-rendszerben, a Rákosi-rendszerben, s utána a kommunista rendszerben is - de attól még másképp kell megítélnünk ezeket a rendszereket!

A magunk részéről mind a Horthy-, mind a Rákosi-, mind a Kádár-rendszert olyan tragikus korszakának tartjuk Magyarországnak, ahová visszanyúlni nem lehet, és keményen, ellentmondást nem tűrően el kell utasítanunk őket. (Taps a bal oldalon.)

Azon kívül azt is szeretném kifejezni: sokféle módon lehet harcolni a kommunizmus ellen, nemcsak egy módon. Mindennek sokfajta változata van, nem biztos, hogy az a helyes megoldás. S megint csak a történészek vitája, hogy például adott esetben meg kellett volna támadni a Szovjetuniót.

Tehát úgy értem, ez a kérdés nagyon veszélyes területre keveredett ezzel a felszólalással. Számunkra bizony megnyugtató lett volna, ha miniszterelnök úr a szavaiban egyértelműen kifejti azt, hogy ez az álláspont az MDF-en belül létező álláspont, vagy sem. (Zúgás, morajlás a teremben.) Tekintsük-e Kéri Kálmán véleményének, amelytő az MDF elhatárolja magát; hogy hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. (Taps a bal oldalon.) Mi ezt a nyilatkozatot örömmel vártuk volna. (a jobb oldalon bekiabálások: Két percet kaptál!) .különösen a mai nyilatkozat kapcsán, ahol Kéri Kálmán megerősítette ezeket a szavait. (Taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Miniszterelnök úr kér újra szót.

Napirend előtti felszólaló: Antall József miniszterelnök

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:

ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Csak azért kívánok szólni, mert szeretem, ha mindig pontosan idézünk. A mai Magyar Nemzetben Kéri Kálmán azt nyilatkozta - ha jól emlékszem -, hogy a magyar katonai vezetés - nem a honvédség általában, a magyar katonai vezetés - önállóan döntött, nem német nyomásra.

Ez semmi más, mint egy egyszerű történelmi tény, annak közlése, hogy a kassai bombázást nem a németek hajtották végre, évek óta tisztázott történelmi források szerint, és az a korábbi feltételezés nem állta meg a helyét - Horthy Miklós is írt emlékirataiban erről a kérdésről akkor is. Arra utalt, hogy a katonai vezetés, ami pedig nem jelent mást, minthogy Werth Henrik, akkori vezérkari főnök, szorgalmazta a hadbalépést.

Ez nem jelent sem azonosulást ez egy történelmi tény közlése volt az interjúban. Tehát: nem helyes, ha megint testületileg foglalunk állást a honvédségről, hanem azt kell tisztázni, hogy a magyar honvédség akkori vezetője és Werth Henriket ezért a magatartásáért váltotta le akkor a kormányzó, és nem értettek egyet.

Nem kívánok a történelmi tényekbe, részletekbe bocsátkozni, de ez se maradjon el. Mert ezek a finom átfogalmazások és ezek a stilizált megjegyzések teszik lehetővé azt, hogy egész más interpretációban kerülnek a köztudatba ezek a kérdések.

Ami pedig az MDF frakciójának az állásfoglalását illeti: nagyon sokszor tett már kísérletet az ellenzék arra, hogy személyi kérdésekben arra kényszerítse a Magyar Demokrata Fórumot vagy a kormánykoalíciót, hogy egyes személyektől elhatárolja magát. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Rákosi-féle szalámipolitikát mi a másik oldalról is ismerjük. (Erős taps a jobb oldalon.)

Ennek következtében az egyes személyektől való elhátárolódásnak nem vagyunk a hívei, és ezt soha nem tettük meg, főleg nem akkor, ha annak az egész párt névében történő kinyilatkoztatására nem került sor. Ahogy Kónya Imre frakcióvezető kifejezésre juttatta-nem hiszem hogy Fodor Gábor képviselőtársamnak, aki figyelmesen olvassa a lapokat, elkerülte volna a figyelmét -, hogy Kéri Kálmán a saját véleményét mondta el és a saját megfogalmazásában.

Miután azonban megkérdezték - a II. világháborúval összefüggésben -, elmondtam mindazt, amit erről gondolok.

S úgy gondolom, hogy ezt a kormánykoalíció és a Kormány nevében tettem és tehettem, s ennyit kívántam erről mondani. Nyilvánvaló, hogy az ellenzéknek más lehet a véleménye, mások az érdekei - azért ellenzék - és természetesen kifejezésre juttathatja; az ellenzék is különböző pártokból áll, nem mindenben pontosan egyformán ítélnek, de van, amiben azonos álláspontot foglalnak el.

Tölgyessi Péter tisztelt képviselőtársam a mai újságban azt nyilatkozta, hogy csalódást okozott neki az Antall-kormány. Barátilag már meg is köszöntem. mert őszintén megriadtam volna; ha nem okozok csalódást. (Nagy taps a jobb oldalon.) Aligha hiszem, hogy az lenne a cél, hogy az ellenzéknek ne okozzunk csalódást. Nekünk az a dolgunk, hogy a kormánykoalíciónak és a közvélemény nagy részének, a választók többségének ne okozzunk csalódást. A világ legtermészetesebb dolga - nem érinti sem személyes barátságunkat, szívélyes parlamenti kapcsolatunkat -, hogy csalódást okoztam és csalódást okoztunk Tölgyessy Péternek. Ez így van rendjén, és így természetes. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a jobb oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök úr is emlékeztetett arra, hogy tegnap az Országgyűlés elnöke ezt a napirend előtti vitát lezárta. Most ugye szót kapott a FIDESZ nevében dr. Fodor Gábor Azzal értsen egyet az Országgyűlés, hogy a frakciók nevében egy-egy ember nyilatkozzék, mert a jelentkezésekből ítélek erre; és zárjuk le valóban. S kérem, hogy röviden nyilatkozzanak. (Mozgás és zaj. Felkiáltások.) Tegnap Solt Ottilia az SZDSZ nevében állást foglalt. Most újra jelentkezik. Megkérdezem, kíván-e újra szólni. (Igen. - Az MDF képviselők egy része elhagyja a termet.) Kérem Solt Ottiliát, röviden mondja el mondanivalóját!

Napirend előtti felszólaló: Solt Ottilia (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon rövid szeretnék lenni, hiszen egyikünk sem kívánja most megvitatni a magyar történelmet és az ahhoz való viszonyt. Bár hozzáfűzném, hogy természetesnek gondoljuk, hogy ebben a Házban az elkövetkező időszakban parázs Viták lesznek még a közelmúlt és a félközelmúlt megítéléséről.

Köszönjük a miniszterelnök úr szavait. Nem érintette a Kéri tábornok úr hozzászólása során megpiszkált kérdéskörök egy részét, és bölcsen tette; a Horthy-korszakhoz való Viszonyunkat - azt hiszem nem időszerű a mai napon megvitatni. Lesz még rá alkalom, remélem, megtesszük.

Ami a másik kérdéskört, tehát a háborúban való részvételünk kérdését illeti, arra miniszterelnök úr Válaszolt. Azt válaszolta, amit a nemzet érdeke véleményünk szerint is megkíván. És nagyon jó, hogy ez a válasz elhangzott, hiszen a mi reflexiónk éppen azért következett, mert úgy gondoltuk, hogy erre szükség van.

Miniszterelnök úr maga is utalt arra, hogy a román sajtó például tegnap már reagál Kéri tábornok úr szavaira. Erre számítottunk, és ezért tartottuk fontosnak újra és újra világosan leszögezni az ország színe előtt és a világ színe előtt, hogy mi is a viszonyunk a közelmúlthoz. Sajnálatosnak tartjuk., hogy Kéri tábornok úr szavai ezt a kérdést megpiszkálták, tehát erre a rituáléra ismét szükség volt. Egyébiránt Kéri tábornok úr személyes érdemeit, nagyságát nem kívántuk vitatni. Nem ez volt felszólalásunk tárgya. Tudjuk, hogy ki volt Kéri tábornok úr, nagyra becsüljük őt érte. Hanem azok a szavak, amik itt elhangzottak, az volt reflexiónk tárgya.

Hozzá szeretném még fűzni - mit is? -, hogy szerencsésebb lett volna, hogy ha a kormánypártok, illetve a Kormány azonnal eloszlatja ezeket a félreértéseket; de jobb későn, mint soha, jobb, ha ma elhangzott, mint ha sohasem hangzott volna el.

Azt szeretném még mondani a miniszterelnök úrnak, hogy mi soha nem kívántuk azt, hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetői vagy a kormánykoalíció vezetői személyesen határolják el magukat. Most sem ezt kértük. Nézetektől kérjük, hogy határolja el magát akkor, hogyha ezeket a nézeteket veszélyesnek látjuk, és ezek a nézetek az egész demokratikus kibontakozást szolgáló konszenzusnak az útjában állnak és az érdekeivel ellentétesek. A jövőben is ezt fogjuk cselekedni, nem puszta párttaktikai érdekből, hanem az egész nemzet érdekében. - Köszönöm szépen. (Taps baloldalt.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megadom a szót dr. Horn Gyulának.

Napirend előtti felszólaló: Horn Gyula (MSZP)

HORN GYULA (MSZP)

HORN GYULA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt MDF Képviselők, kérünk tényleg csak két perc türelmet; hiszen a lényeget már Fodor Gábor elmondotta. Legalábbis annak a lényegét, ami a mi álláspontunk is.

Azért is merem ezt mondani, mert kedden a Szocialista Párt megfogalmazta a maga álláspontját ez ügyben. Én is azt tudom mondani, amit Solt Ottilia, hogy mi nem Kéri Kálmántól határoljuk el magunkat - megnyilatkozásunkban sem ezt tettük hanem a kijelentésétől. Tehát ez nem mond ellent a tiszteletünknek, amit őiránta érzünk és tanúsítunk.

Én a tisztelt MDF-frakciónak, a Kormánynak azt szeretném mondani, hogy nem lehet a hitleri fasizmusra nemet mondani, s egyidejűleg helyeselni a Szovjetunió elleni fasiszta háborút. Ez így nem megy. Nagyon szeretnénk, hogyha ezen elgondolkodnának, s hogy az ellenzéki pártok ezt ugyanígy közelítenék meg. Köszönöm szépen. (Taps baloldalt.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vitát lezárom, mert úgy látom, a frakciók nevében. (Mozgás. Felkiáltások: Helyes! Nem!) Megkérdezem dr. Kónya Imrét, hogy a frakció nevében kíván-e szólni. (Igen.)

Nem. Kérem szépen, ezennel a vitát lezárom, és kérem (taps) , hogy vegyük ezt tudomásul.

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Ezek után rátérünk az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitájára.

Kérem képviselőtársaimat, térjenek vissza a terembe, foglalják el a helyüket!

Megkérdezném dr. Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét. (Felkiáltások: Nincs bent a teremben, ő is kiment.)

Akkor megadom a szót dr. Balás Istvánnak.

Dr. Balás István az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom az Országgyűlést arról, hogy az önkormányzati, valamint az alkotmányügyi bizottság együttes jelentése ezekben a percekben készült el mind a két előttünk álló törvényjavaslatról. Az önkormányzatról szóló tör! vényjavaslathoz negyvennégy oldalas, tehát egy kötetnyi jelentés van készen, amelynek a beszámozása, illetve sokszorosítása most folyik. Mindkét bizottság rengeteget dolgozott, gondolom, ezt nem kell részleteznem. Az alkotmányügyi bizottság ma hajnali negyed háromkor fejezte be a munkát. Vele párhuzamosan a jogi osztály és a Parlament apparátusa egész éjszaka talpon volt, megszakítás nélkül, és most értek a munka végére.

Úgy gondolom, hogy kötelességünk a Ház dolgozóinak ezért a köszönetünket kifejezni. (Nagy taps.)

Ismeretes, hogy a munka gyorsítása érdekében több bizottság párhuzamosan ülésezett, de a képviselők ezek közül természetesen csak az egyikbe tudtak elmenni. Ez azzal járt, ha az egyik bizottságban netán visszavonták a javaslatukat, erről a másik bizottság egyidejűleg nem értesült, és azt érdemben is letárgyalta.

A jelentés készítése során sikerült valamennyire - reményeink szerint talán teljes körűen - egyeztetni ezeket a kérdéseket. Felhívom azonban arra a figyelmet, hogy elég nagy a hibalehetőség - ezt kár lenne tagadni -, ezért az a kérésünk, hogy amikor mindenki megkapja az együttes jelentést, azok a képviselők, akik nem vonták vissza módosító indítványaikat saját indítványaik tekintetében, tüzetesen vizsgálják át a jelentést - minden más feladatot megelőzően -, és ha bárhol hibát észlelnek, a tévedés forrását megpróbáljuk kideríteni, és azt még korrigálni lehet.

Nagyon kellemetlen lenne, ha a mai szavazás végén - becslésem szerint éjfél körül - derülne fény arra, hogy valakinek van egy elkallódott módosító indítványa.

A másik, ami ebből következik: eddig még nem volt előttünk 117 §-os törvénytervezet, és ilyen nagy tömegű módosító javaslat sem.

Úgy gondolom, valamennyiünk érdeke, hogy a nap innenső felén befejezzük a szavazást, ezért csak kérem - személyemben -, hogy aki fel kíván szólalni, és valamennyiünk által már nagyon ismert álláspontot kívánna ismételten kifejteni, gondolja meg, érdemes-e ezt megtennie. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, hogy az alkotmányügyi bizottság kíván-e előadót állítani, illetve ő maga kíván-e szólni.

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: A bizottság nem kíván külön előadót állítani. Egyébként elnézést kérek, hogy nem voltam jelen, amikor az előbb szólítani szíveskedett, őszintén szólva nem bíztam abban, hogy időben rátérünk erre a napirendre.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megkérdezem dr. Wekler Ferencet, az önkormányzati bizottság elnökét, kíván-e szólni vagy a bizottság előadót állítani.

Dr. Wekler Ferenc az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk kívánt előadót állítani, de menet közben halaszthatatlan ügy miatt el kellett utaznia, így néhány szóval szeretném a bizottság álláspontját, a bizottsági munkát ismertetni.

Teljes mértékben egyetértek a Balás István által elmondottakkal, csatlakozom azokhoz a kérésekhez, amelyeket felvetett. Engedjék meg, hogy a magam, bizottságunk nevében is megköszönjem a Ház munkatársainak, bizottságunk munkatársainak azt az áldozatkész tevékenységet, amelyet az utóbbi napokban végeztek. Tudni kell, hogy vannak köztük olyanok, akik egész éjjel dolgoztak, és még most is talpon vannak, úgyhogy tényleg előfordulhatnak hibák, ebben az előterjesztett jelentésben.

Én is azt szeretném kérni, hogy aki hibát észlel, az jelezze, akár a bizottságok vezetői akár a munkatársak felé, és ne indulatokkal próbáljunk közeledni ehhez a kérdéshez. Lehetőség van arra, hogy az esetlegesen kihagyott módosító indítványokat a bizottságok a szünetben újra megtárgyalják, arról szavazzanak.

Tegnapi felszólalásomban már utaltam rá a mi bizottságunkban az utóbbi napokban igazán konstruktív munkaszellem alakult ki, ennek következtében bizottságunk több mint 20 módosító indítványt nyújt be a tisztelt Háznak, amelyeket a bizottság gyakorlatilag egyhangú szavazással támogatott.

Szeretnénk a tisztelt Házat kérni, hogy ezeket a módosító javaslatokat kezeljék úgy, mint egy konszenzusnak az eredményét, és a szavazás során támogassák ezeket a módosító javaslatokat.

Arra is szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az önkormányzati törvényhez még mindig több mint 83 módosító indítvány van még mindig forgalomban, ez érvényes, ennyiről kell szavazni, ezenkívül huszonegynéhány a választójogi törvényhez.

Én is azt szeretném kérni, ha lehet, konstruktív munkával és célratörően tárgyaljuk ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megkérdezem dr. Takács Pétert, a költségvetési bizottság előadóját, kíván-e szólni.

Dr. Takács Péter a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója

TAKÁCS PÉTER, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:

TAKÁCS PÉTER, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendes jelentést készítettünk el a bizottság vitáiról amelyik 389-es számon minden képviselőtársunk asztalán ott van. Mégis úgy érezzük, a történelmi hűség és a lehető pontos tájékozódás megkívánja, hogy néhány gondolatban elmondjuk azoknak a módosításoknak a sorsát, amelyek bizottságunk előtt vita tárgyát képezték.

Az udvariasság úgy kívánja, hogy megszakítva a bizottság vitarendjét, első helyen Ungár Klára (FIDESZ) képviselőnő korábban beadott több indítványából a legújabb törvénytervezethez, a 200-as módosító indítványból fenntartott 5. és 11. pontról elmondjam a bizottság véleményét.

A 200-as módosító indítvány 5. pontjában Ungár Klára a 84. §-ban rögzítettekhez kívánt egy új passzust bevétetni, a magánszemélyek jövedelemadóját óhajtotta az önkormányzatoknál hagyni. Bizottságunk 5 "igen", 10 "nem" és 3 tartózkodás mellett elutasította ezt a módosító indítványt azzal érvelve, ha így megvalósulna ez az indítvány, körülbelül 2000 község kerülne olyan hátrányba, amelyik bepótolhatatlan lenne a községek számára vagy pedig a központi költségvetésből kellene az Országgyűlésnek ezeket a hiányzó pénzösszegeket majdan pótolnia.

A) 1. ponttal kapcsolatban, amelyik a 109. § (1) bekezdéséhez illeszkedne, és amely., az állami tulajdonban lévő földek minden ügyét az önkormányzatok birtokába óhajtotta adni Ungár Klára, bizottságunk ezt 3 "igen", 9 "nem" és 6 tartózkodás ellett ugyancsak elutasította. Az állami földek sorsát jobbnak tartotta következő törvényekbe utalni, illetve úgy ítélte meg a bizottság, hogy történelmünk feltétlenül megkívánja a jövőben, hogy állami rendelkezésű földek álljanak a kincstár rendelkezésére, és nem lenne célszerű valamennyi állami földet az önkormányzatok kezébe adni.

A FIDESZ módosító indítványai után vettük vita alá Békesi László képviselőtársunk három módosító indítványát.

Békesi László képviselőtársunk 175-ös számon beadott módosító indítványából fenntartotta a törvénytervezet I. fejezetének 6. §-a (I) bekezdéséhez illesztett pontosító megfogalmazását, amelyiket utólag a 262-es számú módosító indítvánnyal a Ház asztalára letett.

Az arányos bevételi támogatást szeretné kicserélni "arányos fedezet biztosítását" kifejezésre. Ezt a módosító indítványát a bizottság teljes létszámban támogatta.

Ugyancsak Békesi László képviselőtársunk terjesztette elő a 297-es számú módosító indítványából fenntartva az első pontot, amelyik a törvénytervezet II. fejezetének 8. §-a (1) bekezdéséhez kíván módosítást benyújtani, amennyiben "egészségügyi, szociális ellátásról való gondoskodás" kifejezés helyett "részt vesz az önkormányzat az egészségügyi és szociális feladatok megoldásában" kifejezést óhajtja beiktatni.

A pontosítást a bizottságunk 10 "igen", 0 "nem" és 3 tartózkodás mellett támogatta.

Ugyancsak fenntartja Békesi László képviselőtársunk 297-es számon beadott módosító indítványának 4. pontját, amelyiket megismételt a 371-es számú módosító indítványon. Ez a IX. fejezet 85. §-ához egy c) pontot óhajt illeszteni, amelyik az önkormányzatok saját alapítású és százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő vállalatai, társaságai által fizetett vállalkozási nyereségadót az APEH által visszautaltatná az önkormányzatoknak.

A költségvetési bizottság - tekintettel a hátrányos helyzetű térségek vállalatokat, társaságokat nem birtokló és alapítani nem tudó településeinek sorsára és jövőére - Békesi László képviselőtársunk ezen módosító javaslatát 2 "igen", 12 "nem" és 2 tartózkodással elutasította.

Schamschula György képviselőtársunk, Komor Sándor képviselőtársunkkal összefogva, módosította a 273-as számú indítványát, és 350-es számon nyújtotta be annak végleges változatát, amelyik a törvénytervezet IX. fejezetének 84. §-a (1) bekezdését az e) pont után egy f) ponttal, majd az eredeti t) pontot g) pontra változtatva, a vadászati jog jövedelmét szeretné a helyhatóságoknál, illetve az önkormányzatoknál hagyni. A bizottságunk 5 "igen", 5 "nem" és 4 tartózkodással elutasította ezt a javaslatot. Úgy tudom, képviselőtársaim fenntartják az indítványukat.

Ezt követően tárgyaltuk a Szabad Demokraták Szövetségének módosító csomagját. Tudjuk a Ház vitáiból és az előterjesztésekből, hogy a korábbi, 209-es számon benyújtott módosító csomagot visszavonta a Szabad Demokraták Szövetsége, de egy új, 356-os számon csatolt módosító indítvány csomagot helyezett a Ház asztalára, amelyek közül bizottságunk mármint a költségvetési, pénzügyi és adóügyi bizottság - illetékességi körébe tartozónak vélte a 10.,11., 12. pontot, és idekapcsolta, mert idecsatlakoztatta módosító indítványát Ráday Mihály képviselőtársunk 15-ös pontszám alatt, és itt vitattuk meg ezt a módosító indítványt is.

Hozzátenném, hogy a Ráday Mihály képviselőtársunk módosító indítványához tartalmilag kapcsolódik két újabb módosító indítvány, amelyet a bizottságunk nem tárgyalt meg, szám szerint a 358-as számú Rott Nándor-féle és a 381-es számon Jávor Károly képviselőtársunk által benyújtott indítvány. Valamennyi az épített és természeti környezet védelméről szól, de úgy ítéltük meg, hogy Ráday Mihály képviselőtársunk módosító indítványa tulajdonképpen magába sűríti ezeknek az indítványoknak a mondanivalóját, s ezért nem tárgyaltuk.

A 356-os számú módosítássorozat 10. pontját Kóródi Mária képviselőtársunk ellenjegyezte, és a ; 81. § (1) illetve (2) bekezdését óhajtja kicserélni. Módosító javaslatát bizottságunk - megfelelőbbnek találván az eredeti tervezetet - 3 "igen", 11 "nem" és 1 tartózkodással elvetette.

Ugyancsak Kóródi Mária ellenjegyezte a szabad demokraták 11. pontját, a 82. § (2) bekezdését óhajtotta módosítani, a képviselőtestület minősített többségének szándékozta az önkormányzati vagyon feletti döntést adni a népszavazással vagy a helyi népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban.

Bizottságunk 5 "igen", 10 "nem" és 1 tartózkodás mellett Kóródi Mária képviselőtársunknak ezt az indítványát elvetette.

A 356-os számú módosító indítvány 12. pontját Juhász Pál képviselőtársunk ellenjegyezte, ő négy paragrafushoz, a 87., 89., 92. és 93. §-okhoz szándékozott módosításokat eszközölni. A 87. § (1) bekezdésében Juhász Pál az átlagnál kedvezőtlenebb helyzetben lévő önkormányzatok számára törvényben ' megszabott céltámogatást óhajtott adni. A bizottság 3 "igen", 9 "nem" és 3 tartózkodással az eredeti javaslatot, tehát a Kormány által előterjesztettet pontosabbnak és kifejezőbbnek találta.

A 89. § (1) bekezdését óhajtotta módosítani ugyancsak Juhász Pál képviselőtársunk. A bizottság ugyancsak jobbnak találta az eredeti megfogalmazást, a Kormány által beterjesztettet, ezért 4 "igen", 9 "nem" és 1 tartózkodással ezt is elvetette.

A 92. § (2) (3) és (4) szakaszait érintené Juhász Pál immár harmadik módosítása. Bizottságunk többségének az volt a véleménye, hogy a javasolt módosítás elfogadása az állami költségvetésre hárítana olyan, az önkormányzatok felelőtlen gazdálkodásából adódó következményeket, amelyeket az állami költségvetés nem vállalhat, ezért 4 "igen", 10 "nem" és 1 tartózkodó szavazattal Juhász Pál ezen módosító javaslatát is elvetette.

A IX. fejezet 93. §-ának (3) szakaszát egy új mondattal javasolta kiegészíteni negyedik módosításában Juhász Pál képviselőtársunk, ennek lényege, hogy az önkormányzatok megalapozott költségvetési tervének elkészítéséhez szükséges állami támogatások és forrásszabályok és tervezett mutatószámok rendjét az illetékes minisztériumok a költségvetési év kezdete előtt legalább 90 nappal közöljék az önkormányzatokkal. Bizottságunk úgy ítélte meg - 9 "igen", 1 "nem" és 4 tartózkodással -, hogy Juhász Pál képviselőtársunk ezen módosító indítványa elfogadható.

Amint már említettem, Ráday Mihály képviselőtársunk is ehhez a 356-os számú módosító csomaghoz csatolta korábbi, 201-es módosító indítványát, illetve abból a fenntartott vagy az új tervezetbe be nem épített szakaszokat. Ehhez kapcsolható Rott Nándor és Jávor Karoly képviselőtársunk módosító indítványa. A bizottságunk elfogadta azt a javaslatot, hogy "az épített és természeti környezet védelme" kifejezés a "lakásgazdálkodás" kifejezés elé kerüljön, itt szerencsére találkozott bizottságunk az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság állásfoglalásával is, kölcsönös, egyhangú támogatás alakult ki a módosítás mellett.

Ugyanakkor egyhangú, 14 "nem" szavazattal vetette el bizottságunk Ráday Mihály képviselőtársunknak a törvénytervezet IX. fejezete 81. §-ának (3) szakaszát érintő módosítását, amennyiben az önkormányzati bizottság itt egy jogilag tökéletesebb megfogalmazást talált, és bizottságunk ezt a megfogalmazást - mármint az önkormányzati bizottság megfogalmazását - egyhangúlag támogatta.

Tisztelt Ház!

Megbízatásomból eredően szólnom kell még a Magyar Szocialista Párt szóban előterjesztett, bizottságunk illetékességi körébe tartozó két módosító indítványáról, illetve csak egyről, mert közben az egyiket az MSZP visszavonta. Ezen visszavont törvénytervezet az eredetileg benyújtott törvénytervezet IX. fejezetének 79. §-ához, illetve annak a (2) bekezdésében eszközölne egy módosítást amelyik szerint az "ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik" kifejezést módosította "ahhoz nettó módon kapcsolódik" kifejezéssel. Örömmel tájékozódtunk róla, hogy az önkormányzati bizottság ezt a kifejezést helyeselte, elfogadta, így a mi bizottságunk támogatása az önkormányzati bizottság támogatásával összehangzik.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Felhatalmazást kaptam még a költségvetési bizottságtól, hogy jelezzem a tisztelt Háznak, hogy az önkormányzati bizottság 369-es számon benyújtott szövegmódosító indítványainak bizottságunk hatáskörébe tartozó 1., 2., 224.,14., illetve a már említett 12. és 13. pontjával egyetért a bizottságunk, és javasolja a Háznak ezen pontok módosító, szövegpontosító szövegek megszavazását.

Kedves Képviselőtársaim !

Ennyiben óhajtottam beszámolni a költségvetési bizottság vitáiról. Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps!)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Csak ennyit jelzek, hogy nem szükséges ilyen részletességgel tájékoztatást adni, főleg nem a szavazati arányokról, mert ma még végére kell járnunk a két törvényjavaslatnak. Elnézést kérek, egyébként rendkívül precíz és pontos volt a jelentés, ez kétségtelen, csak az idő miatt mondom.

Arra szeretnék még utalni, hogy amikor a szövegértelmezés lesz képviselőtársaim részéről a szavazáskor, nem azt az eddigi gyakorlatot fogjuk követni, hogy az elnök vállalja fel a magyarázkodást, hanem az érintett bizottság elnökét vagy a miniszter urat fogjuk megkérni, hogy szakszerűen ismertesse a szöveget, ha majd ilyen felmerül.

Megkérdezem dr. Rott Nándort, a környezetvédelmi bizottság elnökét, hogy kíván-e szólni.

Dr. Rott Nándor a környezetvédelmi bizottság elnöke

ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke:

ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némileg helyesbítenem kellene igen tisztelt képviselőtársam, dr. Takács Péter előadói beszámolóját. Tudniillik a 358-as számon beterjesztett módosító indítványt én írtam ugyan alá, de az nem az én egyéni álláspontom, hanem a környezetvédelmi bizottság javaslata, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat 8. §-ának (1) és (4) bekezdésére, valamint a 10. § b) pontjára vonatkozik.

Szeretnék most rátérni azokra a módosító indítványokra, amelyeket a környezetvédelmi bizottság tagjai nyújtottak be, és amelyekre egyes konkrét törvényhelyeknél majd úgyis ki fogunk térni. Egyre azonban szeretném kémi a tisztelt Házat: amikor valamennyiünk közös törekvése, hogy europaizáljuk ezt az egész magyar jogrendszert, az egész magyar szisztémát, akkor ennek nélkülözhetetlen pontja a környezetvédelem korszerűsítése, a környezetvédelem beépítése az önkormányzatokról szóló törvényekbe.

Az is megfogalmazódott bizottságunkban, hogy ennek az önkormányzatokról szóló törvénynek nagyon fontos nevelő feladata van. Remélhetőleg ezt "állampolgári ismeretek" címen oktatni fogják az oskolákban. Rendkívül fontos, hogy amikor a gyerekek megtanulják, hogy hogyan gyakorolják a helyi önkormányzatban állampolgári jogaikat, felhívják a figyelmet ebben a törvényben a környezetvédelem fontosságára, és az épüljön be a mindennapi polgári gyakorlatba.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megkérdezem dr. Mészáros Istvánt, az emberi jogi bizottság alelnökét, hogy kíván-e szólni.

Dr. Mészáros István az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke:

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Azoknak az indokoknak az alapján, amelyeket az előbb a tisztelt elnök úr is megemlített, tényleg nagyon röviden kívánom megjegyezni azt, hogy 12 módosító indítvány érkezett hozzánk, és maga a bizottság ezekhez járulékosan 5 módosító indítványt terjesztett elő. Az egyiket ezek közül visszavonta. Ez viszont már tárgytalanná vált, mert tegnap az alkotmánymódosítási vitában ez elintézést nyert. A bizottság megpróbált konstruktívan dolgozni, ezért azokat a módosító indítványokat, amelyeket képviselőtársaim még az előző törvényjavaslathoz terjesztettek elő, de nem vontak vissza, illetve azóta nem pontosítottak, megpróbálta elhelyezni az új szerkezetben és az Önök előtt fekvő bizottsági jelentésben. A 392-es számon ezekre az új helyekre is utalás történik.

Nem akarom szaporítani a szót. Azt hiszem, ez a jelentés tartalmazza bizottságunk álláspontját, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazásnál ezt is vegyék figyelembe, és ennek alapján is befolyásolják önmagukat a döntéshozatalban. Köszönöm a szót. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kél bejelentést kívánok tenni.

1. A módosító javaslatok elbírálásáról az alkotmányügyi bizottság és az önkormányzati bizottság együttes jelentést készített, mint ahogy dr. Balás István alelnök. Most készítik ennek a jelentésnek a számozott változatát. Meg fogják kapni képviselőtársaim.

A költségvetési bizottság jelentése - mint ahogy az előadó jelezte - 389-es számon, az emberi jogi bizottság jelentése 392-es számon található.

2. Délutáni munkánkat úgy kell szerveznünk, hogy több rövid szünetet tartunk a szavazás és egyéb események miatt is. Sok rövidebb szünetet tartunk. Többet, de rövidebbet.

Most 15 perces szünet következik. Utána kerül sor a felszólalásokra. Tehát 15 perc szünet. 45-kor folytatjuk.

(Szünet: 14.26 órától 14.54 óráig. - Az elnöki széket Vörös Vince foglalja el.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Mielőtt elkezdenénk, megadom a szót dr. Fodor István képviselőtársamnak.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Fodor István (független)

FODOR ISTVÁN, DR. a független képviselők csoportjának vezetője:

FODOR ISTVÁN, DR. a független képviselők csoportjának vezetője: Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Valamennyi frakcióvezető megbízásából javaslatot teszek arra, hogy a részletes vitában a hozzászólások időtartamát négy percben korlátozzuk. (Közbeszólások. Helyes! Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, hogy feliratkozott-e valaki szólásra.

BOSSÁNYI KATALIN jegyző:

BOSSÁNYI KATALIN jegyző: Az ellenzék részéről felszólalásra jelentkezett: Derdák Tibor, SZDSZ; dr. Kóródi Mária, SZDSZ; dr. Hack Péter, SZDSZ; Ráday Mihály, SZDSZ; Eörsi Mátyás, SZDSZ.

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm.

BALOGH GÁBOR jegyző:

BALOGH GÁBOR jegyző: A kormányzó pártok részéről: Szendrei László, MDF; dr. Mezey Károly, MDF.

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Képviselőtársaim! Megadom a szót Derdák Tibor képviselőtársamnak a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

DERDÁK TIBOR (SZDSZ)

DERDÁK TIBOR (SZDSZ) A hatékony munka érdekében elállok a felszólalástól. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Szólásra következik dr. Kóródi Mária képviselőtársunk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)

KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)

KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Sajnos nem áll módomban a tapsot úgy kivívni Önöktől, mint Derdák képviselőtársam. Szeretném elmondani a hozzászólásomat. Ami miatt szólásra jelentkeztem, egy olyan kérdés, amit már különböző bizottsági üléseken sokszor elmondtam. Ebben a körben azonban még nem hangzott el. Azért kell elmondanom, mert itt nagyon sok olyan képviselőtársunk van jelen, aki egyik bizottság munkájában sem vett részt.

Ma feltehetően elfogadunk egy új törvényt, ami felváltja a tanácsrendszert. Ez valamennyiünknek egyformán örömet okoz. Az új törvény kiemeli az önkormányzatiságot a maga messze nem igazán tökéletes de az induláshoz elegendő elvet rögzítő módján. Ez még akkor is így van, ha ez néhány kérdésnél mégsem igaz. Esetenként a törvény nem rögzít elegendő alapelvet. Nagyjából el lehet mondani, hogy az induláshoz, az önkormányzatiság kialakításához ebben a helyzetben ez a törvény elfogadható.

Nagyon jó dolog, hogy a tanácsrendszert - melyet az jellemzett, hogy a kormányzati akaratot hajtotta végre helyi szinten, s ezt a kormányzati akaratot főleg államigazgatási eszközökkel hajtotta végre felváltjuk egy olyan rendszerrel, mely talán alkalmas lesz arra, hogy a települések tényleges érdeke és akarata fejeződjön majd ki.

Amikor egy új törvénnyel egy új rendszert akarunk kialakítani, akkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy milyen alapokra építünk. Az emberek a tanácsokat ma az államigazgatási hatósági ügyek ügyintéző fórumával azonosítják. Jó lesz, ha ez megszűnik, s reméljük, minél előbb úgy lesz. Valamennyien tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz. Ki kell még építenünk azokat a jogi eszközöket és intézményeket, amelyek felváltják a tanácsok szakigazgatási munkájának államigazgatási ügyeit.

Amíg nem kezdjük el ezt a folyamatot, s nem tudjuk pontosan, milyenek lesznek ezek az új intézmények, az állampolgárok, települések lakóinak, látniuk kellene, hogy az új rendszerben ki lesz, aki az ügyeiket intézni fogja. Látniuk kellene, hogy hova fordulhatnak, ha a hatósági döntések nem tetszenek nekik, s valami miatt ezek az ő érdekeiket sértik.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatból - sajnos ez nem derül ki számunkra, és igazából nem nyugtat meg engem a Kormány képviselőjének az a nyilatkozata sem amit a bizottsági üléseken többször megtett, hogy azért nem szerepel ebben a törvényben erről rendelkezés, mert hogy nem ennek a törvénynek a része.

Ez igaz is lehet, csakhogy ez felveti megint azt a problémakört, amiről itt már nagyon sokat beszéltünk hogy hiányoznak azok a csatlakozó törvények, amelyek alapján egy igazán jó önkormányzati törvényt, egy ennél sokkal jobb önkormányzati törvényt lehetne alkotni. De én most ezzel nem akarok foglalkozni, hiszen erről nagyon sokat beszéltünk, én csak arra szerelném felhívni a figyelmet, hogy ez a törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvény a választások napján életbe fog lépni, ez hatályba lép a választásokkor. Éppen ezért könnyen előállhat majd az a helyzet, hogy az állampolgár nem fogja tudni például azt, hogy az építési ügyét ki fogja intézni. Nem fogja tudni és nem fogja látni azt, hogy ha a jegyző hoz az ügyében határozatot, és neki ez a határozat nem tetszik, akkor kihez forduljon jogorvoslatért.

A Belügyminisztérium képviselője a bizottsági ülésen azt is megígérte, hogy az államigazgatási eljárásról szóló törvényt a választásokig módosítani fogjuk. Erre én nem látok most garanciát. Két okból.

Az egyik ok az - lehet, hogy az én emlékezetem csal, de én úgy emlékszem -, hogy az általunk eddig ismert kormányprogramban a törvényalkotásra vonatkozóan most még ez a javaslat nem szerepel az államigazgatási eljárásról szóló törvény módosítására, másrészt pedig a Parlament előtt álló törvényalkotási feladatokat ismerve, nehezen tudom elképzelni, hogy a választások napjáig, erre az időpontra, egy megfelelő törvény születhessen.

Én ezért nyújtottam be a 382-es, a 380-as és a 356/13-as számú módosító indítványaimat, amelyek talán szintén nem tökéletesek, de legalább irányt szabnak ennek a folyamatnak, és nem hagynák bizonytalanságban sem az önkormányzatokat, sem az állampolgárokat.

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Képviselőtársam ! A megadott országgyűlési idő, négy perc eltelt.

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Én is fogok szót kapni. Kérem Elnök Urat, tegye lehetővé, hogy az én négy percemet Kóródi Mária használhassa föl. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm szépen.

KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)

KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Ezzel is elment néhány másodperc. Módosító indítványaim megítélésem szerint - illeszkednek a törvényjavaslatba, a törvényjavaslatban megfogalmazott alapelvekhez, azokat legfeljebb csak pontosítják.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabad demokraták és közöttük magam is, elősegítendő a törvény mielőbbi megszületését, jő néhány módosító indítványunkat visszavontuk. Többek között utalok azokra, amiket a költségvetési bizottság ismertetett, azokat én visszavontam, sajnos, ez még nem volt ismert a költségvetési bizottság előtt, ezért most szóvá teszem. Csak azokat a módosító indítványokat tartottuk fenn, amelyeket rendkívül fontosnak ítéltünk meg. Én a módosító indítványaimat, amikről itt beszéltem, azért tartom rendkívül fontosnak és indokoltnak, hogy az átalakulás körül mindenképpen jelentkezd szervezeti és jogbizonytalanságok számát lehetőleg csökkentsük. Én és a szabad demokraták azt szeretnénk, hogy az új önkormányzatokkal születésük pillanatában minél kevesebb gondja legyen a kormánynak. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Kóródi Mária képviselőtársam felszólalását.

Következd felszólalónk Szendrei László képviselő a Magyar Demokrata Fórum részéről. Átadom a szót.

Felszólaló: Dr. Szendrei László (MDF)

SZENDREI LÁSZLÓ, DR. (MDF)

SZENDREI LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tizennyolc képviselőtársammal 353-as sorszám alatt módosító indítványt terjesztettünk elő a tárgybeli törvénynek a köztársasági megbízottnak a működési területét meghatározó régiókról szóló országgyűlési határozat tervezetéhez. Ennek a lényege az, hogy a 4. pont szerinti régió központja - aminek Debrecen van feltüntetve - helyett javasoljuk, hogy Nyíregyháza székhely kerüljön megállapításra.

Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mi, akik ezt a módosító indítványt aláírtuk, ismeretében vagyunk annak, milyen szerepe van hazánk történetében a kálvinista Rómának. Tudjuk, mit jelent kultúrtörténetünkben Csokonai és Fazekas Mihály városa és a patinás református kollégium. Elismerjük, hogy a tudományunk is hallatlanul szegényebb lenne a város nagy szülötte, Diószegi Sámuel, Hatvany professzor és e városban tevékenykedő Orsós, Szalay, Kettessy Aladár és más professzorok tudós munkája nélkül. Eszünkbe se jutna összehasonlítást tenni a mai tudomány, a kultúra, a népesség terén a két város között. Nehéz lenne azonban tagadni lokálpatrióta voltunkat a javaslat előterjesztése és makacs fenntartása kapcsán. A törvényeknek azonban személyteleneknek, részrehajlás nélkülieknek kell lenniük, s a legcélszerűbben, leggazdaságosabban kell megvalósítaniuk a kitűzött feladataikat.

Mint törvényhozók ugyanezt a célt követjük a régiók kialakításával, a köztársasági megbízott intézményének a bevezetésével. Ennek az intézménynek célja a törvényjavaslat szerinti feladattal már működő önkormányzatok törvényes működésének az elősegítése, a törvényesség ellenőrzése egyebek mellett. A feladatok megoldásában vizsgáljuk az intézmény célszerűségét, működésének a gazdaságosságát.

Ha tehát arról lenne szó, hogy a nagyobb népességet és a gazdagabb kulturális, tudományos és történelmi múltat kellene előnyben részesítenünk a régió székhelyének a megválasztásában, higgyék el, messze elvetnénk a lokálpatriotizmusunkat, és meg sem született volna a javaslatunk.

Miért is kifogásoljuk ezt, hogy a régió székhelye Debrecen legyen, és miért szeretnénk, ha Nyiregyházára esne a választás?

A tisztelt Házban már viszonylagos sikert hozott bizonyos szemléltető eszközöknek a bemutatása, ezért én most Kelet-Magyarország térképét mutatom fel. A javaslat szerinti régió kialakításában a számításba vett két város egyike sem fekszik központi helyen. Mindkettő ugyanolyan excentrikus központja a másik megyének, ezért az a nézetünk, hogy a központúság, a központiság nem lehet a régió székhelye megalakításának szempontja. Azt is tudjuk, hogy a jelen lévő képviselők előtt ismert, és mindannyian tudjuk, hogy a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés szervezése egyforma, egyformán nehézkes, és egyforma módon megközelíthető mindkét régió központja, és mindkét régió vonatkozásában. Úgy gondoljuk, hogy ez sem lehet számba vehető szempont a központ megjelölésénél. Egyformának mondhatók mind a két városban az infrastruktúra további elemei, és még néhány szempont, amelyek úgyszintén nem billentik egyik oldalra sem a mérleg nyelvét.

Van azonban egy nagyon fontos tény, amelyet a jelen esetben nem hagyhatunk figyelmen kívül, nevezetesen az, hogy a várható önkormányzatok száma Hajdú-Bihar megyében 85, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 233 lesz. A statisztikai adatok szerint ugyanis Hajdú-Bihar megye 6211 négyzetkilométeres területén az 549 000 lakos hat városban, egy városi jogú nagyközségben és 78 községben él, és ezekben jelenleg összesen 50 tanács működik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5938 négyzetkilométeres területén viszont az 564 000 lakos 7 városban és 226 községben él, 117 tanács működik.

A köztársasági megbízottnak tehát az önkormányzatokkal történő rendszeres kapcsolattartás miatt csaknem háromszor annyi községet kell felkeresnie ez utóbbi megyében. Így ha csak a fő kormányhivatalnok mozgását tekintjük, akkor is gazdaságosabb, ha Nyíregyháza a kiindulási pont, viszont a két város között kereken 50 kilométer a távolság. Nem hisszük, hogy csak a köztársasági megbízott utazását kellene számba vennünk, mert nyilván számolni kell a hivatali, az önkormányzatok megbízottainak a személyes kapcsolattartás miatti utazásaival is.

Tudjuk, hogy javaslatunkban nincs kardinális kérdés, mert a köztársasági megbízott bármelyik nagy városban kitűnően működhet, és mind a két városban elsőrangú szakemberek segíthetik a munkájában. Az a kis dolog, ami miatt vállaljuk az ekkora nyilvánosságot, az a szerintünk figyelembe veendő gazdaságosság. Mivel alapvetően erre alapszik a javaslatunk, ezt a benyújtáskor jelen lévő valamennyi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviseld, és még egy egyetértő képviselőtársunk aláírta pártállásra tekintet nélkül.

Mi - javaslattevők - azt kérjük tehát, hogy a régió székhelyének kiválasztásakor a legnyomósabb érvet vegye figyelembe a tisztelt Ház, és mindannyian nagyon örülnénk, ha ebben a dologban álláspontunk egyezne. Szíves elnézést az idő túllépéséért (Taps.)

ELNÖK. Köszönöm Szendrei László képviselőtársam felszólalását. Soron következik dr. Hack Péter képviselő a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az önkormányzati törvény részletes vitájában a rendőrség és az önkormányzat viszonyáról szeretnék néhány szót szólni, és ez a hozzászólásom a törvényjavaslat 10. szakaszának h) pontjához benyújtott módosító javaslatunkat kívánja a tisztelt képviselők figyelmébe ajánlani.

A magyar Országgyűlés ezekben a napokban lehetetlen feladatra vállalkozott; arra a lehetetlen feladatra, hogy egy egyéves munkát egy hónap alatt végezzen el. Így én is lehetetlenre kell, hogy vállalkozzam: hogy egy 40 percben sem teljesen kifejthető témát 4 percben mondják el a tisztelt képviselőknek. A mai helyzetben azonban Magyarországon erről a kérdésről az én kell szólnom - megítélésem szerint -, mert valamennyien érzékeljük a lakosság széles köreiben tapasztalható félelmeket, aggodalmakat a közbiztonság romlásával kapcsolatban, s ezekről a jelenségekről a belügyminiszter úr is sok helyen, sokszor, számomra megnyugtató módon nyilatkozott.

Ugyanakkor csalódást okozott a törvény, amelyet a minisztérium benyújtott az Országgyűlés elé, hiszen ebben a törvényben azt látjuk, hogy a 8. szakaszban a törvényalkotó a helyi önkormányzat feladatául jelöli meg a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást, ugyanakkor ehhez az önkormányzati kötelességhez semmilyen jogosítvány nem társul. Ha a törvényjavaslatot változatlan formájában fogja elfogadni az Országgyűlés, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy a helyi önkormányzatok a közbiztonság érdekében maximum annyit tehetnek, hogy a sötét utcákat kivilágítják, és bizonyos - különösen fertőzött - területekre kirakják a táblát, hogy "Vigyázat! Rablásveszély!" Ezenkívül a helyi önkormányzatok nem fognak tudni beleszólni a helyi közbiztonság alakulásába.

Ezért nyújtották be a szabad demokraták azt a javaslatot, hogy a helyi rendőrség vezetőjének kinevezési jogát telepítsük a helyi önkormányzathoz, ezen felül pedig legyen joga a helyi önkormányzatnak arra, hogy beszámoltassa a helyi rendőrség vezetőjét. Én elfogadom azt az érvet, amelyet a kormánypárti képviselők a bizottsági ülésen elmondtak: hogy a kormányzat elvetette az önkormányzati rendőrség koncepcióját. Nem értek igazából egyet vele, de ez egy hosszú tudományos vita, amely éppen csak elindult. A törvény ennek a vitának sajnos véget vet, de mindenesetre legalább annyi érv szól az önkormányzati rendőrség ellen, mint amennyi mellette szól.

Tehát még egyszer mondom: el tudom fogadni azt végső megoldásként, mint kormánypárti álláspontot, hogy nem akarják az önkormányzati rendőrséget.

Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy az önkormányzatnak semmilyen jogosítványa ne legyen a rendőrséggel szemben, viszont szeretném itt tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani azt, hogy pár hónap múlva vélhetően valamennyiünket megkérdezhetnek - ha elfogadják a kormányzat eredeti előterjesztését - a választók, hogy vajon miért van az, hogy a régi rendszerben a tanácsok előtt a rendőrkapitányok kötelesek voltak beszámolni munkájukról, míg az új rendszerben az önkormányzatoknak ilyen joguk nem lesz. Erre a kérdésre mindannyiunknak választ kell adnunk, és én a magam részéről nem tudok rá igazán megnyugtató választ adni. Ezért azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, és azt kérem Önöktől, hogy fogadják el módosító indítványunkat. Fogadják el azt, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen valami minimális beleszólása a központi rendőrség helyi szervezeteinek munkájába.

Nemrégiben egy Pest megyei településen jártam, ahol a lakosok saját forrásokból építettek egy lakást a körzeti megbízottnak, aki beköltözött a lakásba, egy hónapig körzeti megbízottként dolgozott, majd a közeli város rendőrkapitánya elvezényelte onnan a város közbiztonságának őrzésére. Így a lakosok nagyon felháborodtak, és azt hiszem, joggal háborodtak fel, hiszen ők mindent tőlük telhetőt megtettek azért, anyagi áldozatot is hoztak azért, hogy legyen a településen rendőr, de ezt nem tehették meg, nem volt igaz beleszólásuk a rendőrség munkájába, bár megvolt a beszámoltatási jog és egy lakossági fórumon számon is kérték ezt a rendőrkapitánytól, aki azt ígérte, hogy majd gondoskodik erről, de ez a jövőben, tehát jogi formában nem lesz biztosítható.

Bocsánatukat kérem, hogy egy perccel tovább beszéltem. Kérem, hogy a 10. szakasz h) pontjához benyújtott módosító indítványunkat az önkormányzati jogok körében fogadják el, bővítsék az önkormányzatok jogát a helyi rendőrkapitány kinevezésével és beszámoltatásával kapcsolatban köszönöm figyelmüket. (Taps a baloldalon.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Hack Péter képviselőtársam felszólalását. Soron következik dr. Mezey Károly képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Mezey Károly (MDF)

MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)

MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid módosító indítványhoz szeretnék röviden hozzászólni. Ez 350-es szám alatt található, dr. Schamschula György képviselőtársunk nyújtotta be a 84. paragrafus 1) bekezdéséhez; amely az önkormányzat bevételeivel foglalkozik.

A javaslat szerint f) pont alatt "önkormányzat közigazgatási területén a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel legyen tehát része az önkormányzat bevételeinek".

Tisztelt Országgyűlés! Ennek a javaslatnak két jelentős célja van. Az egyik teljesen kézenfekvő. Ez az, hogy az önkormányzatok bevételeit jelentősen növelje meg. És az előterjesztő az indoklásban rövid számítást is végzett egy 1000 fős község vonatkozásában, ahol átlagos esetet számítva; mintegy hatmillió forintnyi személyi jövedelemadóból származó bevételre lehet számítani. Ott e számítás szerint ehhez még mintegy 15-20 százaléknyi, tehát körülbelül egymillió forintnyi bevétel származhatna a vadászati jog bérbeadásából. Én azt gondolom, hogy ez a javaslat természetesen elsősorban a vidéket preferálja. Azt a vidéket, amelyért az országgyűlés, az Országgyűlés minden pártja aggódik - ha jól értem a vita hangját --, és úgy gondolom; ebben a kérdésben nem lesz nehéz konszenzusra jutnunk.

A másik nagyon fontos célja ennek a javaslatnak az, hogy történjen rendszerváltás a magyar vadászatban, s ha szabad úgy is értelmezni, hogy legyen hatalommegosztás ebben a kérdésben, amely kérdés a magyar közvéleményt sokszor egészen magas szinten foglalkoztatja és izgatja. Arról van szó, hogy eddig az volt a helyzet, hogy a vad az állam tulajdona volt. A vadászati jog szintén az állam tulajdona volt, A vadkár megtérítését szintén az állam szabályozta rendkívül igazságtalan módon. és hogy a vadászok köre kik közül került ki, azt tisztelt képviselőtársaim láthatták hogyha fellapozták azt a nagyon szép kivitelű újságot, amelyet tegnap kézhez kaptak. Ez az újság egy toplistát közölt arról, hogy kik is voltak azok, akik a leginkább részesültek a magyar vadászat áldásaiból.

Olyan új helyzetet szeretnénk teremteni, amely abból indul ki, hogy a vad a természet része, és ebből eredően nemzeti kincs. Tehát a tulajdon kérdését így szeretnénk rendezni. A vadászati jogot pedig egy olyan közösség kezébe szeretnénk adni. amelyiknek a leendő jogait most akarjuk lefektetni az önkormányzati törvényben.

Tehát a vadászati jog legyen az önkormányzaté. Úgy gondoljuk, hogy a vadkár-térítés igazságos módon a föld tulajdonosait illesse majd meg. A vadászok körét pedig természetesen bővíteni kell és demokratikus alapokra kell helyezni.

Tisztelt országgyűlés! Ezt a javaslatot az önkormányzati bizottság meglehetősen egyhangúan támogatta. Azt gondolom, azzal, hogy az önkormányzatok ezáltal gazdagodjanak, valamint hogy következzen he a rendszerváltás a vadászat terén is, a tisztelt Ház egyet fog érteni. Ezért kérem, hogy ezt a módosító indítványomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a jobb oldalon.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Mezei Károly képviselőtársam felszólalását. A soron következő felszólaló Ráday Mihály képviselő az SZDSZ részéről.

Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ)

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon kellemes helyzetben vagyok, mert míg az önkormányzati törvény első változatában egyetlen szó sem volt a környezetvédelemről, most már van. A nullából az egy felé elindulni, ez maga akkora különbség, amely megérte, hogy ez alatt az időszak alatt itt dolgozhattunk, akár én, akár maga a környezetvédelmi tárca minden tagja.

Hozzászóltunk különböző témákhoz, én is beadtam különféle javaslatokat, ezek vagy mint az enyémek kerültek be, vagy mint a bizottságé. Van olyan, ahol bizonyos szavak megváltoztatásával elkerül tőlünk, és más bizottság érvényesíti azt, hogy az ötlet bekerüljön, de bent lesz remélem, és ebből kifolyólag a dolog sokkal, szebb mint vártam.

Két dologról szólok. Vannak még állva egyrészt bizottsági, másrészt egyéni javaslatok is, amelyek fel fognak tűnni, ahogy megyünk sorban, s amelyekhez kérem a Ház szíves támogatását.

Másrészt van egy olyan javaslat, amiért én viszem el a felelősséget, ez pedig a 109-es, ahol két pontban kérek módosítást.

Az egyik pontban - a záró rendelkezések között található - azt kérem, hogy amikor a törvény kihirdetése napján - aszerint a bekezdés szerint - az állami tulajdon átmegy az önkormányzatok tulajdonába, ne menjen át aznap mindaz, ami nemzeti érték, védett műemlék vagy természeti terület, hanem a (3) bekezdés értelmében menjen át a vagyonátadó bizottságok segítségével, amelyben vegyenek részt műemlékes, illetve természetvédő szakemberek. Magyarul: gondosan kerüljön át.

Azt írja az újság, mármint a Kisalföld, hogy két hete körülbelül a belügyminiszter előadást tartott Győrött. Arról beszélt Horváth Balázs, hogy beépített fékek kellenek, majd elgondolását példával is alátámasztotta. Elmondta, hogy levelek ezreit kapja Gödöllőről, hogy a szovjetek távozása után megüresedett Grassalkovich kastélyt adják önkormányzati tulajdonba. Majd indokolta beszédében, hogy miért ne és miért ne azonnal.

Az a véleményem, hogy átkerülhetnek önkormányzati tulajdonba a védett épületek és a természetvédelmi területek, de gondosan.

Ehhez a gondossághoz van szükség szerintem erre a kis módosításra, amit ebben a két passzusban el lehet végezni.

Három bizottság tárgyalta a javaslatot, az önkormányzati, a környezetvédelmi és az alkotmányügyi bizottság. Ebből két bizottság támogatja, egy nem. Ez, akárhogy nézem, kétharmad. Ha a tisztelt Házban ugyanennyi támogatást kap ez a javaslat, akkor meg leszek elégedve. (Általános taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Ráday Mihály képviselőtársam felszólalását. Mivel az előre feliratkozott jelentkezők már felszólaltak, kérem képviselőtársaimat, aki még szólni akar, jelezze a mikrofongomb lenyomásával.

A monitoron jelezve van Zsebők Lajos képviselőtársam az MDF részéről. Átadom a szót.

Felszólaló: Zsebők Lajos (MDF)

ZSEBŐK LAJOS (MDF)

ZSEBŐK LAJOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A 367-es számú módosító javaslatról szeretnék beszélni, annál is inkább, mert amikor a jogi és az önkormányzati bizottság tárgyalta, nem tudtam, nem tudtunk jelen lenni.

A politikai csatározások közepette egy egyezséget, mondhatnám paktumot kötöttem Komenczi Bertalan képviselőtársammal, aki az SZDSZ frakciójának a tagja. Ő az, aki nemrégiben interpellált a Gyöngyösorosziban létesült használtakkumulátor-feldolgozó üzem ügyében. Paktumot kötöttünk, mert mindketten úgy véljük, hogy a környezetünket és egészségünket károsító hatások egyformán érintik a szabad demokratákat, az MDF, a többi pártok tagjait és mindenkit ebben az országban.

Mi úgy tartjuk, hogy a környezetet és egészséget károsító hatásokhoz, még inkább ezek megítéléséhez a legtöbb köze azoknak van, kellene hogy legyen, akiket az a károsító hatás érint. Ennek szeretnénk érvényt szerezni módosító javaslatunkkal.

Egész egyszerűen arról van szó, ha egy településen valaki környezetkárosító tevékenységet akar folytatni, például veszélyes hulladéktároló építése, létesítése használtakkumulátor-feldolgozó üzem építése, működtetése stb., akkor ehhez legyen-e köze az önkormányzatnak vagy sem. Javaslatunk az, hogy legyen. Jelenleg a környezetkárosítással járó tevékenységet folytatók az ezt engedélyező szakhatóság és az adott településen élők hármasából éppen az utóbbiaknak nincs eszközük arra, hogy az érdemi döntést befolyásolják. Véleményüknek ugyan hangot adhatnak, tüntethetnek, újságcikkeket írhatnak, de nem részesei a döntésnek.

Ezen változtatna módosításunk, miszerint az önkormányzati testület beleegyezése, hozzájárulása nélkül környezetet károsító tevékenység nem lenne megkezdhető.

Kérdezhetné bárki: mi az, ami ilyen tevékenységnek minősül? Ez valóban jogos felvetés, de erre azt tudom válaszolni, hogy ez egy kerettörvény. A pontos körbehatárolást a környezetvédelmi törvénynek kell tartalmaznia, melynek elkészítése más okból, más okokból sem várhat sokáig. A lényeg az, hogy hatáskört kapjon a testület.

Ami pedig a sorok között megbújik, az egy gyökeres szemléletváltozás. A környezet és az ebben a környezetben élő emberek, ezek véleménye fontossá, sőt fontosabbá válik, mint maga a környezetkárosítással járó gazdasági tevékenység.

A környezetkárosító tevékenységet folytató rákényszerül, hogy ne csak az éppen megfelelő, hanem a lehető legmagasabb műszaki színvonalon oldja meg a környezetszennyezés elleni védekezést. Mert egyszerűen máskülönben nem fogadják be sehol.

Akik pedig elviselik a tudatot és a kockázatot, amit egy ilyen tevékenység jelent, döntési lehetőségük tudatában tárgyalhatnak kompenzációról.

Végül erre a módosító javaslatra azért van szükség, mert a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehetd legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, ahogy azt az Alkotmány megfogalmazza.

Kérem képviselőtársaimat, hogy pártállásra való tekintet nélkül támogassák a kétpárti javaslattevőnek az egyezségi paktumát. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Zsebők Lajos képviselőtársam felszólalását. Soron következik Rajk László képviselőtársam a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ)

RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ) Visszalépek, Elnök Úr!

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Soron következő felszólalónk Jávor Károly képviselő a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Jávor Károly (MDF)

JÁVOR KÁROLY (MDF)

JÁVOR KÁROLY (MDF) Tisztelt Elnök Úr! I, Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy annak, hogy valamennyi bizottság elutasította módosító javaslatomat, döntő módon az az oka, hogy a környezet ügye, a tájjal való kapcsolatunk és a beavatkozások sorsdöntő jelentősége nincs még az őt megillető helyen a köztudatunkban. Ehhez szeretnék most hozzájárulni. Elkeseredettségre azonban semmi okom sincsen, hiszen a környezetvédelmi bizottság alakuló ülésén ezeket a gondolatokat egy pártoló szavazat támogatta, a bizottság legutóbbi ülésén pedig már öt támogató javaslatot kaptam.

Módosító indítványom lényege a következő. A települési önkormányzat feladatai között szerepeljen, méghozzá első helyen, az épített és a természeti környezet, a táj fejlesztése, fenntartása és védelme. Ami ebben a megfogalmazásban különösen új a többi hasonló beadványhoz képest, az a táj szó használata és a fejlesztés, illetve a fenntartás szó használata.

Módosító javaslatom második lényeges része pedig az, hogy az önkormányzatok hatásköreinek a felsorolásakor a településrendezési terv és a tájterv jóváhagyása is tartozzék ide. Itt az új, a többiektől eltérő a tájtervről szóló igény.

Az egyik kifogás az volt az indítványom ellen, hogy miért ebben a törvényben kell ezt megfogalmazni. Az egészséges környezethez való jogot az Alkotmány 18. §-a, az egészséges környezet megteremtésének feltételeit az Alkotmány 70/d.§ (2) bekezdése, a jogszabályok rendszerének valamennyi szintjén - Alkotmány, környezetvédelmi törvény, önkormányzati törvény stb. - ki kell nyilvánítanunk, s meg kell fogalmaznunk.

Az egész politikai változás, az ország emberi és gazdasági felemelkedésének letéteményesei a települések, az önkormányzatok, ezért tartottam fontosnak ezekről a dolgokról itt is beszélni. A táj saját emberi történelmünk lenyomata. Ilyenné formáltuk a szűz természetet, amióta ezen a földgolyóbison élünk. Ennek a dolognak egy emberi és egy szakmai oldaláról is szólnunk kell. A szülői házhoz, a kuckóhoz, a faluhoz, a városhoz, a tájhoz, a nemzethez való kötődés egy szépen építkező folyamat, ahogy az ember felcseperedik. A tájnak hangulata van, a tájnak íze és zamata van. Nem mindegy tehát, hogy milyen szavakat használunk. Nem jogi, hanem lélektani kérdés ugyanis, hogy valami mennyire tud azonosulni valamivel.

A dolog szakmai oldalát érintve. Hajdan volt falusi bírók több generáción keresztül felhalmozódott tapasztalatukkal pontosan tudták, hogy a tájat, saját településük területét hogyan kell alakítani, formálni, hogy ez a táj a beavatkozások eredményeképpen az adott körülmények között a leggazdaságosabban legyen képes működni, hogy kulturált, egészséges környezetet eredményezzen minden beavatkozás, s nem utolsósorban, hogy a táj szép is legyen. Legalábbis szebb, mint a szomszéd falué. Ezek helyett a falusi bírák helyett jöttek aztán a tanácselnökök, a vb- és párttitkárok és társaik. És a táj, amely mindenkor szerves egység volt, érdekszférákra esett szét, a szűk látókörű, rövid távú rablógazdálkodás áldozataivá vált.

Szükséges tehát, hogy az önkormányzatok területére a településrendezési terv részeként vagy önálló tervként tájterv készüljön, mert a döntéseket hozó önkormányzati testület így ismerheti meg igazán a saját területi, gazdasági, táji, természeti adottságait. Ez a dolog információ része. Ebben megfogalmazható mindaz, amit az egészséges környezet és hosszú távon eredményes gazdálkodás érdekében tenni lehet, és ezek a következményei. Ez a mérlegelés kérdése. Jóváhagyása után útmutatást, segítséget nyújt az önkormányzatok számára. Ez a döntés. Miután tájaink, környezetünk állapota az egész ország alapvető érdeke, természetesen a pénzügyi következmények nemcsak az önkormányzatokat terhelik, hanem a költségvetés része is kell, hogy legyenek.

Az indoklásomban röviden szóltam, hogy a Közös Piac - amelyhez csatlakozni kívánunk - ezt a szóhasználatot tartalmazza, ezt használja. Tehát ha csatlakozni kívánunk, akkor nekünk is ezt a szóhasználatot kell elfogadnunk, ezt a tervezési metodikát kell elfogadnunk oktatásban, eljárásjogban stb.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító indítványom tehát egy kicsi lépés a jövő felé. Nem több, és nem kevesebb. Kérem, hogy ennek megfontolásával döntsenek módosító indítványom sorsa felett! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Jávor Károly képviselőtársam felszólalását. Soron következő felszólalónk dr. Fodor Gábor képviselőtársam a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Fodor Gábor (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, és megpróbálom az időt betartani.

Tegnap már szó volt erről, vitatkoztunk a kisebbségek szószólójáról. Ehhez a témához szeretnék röviden hozzászólni.

Az indítványom, amit beadtam, a törvényjavaslat 21.§-ához kapcsolódik. Az indítványom szerint ez végül is a saját indítványom 22. §-aként tagozódna a törvényjavaslathoz. Aki nem kapta meg az összefoglaló szöveget, annak felhívnám a figyelmét, hogy egyébként valaha még 307-es számmal futott ez a javaslat. Tehát ha elő kívánnák venni, ezen a számon megtalálható.

A javaslatot végül is a nemzeti és etnikai kisebbségek szószólójára valaha azért is tettem, mert úgy gondoltam, hogy nagyon fontos lenne a kisebbségvédelem szempontjából egy ilyen intézménynek a létrehozása, amely a jogintézmények oldaláról nézve belesimulna, beletagozódna egy olyan szisztémába, amelyet már létrehozott a tisztelt Ház az alkotmánymódosítás kapcsán, vagyis abba az ombudsman intézménybe, amely szószólóként létrejött. zárójelben megjegyezném ugye, mert a sajtó ugyancsak sokat vitatkozott erről, hogy Közép- és Kelet-Európában először Magyarországon. Tehát ebbe az intézménybe simulna bele ez a szisztéma, amely végül is a helyi önkormányzatok szintjén is megteremtené a szószólónak az intézményét, a szerepkörét.

Jelentőségét abban látnám többek között - hiszen tudjuk azt, hogy Magyarország tulajdonképpen soknemzetiségű ország, hiszen nagyon sok fajta nemzetiség él nálunk, illetve nemzetiségek, eltérően mondjuk a Nyugat-Európában megszokott modelltől, nem egy nagy tömbben élnek, hanem szétszórva, kicsit szórványokban -, tehát az önkormányzatoknak a szerepe a nemzetiségi jogok védelmében felértékelődik Magyarországon, jóval nagyobb a súlyuk.

Ezért álláspontom szerint ezt az intézményrendszert az önkormányzatoknál is hasznos lenne megteremteni, sőt kívánatos, mert elősegítenénk ezzel a nemzetiségeknek az önmagukra találását és jogaiknak a védelmét. Indítványom szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek szószólót választhatnának az önkormányzat mellé. A szószólónak elég széles jogkört adok indítványomban, hiszen véleményezési joga van és a kisebbségeket érintő kérdésekben felterjesztési joga, bírósághoz is fordulhat. Ez egy széles jogkör, de úgy gondolom, hogy a szószóló intézményét magát külön kell választani a képviseleti funkcióktól, hiszen egy másik indítványban is, amely a szószóló intézményével foglalkozik, keveredik egy kicsit.

Visszautalnék arra a vitára, amit valaha a parlamenti biztos körül folytattunk a tisztelt Házban. Úgy gondolom, hogy ebben a javaslatban is arra törekedtem, hogy kerüljük el azokat az álláspontokat, nézeteket, amelyek valami módon úgy kezelik például az alkotmánymódosítás kapcsán létrejött szószóló intézményt, mintha ez pótlása lenne valamiféle kisebbségi képviseletnek amiről tudjuk, hogy nem igaz, hiszen a kisebbségi képviselet egy külön téma, a szószóló pedig megint egy külön jogintézmény.

Ez az indítvány ugyancsak erre irányul hogy ezt helyi szinten is válasszuk ketté. külön téma a kisebbségi képviselet, hiszen ez a választójogi törvénybe tartozik de önállóan teremtsünk meg egy olyan jogintézményt, amely a szószólónak az intézménye és amely mindenképpen delegálódik az önkormányzatok mellé, amennyire erre igény van és amennyire ezt kívánják. A javaslatomban meg is fogalmazok egy alsó határt. arra felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy nem pontosan került a javaslatba, mert a pontos szöveg az úgy hangzik, hogy a népességnek legalább két százaléka, de nem kevesebb, mint 20 főnek kell kijelentenie, hogy ilyen szószólót kíván. Tehát ismételten felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem pontos.

Még egy pontosítást tennék, ha már itt tartunk. Valaha, amikor beadtam, az eredeti törvénynek a 99.§-a szólt a felterjesztési jogról, most már ez megváltozott, és úgy tudom, hogy most már a 103-as számú. Ezzel a két változattal pontosabb.

Mivel az idő is előreszaladt, nem tudok hosszan érvelni mellette. Még egy dolgot hadd jegyezzek meg! Magának az indítványnak a jogtechnikai haszna nagyon fontos lenne ezzel, hogy világosan szétválasztanánk ezeket a funkciókat, de politikai haszna is lenne, hiszen az indítvány arra késztetné a nemzetiségieket és a kisebbségeket, hogy szervezeteket alakítsanak, hozzák létre saját érdekvédelmi szervezeteiket. Ez nagyon fontos a mai viszonyokban, hiszen tudjuk hogy ezek hiányoznak, illetve amelyek vannak, azok még az állampárt által létrehozott szervezetek. Kevés a független szervezet, és ahhoz, hogy az elkövetkezendő időben az elkövetkezendő éveknek ezt a fontos problémáját meg tudjuk vitatni, abban valamilyen döntésre jussunk, szükséges, hogy velünk szemben érett és legitim partnerek üljenek. Ez a javaslat ebbe az irányba hat, ezt a szervezetképződést erősíti, illetve a szervezetképződésen belül azt, hogy ezek a szervezetek egymással kompromisszumot kössenek, és e kompromisszumon belül magával az önkormányzat is mindenképpen kompromisszumot kössenek, tehát az együttműködési készséget is fokozná, ezért arra kérem a tisztelt Házat ezt a javaslatot - ha megteheti - támogassa.

Még egyszer hadd fejezzem ki a végén örömömet az ügyben, hogy van benn más javaslat is a szószóló intézményéről, amelyet ugyan én nem tartok jónak, a saját magamét természetesen jobbnak tartom, de egyébként nagyon örülök neki, hogy ezek a javaslatok végül is megszülettek, és remélem, hogy valamelyiket elfogadja a tisztelt Ház. Én azt szeretném persze, ha az enyémet. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Fodor Gábor képviselőtársunk felszólalását. Soron következő felszólalónk dr. Fodor András Attila képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megígérem, hogy nem fogom sokáig igénybe venni a türelmüket, nem is tenném egyáltalán, ha nem utasította volna el mind a két bizottság - amelynek a hatáskörébe tartozik - a módosító indítványomat. Én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslattal legalább egyenértékű - szerintem annál jobb - módosító indítványokat nyújtottam be a köztársasági biztos elnevezés helyett.

Azt gondolom, hogy az az indokolás, amivel a bizottság ezt elutasította, nem méltányolható, hiszen egyetlen érv volt az elutasítás mellett, az, hogy a "köztársasági biztos"-t a francia jog is használja. Ugyanakkor ez a "köztársasági biztos" elnevezés semmitmondó, nem fejez ki semmit azon kívül, hogy ezt a személyt a köztársasági elnök nevezi ki.

A köztársasági elnök ugyanakkor rendkívül sok funkcióviselőt kinevez, e logika szerint minden elnevezésben benne kellene lenni, ennek alapján egész képtelen elnevezések jöhetnének létre.

Elnevezéseim közül - úgy gondolom - az egyik kifejezi ennek a funkció viselőjének a fő jogkörét, az, hogy "törvényességi biztos". A másik elnevezés azt fejezné ki, hogy hol tevékenykedne ez a biztos - az önkormányzatok mellett -, ez lenne az "önkormányzati biztos".

Egy ellenérv ugyancsak elhangzott az ellen, hogy miért van a "biztos" név az általam ajánlott elnevezésekben. Eszerint a "biztos" egy rendkívüli állapotra utaló elnevezés, holott folyamatosan működő intézményről van szó.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a "köztársasági megbízott" elnevezésben szereplő "megbízott" sem egy igazából állandóan funkcionáló intézményre utal, tehát azt gondolom, hogy ennél semmi esetre sem rosszabb.

Kérem, hogy gondolják meg a javaslataimat és szíveskedjenek valamelyiket elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Fodor András Attila képviselőtársam felszólalását. Soron következő felszólalónk dr. Gali Ákos képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Gali Ákos (MDF)

GALI ÁKOS, DR. (MDF)

GALI ÁKOS, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül röviden szeretnék néhány szót szólni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével kapcsolatban képviselőtársaink 353-as számú módosító indítványához, nevezetesen ahhoz, hogy az önkormányzati törvény mellékletében szereplő országgyűlési határozatban javasolt Debrecen székhely Nyíregyházára változzon.

Borzasztó kellemetlen helyzetben vagyok, külső szemlélőnek olybá tűnhet, hogy a vidéki önkormányzat két bajnoka verseng azért hogy a helyi önkormányzatokat mégiscsak szemmel tartó köztársasági megbízott hivatala hol székeljen, és ez nem túlzottan keltett jó benyomást.

Azonkívül kellemetlen helyzetben vagyok, hiszen Debrecenről olyan szép szavakat mondott el Szendrei képviselőtársam: felsorolta mindazokat az előnyöket, amelyek Debrecent valóban Nyíregyháza elé helyezik. Végül is nem marad más az indokai közül, csak egy hivatkozás, nevezetesen a felügyelni kívánt önkormányzatok száma. Az az érvelés, hogy a régióban Nyíregyháza, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén több önkormányzat van, mint Hajdú-Bihar megye területén.

A köztársasági megbízott jogkörében az égadta világon semmiféle szerepe nincs annak, hogy hány önkormányzatot felügyel, olyan összefüggés van a kettő között, mint a jegygyűrű vastagsága és egy házasság tartóssága között. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy van olyan régió, ahol három-három megye alkot egy régiót az országgyűlési határozattervezet szerint, és vitatkozhatnánk azon, hogy akkor az a köztársasági megbízott, akinek három megyéből áll össze a régiója, erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint akinek csak kettőből. Nem kívánom a szót szaporítani, hiszen fontosabb dolgok is vannak itt. Én nagyon kérem Önöket - amennyiben egy kormánypárti képviselőtől nem túlzottan nagy blaszfémia -, kérem, hogy a Kormány előterjesztéséből az országgyűlési határozat-tervezetben szereplő Debrecen székhelyet támogassák. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Gali Ákos képviselőtársam felszólalását. Soron következő felszólalónk dr. Mózes Mihály képviselőtársam a Szabad Demokrata Szövetség részéről.

Felszólaló: Dr. Mózes Mihály (SZDSZ)

MÓZES MIHÁLY, DR. (SZDSZ)

MÓZES MIHÁLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Gali képviselő úr elmondta az én érveimet is, amelyek Debrecen mellett szólnak. Én is csak kérni szeretném az Országgyűlést, tekintse komolytalannak a Nyíregyháza mellett szóló érveket. (Zaj.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Következő felszólalónk dr. Varga János képviselőtársam a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Varga János (MDF)

VARGA JÁNOS, DR. (MDF)

VARGA JÁNOS, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én tulajdonképpen nem jelentkeztem eddig hozzászólásra, de ha már lehetőséget kaptam rá, akkor megköszönöm és élek vele. (Derültség.)

Nevezetesen az önkormányzati törvénytervezetnek a két és feles részéhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Ne a két és feles Internacionáléra tessék gondolni, hanem a következőre. jelenleg 20 helyhatóság van Magyarországon. Ez a 20 helyhatóság a törvénytervezet szerint 8 köztársasági megbízott alá kerül, egy-egy alá tehát átlagosan két és fél helyhatóság kerül.

Ismereteim szerint ezt a kompromisszumos megoldást - a regionális köztársasági megbízotti rendszert - az ellenzéki erők hajthatatlansága vitte győzelemre, tehát kompromisszumnak az eredménye.

Azt hiszem azonban, hogy tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, amikor ezt az álláspontot képviselték, néhány dolgot figyelmen kívül hagytak vagy félretoltak. Nem a főispánságról, mint az egyik legrégibb intézményről kívánok én itt szót ejteni hanem arról, hogy ezt a kerületesdi szisztémát mindig központi, centrális hatalom, sőt abszolutista hatalom kívánta meghonosítani Magyarországon vagy honosította is meg. (Taps az MDF részéről.) Így volt ez 11. József kalapos király idején, amikor létrehozták a kerületi főispánságoknak a rendszerét, így volt ez a 48-49-es szabadságharc után, amikor a neoabszolutizmus az ország nyakára ültetett császári biztosok hatáskörébe több megyét utalt.

A másik, amiről elfeledkeztek, hogy az immár köztársasági megbízottá vedlett főispán súlyát nem egyedül és kizárólag jogosítványai körének szélessége vagy szűkössége szabja meg, hanem abban szerepet játszik az alája rendelt terület nagysága is. Végül az utolsó megjegyzésem: a kerületesdi rendszer mind II. József idején, mind a neoabszolutizmus alatt a gyakorlatban már előbb megbukott, még mielőtt politikai erők megszüntetését kiharcolták volna. Megbukott azért, mert egyszerűen működésképtelennek bizonyult, nem tudta a feladatait ellátni.

Adja Isten, hogy rossz prófétának bizonyuljak, ezt én magam szeretném a legjobban. Félő azonban, hogy ez a köztársasági megbízotti szisztéma, ez a struktúra, amelyről itt döntünk, nem állja ki az idő és a gyakorlat próbáját. Ennek ellenére én tiszteletben tartom a hat- vagy nem is tudom, hétpárti megegyezést, és mindenekelőtt szükségesnek ítélem az önkormányzatok mielőbbi létrejöttét, ezért én a javaslat mellett szavazok.

Kötelességem azonban az ország nyilvánossága előtt kijelenteni, hogy egyszersmind vétkesnek is tartom magam, tettestársnak egy életveszélyes sérülést okozó cselekmény elkövetésében. Ezt a tettestársságot azonban azért vállalom, mert úgy tudom, úgy gondolom, hogy ezzel hozzájárulok vagy hozzájárultam egy gyilkosságnak a kivédéséhez, amelyet az önkormányzati megye felszámolása jelentett volna. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Vörös Vince)

ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Varga János képviselőtársam felszólalását. A monitor több képviselőtársunk felszólalási igényét jelentette, azonban most félórás szünetet rendelek el, 16 óra 30 perckor folytatjuk munkánkat.

(Szünet 1556 órától 16.34 óráig. Az elnöki széket Szabad György foglalja el. Jegyzők: Kóródi Mária (a kormánypárti oldalon ül) és Tóth Sándor (az ellenzéki oldalon ül) )

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket. Kérem jelezni a folyosón levőknek hogy a munkát hamarosan megkezdjük. (Csenget.) Folytatjuk a munkát.

Felszólalásra jelentkezett Halász István, Magyar Demokrata Fórum. Megkérdezem, fenntartja-e felszólalási szándékát.

Felszólaló: Halász István (MDF)

HALÁSZ ISTVÁN (MDF)

HALÁSZ ISTVÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem saját indítványomnak a bizottságok által nem támogatott volta miatt szólaltam fel, hanem egy ellenzéki képviselőtársam által benyújtott és az alkotmányügyi bizottság által támogatott indítvány elfogadására kérem fel Önöket. Szakmai meggyőződésem szerint kérem erre Önöket.

Kérem, hogy Ráday Mihály 77-es számon szereplő, a 109. §-hoz benyújtott módosító indítványát fogadják el, amely a műemlékeknek az önkormányzatokhoz való kerülését igyekszik szabályozni. Arra tesz javaslatot, hogy ne törvényileg kerüljenek a műemlékek az önkormányzatokhoz, amelyek esetleg még nincsenek is felkészülve a műemlékek fogadására, hanem később, a törvényben meghatározandó módon kerüljenek oda. Kérem tehát, hogy amikor erről szavaznak, tekintsék úgy, hogy a kormánykoalíció részéről is támogatandó ez a javaslat. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Halász István felszólalását. Szólásra jelentkezett Pintér József a Független Kisgazdapárt részéről. Kérdezem, hogy kíván-e szólni.

Felszólaló: Pintér József (FKgP)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megismertem ezt a tervezetet, amely a vármegyéket regionális központokba sorolja, gondoltam, hogy ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni. Körülbelül azon a nyomvonalon indulok el, ahogy azt Varga János demokrata fórumos képviselőtársam elmondta, de más aspektusból.

Mindig tisztelője voltam az értékes magyar történelmi hagyományoknak. Ez indít engem arra, hogy elmondjam véleményemet. István király a lázadó vezérek felett aratott győzelmek után, 1000-ben koronáztatta meg magát. A lázadó vezérek legyőzése után azonban a törzsi ellenállás megszűnt, a törzsek és a nemzetségek szétszóródtak. Emiatt találunk az ország legkülönbözőbb részein egykori törzsneveket - Gyarmat, Jenő, Kara, Tarján stb. - idéző helyneveket.

Ezek után István király - akik esetleg nem ismernék a történelmet, hallják meg! - vérségi egységek helyett területi alapon szervezte meg az államot. Ennek érdekében létrehozta az úgynevezett királyi vármegyéket A megyerendszert István király szláv közvetítéssel vette át Nagy Károly örökségétől. Maga a "megye" szó is szláv, határt jelent, vagyis a megye központjában álló várhatárt, uradalmi körzetet jelent A megyenevek egy része szláv - például Nógrád, Csongrád stb. -, más része magyar eredetű, például Szolnok, Csanád, Szabolcs stb. a megye első ispánjának a nevét viseli.

A megyerendszer már István korában átfogta az ország sűrűbben lakott területeit. Egy-egy megye nemcsak a túlsúlyban levő királyi birtokokat, hanem a területen levő egyházi és világi nagybirtokokat és a szabadok szállásbirtokait is magába foglalta. A megye élén álló ispán - comes -- közigazgatási hatásköre bizonyos mértékben a magánbirtokra is kiterjedt. A megye királyi birtokai részben a királyi udvar, részben a királyi várkatonaság eltartására szolgáltak.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Felhívom képviselőtársam figyelmét arra, hogy a részletes vitát folytatjuk. (Taps.)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Befejezem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem, hogy a konkrét javaslatokhoz viszonyuljon!

PINTÉR JÓZSEF (FKgP)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Nagy tiszteletben tartom a vármegyék súlyát, jelentőségét. Egy módosító indítványt terjesztettem az igen tisztelt Országgyűlés elé. Ez 395-ös számon található, és úgy szól, hogy a 8-as számon jelzett Zala-Veszprém-Fejér megye központja Veszprém helyett Székesfehérvár legyen. Ezt azért kérem, mert Székesfehérvár valamikor ősi koronázóváros volt, területileg a Dunántúl kapujában van, nagy város, nagy ipari centrum, nagy mezőgazdasági település, 30 000 diákja, 120 000 lakosa van. Ez a város megérdemli, hogy az államigazgatás központja legyen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Felszólalásra jelentkezett Danis György a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Danis György (SZDSZ)

DANIS GYÖRGY, DR. (SZDSZ)

DANIS GYÖRGY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 350-es számon beterjesztett módosító javaslathoz szeretnék néhány szót fűzni. Mezey képviselőtársam hozzászólásához tennék néhány kiegészítést.

Az önkormányzat közigazgatási területén a vadászati jog értékesítéséből származó bevételről szól a beterjesztés. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának kérdését és részleteit a földtörvény vitája, az erdőgazdálkodási, a halászati és vadászati törvény és a reprivatizációs törvény megszületése után lehet részleteiben rendezni. A vadászati törvénnyel kapcsolatban fölmerül, hogy szükségesek olyan garanciák, melyek az ökológiai egyensúly megőrzésére szolgálnak. Megbízható helyi ellenőrzést kell majd létrehozni.

Ha a beterjesztők csupán arra a pénzre gondolnak, melyeket jelenleg a vadásztársaságok fizetnek ez mindössze hektáronként I forint 20 fillér, bár az ország 82,7 százaléka vadászterület -, akkor is rendkívül kis összeg.

A későbbiekben elképzelhető az, hogy a vadásztársaságok adóalanyként működjenek a helyi önkormányzatok számára. Így jelentős bevételhez juttatják azokat. Tudnunk kell, hogy ha a törvényt megszavazzuk, ezzel pénzt nem juttatunk az önkormányzatok számára. Annak lehetőségét teremtjük meg, hogy amikor a fent említett törvényeket elfogadjuk, ez jelentős összeg lesz hozzá.

Annak ellenére javaslom, hogy a tájékoztató szerint mindkét bizottság elvetette. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Danis György felszólalását. Szólásra jelentkezett Darvas Iván a szabad demokraták részéről.

Felszólaló: Darvas Iván (SZDSZ)

DARVAS IVÁN (SZDSZ)

DARVAS IVÁN (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr! A munka hatékonyabbá tételének érdekében én is elállok felszólalásomtól, viszont az eredetileg rám szánt négy percet hadd ajánljam föl valamelyik hölgyszónokunknak, aki ezután sorra kerül. Természetesen pártállásra való tekintet nélkül. (derültség, taps) ., amennyiben valamelyik hölgy átlépné a négy percet.

Férfiakra ez nem vonatkozik. Ők szíveskedjenek nagyobb önfegyelmet tanúsítani! (Taps, derültség.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Darvas Iván felszólalását. Hadd jegyezzem meg, hogy a hozott határozatunkat úgy értelmezem, hogy az személyre szólóan szabott meg időhatárt, s nem egy adott időkontingenst. Köszönöm szépen.

A következd felszólaló Kiss Róbert a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Két egymáshoz kapcsolódó indítványhoz szeretnék néhány szót mondani, mely 378-as szám alatt került beterjesztésre. Az egyik rész az önkormányzati törvénytervezet 34., a másik a 38. szakaszára vonatkozik. Lényege a 38. szakaszban rejlik. Az elképzelés szerint ne kössük adminisztratív határhoz, hogy a polgármesteri tisztség munkaviszonyban vagy társadalmi tisztségben is betölthető legyen. A módosító indítvány szerint úgy legyen betölthető, ahogyan azt a helyi önkormányzati képviselőtestület meghatározza. Az önkormányzati képviselőtestület szabadon határozhatja meg, hogy munkaviszonyban vagy társadalmi tevékenységként töltik be a polgármesteri tisztséget.

Ezt azért is javaslom, mert a jogszabály nem tiltja, hogy munkaviszonyban töltse be. Ne kössük ahhoz, hogy fizetést kapjon a polgármester.

A 34. szakasz technikai jellegű módosítás. A 38. szakasz ugyanis már lehetővé teszi 2000 lakos alatt azt, hogy a polgármester társadalmi tevékenységként is elláthassa tisztségét. A 34. szakaszt úgy kívántam módosítani, hogy a képviselőtestület állapítja meg a polgármester munkabérét, társadalmi tisztség betöltése esetén a tiszteletdíját.

A legfontosabb: a munkáltatói jogokat csak abban az esetben gyakorolhatja, ha munkaviszonyról van szó. Ez teljesen egyértelmű, mert társadalmi tisztség esetén munkáltatói jogok gyakorlására nem jogosult a képviselőtestület. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Kiss Róbert felszólalását. Szólásra jelentkezett Hága Antónia a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ)

HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ) (Mészáros Istvánnal konzultál.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Fenntartja a felszólalási igényét?

HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ)

HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ) Későbbre halasztanám, tisztelt Elnök Úr! Szeretnék vámi, mert a mondandóm szervesen hozzátartozik egy képviselőtársam mondanivalójához.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Felszólalásra jelentkezett Szájer József a FIDESZ részéről.

Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretném összefoglalni a FIDESZ benyújtott módosító indítványait. Néhányat szeretnék a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Szeretném tartani a négy percet.

A FIDESZ az új módosító szöveghez körülbelül 30 módosító javaslatot nyújtott be, melyből 8-9-et visszavont annak érdekében, hogy az előrehaladást segítsük. Ezeknek a visszavont javaslatoknak a jó része belekerül abba a körbe, mely a helyi képviselőtestületek működési szabályaira vonatkozik. A helyi szervezeti és működési szabályzat kialakítását befolyásolnák. Azért vontuk vissza őket, mert megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához kétharmados többségre legyen szükség a képviselőtestületekben. Ez megnyugtató a számunkra. Két esetben azonban fontosnak tartottuk, hogy továbbra is bennmaradjon. Az egyik a törvényjavaslat 12. szakasz (3) bekezdése, mely a titkos ülés elrendelésének szabályairól szól. Ez Áder János javaslata. Nem tudom, milyen okból, de nem került bele a 400-as összesítésbe. Remélem, orvosolni fogjuk. Nem vonjuk vissza.

Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, hogy a zárt ülés már a Parlamentben is komoly viták tárgya volt. Ezért szerencsés, ha ezt csak a képviselőtestület kétharmadának határozatával lehet elrendelni. Egy adott többség helyi szinten a demokrácia megsértésének formájává teheti. Általános konszenzusra van szükség ebben a kérdésben.

A másik javaslat a 14. szakasz (I) bekezdéséhez az én módosító javaslatom, amely a 22-es számon szerepel a 400-as gyűjteményben.

Ez arról szól, hogy a képviselőtestület át nem ruházott hatáskörében döntést csak előzetesen napirenden szerelő ügyben hozhat. Vagyis nem fordulhat elő ebben az esetben - hogyha ezt elfogadjuk - egy olyan helyzet, hogy az adott pillanatban hoz valaki elő egy napirendi pontot, és abból ott hirtelen, anélkül, hogy azt az odamenő képviselő előzetesen végiggondolhatta volna, döntést lehet hozni. Ugyanis puccsszerű döntésekre van lehetőség, az egyszerű többség szintén a kisebbség jogát korlátozza ezzel. Ezért javaslom, hogy erre a paragrafusra különösen figyeljenek.

A harmadikról nem vesztegetnék túl sok szót, hiszen a tegnapi napon számos kérdés, ellenérv elhangzott ebben a kérdésben, illetőleg inkább érvek erről az oldalról, és kevésbé ellenérvek a másik oldalról. Ez a 95. szakaszhoz énáltalam benyújtott módosító indítvány, amely a helyi önkormányzatok alapvető szabályaira - és ott van egy taxatív felsorolás -, az ezekre vonatkozó szabályoknak, törvénynek az, elfogadásához kétharmados többséget kíván.

A következő, amire külön szeretném még felhívni a képviselőtársaim figyelmét, az Kövér Lászlónak Bibó István városkörnyék-koncepciójának az összefüggéseit kifejtő, és annak a jegyében született módosító indítványa, amelyet egy hosszabb szövegben nyújtott be, amely lehetővé tenné a bibói koncepció szerinti városi közösségeknek a kialakulását.

Ezek lettek volna azok a javaslatok, amelyeket a bizottságok nem támogattak a korábbiakban, és talán a néhány érvem segít az ebben való eligazodásban.

S végül figyelmébe ajánlom a képviselőtársaknak azt, amit a bizottságok támogattak, csak nyomatékosítani szeretném: egy általam benyújtott módosító indítvány, amely a megyei várossá nyilvánításnak az alapját 50000 lakosban állapítja meg. Ezt mind a két bizottság támogatta, mind az önkormányzati, mind az alkotmányügyi bizottság. Azt hiszem, hogy a jelenlegi koncepcióban, ahol már egy regionalizáció felé megyünk el, a megyének egy ilyen módon való bizonyos mértékű lazítása mindenképpen megengedhetd, és ezt meg is értette mindkét bizottság. Ebben a tekintetben a támogatásukat kérném a módosító javaslathoz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Szájer József felszólalását. Engedjék meg, hogy ezentúl minden felszólított képviselőnél előbb egy kérdést tegyek fel, hogy fenntartja-e felszólalását. Tehát nem egy személynek szól, általában így fogom föltenni a kérdést.

Kérdezem tehát Török Gábort a Magyar Demokrata Fórum részéről, fenntartja-e felszólalási szándékát.

Felszólaló: Dr. Török Gábor (MDF)

TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)

TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Igen, Elnök Úr!

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tessék!

TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)

TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 400-as együttes jelentés 1) pontja foglalkozik módosító indítványommal, amelyet személy szerint terjesztettem be, nem a frakció nevében. A lényege az, hogy az önkormányzati törvénytervezet 10. §-a egészüljön ki egy ponttál, amennyiben a képviselőtestület hatáskörébe tartozzon a működési területen a kultúr-, pszichés és természetes környezetet szennyezd áruk forgalmazásának engedélyezése és szabályozása.

Azért tartom lényegesnek ennek a pontnak a beiktatását, mert jelenleg a tanácsoknak, és ha az önkormányzati törvénytervezetet abban a formájában fogadjuk el, ahogy jelenleg van, nem lesz hatáskörük beleszólni abba, hogy a területükön milyen, környezetet szennyező, tevékenység folytatódjék, holott az önkormányzatok ismerik legjobban a területüket. Kicsit hasonlít ez a módosító indítvány az egységes jelentés 16. pontjában Komenczi Bertalan és Zsebők Lajos által előterjesztettekhez. Én úgy gondolnám, akkor lenne tökéletes, és akkor ruháznánk fel az önkormányzatokat igazi hatásfokkal ebben kategóriában, ha a tisztelt Ház mind a két javaslatot elfogadná. Az én javaslatom elsődlegesen a kereskedelemre, az ő javaslatuk pedig a tevékenységre korlátozódik. Tehát ezért nem kizáró ennek a két javaslatnak az együttes elfogadása.

Hadd mondjak egy példát, mit értek ez alatt. Ha valaki - mondjuk - bemegy a Keresztény Múzeumba, átszellemülten kilép, a mai törvények és rendelkezések értelmében, ha a múzeummal szemben valaki egy szexárúkat árusító boltot akar nyitni, azt minden további nélkül, minden lakossági tiltakozás ellenére megteheti, mert a törvény nem segíti az önkormányzatokat abban, hogy ezt ne tegye meg. Kérem, adjunk ebben a dologban is hatalmat az önkormányzatoknak, és ne dőljünk be annak a merkantilista elképzelésnek, ami a bizottságokat arra ösztökélte, hogy ezt a két I módosító javaslatot elvessék. Én úgy érzem hogy ezek a módosító javaslatok teljesen korrelálnak a szociális piacgazdasággal, tehát a durva piaci viszonyoknak a finomított szabályozásával. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Török Gábor felszólalását. Kérdezem Juhász Pált a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, kíván-e szólni.

Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ)

JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)

JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Igen, Elnök Úr, személyes érintettség miatt.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tessék!

JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)

JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Két percet kérek. Azt a félreértést szeretném. - tudom, hogy általánosba tartozik, de Varga János képviselőtársam felszólalása is általános tárgyban volt, és az általa keltett félreértést szeretném eloszlatni. Kétpercesnek tekintem.

Egyik félreértés, ami a felszólalásában megjelent, mintha azon lett volna a vita, hogy régió, avagy megye. Ilyen vita nem volt az ellenzék és a kormánypártok között.

A főispán jogosítványairól és nevéről, illetve a megyéből való kiszerveződés - lefelé kiszerveződés - technikáiról folyt a vita.

A másik. Ilyen értelemben félrevezető az állítás: tény, szerencsésnek tartjuk a régiószinten meghatározott, nagyon-nagyon szűk körű állami megbízott szerepét.

A másik félrevezető a történelmi analógiái. Mind a kalapos király, mind pedig a Bach-korszak regionális biztosainak a megye pótlása, felügyelete, ellenőrzése, kormányzása volt a feladata, tehát a megye helyett, a megyével szemben álló szervezetként jött létre. Ehhez a köztársasági megbízottnak semmi köze, ilyen értelemben a megyei autonómiához és a megyei működéshez. A megyétől feladatot nem vonhat magához, nem is akar magához vonni, tehát más szerkezeti kérdésről van szó. Természetesen tényleg veszélyes az, hogyha a köztársasági megbízott több megyére kiterjedő hatalommal rendelkezik, tehát még könnyebb centralizációt tenne lehetővé, ha erre az egyéb jogágak lehetőséget adnának, és ha lenne ilyen szándéka a Kormánynak. De mivel ilyen tudtommal nincs, nem hiszem, hogy ettől a veszélytől védekezni kéne.

Amiért mégis nagyon örültem a regionális szinten elhelyezett biztos intézményének, annak egy egészen más dimenzióban van jelentősége. Az a fajta kanonizálódás, ami például a FIDESZ-javaslatban is megjelent, amire az előbb Szájer úr emlékeztetetett, vagy amire vonatkozóan már az eredeti kormányjavaslatban is voltak lehetőségek, hogy városok, illetve településcsoportok megyei funkciókat magukhoz vonjanak, az a területi szerveződésnek egyik hogy mondjam - üzemtanilag szükséges megnyilvánulása a mai történelmi állapotból, hogy ezt lehetővé tegyük, és ilyen értelemben a megye lefelé bomlik, és nem fölfele. De ugyanúgy az is fontos, hogy bizonyos, állam által szervezett közszolgálatok területi rendszere meglegyen. Ez meg minél messzebb van a megyétől, és minél messzebb van az önkormányzattól, annál jobb, mert annál kevésbé fog összekeveredni. Tehát az állam által szervezett közszolgáltatások regionális tagolásának csíráját valóban látjuk benne, de az éppen arra jó, hogy elválasztódjék az állami közszolgálat az önkormányzattól és az összefonódás és a terror mindennapjai kikerülhetők legyenek. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Juhász Pál felszólalását. Kérdezem Rózsa Editet a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, kíván-e felszólalni.

Felszólaló: Rózsa Edit (SZDSZ)

RÓZSA EDIT (SZDSZ)

RÓZSA EDIT (SZDSZ) Tisztelt Ház! Ne vegyék szerénytelenségnek, hogy módosító indítványom mellett kívánok érvelni akkor, amikor a két bizottság nem fogadta el javaslatomat, de szeretném hozzátenni, hogy némi reménysugár azért felcsillant, miután az alkotmányügyi bizottság 7:7 arányban nem támogatta, tehát 7 ellenző és 7 támogató szavazattal, az önkormányzati bizottság pedig javaslatom egy részét felhasználva a 400-as számon benyújtott javaslat 20. pontjában felhasználta.

Mégis amiért szeretnék javaslatom mellett érvelni - ami az eredeti törvényjavaslat 13. §-ára vonatkozik, ez a közmeghallgatással foglalkozik - az, hogy a közmeghallgatás a közvetlen demokrácia intézményévé váljon, ennek szabályozott formája megjelenjen ebben a törvényben is.

Nagyon kérem Önöket, hogy gondolják át esetleg ezt a most talán lényegtelennek tűnő javaslatot, ami tulajdonképpen arra is módot ad, hogy a helyi önkormányzatokban az ott élő állampolgárok közvetlenül befolyásolhassák a törvényhozást. Ez egyébként máshol is - például az Egyesült Államokban - jól működik, és azt az érvel nem tudom elfogadni, amit például az alkotmányügyi bizottság ülésén hallottam, hogy ennek törvényi szabályozására nincs szükség. Ott is szabályozza a törvény, például az 1946-os, közigazgatási eljárásokkal foglalkozó törvény, illetve tartalmazza ezt a közigazgatásról szóló törvény is. A javaslatom érdemi része tehát, hogy nem két külön képviselőtestületi ülésen kerüljön sor a közmeghallgatásra, hanem minden testületi ülésen lehessen erre módot adni.

A másik pedig, hogy ne csak javaslatot lehessen tenni, hanem kérdést is meg lehessen fogalmazni. Ezt egyébként az önkormányzati bizottság - beépítve javaslatába - támogatta.

A harmadik pedig, hogy a javaslatfelvetés sorsára vonatkozóan valamelyest kötelezettséget rójunk a helyi önkormányzatokra, tehát hogy saját szervezeti és működési szabályzatában ezt a kérdést szabályozza.

Miért fontos ez? Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság ülésén a közigazgatási államtitkár azzal érvelt velem ellentétben, hogy erre azért nincs szükség, mert bízzuk a helyi önkormányzatokra, hogy ezt a kérdést szabályozni kívánják vagy nem, illetve hogy egyáltalán szabályozzák, és azt milyen módon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem az önkormányzat szabadságát jelenti, hanem garancia az állampolgár részére, hogy ezzel az intézménnyel élhet. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy ebben a törvényben is szabályozzuk. Ezért tehát azt kérem nemcsak azt tolerálva és értékelve, hogy a négy percnek jóval alatta vagyok, hanem javaslatom érdemi részét is elfogadva - támogassák indítványomat. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Megkérdezem Sándorfi Györgyöt a Magyar Demokrata Fórum részéről, kíván-e szólni.

Felszólaló: Sándorfi György (MDF)

SÁNDORFI GYÖRGY (MDF)

SÁNDORFI GYÖRGY (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon kérem Önöket, hogy Ráday Mihály képviselőtársam 77-es szám alatt benyújtott módosító indítványát mindenképpen szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Minthogy több felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezártam. Felkérem Horváth Balázs belügyminiszter urat a válaszadásra.

Dr. Horváth Balázs belügyminiszter válaszadása

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek! Képviselő Urak! Akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot a Parlamentnek, Önökhöz benyújtotta a Kormány, nem tudom pontosan reprodukálni, de ha jól emlékszem azzal kezdtem alkotó közreműködésüket kérve, alkossanak törvényt, ne szavazzanak meg egy általam benyújtott javaslatot. Úgy vélem és a hosszú, valóban néha éjszakákig tartó vita a hitemben nem rendített meg -, hogy a Kormány Önöknek adott - Michelangelo példája után - egy nagy értékű nyers követ, és arról Önök a felesleget lefaragták, és lett ebből -- ebben biztos a hitem - egy európai színvonalú és működőképes önkormányzat.

Ezt bizonyítja az a tény, hogy a hosszú viták során az álláspontokat sikerült közelíteni egymáshoz. döntő többségében megállapodás született, és a sok-sok, talán több száz módosító javaslat ellenére módom és lehetőségem van arra, hogy érdemben csak a jogszabály logikáját, belső, zárt, strikt logikáját érintő, vagy számomra teljesen feleslegesnek tűnő, avagy azt egyértelműen támogatandó javaslatról beszéljek.

Azt hiszem hogy az eljárás logikáját érintené, az, ha a tisztelt képviselők, Kóródi Mária képviselőtársunk javaslatát elfogadná. Az anyagi jogszabály, mint ez mindig, csak az anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazza. Egyértelmű az a jogászi álláspontom és mint előterjesztőnek is értelemszerűen ez az álláspontom, hogy az általa beemelendő szabályok egy része eljárásjogi, és higgye el, kérem, hogy ezeket az eljárásjogi rendelkezéseket az államigazgatási eljárásról szóló törvényben szeptemberig, szeptember végéig szabályozni fogjuk, azzal, hogy már most kérem az Önök segítségét és támogatását ahhoz, hogy az e hónap végén, illetve jövő hónap elején ránk váró, rendkívül komoly megterhelést jelentő és ezzel a jogszabállyal összefüggésben reánk váró törvényalkotási folyamatban támogassák a Kormányt.

Ennek keretébeni kell közölnöm Önökkel azt, hogy az eljárásjogi törvényt módosítani fogjuk. Módosítani fogjuk értelemszerűen annak szellemében, amit Kóródi Mária képviselő e vonatkozásban kifejtett, elmondott, tehát a másodfokot kiépítik. És itt az idő múlása még ne okozzon gondot, miután a Kormány elképzelése e körön belül a jövőt illetően az, hogy egy átmeneti rendelkezéssel a már folyamatban lévő ügyekhez még meghagyjuk a régi másodikfokot, és folyamatosan az induló, új ügyeket telepítjük át másodfokú elbírálásra az új szervezetekhez, az új másodfokhoz.

Ehhez azonban tudnunk kell, ismernünk kell olyan ágazati jellegű jogszabályokat is, amelyek logikája már összeállt, a koncepciók készen vannak, a törvényalkotás folyamatban van, tárcaközi egyeztetések alatt állnak ezek a jogszabályok.

Én úgy vélem, hogy ezért célszerűtlen elfogadni a Kóródi Mária képviselőnő által előterjesztett javaslatokat. Kérem, hogy az alapjavaslatot, illetve indítványt, törvényjavaslatot szíveskedjenek támogató szavazatukkal elfogadni. Ezzel összefüggésben jegyezném meg, hogy több olyan jogszabály van - eljárásjog, Kóródi Mária; egy másik ágazati, illetve anyagi jogi jellegű, Mezey Károly -, amelyek más törvényekbe tartoznak. Nem akarom és nem szeretném azt, hogy ezt a törvényt felhígítsuk, és más, szinte alapjogszabálynak tűnő, súlyú, törvényekbe való rendelkezéseket építsünk be ezzel, és egy, még tárcaközi megbeszélésen egy aránylag széles vitát nélkülöző jogszabályi rendelkezést beépítve az önkormányzatokról szóló törvénybe, prekoncepcióval legyünk kénytelenek megindulni például a vadászattal kapcsolatos törvény kialakítása felé.

Én ezért minden olyan törvényt, illetve minden olyan rendelkezést elutasítani kérek, és arra kérem Önöket, hogy ne szavazzák meg, amely nagyon egyértelműen egy másik jogszabályba tartozik, illetve oda kívánunk beépíteni; de miután tudom, hogy ezzel kapcsolatban fenntartásaik vannak, szeretném Hack Péter képviselő úr indítványával kapcsolatban a következőt mondani: Ön ott volt a parlamenti meghallgatásom során, amikor nagyon egyértelműen és határozottan kifejtettem, legalább is úgy tűnik, hogy határozottan kifejtettem abbeli álláspontomat (Hack Péter közbeszól: Nem voltam ott.) , de sokan voltak ott, elnézést, akkor, amikor elmondtam, hogy én nem szeretnék önkormányzati rendőrséget, tehát tulajdonul a rendőrséget nem szeretném - nem szeretné ezt Ön sem -, azonban elmondtam azt, hogy szervezetileg két vonatkozásban össze kívánja kötni a Kormány az önkormányzatot és a rendőrséget mindenféleképpen. Közelebbről úgy, hogy a városi kapitányokat az önkormányzatok képviselőtestületei vagy válasszák meg, ez lenne talán az A-variáció; a B-variáció az, hogy a felettes kapitány kinevezi, de alakító és meghatározó módon beleszólása van - ad abszurdum egy vétójogig terjedően - az önkormányzati testületnek.

Úgy vélem, hogy a jogszabályalkotás logikáját tekintve célszerűbbnek tűnik ezen rendelkezést a folyamatban, az előkészítés alatt álló és még idén ősszel a Parlament elé kerülő rendőrségi törvénybe beépíteni a következők miatt: most még nem tudnánk megcsinálni azt, hogy melyik települési helyi önkormányzatra kössük rá a városi rendőrkapitányságokat. Egy városi kapitányság több települési önkormányzathoz tartozik, így fedik egymást területek - elnézést, talán nem idevaló szó, de -, összevesznek az önkormányzatok, hogy ki adja meg a hozzájárulását. Egyik megadja, egyik megválasztja a városi rendőrkapitányt, a másik nem választja meg. És most, Hack úr, amikor nagyon rossz - és ezt nem vitatom - a közbiztonság, én a magam részéről nem szeretnék asszisztálni ahhoz, hogy a vezetők kiválasztása során települési önkormányzatok vesszenek össze azon, ki legyen a városi kapitány, és ki ne legyen. Én ezért úgy gondolom, ez nem tartalmazza, ezért lesz a rendőrségről szóló törvényben ez a rendelkezés. Ezért kérem, hogy ezen indítványt ne szavazza meg a tisztelt Parlament, a képviselő hölgyek és urak.

Szeretném közölni azt, hogy a Kormány Ráday Mihály indítványával, a (4) bekezdés - nem akarok a részletekbe belemenni, amit egyébként is elhagyni szándékozott ; az (5) kezdés elhagyásával egyetért. A magam részéről nem értek egyet azzal, hogy nagy értékű kincseinket - nemzeti kincs nagyságrendű dolgok ezek - az anyagilag nem megfelelő fedezettel, hinterlanddal bíró, a működési költségekről nagy nehézségek árán gondoskodni képes önkormányzatnak adjuk oda rögtön a jogszabály erejével. Ezért a Kormány az Ön javaslatát támogatja az önkormányzati bizottság álláspontjával ellentétben. Ezt tehát elfogadjuk.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nem akarok annak részleteibe belemenni, hogy egy régiónál a köztársasági megbízott székhelye hol lesz és hol legyen. A Kormány ezen előterjesztését a következő megfontolások alapján tette meg. Tárgyalt a Belügyminisztérium az illetékes tárcákkal - nem az illetékes urakkal -, és a jövő közúti fejlesztési programját, a vasúti fejlesztéseket tekintve, az infrastruktúra összekötő szálait figyelembe véve, minden körülményt mérlegelve döntöttünk úgy, hogy jelen megoszlású székhellyel terjeszti Önök elé ezt a törvényjavaslatot.

Ha ezen a folyamaton elindulunk, akkor minden település akarja a köztársasági elnöki megbízottat, ezzel a magunk részéről nem értünk egyet. Kérem, hogy a Kormány eredeti előterjesztését szíveskedjenek támogatni.

A névvel kapcsolatban. Mi ezt a nevet, amely keresztülfutott a bizottságokon - köztársasági megbízott -, tartjuk leginkább a fogalmat, feladatkört, egyáltalán a gondolatiságát lefedőnek, letakarónak, ennek támogatását kérjük.

Közlöm egyébként Önökkel, hogy a Kormány a részletes szavazás során minden esetben - elnézést: két kivétellel - az önkormányzati bizottság által elfogadottat fogja támogatni, kéri elfogadni, de ezt külön jelezni fogom. Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Horváth Balázs belügyminiszter válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a választási törvény megtárgyalása után kerül sor. Salamon László kér szót.

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnézést kérek, Elnök Úr, a 400-as jelentés mostani, ismételt áttanulmányozásakor elírást észleltem, nem tudom, most van-e helye az elírás kijavításának?

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Úgy gondolom, hogy a szavazás megkezdése előtt. Az önkormányzati választási törvény részletes vitájával folytatjuk munkánkat. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíván-e előadót állítani a bizottság.

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügy bizottság elnöke:

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügy bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Külön előadót állítani nem kívánunk, a jelentésben foglaltakhoz külön kiegészítést nem kívánok fűzni. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérdezem az önkormányzati bizottság elnökét, Wekler Ferencet, állítanak-e előadót Nem. Köszönöm.

Megkérdezem Mészáros Istvánt, az emberi jogi bizottság alelnökét, kíván-e szólni.

Felszólaló: Dr. Mészáros István (SZDSZ)

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke:

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Fenntartva az előző vita elején mondottakat, változatlanul hivatkozom a 392-es számú előterjesztésre, amely az emberi jogi bizottság álláspontját tartalmazza, ezért nem kívánok hosszabban szólni. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság együttes jelentést készített a módosító javaslatokról, amit remélem, képviselőtársaim kézhez kaptak.

Továbbá felhívom a bizottság figyelmét - kapcsolódva az előbb elhangzottakhoz -, hogy az emberi jogi bizottság 392-es számú jelentésének harmadik része úgyszintén tartalmaz idevágó bizottsági állásfoglalást.

Mindezek után a felszólalások lehetőségére kerül sor. Kérdezem, ki kíván felszólalni. Kérdezem a jegyzőket, van-e előre bejelentett hozzászólás. Nem a monitorról, hanem az írásban bejelentett. (Derültség a teremben.)

Elsőként dr. Mészáros Istvánnak adom meg a szót, ha kíván szólni.

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúttal nem leszek olyan nagyvonalú, mint bizottsági alelnökként, és a szólási jogommal élni kívánok.

Az előzetes feszültség elkerülése érdekében előrebocsátom, hogy nem előadóként szólok, elkerülve a tegnapihoz hasonló vitát.

Az 50. §-ához kívánok hozzászólni a választójogi törvénytervezetnek, amely. a nevem alatt 357/4-es számon előterjesztett szabad demokrata álláspont ehhez fűződik. Az eredeti törvényjavaslat kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit mi sem minősíti jobban, mint az, hogy az ezeket tartalmazó fejezet teljes egészében elhagyásra került, s ahelyett egy új fejezet került be a mostani törvényjavaslatba.

Örvendetes, hogy megváltozott a koncepció, és az eredeti eszmei választókerületi rendszerről a listás rendszerre történt áttérés. Túl ezen, a Szabad Demokraták Szövetségének indítványára, két rendkívül jelentős kedvezmény került be a törvényjavaslatba.

Az egyik egy bizonyos, mögöttes kétharmados szabály, amely azt jelenti, ha az adott kisebbségi lista vagy jelölt nem szerez megfelelő szavazatot mandátum elnyerésére, akkor meg kell keresni; az arra a mandátumra leadott szavazatok számát össze kell adni, amelynél a legkevesebb szavazattal mandátumhoz lehetett jutni, s ennek meg kell állapítani a kétharmadát, az a kisebbségi lista vagy jelölt, aki ezt eléri, hozzájut pótlólag egy mandátumhoz.

Egy másik kedvezményt jelent, hogy a listaállítás joga jelentősen megkönnyebbedett a kisebbségek számára. Nevezetesen: kisebbségenként automatikusan felkerülnek egy úgynevezett kisebbségi listása az egyéni választókerületek kisebbségi jelöltjei, mégpedig függetlenül attól, hogy szervezet jelölte-e őket, vagy független. Magyarán: a listára kerülés egyetlen feltétele, hogy a jelölt valamelyik egyéni választókerületben hozzájusson ahhoz a bizonyos egy százalékos nagyságrendű ajánláshoz.

Mindez azonban csak az indítványunk egyik része volt, nevezetesen, hogy hogyan lehet listát állítani. A másik része, amely a jelöltek sorrendjének meghatározására vonatkozik, mármint hogy miként kerülnek a listán feltüntetésre, valamint arra, hogy a listáról hogy lehet mandátumhoz jutni, az erre vonatkozó koncepciónk nem került be a javaslatba. Márpedig enélkül ez az egész rendszer nem dolgozik, ez az egész rendszer nem érvényesül, ezért kicsit torzszülöttnek is tekinthető.

Pedig ez a legfontosabb kérdés; egyrészt azért, mert a kisebbségek státuszából következik, hogy lehetőleg minél kevesebb listát kell indítani, az a legjobb, ha egyet indítanak, mert különben úgy szóródnak szét a szavazatok, hogy esetleg nem jut egyetlen egy jelölt sem be több listáról.

Másrészt pedig, ha kevés, illetve egy listát indítanak, az a probléma merül fel, hogy eltérő politikai nézetek ütköznek azonos kisebbségeken belül, ilyen módon rendkívül fontos, hogy milyen sorrendben kerülnek fel a listára.

Ezért álláspontom szerint nem fogadható el a javaslatnak az a része, hogy erről nem beszél külön, ezért az általános rendelkezések vonatkoznak rá, nevezetesen, hogy a bejelentés sorrendjében lehet a listáról mandátumhoz jutni. Éppen ezért terjesztettük elő ezt a módosító indítványt, amely egy szabad listát vezet be a kisebbségeknél, ami azt jelenti, hogy úgy lehet a listára savazni, hogy az azon szereplő jelöltek egyikére lehet leadni a szavazatot, és miután megállapításra kerül az, hogy a lista hány mandátumot kap, akkor ezeket a mandátumokat az azon belüli jelöltekre leadottak között osztják szét.

Ez maradt ki tulajdonképpen a kompromisszumos javaslatból, és azért terjesztettem elő módosító indítványt, hogy ez bekerüljön. Ezt bonyolultnak nevezve elutasította az alkotmányügyi bizottság. Az emberi jogi bizottság ezt támogatta, az önkormányzati bizottság viszont egy új javaslatot dolgozott ki, amely erre a? elvre helyezkedve úgy kívánja kiosztani a mandátumokat - amelyek egy kisebbségi listára esnek -, hogy megnézi, hogy azok a jelöltek hogy szerepeltek az egyéni választókerületben, és az ott elért szavazataik nagyságrendje az, ami meghatározza ezeknek a mandátumoknak a sorsát.

Én pontosan azért, hogy ez a differenciáltság megjelenhessen, visszavonom azt az indítványt, amelyet előterjesztettem - mindjárt megmondom - a 357/4-es szám alatt, és támogatom az önkormányzati bizottság módosító indítványát, mert ez is egy ilyen differenciált elvet valósít meg. Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt szavazzák meg, hogy ne kényszerítsék a kisebbségeket minél több lista indítására, és ezzel arra, hogyne jussanak hozzá egy mandátumhoz se. Hanem érvényesülhessen a kisebbségeken belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista összefogja a kisebbségi szavazatokat, és mégis megjelenhet ezen belül a politikai tagoltság.

Zárásként azért azt szeretném elmondani, hogy ugyanakkor nem feledhető, hogy a képviselőválasztás önmagában a kisebbségi érdekérvényesítés problematikáját nem oldja meg, pusztán begörbíti a képviselőtestületbe. Ugyanis a kisebbségi képviselők ott a számok törvénye szerint leszavazhatók. Éppen ezért a szabad demokraták a jövőbeli fejlődésben a kívánt tendenciát abban jelölik meg, hogy a kisebbségek funkcionális önkormányzatokat vagy autonómiát hozhassanak létre, amelyekben az érdekeiket érvényesítő kérdésekben a szószólóik útján kifogásolási vagy valamiféle egyetértési joggal kerülhetnek alkuhelyzetbe, és érhetnek el minél jobb kompromisszumot.

Ezért rendkívül jelentős sikernek tartjuk a tegnapi alkotmánymódosításban az erre vonatkozó bekezdést, amely becikkelyezést nyert, hogy létrehozhatnak önkormányzatokat. Éppen ezért ez megnyithatja egy újfajta kisebbségvédelmi politika fejlődése előtt az utat. (Mozgás és zaj.)

Elnézésüket kérem, hogy túlléptem az időt. Tegnap többször is viszonválasszal élhettem volna Baka Andrásnak. Én nem kívánok két percet igénybe venni csak egyetlen gondolatot szeretnék a tegnapi felszólalásához hozzáfűzni. Ő hosszan bizonygatta, hogy ő - tudniillik Baka András - önkormányzatbarát, és azt hozta fel példaként, hogy igenis el tud képzelni kisebbségi önkormányzatot akkor, ha egy adott településen belül a kisebbség többségben van, és ezért az önkormányzati választásokon megválasztják a képviselőiket, és többségbe kerülnek a képviselő-testületben is.

Itt az a probléma, hogy ezzel szemben az én álláspontom szerint ez nem kisebbségi önkormányzat, hanem települési önkormányzat, amely teljesen más jogokkal rendelkezik.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Mészáros István figyelmét felhívom, hogy Ebbe az elméleti vitába most nem lenne jó belebocsátkozni, különös tekintettel arra, hogy már a nyolcadik perce beszél.

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Igen. Tisztelt Ház! Nem kívánom már hosszabban a figyelmüket igénybe venni.

Zárásul csak egy mondatot kívánok még elmondani. Emlékeztetem Önöket arra, hogy bizottsági előadóként kétszer is nem éltem azzal a joggal, hogy részletesen ismertessem a javaslatokat. És úgy hiszem, a kisebbségi kérdés Magyarországon megér annyit, hogy ne lehessen beszorítani parlamenti minimális percekbe. Ez egy olyan problematika Magyarországon, amelyet több mint egy évszázada próbálnak megoldani.

Tehát azzal fejezem be a hozzászólásomat, hogy a magyarországi kisebbségi kérdés egy speciális kérdés, és pont a specialitása miatt itt számos külföldi példa nem alkalmazható. Ezért itt eltérő megoldások fognak születni, olyanok, amelyek még nem voltak, és a jogalkotás egy teljesen új területen mozog. Tulajdonképpen ez a módosító indítvány is egy ilyen speciális indítvány, és ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ettől ne idegenkedjenek, hanem fogadják el, és nyissák meg az utat az eljövendő kisebbségpolitika előtt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Mészáros István felszólalását. Szólásra jelentkezett Tirts Tamás a FIDESZ részéről.

Felszólaló: Tirts Tamás (FIDESZ)

TIRTS TAMÁS (FIDESZ)

TIRTS TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem röviden a módosító indítványom mellett érvelni. Ezt korábban 390-es számon adtam be. Itt a 401-es csomagban pedig a 11-es pont alatt szerepel.

Jelezném, hogy az önkormányzati bizottság nagy többséggel támogatta, de az alkotmányügyi bizottság nem. Én nem voltam ott az alkotmányügyi bizottsági ülésén, és így az ő számukra is szeretném Egy kicsit jobban megvilágítani a javaslatom lényegét.

A javaslatom - hogy mindenki Előtt világos legyen - a választójogi törvénynek a Budapestre vonatkozó fejezetével foglalkozik, ezen belül arra az egy problémára hívtam fel itt a figyelmet, hogy Budapesten előfordulhat az, hogy egy képviselőtestületi személy mind egy fővárosi kerületi listán, mind pedig a budapesti listán, a 66-os listán Egyszerre szerez mandátumot.Javaslatom az lenne, hogy amennyiben ez előfordul majd, az illető az egyik mandátumáról mondjon le. Mégpedig abból az elvből kiindulva, hogy a képviselőtestületi kettős tagság sehol a választójogi törvényben nem szerepel, és nem lenne szerencsés, hogyha itt ilyen precedenst teremtenénk. Ugyanis ez a lehetőség az önkormányzatok egyenlőségének az elvét sértené. Hogyan"

Többek között úgy, hogy elképzelhető lenne, hogy ezen a bizonyos 66-os budapesti listán több kerületből is bejussanak egyének, miközben a saját kerületében is képviselőtestületi tagságot szerez. És ha nem mondjuk ki, hogy valamelyik helyen le kell mondania a mandátumáról, elképzelhető lenne az, hogy ilyen módon egészségtelen lobbizás kezdődne meg a budapesti képviselőtestületben.

Éppen ezért javaslom és indítványozom azt, hogy valamelyik listás mandátumáról is le kelljen mondania.

Az az érv is elhangzott, - mint hallottam - hogy a pártok majd maguk eldöntik. De hadd hívjam fel a tisztelt pártok képviselőinek figyelmét, hogy adott esetben ez a párt számára is nehézkes lehet, hogy ha meg kell kérnie az egyik tagját, hogy valamelyik mandátumáról mondjon le. És itt a helyhatósági választásokon előfordulhat az is - mint ahogy az országgyűlési választásokon is előfordult -, hogy nemcsak párttagok indulnak, hanem a párt felkér valakit, hogy induljon mind a két listán. Ilyen esetben - mind tudjuk - a pártfegyelem egy nem párttagra kifejezetten nem kötelező.

Én úgy érzem, tisztább helyzet lenne, hogyha a törvényben ezt szabályoznánk, és éppen ezért kénem képviselőtársaimat, hogy mind a két elvet, tehát az önkormányzatok egyenlőségének az elvét, és azt, hogy ne legyen képviselőtestületi kettős tagság, tehát ezt a két elvet fogadják el, és építsük be a törvénybe. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Tirts Tamás felszólalását. Szólásra következik Bratinka József a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Bratinka József (MDF)

BRATINKA JÓZSEF, DR. (MDF)

BRATINKA JÓZSEF, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid hozzászólásban módosító javaslatomat szeretném kommentálni. Erre annál is inkább szükség van, mert az összesített kimutatás, amelyet 401-es számon megkaptunk az imént, nem tartalmazza módosító javaslatomat. Ilyen módon tulajdonképpen a visszavonását is elkerülhetném, azt hiszem azonban fontos, hogy néhány szót ejtsek erről a javaslatról.

A 346-os számú dokumentum tartalmazza a javaslatomat. Bevallom, hogy célom a figyelemfelkeltés volt, mégpedig azoknak az úgynevezett "csatolt községek"-nek a helyzetére felhívni a törvényalkotó Országgyűlés figyelmét, amelyeket egy 1972-es elnöki tanácsi rendelet erőszakos, de mindenképp mondhatjuk, erőszakolt módon, de mindenképp elhamarkodott módon csatolt egyes nagyvárosokhoz. Ezekben a csatolt községekben - fontos tudnunk továbbra is egy bizonyos igazságtalanság emléke él, és ezekben a községekben határozott véleményként formálódik meg - legalábbis az én körzetemben több ilyennel találkoztam -, hogy az új választójogi törvényben szeretnének már önálló településként választani. Erre nézve megoldást vártak, a körzetemben csalódást tapasztaltam amiatt, hogy az önkormányzati törvényjavaslat e formájában nem adott erre megoldást.

Ennek megfelelően Algyő, Dorozsma, Szőreg népe - hogy a Szeged környéki községeket érintsem- az eddigi négy tanácstag helyén most egy önkormányzati képviselőt fog választani, aminek 50 százaléka elvileg listás hely lesz.

Én azt hiszem, könnyű megérteni képviselőtársaimnak azt a helyzetet, hogy annak az algyői polgárnak a számára, akinek 4-5 km-t kell utaznia, hogy Szegeden az ügyeit elintézze, az önkormányt kezdete meglehetősen formális lesz. Az igaz, hogy utána a község kérheti az önállóságát, újközségként való bejegyzését, ez azonban egy hosszú folyamat.

Tisztelt Országgyűlés! Én a javaslatomban megpróbáltam egy olyan egyszerű kis formával megoldani ezt az ellentmondást, ami egyszerre tartja tiszteletben az önkormányzati törvény általános rendelkezéseit, a másik oldalon figyelembe veszi, sőt bátorítja ezeknek a csatolt községeknek az önállósodási szándékát.

Hangsúlyozom: a megoldás a választókerületek kiszabását, kijelölését érintette, és nem befolyásolta volna az önkormányzat általános törvényszerűségeinek az érvényesülését.

Javaslatomat, amely ezek szerint nem létezik, és amúgy sem került volna szavazásra, én most ünnepélyesen visszavonom azzal, hogy azt hiszem elértem a célomat, amennyiben sikerült az Országház figyelmét felhívnom arra a furcsa helyzetre, amely a csatolt községek vonatkozásában kialakult, és tisztelettel kérem jövőbeni segítségüket annak irányában, hogy az 1972/? 7. elnöki tanácsi rendeletből adódó hátrányos következményeket az önkormányzati törvény érvényesítésénél, a működési szabályzat kialakításánál figyelembe lehessen venni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Bratinka József felszólalását, szólásra következik Trombitás Zoltán a FIDESZ képviselője.

Felszólaló: Trombitás Zoltán (FIDESZ)

TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)

TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagyon röviden szeretném egy ellentmondásos helyzetre felhívni a figyelmet, amely részben megoldásra talált, részben azonban nem.

A 339-es számú törvényjavaslat 3?. oldalán a 42. § (4) és (5) bekezdése egymásnak ellentmond. A (4) bekezdésben az érvényes szavazáshoz 40 százalékot mond ki, az (5) bekezdés pedig 60 százalékot. Ez valószínűleg elírás, mint ahogy a 401-es számú javaslatban, amelyet az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottságok elénk tártak a 9. pont alapján Áder János javaslataként módosították a 42. § (5) bekezdését, így összhangba került egymással a 4. és 5. pont.

Ez rendben is volna, azonban a törvénytervezetben a későbbiekben is ugyanez az ellentmondás megtalálható, és valószínűnek tartom, hogy véletlenül nem vihették végig a későbbi pontokra is ugyanennek az ellentmondásnak a tisztázását.

Ugyanez fordul elő a 33. Oldalon a 44. § (?) és (2) bekezdésnél. A (2) bekezdés - ugyanúgy rossz megfogalmazásból - ellentmond az (1) bekezdésnek. A (2) bekezdés valószínűleg abból származhat, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslat a választások érvényességét az első fordulóban a választópolgárok több mint a felének a részvételéhez köti, míg az érvénytelenségét "ha több mint a fele nem szavazott"-hoz. Az új javaslat elkészítésénél az 50 százalék helyett a 2/5-öket mechanikusan átvették és berakták, pedig az 50 százaléknak az 50 százalék az ellentettje, de a 2/5-nek a 2/5 nem ellentettje, hanem a 3/5 a kiegészítője.

Javasolnám, hogy a 44. § (2) bekezdésénél is ugyanazt a javítást, amit a 42. § (5) bekezdésénél megtett a bizottság, meg kell tenni.

Ugyanez vonatkozik a 35. oldalon található 45. § (4) bekezdésében, ahol ugyanezt mondja ki a listás választásról is, azt, "ha az első választási fordulóban a választópolgárok több mint 2/5-e nem szavazott", ami azt jelenti, hogy 40 százalék a választópolgárok aránya, vagyis ha 59 százalékos a részvétel, akkor e szerint a paragrafus szerint a választás érvénytelen lenne. Kérem ezt ugyanúgy helyesbíteni!

Ugyanezen oldalán található a 46. § (2) és (4) bekezdése között ellentmondás, a (4) bekezdést ugyancsak eszerint kell módosítani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm Trombitás Zoltán fontos felszólalását. Szólásra következik Gyurkó János a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Gyurkó János (MDF)

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Nem felszólalás következik, hanem egy bejelentés. A 401-es számú együttes jelentésnek a 7. pontjában szerepel az egyik módosító indítványom, ezt én időközben visszavontam, mert meggyőződtem annak elégtelen. (Elnök: Kérem a számokat megismételni!)

A 401-es számú együttes jelentés 7. pontjában foglalkoznak a 370-es számú módosító indítvánnyal, amelyiknek a tökéletlenségéről időközben meggyőződtem, úgyhogy visszavontam. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Képviselőtársaim!

Minthogy további felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezárom. Megadom a szót Horváth Balázs belügyminiszter úrnak válaszadás végett.

Dr. Horváth Balázs belügyminiszter válaszadása

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tökéletes választójogi törvény nincs, nem is fog soha születni, ugyanis az a párt, amelyik egy választást elbukott vagy nem küldött elég képviselőt a Képviselőházba, a Parlamentbe, mindig a választójogról szóló törvényt fogja ócsárolni, meglehet, hogy okkal és alappal.

Ebből indultunk ki akkor, amikor a szakma dirigált, és a szakma szabályait szem előtt tartva Önök elé terjesztettünk egy választójogról szóló törvényt, képviselőtestületi tagok, polgármesterek választásáról szóló törvényt, nem vindikálva magunknak a jogot, azt a bölcsességet, ami kiváltképp most az utóbbi fél órában néhány képviselő szájából, kiváltképp a nemzetiségi jogok védelmével kapcsolatban elhangzott.

Hangsúlyoztam, és most is szeretném hangsúlyozni, hogy a Kormány minden, számára szakmai szempontból tolerálható indítványt elfogad, elfogadott. Minket - úgy mint a pártokat -, higgyék el, politikai érdek nem vezérelt akkor, kizárólag szakmai szempontok, amikor a jogszabályt összeállítottuk és Önök elé terjesztettük. Pontosan ezért szeretném közölni Önökkel, hogy a bizottság által támogatott javaslatokat a Kormány elfogadja. Volt egy elírás Tirts Tamás indítványával kapcsolatban. Képviselő Úr támogatjuk az Ön indítványát. Egy dologra azonban szeretném felhívni - és nagyon egyértelműen felhívni - az Önök figyelmét: több felszólalásból kiváltképp a televízió-hallgatók olyan véleményt szűrhettek ki, álláspontot alakíthattak volna ki - remélem, hogy ezt nem tették meg -, mintha ebben a Házban egynéhány ember vagy talán egyetlen egy párt a nemzetiségi jogok szószólója, és ők azok, akik kivont karddal harcolnak Magyarországon a Kormánnyal szemben a nemzetiségekért és a nemzetiségi jogokért. Ezt a Kormány és a magam nevében nem tudom elfogadni, ez egy furcsa, publikumnak szóló csúsztatás és ezen túlmenően igaztalan.

Igaztalan, és ezért szeretném egyértelműen leszögezni azt, hogy a bizottság által támogatott módosító javaslatokat a Kormány elfogadja azért ismétlem -, mert nem politikai ügynek, hanem szakmai ügynek tekintjük mindenki mástól - vagy a képviselők egy részétől - eltérően ezt a jogszabályt.

A részletes szavazáskor minden indítványról nyilatkozni fogok a Kormány nevében azzal, hogy ismét hangsúlyozom, a bizottság által támogatottakat elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypárt részéről.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm Horváth Balázs belügyminiszter válaszát, és bejelentem, hogy tízperces szünet után megkezdjük a határozathozatalt. Nyomatékosan felhívom kedves Képviselőtársaim figyelmét jelenlétük fontosságára, tekintettel arra, hogy kétharmados szavazásokra fog sor kerülni. Köszönöm.

5 perccel 6 óra előtt folytatjuk az ülést.

(Szünet: 17.44 órától 18.05 óráig. - Az elnöki széket Dr. Szűrös Mátyás foglalja el.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnók a munkát, de úgy látom, az egyik szektor még teljesen üres. Jönnek már. Kérem képviselőtársaimat, hogy foglaljanak helyet.

Határozathozatal következik. Kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek elővenni a 400-as számú együttes jelentést, valamint a 389-es és a 392-es számú jelentést. A módosító javaslatokról az együttes jelentés alapján annak sorrendjében fogunk szavazni. Ha más bizottság is tárgyalta a javaslatot, annak a véleményét alkalmanként külön ismertetjük.

Arra is emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslat után a Kormány által beterjesztett törvényjavaslat idevonatkozó részeiről fogunk szavazni. A törvényjavaslat elfogadásához a jelen levő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

Dr. Salamon László kér szót, nyilván abban az ügyben, amit már korábban el akart mondani.

Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház? A jelentés ismételt ellenőrzésekor észleltem, hogy a 38. oldalon a 72-es szám alatt egy leírási hiba van, a 400-as számú együttes jelentésben. Itt az alkotmányügyi bizottság terjeszt elő egy javaslatot a törvényjavaslat 102. szakaszának (2) bekezdése tekintetében. Egy kiegészítést javasol az alkotmányügyi bizottság. A leírt szöveg, amely téves, a következő: "A köztársasági megbízott megbízatásának lejárta előtt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmentheti."

A köztársasági megbízott alanyesetben való feltüntetése téves. Ez helyesen tárgyesetben van, tehát "a köztársasági megbízottat megbízatásának lejárta előtt." stb.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Van-e még ilyen jellegű észrevétel? Dr. Hack Péter kér szót.

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hasonló leírási hiba van ugyanennek a javaslatnak a 3. oldalán. A 3. oldal tetején a törvényjavaslat 7. szakaszának (I) és (2) bekezdése szerepel szövegként. Az (1) bekezdés második sorából kimaradt: "törvényi felhatalmazás alapján". Ez a három szó kimaradt. A leírás volt rossz. A szöveg tehát így hangzik: "Az önkormányzat szervei által ellátandó államigazgatási feladatot és hatáskört törvény vagy kormányrendelet állapíthatja meg."

A (2) bekezdésbe viszont belekerül egypár szó. A (2) bekezdés szövege így hangzik: "törvény - itt jön a betoldás - "és törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet kivételesen" - és innen az eredeti szöveg. Még egyszer mondom tehát, a (2) bekezdés első része így hangzik: "Törvény és törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet kivételesen".

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Van-e még? Ráday Mihály jelentkezik.

Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ)

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is észrevettem, hogy a 77-es rosszul van írva, mégpedig kétszeresen.

l. A 40. oldal (2) bekezdésében az aláhúzandó, vagyis az új szöveg kizárólag a két gondolatjel közötti rész. Onnan, hogy pénz és értékpapírok, az eredeti szöveg.

2. A megjegyzésben az szerepel, hogy amennyiben a (2) és a (3) bekezdésben foglaltjavaslatok elfogadást nyernek, a következő (4) bekezdés tárgytalanná válik. Nem így van. Amennyiben a (2) és a (3) bekezdésben foglalt javaslatok elfogadást nyernek, a következő (4) bekezdésre vonatkozó módosító javaslatom válik tárgytalanná. Tehát a 4. passzusra vonatkozólag aláhúzások nélkül maradhat az eredeti. Tehát a 4. § maradhat, nem az válik tárgytalanná, hanem a javaslatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Havas Gábor kér szót.

Felszólaló: Havas Gábor (SZDSZ)

HAVAS GÁBOR (SZDSZ)

HAVAS GÁBOR (SZDSZ) 1. Szeretném bejelenteni, hogy a 400-as számú együttes jelentésben az 53-as sorszámmal szereplő módosító indítványt visszavonjuk.

2. Benyújtottunk viszont Solt Ottiliával közösen egy másik módosító indítványt, amelyet elvileg fenntartanánk, de eltűnt, nem szerepel ebben az együttes jelentésben, noha tudjuk, hogy a bizottságok tárgyalták.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem a jelentés számát!

HAVAS GÁBOR (SZDSZ)

HAVAS GÁBOR (SZDSZ) Azt hiszem, nem volt sorszáma. Nem volt sorszáma. Be volt nyújtva, valószínűleg adtak neki sorszámot, de erről nem értesültem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Megkérdezem a bizottság alelnökét.

BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke:

BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Megerősítem az elhangzottakat azzal, hogy a bizottság megtárgyalta, s nem támogatta az elfogadását.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) A Képviselő Úrnak megvan ez a javaslata?

HAVAS GÁBOR (SZDSZ)

HAVAS GÁBOR (SZDSZ) Nincs, (Derültség.)

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Ha megtalálja, kérjük, juttassa el Kóródi Mária jegyzőnek. Határozathozatal következik. (Mozgolódás.) Kérem képviselőtársaim figyelmét és türelmét, mert hosszasabb procedúra lesz. A jelentés első pontja. (Mozgolódás.) Kíván létszámellenőrzést az Országgyűlés? (Közbeszólások: Igen.) Nem tartom szükségesnek: a terem tele van, s a jelenlévők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.

A jelentés első pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Csehák Judit módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat l. §-a (6) bekezdésének b) pontjára és a 89. § (I) bekezdésére vonatkozik. Lényege: ne csak a pénzügyileg hátrányos helyzetű önkormányzat legyen jogosult kiegészítő állami támogatásra. Az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslat elfogadását támogatja, a költségvetési bizottság viszont nem. Megkérdezem a miniszter urat, hogyan vélekedik.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazzanak.

SZABAD GYÖRGY az Országgyűlés megbízott elnöke:

SZABAD GYÖRGY az Országgyűlés megbízott elnöke: Javasolom bejelenteni a rövidített szavazási időt.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) 10 másodperc áll rendelkezésre a szavazáshoz. (Szavazás: 289 igen, 4 nem, 0 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 289 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

A jelentés 2. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Békesi László módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja utolsó mondatára vonatkozik. Lényege: ha a kisebb lakosságszámú település önkormányzata a nagyobb számára kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését vállalja, az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását igényelheti. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság egyaránt támogatja. Kérdezem a Miniszter Urat: igen vagy nem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak.

(Szavazás: 302 igen, 0 nem, 0 tartózkodás. Taps.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 302 "igen" szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Közbeszólások: Erről csináljanak fényképet! Csak így tovább.) Figyelmet kérek. A jelentés 3. pontja tartalmazza dr. Kóródi Mária módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 7. §-a (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: külön bekezdésben kívánja meghatározni a jegyző és a képviselőtestület hivatalának ügyintézője, illetve a polgármester hatósági hatásköri szabályait. A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a Miniszter Úr véleményét.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem, szavazzanak. (Szavazás: 107 igen, 188 nem, 6 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 107 "igen" szavazattal, 188 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 4/a pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 7. §-a (1) és (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: minisztertanácsi rendelet kifejezés helyett kormányrendelet szerepeljen. Az alkotmányügyi bizottság támogatja a módosító javaslatot. Kérdezem a Miniszter Úr véleményét.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás: 301 igen, 0 nem, 0 tartózkodás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 301 "igen" szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 4. pontjánál tartunk. Itt történt az, hogy a b) pont tévedésből került be, ugye. (Közbeszólások: c) pont.) 4/c pont. Igen. (Közbeszólások: b) az nem.) Akkor a 4/b pontról kell szavaznunk. Tehát a jelentés 4/c pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 7. §-a (1) bekezdésének második mondatára vonatkozik. Lényege, hogy törvény- és kormányrendelet csak kivételesen állapíthasson meg államigazgatási hatásköröket a polgármester számára. Tehát ez lesz a b) pont.

Az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslat elfogadását támogatja. Kérem, Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni!

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 294 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 5. pontja tartalmazza az önkormányzati, környezetvédelmi bizottság és Ráday Mihály módosító javaslatát, amely tehát. Ugye, az együttes? Bocsánat, igen. Hack Péter kér szót.

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy szavazási lépés - sajnos kimaradt. A 7. szakasznál megszavaztuk a módosító indítványokat. Tehát a törvényjavaslat 7. szakaszára vonatkozó módosító indítványokat megszavaztuk, és az így elfogadott egész szövegről nem történt szavazás.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem szépen, tehát ha módosító javaslat. Kis türelmet kérek, egyeztetjük a papírokat. Tisztelt Országgyűlés! Tehát most szavazni kell a Kormány előterjesztése 7. pontjának (1) bekezdéséről. Szükséges, hogy fölolvassuk? (Közbeszólások: Nem.) Igen? (Közbeszólások: Nem.)

SZABAD GYÖRGY (MDF)

SZABAD GYÖRGY (MDF) Nem, rendelkezésre áll mindenkinek.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szükséges vagy nem? (Közbeszólás: Nem.) Kérem tehát, hogy az Országgyűlés erről szavazzon.

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Kormány előterjesztését fogadta el 264 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással.

Most a jelentés 5. pontja következik, amely tartalmazza az önkormányzati, környezetvédelmi bizottság és Ráday Mihály módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: az épített és természeti környezet védelme szövegrész a bekezdés elejére, a településrendezés szövegrész után kerüljön.

Az alkotmányügyi, valamint a költségvetési bizottság a módosító javaslatot támogatja. Kérdezem Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni !

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 298 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

A jelentés 6. pontja következik. Tessék.

Felszólaló: Jávor Károly (MDF)

JÁVOR KÁROLY (MDF)

JÁVOR KÁROLY (MDF) Tisztelt Elnök Úr! A következőt szeretném kérdezni. Jól látom-e a helyzetet, hogy a 6. pont alatt az én módosító indítványomat kellett volna először megszavaztatni, mert az előző és ez alternatíva? Tehát a Ráday Mihály-féle javaslat elfogadása egyben azt is jelenti, hogy az enyémről már fölösleges szavazni. Ez persze nem azt jelenti, hogy én fölöslegesnek tartom.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Más-más szövegrészről van szó. Az Öné ugye az épített és természeti környezet, a táj fejlesztése, fenntartása és védelme? De hogyha Ön visszalép? Ha visszalép, akkor nem szavazunk róla. Kérem, visszalépett. Nem lépett vissza. Kérem szépen, tehát akkor tulajdonképpen a. Magyar Bálint?

Felszólaló: Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Elnézést Elnök Úr - nem alternatíva a két szöveg. Az első, a Ráday-féle javaslat csak helycserét javasol egy szövegben, ez pedig egy betoldás. És ez nem zárja ki, a kettő egymást. Tehát, ha az Ön javaslatát elfogadja a tisztelt Ház, akkor a kettő kiválóan megfér egymás mellett. Ha nem, akkor kimarad, sajnos.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Erről van szó. Tehát más szövegről van szó. Kérem szépen, tehát maradunk a 6. pontnál. A jelentés 6. pontja tartalmazza Jávor Károly módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-a 1.) bekezdésére vonatkozik. Tehát itt ugye a különbség: a települési önkormányzat feladatát képezze a táj fejlesztése, fenntartása és védelme is.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 96 "igen" szavazattal, 173 ellenszavazattal, 30 tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a Kormány által előterjesztett törvényjavaslat 8. §-ának (1) bekezdését a már korábban elfogadott módosítással, amit az 5. pontban szavazott meg az Országgyűlés: Kérem szavazni. (Megtörténik.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslat 8. §-ának (1) bekezdését 196 "igen" szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 7. pontja következik, amely az önkormányzati bizottság módosító javaslatát tartalmazza a törvényjavaslat 8. §-a (2) bekezdésének első szakaszára vonatkozóan. Lényege: a (2) bekezdés felhatalmazását, vagy az abban adott felhatalmazást az (I) bekezdésben foglalt feladatokra vonatkoztatja. Az alkotmányügyi bizottság támogatja a javaslatot. A Miniszter Urat kérdezem!

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 301 "igen" szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A jelentés 8. pontjára térünk rá. Ez tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-ának (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: az önkormányzatok ne feladatokról, hanem feladatok ellátásról gondoskodjanak. A módosító javaslatot az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság is támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon a módosító javaslatról. (Megtörténik.)

Az Országgyűlés a módosított javaslatot 297 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással elfogadta.

Egy pillanat, kis konzultációra van szükség. Havas Gábor és Solt Ottilia javaslata itt következnék. Jól látjuk? Kérem akkor Havas Gábort, hogy ismertesse a szöveget! (Közbeszólás; A jegyző ismertesse) Igen, ismertetni fogjuk.

KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző:

KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző: A 8. paragrafus (4.) bekezdésében foglalt felsorolást Javasoljuk kiegészíteni az "és a szociális" szövegrész után az alábbival: "valamint gyermek- és ifjúságvédelmi".

A szöveg értelemszerűen folytatódik az alapellátásról.

Indokolás: a gyermekek és fiatalkorúak nevelését és gondozását ellátó természetes közösségek, teljes vagy csonka családok fennmaradását és funkcióképességét segítd, támogató eljárások és intézmények a helyi közösség tagjainak, alapvető ellátásának körébe tartoznak. Szükséges e témakör külön említése, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy együtt kezelés a szociális alapellátásokkal a veszélyeztetett gyerekekre és családokra nézve hátrányos.

A veszélyeztetett gyerekeket és családjaikat sajátos szociális kisebbségnek kell tekinteni, amely különös figyelmet és védelmet láván. Az önkormányzati törvényben is szövegszerűen nyomatékosítani kell hogy a közösségnek törvényes kötelessége e kisebbség védelme.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Dr. Balás István jelezte, hogy a bizottság nem támogatja ezt a javaslatot. Kérdezem az önkormányzati bizottságot, hogyan viszonyul hozzá.

WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)

WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Az önkormányzati bizottság sem támogatta ezt a javaslatot.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem támogatja. Miniszter Úr!

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szavazásra teszem fel a módosító javaslatot. Kérem az Országgyűlést, foglaljon állást. Kérem szavazni! (Megtörténik.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 104 "igen" szavazattal, 150 ellenszavazattal és 46 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Megkérdezem a képviselőt, Havas Gábort, hogy fenntartja-e javaslatát. Tudniillik túlmentünk a szavazással. Az (I) bekezdésre vonatkozóan is volt módosító javaslata. Fenntartja-e vagy sem?

HAVAS GÁBOR (SZDSZ)

HAVAS GÁBOR (SZDSZ) Értelemszerűen nem tartom fenn.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm szépen. Ezek után meg kell szavazni a Kormány előterjesztése 8. §-ának (4) bekezdését. Erről kell szavazni. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy tehát elfogadja-e az eredeti javaslat 8. §-ának (4) bekezdését. Kérem szavazni! (Megtörténik.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslat 8. §-ának (4) bekezdését 287 "igen" szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 9. és 10. pontjában a törvényjavaslat 8. §-ának kiegészítésére egymást kizáró alternatív megoldásokat találunk. Ezért el kell dönteni, hogy képviselőtársaim melyik mellett tartanak ki, illetve hogy ezek közül melyiket választják, támogatják.

Derdák Tibor képviselőtársunk szerint - tudniillik a kormánynak is van egy - a kisebbségekről szóló törvény szabályozza részletesen a települési önkormányzatok egyéni és kollektív jogainak gyakorlásával kapcsolatos feladatait és viszonyát a kisebbségi helyi és országos önkormányzatokhoz.

A módosító javaslatot egyik bizottság sem támogatja. Megkérdezem Miniszter Urat? Nem.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 91 igen, 197 nem, 14 tartózkodás.)

Az országgyűlés a módosító javaslatot 91 "igen" szavazattal, 197 ellenszavazattal, 14 tartózkodással nem fogadta el.

Az emberi jogi bizottság álláspontja szerint a helyi önkormányzatoknak a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak gyakorlásával kapcsolatos feladatait a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szabályozza. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.

Megkérdezem Miniszter Urat. Nem.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 101 igen, 183 nem, IS tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 101 igen" szavazattal, 183 ellenszavazattal, 15 tartózkodással nem fogadta el.

(Szűrös Mátyás és Soltész István egymás között beszélgetnek.)

Most a kormány-előterjesztés 8. §-ának azon részeiről kell szavazni, amelyekről eddig nem szavaztunk. Tudja követni az Országgyűlés? (Igen.)

Tehát akkor kérem az Országgyűlést, hogy az eredeti javaslatról szavazzunk, a 8. § még visszamaradt részeiről van szó.

(Megtörténik. 258 igen, 6 nem, 4 tartózkodás.) Az Országgyűlés a törvényjavaslat 8. §-ának említett részeit 258 "igen" szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 11. pontja következik, amely tartalmazza Szájer József képviselő módosító javaslatát a törvényjavaslat 9. §-ának (1) bekezdésére vonatkozóan. Lényege: az önkormányzat és ne a képviselőtestület legyen jogi személy.

Az önkormányzati és alkotmányügyi bizottság egyaránt támogatja a módosító javaslatot. Miniszter Úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 2% igen, 3 nem, 1 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 296 "igen" szavazattal, három ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a határozatunkkal eldöntöttük a jelentés 17. pontjában, az alkotmányügyi bizottság által megfogalmazott módosító javaslatot is, vagyis azt, hogy bírósági felülvizsgálat iránti pert nem a képviselőtestület, hanem az önkormányzat ellen kell indítani.

A jelentés 12. pontja következik. Ez tartalmazza a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 10. §-ának d) pontjára vonatkozik. Lényege: a környezetvédelmi és településrendezési terv jóváhagyása a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörében legyen.

A módosító javaslatot egyik bizottság sem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik: 69 igen, 224 nem, 5 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 69 "igen", 224 ellenszavazattal és 5 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 13. pontja tartalmazza Jávor Károly módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 10 §-ának d) pontjára vonatkozik. Tehát ugyanarra a pontra.

Lényege: a tájterv jóváhagyása a képviselő- testület át nem ruházható hatáskörébe tartozzék. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Miniszter Úr? Nem. Kérem az Országgyűlést, szavazzon a javaslatról. (Megtörténik: 44 igen, 236 nem, 19 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 44 "igen", 236 ellenszavazattal, és 19 tartózkodással nem fogadta el.

Ezért visszatérünk a törvényjavaslat 10. d) pontjára. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a Kormány által előterjesztett törvényjavaslat 10. §-ának d) pontját? (Megtörténik. 291 igen, 5 nem, 4 tartózkodás.)

AZ Országgyűlés a törvényjavaslat 10. § d) pontját 291 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 14. pontja tartalmazza dr. Szabó Erika módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 10. §-ának új h) pontjára vonatkozik. Lényege: a képviselőtestület át nem ruházható jogában álljon egyetértést gyakorolni a rendőrség és tűzoltóság helyi vezetőinek a kinevezésénél, illetőleg konkrét irányítási jogosítványokkal ruházza fel e szervezetek tekintetében a képviselőtestületet. A bizottságok a módosító javaslatot nem támogatják. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Miniszter úr sem támogatja. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 134 igen szavazat, 153 nem szavazat, 11 tartózkodás.)

AZ Országgyűlés a módosító javaslatot 134 "igen" szavazattal, 153 ellenszavazattal és 11 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 15. pontja tartalmazza Török Gábor módosító javaslatát a törvényjavaslat 10. pontjának új b) pontjára vonatkozólag. Lényege: a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörében legyen a kultúrpszichés és természetes környezetet szennyező áruk forgalmazásának engedélyezése, szabályozása. A módosító javaslatot egyik bizottság sem támogatja.

Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérem az Országgyűlést, szavazzon a módosító javaslatról. (Megtörténik. 40 igen szavazat, 236 nem szavazat, 23 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 40 "igen" szavazattal, 236 ellenszavazattal és 23 tartózkodással nem fogadta el. Még mindig a törvényjavaslat 10. §-ánál tartunk.

A jelentés 16. pontja tartalmazza a Komenczi Bertalan és Zsebők Lajos módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 10. §-ának új 1. pontjára vonatkozik. Lényege: a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörében legyen a környezetet károsító vagy arra potenciális veszélyt jelentő tevékenység megkezdéséhez való hozzájárulás. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 115 igen szavazat, 146 nem szavazat, 36 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 115 "igen" szavazattal, 146 ellenszavazattal és 36 tartózkodással nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 18. pontja tartalmazza dr. Kóródi Mária módosító javaslatát. Bocsánat. (Mozgás és zaj. Felkiáltások: Kimaradt a 17. pont.) Kis türelmet kérek. Van valami probléma? (Felkiáltások: Nincs.) Nincsen.

A jelentés 18. pontja tartalmazza dr. Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 11. §-ának új (4) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a jegyző és a polgármester hatósági határozataival kapcsolatos jogorvoslatot szabályozza. Dr. Hack Péter kér szót.

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Mégiscsak van egy kis probléma. Az előbb nem szavaztuk meg az alapszöveget.Az 1. pontra vonatkozó módosítások érintik az alapszöveget, tehát érintik a Kormány előterjesztését.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) itt arról van szó, hogy ez nem az az 1. pont. Tudniillik ott eltolódás van. Tehát ez nem érinti a Kormány javaslatát. Ezek új feladatkörök lennének. Tehát ezért nem kell szavazni a Kormány eredeti előterjesztéséről. (Felkiáltások::De előtte!) Elfogadták. Tudniillik itt arról van szó, hogy ez az 1. pont nem ugyanaz az 1. pont, mint ami a kormányjavaslatban van, itt elcsúszás van, hogy úgy mondjam. Tehát rendben van a szavazás.

Tehát visszatérhetek végül is a jelentés 18. pontjára, amely tartalmazza dr. Kóródi Mária módosító javaslatát a törvényjavaslat 11. §-ának új (4) bekezdésére vonatkozólag. Lényegét ismertettem. A javaslatot egyik bizottság sem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem. Köszönöm. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. - 99 igen szavazat, 190 nem szavazat, 7 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 99 "igen" szavazattal, 190 ellenszavazattal és 7 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 19. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság, dr. Varga János és dr. Kálmán Attila módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 12. §-ának új (5) bekezdésére vonatkozik. Lényege: létrehozza a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi szószólójának intézményét. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, az emberi, jogi bizottság viszont támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon a módosító javaslatról. (Megtörténik. 296 igen szavazat, 17 nem szavazat, 7 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 269 igen" szavazattal, 17 ellenszavazattal, és 7 tartózkodással elfogadta. Ezzel tehát kiegészül az előterjesztés.

A jelentés 20. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és Rózsa Edit módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 13. §-ára vonatkozik. Lényege: a közmeghallgatáson közérdekű kérdést is lehet feltenni, és a közérdekű javaslatot nem kell előzetesen jelezni a polgármesternél. Az alkotmányügyi bizottság a javaslat elfogadását támogatja. Miniszter Úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést szavazzon a módosító javaslatról. (Megtörténik, 276 igen, 3 nem, 14 tartózkodás)

Kimondom a határozatot, az Országgyűlés a módosító javaslatot 276 "igen" szavazattal, három ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 21. pontja tartalmazza Rózsa Edit módosító javaslatát, ugyancsak a törvényjavaslat 13. §-ára vonatkozóan. Lényege: a közmeghallgatás eljárási kérdéseit a képviselőtestület saját hatáskörében szabályozza. Sem az alkotmányügyi bizottság, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik, 98 igen, 186 nem, 13 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot, az Országgyűlés a módosító javaslatot 98 "igen" szavazattal, 186 ellenszavazattal és 13 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 22. pontja tartalmazza dr. Szájer József módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-ának új (1) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntés csak előzetesen napirenden szereplő ügyben hozható, ilyen ügyet csak a képviselőtestület tűzhet napirendre többségi szavazással.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem. Kénem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 117 igen, 172 nem, 8 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 117 "igen", 172 ellenszavazattal és 8 tartózkodással nem fogadta el.

A jelentés 23. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 15. §-a (2) bekezdésének a kiegészítésére vonatkozik. Lényege: a jelen lévő települési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. (Közbeszólások: Támogatja.) Bocsánat. Támogatja. Elnézést! Miniszter Úr? Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 291 igen, 0 nem, 3 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 291 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással elfogadta.

A jelentés 24. pontja tartalmazza dr. Áder János módosító javaslatát a törvényjavaslat 15. §-ának (3) bekezdése elhagyását illetően.

Lényege: ne legyen mód arra, hogy minősített többségi szavazásnál, alternatívák esetében a megismételt szavazás során egyszerű többségű döntés hozható.

A javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem Miniszter Urat. Nem.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 120 igen, 177 nem, 3 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 120 "igen" szavazattal, 177 ellenszavazattal és három tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 15. §-ának (3) bekezdését. Kérem szavazni! (Megtörténik. 178 igen, 119 nem, I tartózkodás.)

Kimondom a határozatot, az Országgyűlés a törvényjavaslat 15. §-ának (3) bekezdését 178 igen szavazattal, 119 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. (Nem!!!) Bocsánat, nem fogadta el. Nem fogadta el. (Taps.) Kétharmados többség szükséges, nincs meg, de fel kell hívnom a figyelmet: a szavazás rendben lezajlott, nem fogadta el, a törvénynek a 15. §-ában nem lesz harmadik bekezdés. (Tölgyessy Péter: Így van! Ez volt a szándékunk!!)

A jelentés 25. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Csehák Judit módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 20. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: a települési képviselő a térítési díj alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A módosító javaslat elfogadását támogatja az alkotmányügyi bizottság. Miniszter Úr? Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Megtörténik. 293 igen, 4 ellenszavazat, 0 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 293 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

A jelentés 26. pontja következik, amely tartalmazza Rab Károly módosító javaslatát a törvényjavaslat 22. §-ára vonatkozólag. Lényege: a képviselőtestület az oktatási intézménnyel rendelkezd településeken iskolatanácsot vagy iskolaszéket is választ. Sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzunk. (Igen: 38, nem: 216, tartózkodott: 39.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 "igen" szavazattal, 216 ellenszavazattal és 39 tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem ezek után a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 22. §-át. Kérem, szavazzunk. (Igen: 271, nem 5, tartózkodott 4)

Kimondom a határozatot, a törvényjavaslat 22. §-át 271 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 27. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Mészáros István módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 22. §-ának új (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a kisebbségi képviselők kezdeményezésére kisebbségi bizottságot kell létesíteni. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi és önkormányzati bizottság támogatja, viszont az emberi jogi bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Igen: 279, Nem 10, tartózkodott: 7) Az Országgyűlés a módosító javaslatot 279 "igen", 10 ellenszavazattal és 7 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 28. pontjában van dr. Fodor Gábor módosító javaslata, amely a törvényjavaslat új 22/a, b, c és d §-aira vonatkozik. Lényege: felállítja a nemzetiségi és etnikai szószólói intézményt, meghatározza a jogosítványait, és lehetőséget teremt a nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottság létrehozására. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi, az önkormányzati, valamint az emberi jogi bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. (Igen: 116, nem: 167, tartózkodott: 17.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 116 "igen" szavazattal, 167 ellenszavazattal és 17 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 29. pontja tartalmazza dr. Áder János módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 25. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a bizottságot a bizottság elnöke hívja össze. A polgármester indítványára az indítvány megtételétől számított 8 napon belül a bizottságot össze kell hívni. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja, az önkormányzati viszont nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat, támogatja-e.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzunk. (137 igen, 150 nem, 9 tartózkodott.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 137 szavazattal, 150 ellenszavazattal és 9 tartózkodással nem fogadta el.

Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 25. §-ának első bekezdését. Kérem szavazni! (Igen: 287, nem, tartartózkodott: 1.)

Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés a törvényjavaslat 25. §-ának (I) bekezdését 289 "igen" szavazattal, 7 ellenszavazattal És egy tartózkodással elfogadta.

A jelentés 30/a pontja tartalmazza dr. Csehák Judit és dr. Wekler Ferenc módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 28. §-ának elhagyására vonatkozik. A lényege: nem kívánja létrehozni a képviselőtestületi választmány intézményét. A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Ezért kérdezem, az Országgyűlés elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Igen: 119, nem: 177, tartózkodott: 4)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 119 "igen" szavazattal, 177 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 30/b pontja tartalmazza dr. Kövér László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 28. §-ára vonatkozik. A lényege: a választmány csak tízezernél nagyobb lakosságszámú településen hozható létre. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Igen 57, nem: 170, tartózkodott: 68)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 57 "igen" szavazattal, 170 ellenszavazattal, 68 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 28. §-át. (Közbekiáltások: van még egy!)

Mi a probléma? (Zúgás a teremben.) Én úgy látom, hogy rendben megyünk.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 28. §-át. Kérem szavazni! (Szavazás: 193 igen, 100 nem, 0 tartózkodás.) Nincs meg a 67%. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Dr. Rott Nándor kér szót.

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Nem működik a gombom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Volt még valakinél technikai hiba? (Igen.) Akkor meg kell ismételni a szavazást. A töredékszavazatokra is szükség van. Kérem tehát azokat a képviselőtársaimat, akiknél nem működik a jelzőberendezés, hogy kézfelemeléssel szavazzanak. Tehát ismételt szavazásra kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 28. §-át. Kérem szavazni! (Szavazás: 195 igen, 105 nem, 2 tartózkodás.) (Taps az SZDSZ soraiban.) Most kérdezem, hogy kinél nem működött a jelzőberendezés. Működött. Rendben van. Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat 28. §-át nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Egy kis türelmet és csendet kérek. Most a következőkről van szó. Meg kell kérdeznem dr. Kövér Lászlót, hogy a 30/c pontban feltüntetett javaslatát tárgytalannak kell-e tekinteni. Nincs választmány. Helyesen értem?

KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)

KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Jó. Köszönöm. Nincs 28. §. Erről van sző. Ezt csak azért kérdeztem meg, mert a jelentésben szerepel, hogy világos legyen.

Tehát a jelentés 31. pontjánál tartunk, amely tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Szájer József módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 29. §-ának (1) bekezdése utolsó mondatának az elhagyására vonatkozik. Lényege: Ne lehessen jogi személy a településrészi önkormányzat!

Megkérdezem a bizottságok álláspontját. Dr. Balás István?

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! A bizottság is támogatta ezt a javaslatot.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Önkormányzati bizottság? Tud valaki nyilatkozni?

JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)

JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! Az önkormányzati bizottság támogatta a javaslatot. Elnézést kérek. Nem támogatta Szájer József javaslatát.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem támogatta. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Deutsch Tamás kér szót.

DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)

DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) A bizottság nem tárgyalta ezt a javaslatot.

TÓTH TIHAMÉR (MDF)

TÓTH TIHAMÉR (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság az utolsó szünetben tárgyalta a javaslatot, és támogatta. (Zaj a FIDESZ és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Ez tehát hiteles. Dr. Kutrucz Katalin kér szót.

Felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF)

KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)

KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Mindannyian tudjuk, hogy ez egy borzasztó nehéz szavazás. Tudom, hogy ilyenkor nem illik felszólalni, de egy mondatban hadd magyarázzam meg ezt a döntést, és akkor talán egyszerűbb lesz.

Úgy vettük végig az önkormányzati törvényben, hogy az önkormányzat maga a jogi személy, itt pedig az elnök úr elnézte a szöveget. Az utolsó mondatrész, amelynek az elhagyását javasoljuk, úgy rendelkeznék, hogy a településrészi önkormányzat testülete a jogi személy. Ennek az elhagyását javasoljuk.

Elnézést kérek, hogy közbeszóltam.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Valóban a szöveg nem volt pontos. Most ennek a tudatában a két bizottság támogatja? (Igen.) Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, hogy szavazzon a módosító javaslatról. (Szavazás: 283 igen, 7 nem, 4 tartózkodás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 283 "igen" szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 32. pontja. Dr. Magyar Bálint kér szót.

Felszólaló: Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Elnézést kérek, Elnök Úr! Mielőtt rátérnénk a 33. §-ra, egy megjegyzést kell tennem egy hiányosságról, amellyel foglalkozni kell. A polgármester választásáról van szó, amely az önkormányzati törvény 32. §-ának (1) és (2) bekezdése. Ez az (1) és (2) bekezdés nem rendelkezik arról, hogy a polgármestert a képviselőtestület milyen arányban választhatja meg. Egyértelmű volt a törvényalkotók szándéka. Ezt a szervezeti és működési szabályzatban kívánták rendezni, de ezt nem alkotta meg a képviselőtestület, előbb kell polgármestert választani, mint ahogy a szervezeti és működési szabályzat megalkotásra kerülne.

Ezért úgy gondolom, erről a törvény lezárása előtt valamilyen döntést kell hoznunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Volt ilyen módosító javaslat?

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)

MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Nem volt erről módosító javaslat. Erről mindnyájan elfeledkeztünk. Mielőtt lezárnánk a törvényt és együtt elfogadnánk, vissza kell térnünk erre a pontra. Ha lesz egy ötperces szünet a lezárás előtt, összeülhet az a szokásos hatpárti nem tudom, micsoda, hogy gondolkozzon arról, amit elfelejtett. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) A hatpárti egyeztető tárgyalásra gondolt. Miután nem volt ilyen módosító javaslat, a két bizottságnak ezen el kell gondolkodnia, szükségesnek tartják-e, s a szünet után visszatérhetünk rá, hogy Magyar Bálint felvetése jogos-e vagy sem. (Zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Ott tartottunk, hogy az Országgyűlés elfogadta a 31. pontban szereplő módosító javaslatot, Szájer József és az alkotmányügyi bizottság javaslatát 283 "igen" szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással.

Tisztelt Képviselőtársaim! Haladjunk, vagy szünetet tartsunk? (Közbeszólások: Haladjunk.) A jelentés 32. pontjánál tartunk, mely az önkormányzati bizottság és dr. Grezsa Ferenc módosító javaslatát tartalmazza a törvényjavaslat 33. §-ára vonatkozóan. Lényege: az esküszövegben az önkormányzat szövegrész helyett a település konkrét megnevezése szerepeljen. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Mi a miniszter úr véleménye?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon róla. (Szavazás: 271 igen", 10 tartózkodás, 6 nem.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 271 "igen" szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 33. pontja tartalmazza dr. Kiss Róbert módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 34. §-ára vonatkozik. Kérik-e a lényeg ismertetését? (Közbeszólások: Igen.)

A lényeg: a képviselőtestület csak akkor gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármester vonatkozásában, ha a polgármester e tisztségét munkaviszonyban tölti be. Ez esetben munkabért - egyébként tiszteletdíjat - állapít meg részére. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. A miniszter úr véleménye?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Szavazás: 116 igen, 170 nem, 2 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 116 "igen", 170 ellenszavazattal és 2 tartózkodással nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 34. §-át. Kérem, szavazzanak.

(A szavazás megtörténik. 281 igen. 4 nem, 1 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat 34. §-át 281 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta.

Most a jelentés 34. és 35. pontjában a törvényjavaslat 38. §-ára vonatkozóan alternatív javaslatot ismertet. Képviselőtársaim döntsék el, támogatják-e valamelyiket. Dr. Kiss Róbert véleménye szerint a település lakosságszámától függetlenül betölthető társadalmi megbízatásként tölti be a polgármesteri tisztséget.

Ki kért szót?

Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! A lényege: a képviselőtestület dönthesse el, hogy munkaviszonyban vagy társadalmi megbízatásként kívánja a polgármestert alkalmazni.

Köszönöm.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) A település lakosságának lélekszámától függetlenül. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja, az önkormányzati bizottság nem támogatja.

Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatjuk.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Szavazás: 146 igen, 140 nem, 8 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el 146 "igen" szavazattal, 140 ellenszavazattal és 8 tartózkodással.

Dr. Kiss György álláspontja szerint a polgármester társadalmi megbízatásában már az 5000-nél kevesebb lakosú közösségben is betöltheti e tisztségét. Az alkotmányügyi bizottság támogatja, az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. (Szavazás: 272 igen, 17 nem. 7 tartózkodás.)

A módosító javaslatot 272 "igen" szavazattal, 17 ellenszavazattal és 7 tartózkodással elfogadta az Országgyűlés.

A jelentés 36. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 47. §-ának új (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: községegyesítés vagy annak megszüntetése, illetőleg közös képviselőtestület alakítása vagy abból kiválás kérdéseiben kürt helyi népszavazásban az érintett településrészek vagy községek választói vehetnek részt. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon. (Szavazás: 295 igen, 1 nem, 0 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 295 "igen" szavazattal, egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

A jelentés 37. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Kövér László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 48. §-a (1) bekezdésének d) pontjára vonatkozik. Lényege: önkormányzati rendeletben 10 és 25 százalék között szabályozható a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges támogatók száma.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. Az Országgyűlés a módosító javaslatot 278 "igen" szavazattal, 9 ellenszavazattal, és 3 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 38. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és dr. Kövér László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 50. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: önkormányzati rendeletben 5 és 10 százalék között szabályozható a népi kezdeményezéshez szükséges támogatók száma.

A módosító javaslat elfogadását támogatja az alkotmányügyi bizottság és miniszter úr is.

Az Országgyűlést kérem, szavazzon erről a módosító javaslatról.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 289 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 39. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 57. §-ának új (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: lehetővé teszi a települési képviselőtestület számára a más megyéhez történő átcsatolás kezdeményezését, szabályozza ennek feltételeit.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja.

Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. Az Országgyűlés a módosító javaslatot 289 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

A 40. pontnál tarunk.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 62. §-ának (1) bekezdése önmagában is alternatív megoldást kíván vagy kínál a megyei jogú várossá nyilvánítás kezdeményezésére. Ehhez kapcsolódik a bizottsági jelentés 40. pontjának dr. Szájer József által tett módosító javaslata harmadik megoldásként. Képviselőtársaim döntsék el, hogy a három javaslat közül melyiket támogatják. Dr. Szájer József szerint a megyei jogú várossá nyilvánítás alsó határa 50000 lakos legyen.

A módosító javaslat elfogadását mind az önkormányzati, mind az alkotmányügyi bizottság támogatja.

Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon.

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 262 "igen" szavazattal, 26 ellenszavazattal és 8 tartózkodással elfogadta. Ezért a további alternatívák tárgytalanná váltak.

A jelentés 41. pontja tartalmazza ugyancsak dr. Kövér László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat új VIII. fejezetére vonatkozik. Lényege: létrehozza a városközösség jogintézményét, meghatározza a jogállását és működésének feltételeit.

A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.

Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem. Kérem az Országgyűlést, szavazzon. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 76 "igen" szavazattal, 183 ellenszavazattal és 27 tartózkodással nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Ismételten megkérdezem, tartsunk-e negyedórás szünetet. (Közbeszólások: Igen, nem.) Igen. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Egy kompromisszumos javaslatot teszek. Egyetértenek az Országgyűlés azzal, hogy szünet legyen, és egyben választásra kerüljön sor? Közben lehet egy kicsit pihenni, és a választást lebonyolítanánk. (Közbeszólások: Nem.) Nem. Hagyjuk a végére. Rendben van. Jó. Köszönöm szépen.

Tehát az Országgyűlés nem kíván szünetet tartani? (Közbeszólások. Nem. Igen!)

Kérem szépen, negyedórás szünet választás nélkül.

(Szünet: 19.49 órától 20.14 óráig. - Az elnöki széket Szabad György foglalja el.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (A csengőt rázza.) Tisztelt Országgyűlés! Horváth Balázs belügyminiszter úr kért szót.

Felszólaló: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabad demokraták felvetették annak lehetetlenségét, hogy nem lesz mód polgármestert választani, mert a törvény lukas hellyel rendelkezik efelett, kiváltképp a választás módjáról.

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat 10. §-a úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület hatáskörébe nem ruházható át - ad egy taxációt - többek között a személyi kérdésekben való döntés. A 15. § pedig dönt és utasítást ad a szavazás módjáról. Mindenki számára teljesen egyértelműen közli azt, hogy személyi kérdésben milyen módon ebben az esetben minősített többséggel - kell dönteni. Tehát a törvény szabályozza, luk - legalábbis e vonatkozásban - a jogszabálytervezetben, javaslatban nincs. Köszönöm.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm a belügyminiszter felvilágosítását. Ez ügyben határozathozatalra nincs szükség.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! A jelentés fonalán haladva folytatjuk a határozathozatalt. A jelentés 42. pontja tartalmazza Wekler Ferenc módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 72. §-ának elhagyását indítványozza. Lényege: a települési önkormányzatok érdekvédelmét nem a megyei önkormányzatok, hanem az érdekszövetségek látják el.

Elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés 136 "nem" szavazattal 88 "igen" ellenében, 9 tartózkodással a módosító indítványt elvetette.

A jelentés 43. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 72. §-ára vonatkozik. Eszerint a megyei önkormányzat feladatkörében eljárva képviseli és védi a megye érdekeit. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja.

Miniszter úr? Igen.

Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés 161 "igen" szavazattal, 82 ellenszavazattal, 0 tartózkodással szavazta meg, azaz nincs meg a kétharmados többség. (Bekiabálás: Elnök úr is szavazzon !)

Az elnök csak szavazategyenlőség esetén foglalhat állást, kétharmados szavazásnál az ő szavazata nem számítható be. Mindenesetre tanulság a későn jövő képviselők számára, hogy az adott paragrafus elfogadása vagy el nem fogadása esetleg az ő késésükön múlt.

Mivel az Országgyűlés az előző javaslatot nem fogadta el, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 72. §-át. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés a törvényjavaslat 72. §-át 163 szavazattal 88 ellenében, egy tartózkodással nem szavazta meg. Nem kapta meg a kétharmados többséget. Újabb tanulság a későn érkező képviselők számára, hogy mit jelent késésük a szavazás során.

A jelentés 44. pontja tartalmazza Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 73. §-a (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: taxatíve felsorolja a megyei önkormányzati rendelet tárgyköreit, illetve a megyei népszavazás elrendelésének kérdését.

Mind az alkotmányügyi, mind az önkormányzati bizottság támogatja. Miniszter úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon.

Az Országgyűlés a javaslatot 130 "igen" szavazattal 114 "nem" ellenében, 9 tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 73. §-ának (2) bekezdését. Tehát azt, amit az el nem fogadott módosító javaslat módosítani kíván. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. 263 igen szavazat, 5 nem szavazat.)

Az Országgyűlés 263 szavazattal 5 ellenében elfogadta a törvényjavaslat 73. §-ának (2) bekezdését.

A jelentés 45. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Szájer József módosító javaslatát a törvényjavaslat 74. §-a (1} bekezdésére. Lényege: a megyei önkormányzat legyen jogi személy. Feladatait és hatáskörét a képviselőtestület látja el, a közgyűlés elnöke pedig képviseli.

Kérdezem miniszter urat, egyetért-e.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e. Kérem szavazni! (Megtörténik. 272 igen szavazat, 2 nem szavazat, I tartózkodás.)

Az Országgyűlés 272 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodással elfogadta a módosító javaslatot.

A jelentés 46. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és Hodosán Róza képviselő módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 75. §-a (5) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a küldöttek gyűlésén a küldöttek maguk közül jelöltet állíthatnak.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 270 igen szavazat, 5 nem szavazat, 6 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 270 szavazattal 5 ellenében, 6 tartózkodás mellett a módosítást elfogadta.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (A csengőt rázza.) Tisztelt Országgyűlés! Horváth Balázs belügyminiszter úr kért szót.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabad demokraták felvetették annak lehetetlenségét, hogy nem lesz mód polgármestert választani, mert a törvény lukas hellyel rendelkezik efelett, kiváltképp a választás módjáról.

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat 10. §-a úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület hatáskörébe nem ruházható át - ad egy taxációt - többek között a személyi kérdésekben való döntés. A 15. § pedig dönt és utasítást ad a szavazás módjáról. Mindenki számára teljesen egyértelműen közli azt, hogy személyi kérdésben milyen módon ebben az esetben minősített többséggel - kell dönteni. Tehát a törvény szabályozza, luk - legalábbis e vonatkozásban - a jogszabálytervezetben, javaslatban nincs. Köszönöm.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm a belügyminiszter felvilágosítását. Ez ügyben határozathozatalra nincs szükség.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés fonalán haladva folytatjuk a határozathozatalt. A jelentés 42. pontja tartalmazza Wekler Ferenc módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 72. §-ának elhagyását indítványozza. Lényege: a települési önkormányzatok érdekvédelmét nem a megyei önkormányzatok, hanem az érdekszövetségek látják el.

Elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter úr? Nem.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés 136 "nem" szavazattal 88 "igen" ellenében, 9 tartózkodással a módosító indítványt elvetette.

A jelentés 43. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 72. §-ára vonatkozik. Eszerint a megyei önkormányzat feladatkörében eljárva képviseli és védi a megye érdekeit. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja.

Miniszter úr? Igen.

Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés 161 "igen" szavazattal, 82 ellenszavazattal, 0 tartózkodással szavazta meg, azaz nincs meg a kétharmados többség. (Bekiabálás' Elnök úr is szavazzon!)

Az elnök csak szavazategyenlőség esetén foglalhat állást, kétharmados szavazásnál az ő szavazata nem számítható be. Mindenesetre tanulság a későn jövő képviselők számára, hogy az adott paragrafus elfogadása vagy el nem fogadása esetleg az ő késésükön múlt.

Mivel az Országgyűlés az előző javaslatot nem fogadta el, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 72. §-át. Kérem szavazni!

Az Országgyűlés a törvényjavaslat 72. §-át 163 szavazattal 88 ellenében, egy tartózkodással nem szavazta meg. Nem kapta meg a kétharmados többséget. Újabb tanulság a későn érkező képviselők számára, hogy mit jelent késésük a szavazás során.

A jelentés 44. pontja tartalmazza Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 73. §-a (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: taxatíve felsorolja a megyei önkormányzati rendelet tárgyköreit, illetve a megyei népszavazás elrendelésének kérdését.

Mind az alkotmányügyi, mind az önkormányzati bizottság támogatja. Miniszter úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon.

Az Országgyűlés a javaslatot 130 "igen" szavazattal 114 "nem" ellenében, 9 tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e törvényjavaslat 73. §-ának (2) bekezdését. Tehát azt, amit az el nem fogadott módosító javaslat módosítani kíván. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. 263 igen szavazat, 5 nem szavazat.)

Az Országgyűlés 263 szavazattal 5 ellenében elfogadta a törvényjavaslat 73. §-ának (2) bekezdését.

A jelentés 45. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Szájer József módosító javaslatát a törvényjavaslat 74. §-a (1) bekezdésére. Lényege: a megyei önkormányzat legyen jogi személy. Feladatait és hatáskörét a képviselőtestület látja el, a közgyűlés elnöke pedig képviseli.

Kérdezem miniszter urat, egyetért-e.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e. Kérem szavazni! (Megtörténik. 272 igen szavazat, 2 nem szavazat, 1 tartózkodás.)

Az Országgyűlés 272 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodással elfogadta a módosító javaslatot.

A jelentés 46. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és Hodosán Róza képviselő módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 75. §-a (5) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a küldöttek gyűlésén a küldöttek maguk közül jelöltet állíthatnak.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 270 igen szavazat, 5 nem szavazat, 6 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 270 szavazattal 5 ellenében, 6 tartózkodás mellett a módosítást elfogadta.

A jelentés 47. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Keresztes Sándor módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 76. §-a (1) bekezdésének elhagyását indítványozza. Lényege: a megyei közgyűlés ne legyen jogi személy.

Kérdezem a miniszter urat, egyetért-e a módosító javaslat elfogadásával.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosítást. Kérem szavazni! (Megtörténik. 278 igen szavazat, 2 nem szavazat, 3 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 278 szavazattal 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.

A jelentés 48. pontja tartalmazza Wekler Ferenc módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat ?6. §-ának (4) bekezdése elhagyására vonatkozik. Lényege: az elhagyás folytán nem kívánja létrehozni a megyei közgyűlés választmányának intézményét.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja a módosítványt. Kérem szavazni! (Megtörténik. 115 igen szavazat, 168 nem szavazat, 4 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 115 "igen" szavazattal, 168 "nem"-mel és 4 tartózkodással elvetette a módosítványt.

Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy akkor elfogadja-e a törvényjavaslat 76. §-ának (4) bekezdését. Kérem szavazni! (Megtörténik. 179 igen szavazat, 102 nem szavazat, 4 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 179 "igen" szavazattal 102 ellenében és 4 tartózkodással foglalt állást, de nem fogadta el, így a törvényjavaslat 76. §-ának (4) bekezdését sem.

A jelentés 49. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Torgyán József módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 79. §-a (1) bekezdésének első mondatára vonatkozik. Lényege: az önkormányzat ne legyen gazdálkodó szervezet.

Kérdezem a miniszter urat, egyetért-e a módosító javaslat elfogadásával.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 192 igen szavazat, 91 nem szavazat, 3 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 192 "igen" szavazattal 91 ellenében, 3 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 50. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Torgyán József módosító javaslatát, amelyben a törvényjavaslat 81. §-a bekezdései megjelölésének elhagyását javasolja.

Kérdezem a miniszter urat, elfogadja-e a módosító javaslatot.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosítványt. Kérem szavazni! (Megtörténik. 267 igen szavazat, 5 nem szavazat, 8 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 267 szavazattal 5 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a módosító javaslatot.

A jelentés 51. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 81. §-a (2) bekezdésére, illetőleg annak a) pontjára vonatkozik. Lényege: a forgalomképtelenséget ne bármilyen jogszabály, csak törvény határozhassa meg.

A javaslat elfogadását mind az alkotmányügyi, mind a költségvetési bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat támogatja-e. Igen.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni! (Megtörténik. 282 igen, 1 nem, 0 tartózkodás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 282 szavazattal 1 ellenében a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 52. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 81. §-a (3) bekezdésére, illetőleg b) pontjára vonatkozik. Lényege: törvényben is lehessen rendelkezni a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól.

A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat. Igen.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosítványt. Kérem szavazni! (Megtörténik. 286 igen, 0 nem, 1 tartózkodás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 286 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.

A jelentés 53. pontja tartalmazza. (Közbeszólások: Visszavonták!) Ja, bocsánat! Ez a visszavont. Köszönöm.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 84. § (1) bekezdésének a) pontját. (Közbeszólás: Nem kell szavazni!) Nincs módosítás, ebben sem kell külön szavazni. Köszönöm.

A jelentés 54. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és Ráday Mihály módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 84. §-a (1) bekezdése e) pontjára vonatkozik. Lényege: az önkormányzat bevétele legyen a területén kivetett és befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság meghatározott része.

Az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat. Igen.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító indítványt. Kérem szavazni! (Megtörténik. 280 igen, 0 nem, I tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 280 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.

A jelentés 55. pontja tartalmazza Schamschula György és Komor Sándor módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 84. § (1) bekezdésének új, f) pontjára vonatkozik. Lényege: az önkormányzat saját bevétele területén a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel.

Elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, az önkormányzati bizottság viszont támogatja. Kérdezem a miniszter urat. (A miniszter gondolkodik, nem válaszol.) Igen? Nem értettem! (Horváth Balázs belügyminiszter: Igen.) Miniszter úr is támogatja.

Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt. Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. 210 igen, 51 nem, 22 tartózkodás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 210 szavazattal 51 ellenében, 22 tartózkodással a módosítványt elfogadta.

A jelentés 56. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Hankó Faragó Miklós módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 84. § (1) bekezdés f) pontjára vonatkozik. Lényege: ne csak a helyi önkormányzat által elért bevételek lehessenek saját bevételek.

Kérdezem a miniszter urat, támogatja-e. Igen. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. Kérem szavazzunk! (Megtörténik. 272 igen, 5 nem, 9 tartózkodás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 272 szavazattal 5 ellenében, 9 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.

A 402-es számú kiegészítő jelentés tartalmazza Ungár Klára módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 85. § a) pontjára vonatkozik. Lényege: külön törvényben átengedett adó legyen a magánszemélyek előző évi jövedelemadója.

A módosztó javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat. Nem.

Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. Most kérem szavazni! (Megtörténik. 117 igen, 63 nem, 6 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 163 "nem" szavazattal 117 "igen" ellenében, 6 tartózkodással a módosítványt elvetette.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 85. § a) pontját. Kérem állásfoglalásukat. Most kérem szavazni! (Megtörténik. 275 igen, 2 nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 275 "igen" szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslat 85. §-ának a) pontját.

A jelentés 57. pontja tartalmazza Békesi László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 85. §-a új, c) pontjával foglalkozik. Lényege: az önkormányzatok saját alapítású és száz százalékig önkormányzati tulajdonban lévő vállalatai, társaságai által fizetett vállalkozási nyereségadót az APEH a tulajdonos önkormányzat részére teljes mértékben visszatéríti.

A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja, az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat. Nem támogatja.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem most szavazni! (Megtörténik. 119 igen, 151 nem, 14 tartózkodás.) Köszönöm.

Az Országgyűlés 119 "igen" szavazat ellenében, 151 "nem" szavazattal, 14 tartózkodással a módosítványt elvetette.

A jelentés 58. pontja tartalmazza az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, valamint Remport Katalin módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 87. §-ának új, (2) bekezdésére vonatkozik. A lényege: az önkormányzatok a kisebbségek oktatása és a közművelődés érdekében e célra elkülönített alapból támogatást igényelhetnek.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Most kérem szavazni! (Igen: 93, nem: 156, tartózkodott: 37.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 156 "nem" szavazattal 93 ellenében, 17 tartózkodással a módosítványt elvetette.

A jelentés 59. pontja tartalmazza Juhász Pál módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 87. §-a (1.) bekezdésére vonatkozik. A lényege: külön törvény szabályozza az infrastrukturális fejlettségben és a közszolgáltatások színvonalában mutatkozó területi különbségek csökkentését, illetve a környezeti ártalmak enyhítését szolgáló támogatások mértékét és feltételeit.

Sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt. Most kérem szavazni! (Igen: 117, nem 161, tartózkodott: 11.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 117 "igen" szavazat ellenében 161 "nem" szavazattal, 11 tartózkodással a módosítványt elvetette.

Kérdezem akkor a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 87. §-ának (1) bekezdését. Kérem állásfoglalásukat! Most kérem szavazni! (Igen: 270, nem: 7, tartózkodott: 8.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 270 szavazattal 7 ellenében, 8 tartózkodással a javaslat 87. §-ának (1) bekezdését elfogadta.

A jelentés 60. pontja tartalmazza Juhász Pál módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 89. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. A lényege: kiegészítő állami támogatás illeti meg a költségvetési törvényben meghatározott bevételekkel rendelkező önkormányzatokat.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a javaslatot. Most kérem szavazni! Köszönöm. (Igen: 99, nem: 165, tartózkodott: 25.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 99 "igen" szavazat ellenében 165 "nem" szavazattal, 25 tartózkodással a módosító indítványt elvetette.

Kérdezem akkor a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 89. §-ának (1) bekezdését. Kérem állásfoglalásukat! Most kérem szavazni! Köszönöm. (Igen: 283, nem: 5, tartózkodott: 3.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 283 szavazattal 5 ellenében, 3 tartózkodással elfogadta a 89. § (1) bekezdését.

A jelentés 61. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 89. §-ának (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: pontosítja a téves jogszabályi hivatkozást.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt. Most kérem szavazni! (Igen: 283, nem: l, tartózkodott: 2.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 283 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodással elfogadta a módosítványt.

A jelentés 62. pontja tartalmazza Juhász Pál módosítványát, amely a törvényjavaslat 92. §-a (2) (3) (4) bekezdésére vonatkozik. A lényege: a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok szanálási rendjét szabályozza.

A javaslatot sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Kérdezem a Házat, támogatja-e a módosítványt. Most kérem szavazni! (Igen 94, nem: 190, tartózkodott: 7.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 94 "igen" szavazat ellenében 190 "nem"-mel, 7 tartózkodással elvetette a módosító indítványt.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 92. §-ának előbb említett (2) (3) (4) bekezdését. Most kérem szavazni! Köszönöm. (Igen: 279, nem: 5, tartózkodott: 4.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 279 szavazattal 5 ellenében, 4 tartózkodással a javaslat 92. §-ának említett bekezdéseit elfogadta.

A jelentés 63. pontja tartalmazza Juhász Pál módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 93. §-ának (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a pénzügyi tervezés fontosabb mutatóit az illetékes minisztériumok a költségvetési év kezdete előtt legalább 90 nappal közöljék az önkormányzatokkal.

Elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a javaslatot. (Juhász Pál közbeszólása: A költségvetési bizottság viszont támogatta.)

Kérem, Juhász Pál közlése: a költségvetési bizottság viszont támogatta. Tiszta a kép. Két bizottság nem támogatja, de a költségvetési bizottság támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Támogatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Újból megkérdezem a tisztelt Házat, hogy támogatja-e a módosító indítványt. Most kérem állásfoglalásukat! Szavazzanak! (Szavazás: 118 igen, 192 nem, 10 tartózkodás.)

Az Országgyűlés 118 "igen", 192 "nem", 10 tartózkodás mellett elvetette.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 93. §-ának (3) bekezdését. Kérem állásfoglalásukat! Most kérem szavazni! (Szavazás: 271 igen, 7 nem, 12 tartózkodás.)

Az országgyűlés 271 szavazattal 7 ellenében, 12 tartózkodással elfogadta a javaslat 93. §-ának (3) bekezdését.

A jelentés 64. pontja tartalmazza Szájer József módosító indítványát, amely a törvényjavaslat 95. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata legyen szükséges a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, kötelezően ellátandó feladatait, kötelezd szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető feltételeit rögzítő törvény elfogadására.

Sem az alkotmányügyi bizottság, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosító indítványt. Most kérem szavazni! (Szavazás: 119 igen, 175 nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 119 "igen" ellenében 175 "nem"-mel és I tartózkodással a módosító indítványt elvetette.

A jelentés 65. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 95. §-a (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a helyi képviselőtestület feloszlatásának a szabályát a hatályos Alkotmány állapítja meg. A módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) A miniszter úr is támogatja. Kérdezem az Országgyűlést. Most kénem szavazni! (Szavazás: 290 igen, 0 nem, 2 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 290 szavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta.

A jelentés 66. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Salamon László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 97. §-ának az a) pontjára vonatkozik. Lényege: a Kormány a belügyminiszter közreműködésével a köztársasági megbízott útján nem ellátja, hanem biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Pontosítást szeretnék kérni. Ez nem az én javaslatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Ilyen értelemben csak a bizottság javasolja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító indítványt. Most szavazzunk! (Szavazás: 281 igen, 3 nem, 2 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 281 szavazattal 3 ellenében, 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 67. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 98. §-ának d) pontjára vonatkozik. Lényege: a belügyminiszter a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés kormányzati feladatait összehangolja.

A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) A miniszter úr is támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, hogy támogatja-e a módosító indítványt. Kérem szavazni! (Szavazás: 211 igen, 78 nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 211 szavazattal 78 ellenében, I tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Fodor András Attila képviselőtársunk alternatív elnevezést kínál a "köztársasági megbízott helyett: "törvényességi biztos" vagy "önkormányzati biztos" terminológiát javasol. A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi bizottság, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Egyik javasolt elnevezéssel sem értenek egyet. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem. Egyikkel sem értek egyet.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Egyikkel sem ért egyet. Akkor együtt szavazhatunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e az alapjavaslat által használt megnevezés valamelyik módosítványával. (Zaj.) Egyenkénti javaslatot kérnek. Akkor felbontom.

Egyetért-e az Országgyűlés a "törvényességi biztos" elnevezésre irányuló módosító indítvánnyal? Kérem, szavazzunk! (Szavazás: 12 igen, 263 nem, 15 tartózkodás.) 12 "igen" szavazattal, 263 "nem"-mel és 15 tartózkodással az első javaslatot elvetették.

Megkérdezem, hogy elfogadja-e az Országgyűlés az "önkormányzati biztosra" irányuló módosító indítványt. Kérem, szavazzunk! (Szavazás: 35 igen, 237 nem, 12 tartózkodás.) 35 "igen" ellenében 237 "nem"-mel és 12 tartózkodással vetette el a Ház.

Most felteszem a kérdést, elfogadja-e a tisztelt Ház az eredetileg javasolt "köztársasági megbízott" elnevezést. Kérem állásfoglalásukat! Kérem szavazni! (Szavazás: 216 igen, 43 nem, 18 tartózkodás.)

Az Országgyűlés 215 szavazattal 43 ellenében, 18 tartózkodás mellett az eredeti javaslatot fogadta el.

A jelentés 69. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság és Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 100. §-át érinti. Lényege: a köztársasági megbízott. Kérem a módosítás előterjesztőjét, hogy foglalja össze a javaslat lényegét.

Meg tetszett állítani amiatt, hogy ne mondjam ezt, tessék akkor ismertetni a lényeget!

KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző:

KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző: A szövegrészből. átadnám a szót Wekler Ferencnek. (Zaj.) Jegyzői mindségemben nem óhajtom ismertetni, a bizottsággal közös előterjesztés.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem az önkormányzati bizottság elnökét, foglalja össze a 100. §-ra vonatkozó módosító javaslatokat.

Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: Elnök Úr! Mindenki előtt ott van a szöveg. Ennek ellenére fölolvasom. A 100. § a következőképpen szól: "a köztársasági megbízott az Országgyűlés által meghatározott régióban illetőleg a fővárosban, s kerületeiben." a többi ugyanaz, ami a törvényjavaslatban szerepel. Köszönöm.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. A Miniszter Urat kérdezem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen, Elnök Úr!

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás: 195 igen, 79 nem, 17 tartózkodás.)

Az Országgyűlés 195 szavazattal 79 ellenében és 17 tartózkodással a módosítványt elfogadta.

A jelentés 70. pontja tartalmazza Kóródi Mária módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 100. §-ának b) pontjára vonatkozik. Lényege: a köztársasági megbízott jogorvoslati jogkört gyakorol a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási hatósági ügyekben, illetőleg kivételesen azon ügyekben is, amelyek jogorvoslati eljárás alá nem tartoznak; valamelyik centrális alárendeltségű államigazgatási szerv jogkörébe nem tartoznak.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás: 98 igen, 189 nem, 2 tartózkodás.)

Az Országgyűlés 98 "igen" ellenében, 189 "nem" szavazattal és 2 tartózkodással a módosítványt elvetette.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 100. §-ának b) pontját. Kérem, szavazzanak! (Szavazás: 269 igen, 15 nem, 2 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 269 szavazattal 15 ellenében 2 tartózkodás mellett az alapjavaslatot fogadta el.

A jelentés 71. pontja tartalmazza Szabó György módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 100. §-ának d) pontjára vonatkozik. Lényege: a köztársasági megbízott feladata nem terjedhet ki tervezési, költségvetési és adóigazgatási ügyekben az állami támogatások jogosultságának elbírálásában való közreműködésre. A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter úr álláspontját?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. (Szavazás: 116 igen, 175 nem, 0 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 116 "igen" szavazat ellenében, 175 "nem" szavazattal a módosítványt elvetette. Kérdezem: elfogadja-e az Országgyűlés a törvényjavaslat 100. §-ának d) pontját? (Szavazás: 176 igen, 114 nem, I tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 176 "igen", 114 "nem" szavazattal és egy tartózkodással a javaslatot elvetette. Az eredeti törvényjavaslat ide vonatkozó pontja nem kapta meg a kétharmados többséget.

A jelentés 72. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság - tájékozottságom szerint Salamon László - módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 102. §-ának. (Gáspár Miklós szólásra jelentkezik.)

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP)

GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)

GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Elnök Úr! A 71. ponttal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy Szabó György képviseld a törvényjavaslat 100. szakasz d) pontjának nem a módosítását, hanem a kiegészítését javasolta. Ennél fogva véleményem szerint az eredeti szakaszra nem kell szavazni. (Taps.)

A kiegészítésként javasolt mondatot az Országgyűlés nem szavazta meg, tehát automatikusan marad az eredeti. Egyetlen betűjében sem érintette kiegészítés.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nagyon okos megjegyzés, egy kis tanácskozásra van szükségem.

Tisztelt Országgyűlés! Meg kell mondanom, hogy a jogi szakértők véleménye eltér a kérdésben. Én a következőt javaslom: haladjunk tovább a törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalásban, és kérjük, hogy a következd szünetben az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottság ebben a jogi kérdésben foglaljon állást. (Zaj.)

Kérem szépen, ki kér ügyrendi kérdésben véleményt? Balás István, a bizottsági alelnök.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Balás István (MDF)

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)

BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eddigi szavazás során azt az elvet követtük, hogy ha kiegészítés volt, akkor nem kellett szavazni az eredeti rendről. Ha most azt az álláspontot foglalnánk el, hogy mégis kell, legjobb lenne elölről kezdeni a mai szavazást. Köszönöm szépen. (Derültség, taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, Hack Péter.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha a módosító javaslatot megnézzük, akkor kiderül, hogy itt nem kiegészítésről van szó. Ez félreérthető. Ez egy módosító javaslat. (Valaki tüsszent.) Kedves egészségére. (Derültség.)

Ebben az előterjesztő mindenképpen illetékes, aki bólintással jelzi, hogy ez így van. Ez egy módosító javaslat. A Házszabály 48. szakasza egyértelműen arról szól, hogy a szavazás úgy történik - az ötödik bekezdésben -, hogy először a módosító javaslatok által érintett rendelkezés felett szavaz. És erről történt most szavazás - helyesen -, és ezt vetettük el, mert módosító javaslat érintette ezt a rendelkezést. Ez teljesen egyértelmű.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, mielőtt tovább haladnánk a vitában, legyen szabad egy mondatot felolvasnom abból a jelentésből, ami a jelenlegi procedúránknak az alapja. A szöveg így hangzik - 71. pont -: Szabad György képviseld a törvényjavaslat 100. §-a d) pontjának kiegészítését javasolja a következők szerint. (Taps, zaj.) Egy pillanatig engedd meg, hogy én is állást foglaljak. Egy pillanatig.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Ha nem akarjuk felborítani a nagyon jól haladó szavazási rendet, kérem, fogadják el azt a javaslatomat, hogy a következő szünetben, amelyik amúgy sem hosszú idő múlva következik, az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottság e kérdéssel foglalkozzék. (Zaj, taps.) Utána, ha állásfoglalásával nem fognak egyetérteni, még mindig lehet óvással élni. (Közbeszólások: Nem lehet!)

Kérem, most továbbhaladunk. Egyelőre továbbhaladunk. (Közbeszólások: Ügyrendi javaslat !)

Tessék, Eörsi Mátyás ügyrendi kérdésben kért szót.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr, hogy szíves volt megadni a szót. Azt szeretném mondani még a dolognak az érdemi részéhez, hogy ha egy indítvány módosító vagy pedig kiegészítő, annak alapján lehet eldönteni, hogy a módosítás érinú-e az alapjavaslatot, vagy pedig nem érinti. Egy kiegészítésnél nyilvánvaló, hogy a kiegészítés az alapjavaslathoz szervesen nem illeszkedik. Adott esetben azt kell vizsgálni, hogy Szabad György módosító indítványa érinti-e az alapjavaslatnak a rendelkező részét. Az alap ebben, ehhez nem is fér kétség, úgyhogy elnök úr kiadhatja ezt a kérdést bármelyik bizottságnak, most szeretném bejelenteni az SZDSZ-frakció nevében: ha a bizottság úgy dönt, hogy ez egy kiegészítő indítvány, az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. (Taps balközépen.) Mégpedig azért, Elnök Úr, mert ebben a kérdésben egy szakértő szerv van - ez nem az alkotmányügyi bizottság, ahol szótöbbség és szavazás történik -: az Alkotmánybíróság.

Hadd hívjam fel az elnök úr figyelmét arra, hogy maga az előterjesztés módosító indítványnak minősíti ezt a szóban forgót, és elnök úr is ezt így olvasta fel.

Kérném szépen, hogy folytassuk valóban a szavazást és fogadjuk el a bekövetkezett szavazást érvényes szavazásnak. Köszönöm. (Taps balközépen.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, ugyancsak ügyrendi felszólalást kért Kutrucz Katalin.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF)

KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)

KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Ha ez így van, akkor kérem elnök urat és a tisztelt Házat, hogy, az egész szavazást ismételjük meg. Az egészet a legelejéről. Ugyanis akkor azzal azt mondjuk ki hogy egészen eddig házszabályellenesen szavaztunk. De igen! Tessék megnézni, itt van például a bizottsági jelentés 12. pontja. A környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. szakaszának b) pontját a következők szerint javasolta kiegészíteni: c) ., és még nem is csak egy nagybetűvel kezdődő új mondat kezdődik, hanem folytatódik tovább. Igaz ugyan, hogy erről is azt mondja később -- nyilván megfogalmazásbéli problémák miatt -- a jelentés, hogy az önkormányzati bizottság a módosító javaslatot nem támogatja. Ha ezt is úgy fogjuk fel, módosító javaslatként- szerintem ez a két dolog teljesen egyenértékű akkor meg kell ismételnünk az egész szavazást. Tehát itt más megoldás nincs. (Zaj.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon kérek mindenkit, konkrétan Csengey Dénest, aki most kezét felnyújtja, hogy álljon el a felszólalástól. (Az elnök esenget.)

Szeretném előterjeszteni javaslatomat. Kérem végighallgatni! Kérem végighallgatni! Javaslatom a következő: az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottság a szünetben a kérdésben alakítsa ki álláspontját! (Zaj.) Kérem, hallgassanak végig! Utána a plénum elé terjeszti az állásfoglalását. Utána a plénum ezt az állásfoglalást, ha kell, megvitatja.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Most tovább haladunk a szavazás eddigi rendjében a szünetig. Köszönöm.

A jelentés 72. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és Salamon László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 102. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a köztársasági megbízottat megbízatásának lejárta előtt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmentheti.

A javaslat elfogadását az önkormányzati bizottság támogatja.

Kérdezem Miniszter Urat, egyetért-e a módosítvánnyal.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e a módosítványt. Kérem szavazni! Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 266 szavazattal 18 ellenében, 2 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.

A jelentés 73. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 104. §-a új (3) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: az önkormányzati érdekképviseleti szervek az önkormányzatokkal azonos felterjesztési jogot gyakorolhatnak. A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazni! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 105 szavazattal 163 "nem" ellenében és 21 tartózkodással a javaslatot elvetette. A jelentés 74. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság javaslatát, amely az eredeti javaslat 105. §-ának új (3) bekezdésére vonatkozik. A javaslat tartalmilag összefügg a jelentés 76. pontjában szereplő, a törvényjavaslat 109. §-ának (2) bekezdésére vonatkozó javaslattal, ezért ezekről együtt fogunk szavazni.

Lényege: a megszűnő tanácsoknak jogutódja a helyi önkormányzat. A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter Úr? Igen.

Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazni! Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 293 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 75. pontja tartalmazza Ungár Klára módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 109. §-ának (1) bekezdése h) pontjára vonatkozik.

Lényege: az állam tulajdonából a földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérdem a Házat, elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazni !

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 120 "igen" szavazattal 161 ellenében és 7 tartózkodással a javaslatot elvetette.

A jelentés 77. pontja tartalmazza Ráday Mihály módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 109. §-ának (2) től (4) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: a természeti és műemléki értékek tulajdonba kerüléséről a vagyonátadó bizottságok döntsenek. Ezekben részt vesznek az épített és a természeti környezet védelméért felelős országos szervezetek képviselői is. A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja, az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Igen.

Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. Kérem szavazni !

Az Országgyűlés 253 "igen" szavazattal, 12 ellenében, 15 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

A jelentés 78. pontja tartalmazza Kiss György módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 109. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: a volt elöljáróságok kezelésében lévő állami ingatlanok is a helyi önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. A javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Miniszter Úr? Nem.

Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. Kérem szavazni, köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 249 "nem" szavazattal 20 "igen" ellenében, 14 tartózkodás mellett a javaslatot elvetette.

Ennek értelmében állást kell foglalni, hogy a 109. § (2) bekezdését a tisztelt Országgyűlés elfogadja-e. (Az elnök megbeszélést folytat Soltész Istvánnal.)

Nem kell feltennem a kérdést, mert Ráday Mihály javaslata kapcsán a (2) től (4) bekezdésig terjedő bekezdések módosítását fogadtuk el.

Tehát nem kell ebben a kérdésben szavaznunk. A jelentés 79. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 109. §-ának, ugyanannak a paragrafusnak az (5) bekezdésére vonatkozik.

Lényege: a vagyonátadó bizottság döntésével a helyi önkormányzat tulajdonába kerül az e törvény kihirdetése napján az önkormányzat belterületéhez tartozó, de állami tulajdonban lévő föld, a kizárólag állami tulajdonba kerülő földek kivételével. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter Úr? Igen. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e ezt a módosító javaslatot. Most kell szavazni.

Az Országgyűlés 277 szavazattal 8 ellenében, 3 tartózkodással, ezt a módosító javaslatot, tehát a 109. § (5) bekezdésére vonatkozót elfogadta.

A jelentés 80. pontja tartalmazza Kövér László módosító javaslatát - pontosabban kiegészítő javaslatát -, amely a törvényjavaslat 115. §-ának új (2) bekezdését terjeszti elő. Lényege: a Kormány 1991. július 31 -ig törvényjavaslatot nyújtson be az Országgyűlésnek a közigazgatási bíróság létrehozásáról, szervezetéről és működéséről. Javaslatát sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem Miniszter Urat, támogatja-e.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, támogatja-e az elhangzott javaslatot. Most kell állást foglalni. (Megtörténik. 116 igen, 172 nem, 5 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 172 szavazattal 116 "igen" ellenében, 5 tartózkodás mellett a javaslatot elvetette.

A jelentés 83. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság javaslatát, amely a törvényjavaslat 116. §-ára vonatkozik, új 116. § beiktatását javasolja, és ezzel az eddigi 116. § számozása egyben 117. §-ra változnék. Lényege: az Alkotmánybíróság a Kormány indítványa alapján véleményt nyilvánít a helyi képviselőtestület működésének esetleges alkotmány-ellenességéről. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Miniszter úr is támogatja. Kérdezem a Házat, egyetért-e a javaslattal. Most kell állást foglalni. (Megtörténik. 291 igen, 1 nem.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 291 szavazattal 1 ellenében a javaslatot elfogadta.

A jelentés 81. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság javaslatát, amely a törvényjavaslat 117. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a hatályát veszti az ügyészségi törvényből a Minisztertanács és tanácsok szövegrész is. A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Miniszter úr is támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a javaslatot. Most kérem állástfoglalni! (Megtörténik. 185 igen, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 285 szavazattal 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 82. pontja tartalmazza az önkormányzati bizottság javaslatát, amely a törvényjavaslat 117. §-ának új (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: az ügyész a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e. Most kell szavazni. (Megtörténik. 282 igen, I nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 282 szavazattal 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság a jelentés 83. pontja értelmében javasolta, hogy a törvényjavaslat. (Mozgás és nagy zaj. Közbekiabálások.) Igen. Azért nem terjesztettük elő, mert tartalmilag azonos egy korábban már megszavazott ponttal. Ezért ennek az előterjesztése felesleges.

Tisztelt Országgyűlés! Most szünetet rendelek el. A szünet pontosan 10 óráig tart. (Tamás Gáspár Miklós szólásra jelentkezik, az elnök nem veszi észre.) Kérem, hogy a szünetben üljön össze az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottság, és terjessze elő szakvéleményét! Köszönöm.

(Szünet. Elnököl Szabad György, a két jegyző Kóródi Mária a kormánypártok oldalán, és Balogh Gábor az ellenzék oldalán.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (Az elnök csönget.)

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk, illetve lezárnánk ezt a szavazásrészt, megadom a szót Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnökének, hogy a felmerült jogi problémáról tájékoztasson bennünket.

Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottság megvizsgálta a felmerült kérdést, és a következő álláspontot foglalta el. Elöljáróban arra utalok, hogy a bizottság egységes volt abban, hogy az egy javaslatmódosító vagy kiegészítő jellegű javaslatnak minősül-e, azt nem feltétlenül az dönti el, hogy az adott szakaszban vagy bekezdésben elfoglalt helyét tekintve, a kiegészítés önálló mondatként vagy nem önálló mondatként szerepel-e. Hogyan szerepel, az szövegszerkesztési, mondhatni grammatikai kérdés.

Azt kellett vizsgálni, hogy a már meglévő kormánytervezetbéli szöveghez kapcsolódó további mondat visszahat-e tartalmát tekintve az előző mondatra. Ha annak tartalmát nem érinti, akkor kiegészítés, ha annak a tartalmát módosítja és érinti, akkor módosítás. Ennek az elvnek a leszögezése után a bizottság tagjai megvizsgálták a szöveget, ezután szavazásra került sor, és a bizottság szótöbbséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy módosító javaslatról van szó ez esetben, tehát helyesen járt el az elnök úr akkor, amikor a módosító javaslat feletti szavazást követően az alapjavaslatot is szavazásra bocsátotta. (Taps.)

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. A dolgot csak azzal szeretném kiegészíteni, hogy az elnök nem volt tudatában annak, hogy milyen problémán lépett túl, amikor ezt a bizonyos szavazást elrendelte. Úgy vélte, hogy egy szokványos megoldást alkalmaz. A felvetett kérdés azonban olyan jogi kérdésnek mutatkozott, amiben az elnök nem akart improvizálni, tekintettel arra; hogy eltérő véleménye volt.

Legyen szabad azt mondanom, számomra is az jelenti a tanulságot, hogy ilyen kérdésben nem bölcs, ha a Ház végtelen vitákba bonyolódik, hanem célszerű, ha a jogi szakértők egymás közt megvitatják a kérdést, és azután állásfoglalásukról tájékoztatják a Házat, amelyik ennek ismeretében tud döntést hozni. Köszönöm szépen. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Éppen a felmerült vitakérdés kapcsán, bölcsebbnek tartottam nem feltenni szavazásra az utolsó kérdést ennek a törvényjavaslatnak, illetve előterjesztés-együttesnek a dolgában. Most azonban felteszem.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy végighaladva az előterjesztés valamennyi pontján, a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadja-e a tisztelt Ház a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot. Állásfoglalás következik. Most tehát az egészről kell szavazni. Kérem, szavazzanak! (Megtörténik. 281 igen, 3 nem, 1 tartózkodás. Taps.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 281 igen" szavazattal 3 "nem" ellenében, 1 tartózkodással elfogadta az önkormányzati törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Hadd engedjen meg magának az elnök egy történeti emlékeztetést. (Moraj.)

Nem azonos méretű dolgokról van szó. 1789. augusztus 3-ról 4-re virradó éjjel a kontinensen először mondta ki egy parlament a feudális viszonyok felszámolását törvényes úton, 201 évvel ezelőtt. Ez csak úgy eszébe jutott az elnöknek. (Erőteljes taps.)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal együtt az előterjesztések sorában két országgyűlési határozati javaslat is található. Most még ezekről kell döntenünk.

A 400-as számú jelentés II. fejezetében módosító javaslatok találhatók a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról szóló országgyűlési határozati javaslathoz. (Zaj.) Kérem figyelmüket!

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselők a javaslat 4. pontjában szereplő régió székhelyéül mint hallottuk is - Debrecen helyett Nyíregyházát javasolják. A módosító javaslatot sem az önkormányzati bizottság, sem az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. (Zaj.) Kérem, őrizzék meg nyugalmukat.

Megkérdezem Miniszter Urat, egyetért-e a módosító javaslattal.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) A miniszter úr nem ért egyet a módosító javaslattal. Az Országgyűlésnek kell most állást foglalnia. Kérem állásfoglalásukat! Határozathozatal következik. Most kérem szavazni! (Igen: 97, nem: 131, tartózkodott: 27.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 97 "igen" szavazat ellenében 131 "nem" szavazattal és 27 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Tisztelt Országgyűlés! Tessék Hack Péter!

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Amit Ön most készült felolvasni, hibásan van a bizottsági jelentésben, ez nem a szabad demokraták szóbeli javaslata volt, hanem 395-ös számon Pintér József független kisgazdapárti képviselő terjesztette elő. Ez tegnap éjjel negyed háromkor történt, akkor fogadtuk el, azért kerülhetett így bele a jegyzőkönyvbe. (Közbekiáltások: Az ma volt!) Ma, igen, bocsánat! Helyesen ez a javaslat Pintér József független kisgazdapárti képviselő módosító javaslata, amelyet 395-ös számon terjesztettek be, és ezt valóban támogatta a bizottság.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérdezem Pintér József képviselőtársunkat, hogy kezdeményezőként őt is megemlíthetem-e.

PINTÉR JÓZSEF (FKgP)

PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Igen. Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársak szíves támogatását! (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Valamennyien emlékszünk Pintér József felszólalására. (Zajongás.) Kérem a figyelmüket!

Az alkotmányügyi bizottság és Pintér József képviselőjavaslata alapján az előterjesztett javaslat 8. pontjában szereplő régió székhelyéül az előterjesztők Veszprém helyett Székesfehérvárt javasolják.

Az önkormányzati bizottság a módosító javaslat elfogadását nem támogatja, az alkotmányügyi - mint említettem - támogatja.

Kérdezem Miniszter Urat, támogatja-e a módosító javaslatot. (Derültség.)

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem tehát, az Országgyűlés elfogadja-e az előterjesztett módosító javaslatot. Kérem szavazatukat! (Igen: 136, nem: 106 tartózkodott: 44.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 136 "igen" szavazattal 106 "nem" ellenében, 44 tartózkodással foglalt állást a javaslat kérdésében, de ez természetesen nem volt elegendő a módosító javaslat elfogadásához.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezek után elfogadja-e a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról szóló eredeti országgyűlési határozati javaslatot.

Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ)

ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)

ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! Csak arra szeretném kérni az elnököt, hogy fontolja meg, hogy nem egy olyan típusú módosító indítványról volt szó, amelyik érintette az eredeti indítványt. Tehát kérdés az, hogy miután elvetettük a Székesfehérvárra vonatkozó javaslatot, utána szükséges-e az általa érintett rész is. Kérem ezt megfontolni! Ez értelmezésünk szerint logikusnak tűnik.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Elfogadom Orbán Viktor javaslatát. Nagyon megkérem, hogy tartsuk meg a tárgyalási rendet. Tölgyessy Péter kért szót.

Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ)

TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)

TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megítélésem szerint ezt Nyíregyháza-Debrecen esetében is meg kell csinálni, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy az Országgyűlés úgy találja, hogy nem érkezett olyan javaslat, amely számunkra elfogadható, és mondjuk, volt Veszprém kontra Székesfehérvár, és lehet, hogy az Országgyűlés egyiket sem tartja alkalmasnak, ezért, mondjuk, Zalaegerszeg jön szóba. Tehát mind a két változatot meg kell szavaztatni.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Csengey Dénes javaslatot kíván tenni.

Felszólaló: Csengey Dénes (MDF)

CSENGEY DÉNES (MDF)

CSENGEY DÉNES (MDF) (Nagy zaj.) Köszönöm szépen a buzdítást. Csak arra a veszélyre akarom felhívni a figyelmet, hogy esetleg néhány régiónak nem lesz központja, ha ezt a metódust követjük.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Kérem szépen, sorban felteszem a kérdést. Világos, hogy a többség nem fogadta el a Nyíregyházára vonatkozó javaslatot. Felteszem tehát a kérdést, hogy az említett régió székhelyéül az eredetileg javasolt Debrecent mint regionális központot - az Országgyűlés elfogadja-e. Kérem, szavazzunk! (Szavazás: 226 igen, 43, nem, 17 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 226 szavazattal 43 ellenében, 17 tartózkodás mellett a régió központjául Debrecent megerősítette.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek az analógiájára felteszem a kérdést, hogy az említett dunántúli régió központjául az elvetett módosítási javaslattal szemben, amely Székesfehérvárt javasolta, az eredeti javaslatban szereplő Veszprémet - mint regionális központot - az Országgyűlés elfogadja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás: 169 igen, 90 nem, 36 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés ennek a kérdésnek az eldöntéséhez szükséges mértékben, azaz 169 "igen" szavazattal 90 ellenében, 36 tartózkodással megerősítette, hogy az említett régió központja Veszprém legyen. Az országgyűlési határozathoz egyszerű többség elegendő.

Tisztelt Országgyűlés! Még egy szavazásra van szükség. Felteszem a kérdést, hogy a tisztelt Országgyűlés elfogadja-e a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról szóló országgyűlési határozati javaslat egészét. Szavazzunk! Kérem, most foglaljanak állást. (Szavazás: 238 igen, 37 nem, 16 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 238 "igen" szavazattal 37 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta a regionális központokra vonatkozó eredeti javaslatot.

Ezzel átadom az elnöklést Szűrös Mátyás elnök úrnak. (Taps.)

(A jegyzői teendők végzését Balogh Gábortól Tóth Sándor veszi át.) (Dr. Szűrös Mátyás átveszi az elnöklést.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról, valamint 9 benyújtott módosító indítványról fogunk szavazni. A módosító javaslatokról az önkormányzati bizottság és az alkotmányügyi bizottság együttes jelentést készített, amelyet 401-es számon találhatnak meg a képviselőtársak. Kérem elővenni!

Horváth Balázs miniszter úr szót kér.

Felszólaló: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Elnézést kérek. Még vár ránk egy szavazás. A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről. Azt hiszem, hogy célszerű lenne ezt itt elővenni.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igaza van a belügyminiszter úrnak. Ezért valóban még egy szavazást le kell bonyolítanunk. Tehát kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kérem az Országgyűlést, készüljön fel a szavazásra. Kérem szavazni! (Szavazás: 255 igen, 13 nem, 11 tartózkodás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 255 "igen" szavazattal, 13 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta.

Képviselőtársaim rendelkezésére áll a 401-es számú jelentés. A módosító javaslatokkal kapcsolatos szavazást ennek figyelembevételével fogja lebonyolítani. Emlékeztetek arra, hogy ebben az esetben is a jelenlevő képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Felkészült mindenki? (Igen.)

A jelentés 1. pontja tartalmazza dr. Horváth Tivadar módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 5. §-ának (4) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a választók nyilvántartását a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában kell közszemlére kitenni.

A módosító javaslatot mindkét bizottság támogatja. Kérdezem a Miniszter Úr véleményét.

D. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter:

D. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést; szavazzon! (Szavazás: 271 igen, 5 nem, 0 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 271 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a módosító javaslatot.

Kinek nem működik a szavazógépe?

KERESZTES SÁNDOR (MDF)

KERESZTES SÁNDOR (MDF) Nekem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem működik a technikája, vagy a szavazógépe. (derültség) . dr. Keresztes Sándor. Kérek egy kis türelmet. Amíg nem kapcsolják be, addig Keresztes Sándor kézfelemeléssel szavaz. Ugyancsak Balogh Gábornak a. (derültség) . gépezete.

Áttérünk a jelentés 2. pontjára. Ez tartalmazza Kállay Kristóf módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 8. §-a a) b) és c) pontjának elhagyására vonatkozik. Lényege: a kis településeket kizárja a kislistás választási rendszerből. A javaslatot sem az alkotmányügyi sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás: 15 igen, 244 nem, 4 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 15 "igen" szavazattat, 244 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el.

Kérdezem dr. Keresztes Sándort és Balogh Gábort, működik-e a szavazatszámláló gépe. (Mindketten igennel válaszolnak.)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 8. §-ának a) b) c) pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás: 274 igen, 5 nem, 2 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat 8. §-ának a) b) c) pontjait 274 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodás elfogadta.

A jelentés 3. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Áder János módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 12. § (2) bekezdésére vonatkozik.

Megkérdezem, ismertessem-e a javaslat lényegét, vagy rendelkezésre áll. Az időt tudnánk ezzel rövidíteni. Abban az esetben térünk ki, ha a képviselők kérik. Rendben van? (Közbeszólások: Igen.) Köszönöm szépen.

A módosító javaslat elfogadását az önkormányzati bizottság támogatja. Kérdezem a Miniszter Urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás: 291 igen, 1 nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 291 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 4. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Áder János módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 26. § (1) bekezdése utolsó mondatának elhagyására vonatkozik.

A javaslatot az önkormányzati bizottság támogatja. A miniszter úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás: 288 igen, 1 nem, 1 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 288 "igen" szavazattal, egy tartózkodással és egy ellenszavazattal elfogadta.

A jelentés 5. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság, s ugyancsak Dr. Áder János módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 26. §-ának új, (5) bekezdésére vonatkozik. A módosító javaslat elfogadását az önkormányzati bizottság támogatja. A Miniszter Úr álláspontját kérem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás: 280 igen, 1 nem, 1 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 280 "igen" szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 6. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság, dr. Kálmán Attila és dr. Varga János módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 28. §. (2) bekezdésére vonatkozik.

Az önkormányzati bizottság a módosító javaslat elfogadását támogatja. A Miniszter Urat kérdezem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás ' 287 igen, 2 nem, 0 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 287 "igen" szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. Köszönöm.

A jelentés 7. pontját Gyurkó János visszavonta. Tárgytalanná vált.

A jelentés 8. pontja tartalmazza az emberi jogi bizottság és dr. Mezey Károly módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 35. §-ának (4) bekezdésére vonatkozik.

A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. A Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kérem az Országgyűlést, szavazzon! (Szavazás: 108 igen, 168 nem, 14 tartózkodás.)

Megállapítom, hogy 108 "igen" szavazattal, 168 ellenszavazattal, 14 tartózkodással a módosító javaslatot az Országgyűlés nem fogadta el.

Ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 35. §-ának (4) bekezdését. Kérem, szavazzanak! (Szavazás: 274 igen", 10 nem, 2 tartózkodás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslat 35. §-ának (4) bekezdését 274 "igen" szavazattal, 10 "nem" szavazattal és 2 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 9. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság, dr. Áder János és Hámori Csaba módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 42. § (5) bekezdése a) b) pontjára vonatkozik.

Az önkormányzati bizottság a módosító javaslat elfogadását támogatja. Miniszter Úr?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Kérem az Országgyűlést, szavazzon!

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 259 "igen" szavazattal, 15 ellenszavazattal, és 13 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 10. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Áder János módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 44. §-ának (3) bekezdése a) pontja utolsó mondatának elhagyására vonatkozik.

Az önkormányzati bizottság a módosító javaslatot nem támogatja. Miniszter Úr`?

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem támogatja. Kérem az Országgyűlést, szavazzon!

Az Országgyűlés 29 "igen" szavazattal, 251 ellenszavazattal, és 9 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 44. §-ának (3) bekezdése a) pontjának utolsó mondatát is. Kérem szavazzon!

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a szóban forgó a) pont utolsó mondatát 272 "igen" szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta.

A jelentés 11. pontja tartalmazza Tirts Tamás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 45. §-a új, (3) bekezdésére vonatkozik. Mivel ez új. Ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi és fővárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, csak egyiket fogadhatja el, a másik listáról törölni kell.

Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, az önkormányzati bizottság pedig támogatja a javaslatot. Miniszter urat kérem!

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Támogatja. Kérem az Országgyűlést, szavazzon!

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 237 "igen" szavazattal, 42 ellenszavazattal és 12 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 12/Á pontja tartalmazza az emberi jogi bizottság módosító javaslatát a törvényjavaslat 48. § (2) bekezdésére vonatkozóan, a nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltek ügyében.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. (Közbeszólások: Támogatta!) Bocsánat. Mind a kettő támogatja? (Közbeszólások: Igen!) Elnézést kérek. Igen. Tehát mind az alkotmányügyi, mind az önkormányzati bizottság támogatja. Miniszter urat kérdezem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: És én is támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Támogatja. Kérem az Országgyűlést, szavazzon.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 287 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A 12/b és a 13. pontban leírt módosító javaslatok egymást kizáró alternatívák. mindkettő választási kampányban a kisebbségeknek az országos nyilvánossághoz való jogát kívánja szabályozni.

A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Nem támogatja. Kérem az Országgyűlést, hogy szavazzon.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 59 "igen" szavazattal, 206 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az alkotmányügyi, önkormányzati bizottságok, valamint dr. Gyurkó János képviselő álláspontja szerint a választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítsanak a kisebbségi jelölteknek.

A módosító javaslat elfogadását mind az alkotmányügyi, mind az önkormányzati bizottság támogatja, és miniszter úr is.

Kérem az Országgyűlést, hogy szavazzon.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 251 "igen" szavazattal, 17 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Következik a jelentés 14. pontjában megfogalmazott javaslat az önkormányzati bizottság részéről, amely a törvényjavaslat 50. §-ára vonatkozik. Lényege: részletesen szabályozza a kisebbségi független listával kapcsolatos választási eljárást. Nem áll rendelkezésemre, hogy a bizottságok támogatják-e, vagy sem, ezért meg kell kérdeznem.

Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottság elnöke

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottság ezt nem tudta tárgyalni, mivel mi tegnap, vagy mára virradólag 1/4 3-ig voltunk együtt, és addig ez a javaslat nem született meg. Ez tudtommal ma reggel született meg, úgyhogy nem tárgyaltuk.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Miniszter urat kérdezem.

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Igen, támogatom.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Támogatja. Kérdezem az önkormányzati bizottságot.

Dr. Wekler Ferenc az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzata bizottság elnöke:

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzata bizottság elnöke: Elnök Úr! Azt szerettem volna, közölni a tisztelt Házzal, hogy tényleg ma reggel: született meg a végleges fogalmazása ennek a megállapodásnak, és teljes konszenzus alakult ki a bizottság ülésén ebben a kérdésben. Javasolom a tisztelt Háznak, hogy fogadja el ezt a módosítást.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Köszönöm szépen. Azért nem kérdeztem dr. Wekler Ferencet, mert a bizottság előterjesztése. Gondoltam, hogy támogatják.

Miniszter Úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon!

Az Országgyűlés 274 "igen", 5 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 16. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság és dr. Áder János javaslatát, amely a törvényjavaslat 53. § elhagyására vonatkozik. Lényege: ne fordulhasson elő, hogy a választás rendje ellen bűncselekmény elkövetése miatt vétlen képviselők vagy jelöltek indokolatlan hátrányt szenvedjenek.

Mind az önkormányzati bizottság, mind az alkotmányügyi bizottság támogatja a javaslatot. Miniszter Úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon.

Az Országgyűlés 278 "igen", 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 17. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 58. §-ának a) pontja kiegészítésére vonatkozik. Lényege: a törvény melléklete állapítsa meg az ajánlószelvény mintáját, valamint a lista indításához szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát. E két utóbbi mellékletet külön megkapták képviselőtársaim, remélem kéznél van.

Miniszter Úr? Igen.

Kérem az Országgyűlést, szavazzon!

Az Országgyűlés 281 "igen", ellenszavazat nélkül és I tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül kérdezem, hogy a már elfogadott módosításokat együtt elfogadja-e az Országgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot.

Kérem szavazni! (Amikor a táblán megjelenik a szavazás eredménye, általános taps.) Kihirdetem, hogy az Országgyűlés 292 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés elnökének és alelnökének megválasztása

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk következő napirendi pontunkra. (derültség a teremben) , ahogy reggel megbeszéltük, az Országgyűlés elnökének és alelnökének megválasztására.

Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy alakuló ülésünkön az Országgyűlés elnökévé választottuk Göncz Árpádot, aki ezt követően a köztársaság ideiglenes elnöke lett. (Az elnök beszéde alatt Szabad György elhagyja a termet.) Ugyanezen az ülésünkön annak idején Szabad György képviselőtársunkat alelnökké választottuk, majd megbíztuk az Országgyűlés elnöki feladatainak ellátásával.

Göncz Árpád úr köztársasági elnökké választásával országgyűlési elnöki megbízatása megszűnt, így jelenleg betöltetlen az Országgyűlés elnöki és egyik alelnöki tisztsége.

Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti pártcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja az alakuló ülést előkészítő megállapodásban rögzítették az Országgyűlés tisztségviselőjévé történő jelölés elveit. Eszerint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelöli az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés alelnökét az úgynevezett erősorrendben következő pártok: a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és az MSZP jelöli.

Az elmondottak alapján ismertetem a jelöltek személyét e két tisztségre. A megállapodás alapján az MDF az Országgyűlés megbízott elnökét ajánlja, míg a Szabad Demokraták Szövetsége a megüresedett alelnöki tisztségre dr. Dornbach Alajos képviselőtársunkat javasolja.

Megállapítom, tisztelt Országgyűlés, hogy a jelölés, a házszabály rendelkezéseit is figyelembe véve, érvényes, szabályos. Mégis megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek észrevétele, esetleg hozzászólása.

Úgy látom, nincs, a monitor sem jelzi.

A titkos szavazás menetének ismertetése

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! A házszabályaink szerint a tisztségviselők választása titkos szavazással történik a már ismert módon. Megkérdezem, hogy részletesebben ismertessem-e. egészen röviden fogom mondani.

A szavazólapokat képviselőtársaim ugyanúgy a Duna-parti folyosón átvehetik, mint ahogy ez már szokássá vált. A megválasztott tisztségviselőnek az a jelölt tekintendő, aki az érvényes szavaztok több mint a felét elnyerte, feltéve, hogy a képviselők több mint fele szavazott, ezért kérem a jelenlétet. A szavazás idejére szünetet rendelek el.

Most következik tehát a titkos szavazás. Szokás szerint a jegyzők töltik be a szavazatszedő bizottság szerepét és jegyzőkönyvet készítenek. Kérem, vegyenek részt a szavazáson!

Pillanat, még egy bejelentés.

TÓTH SÁNDOR jegyző:

TÓTH SÁNDOR jegyző: Kérjük az MDF képviselőit, hogy szavazatuk leadását követben. elnézést, most azonnal frakcióülésre fáradjanak a kongresszusi terembe!

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) A szavazás most történik, kérem mielőbb megejteni.

(Szünet 22.59 órától 23.47 óráig. - Az elnöki széket Szűrös Mátyás foglalja el.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kérem helyet foglalni!

Bejelentem, hogy a szavazatszedő bizottság elvégezte munkáját. Kérem jegyző képviselőtársamat, hogy ismertesse a szavazási jegyzőkönyvet!

A titkos szavazás eredményének ismertetése: Trombitás Zoltán (FIDESZ)

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: "Jegyzőkönyv az Országgyűlés elnökének választásáról. Készült 1990. augusztus 3-án leadott szavazatok száma 293. Ebből érvényes 289, érvénytelen 4. A jelöltre leadott szavazatok száma 239. A jelölt ellen leadott szavazatok száma 53." (Taps.)

"Jegyzőkönyv az Országgyűlés alelnökének választásáról. Készült 1990. augusztus 3-án. Leadott szavazatok száma 293. Ebből érvényes: 286, érvénytelen 7. A jelöltre leadott szavazatok száma 271. A jelölt ellen leadott szavazatok száma 15." (Taps.)

Határozathozatal

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Kihirdetem a határozatot.

Az Országgyűlés 236 "igen" szavazattal, 53 ellenszavazattal dr. Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. (Hosszan tartó, nagy Taps.)

Országgyűlés 271 "igen" szavazattal, 15 ellenszavazattal Dr. Dornbach Alajost az Országgyűlés alelnökévé választotta. (Hosszan tartó taps.)

Dr. Dornbach Alajos külföldön tartózkodik, kérem képviselőtársaim megértését.

Dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszönti Szabad György elnököt és dr. Dornbach Alajos alelnököt

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy képviselőtársaim nevében is, elsőnek köszöntsem dr. Szabad György professzor urat, az Országgyűlés megválasztott elnökét, és távollétében is dr. Dornbach Alajost, az Országgyűlés alelnökét.

Tisztelt Országgyűlés! Eseményekben gazdag ülésnap után vagyunk. Ezen a napon nagy események zajlottak le a történelmi leheletű Országgyűlés falai között. Megválasztottuk a köztársaság elnökét, a Parlament tisztségviselőit, és két nagyon fontos törvényt fogadott el az Országgyűlés.

Képviselőtársaimnak köszönöm a munkát, nagyon kellemes pihenést kívánok arra a rövid időre, amelyre lehetőségünk nyílott. Szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy a bizottsági ülésekre vonatkozó tájékoztatót képviselőtársaim megkapták, és arról is tájékoztatást kaptak, hogy augusztus 27-én plenáris ülésen találkozunk.

Megkérdezem dr. Szabad György professzor Urat, kíván-e szólni az Országgyűléshez. (Igen.)

Szabad György, az országgyűlés elnökének válaszbeszéde

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Éjjel van, majdnem éjfél, illetlenség lenne semmit nem mondani, de még nagyobb illetlenség lenne Önöket hosszan fenntartani.

Három rövid dolgot szeretnék mondani, pontosabban először egy üzenetet szeretnék közvetíteni.

Dornbach Alajos Londonból felhívott és közölte, hogy ha egyáltalán megválasztják az Országgyűlés alelnökének - jelöléséről tudomást szerzett -, akkor tegyem meg, hogy a nevében megköszönjem Önöknek megválasztását.

A második, amit már magam nevében szeretnék mondani: nagyon köszönöm a belém helyezett bizalmat. Büszke vagyok arra, hogy olyan körülmények, olyan politikai viszonyok között választottak meg, amikor bátran adhattak le az egyetlen jelölt ellen is szavazatokat.

A második, amit mondani szeretnék, ismétlés lenne. Annak a megismétlése, amit a megbízott elnöki tisztségem elnyerésekor mondtam. Akkor azt mondtam, hogy szeretnék hasznos eszköze lenni a demokratikus átalakulásnak.

Ha most a jelenlévők igen nagy többsége használat után úgy ítélte meg, hogy eszköze lehetek ennek átalakulásnak, akkor büszke vagyok mindenkinek a szavazatára, aki eszköz szerepemben meg akarja nyújtani hasznosságom idejét.

Az utolsó gondolat pedig az nem kisebbre utal, mint Platónra. Valamennyien emlékeznek Platónnak azokra a mondataira, amikor azokról szól, akiken pedagógiai erosz munkál. Az a nagy erő, amelyik akarva-akaratlan arra szorítja az általuk megszállottat, hogy minden erejével azon legyen, hogy önmagánál - kicsit továbbfűzött gondolatot mondok - jobbat neveljen. Én demokratának tartom magam; okkal vagy ok nélkül, más kérdés. A parlamenti tisztségemet egyrészt arra szeretném felhasználni, az Önök többségének bizalmából, hogy jó eszköz legyek. Másrészt arra, hogy demokrataként önmagamnál és a mi demokrata nemzedékünknél egy jobbnak készítsem az utat. Köszönöm a lehetőséget. (Erőteljes, lelkes taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm Elnök Úr szavait, s ezek után, az ülésnap lezárása előtt, bejelentések következnek.

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:

TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: A FIDESZ parlamenti frakciója hétfőn délelőtt 9-kor tartja évadzáró frakcióülését.

Az ülésnap bezárása

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm szépen. Képviselőtársaimnak ismételten kívánok jó pihenést, az augusztus 27-i viszontlátásra.

(Az ülés 24.00 órakor ért véget.)

Hitelesítették: Balogh Gábor Bossányi Katalin Trombitás Zoltán Tóth Sándor Dr. Kóródi Mária soros jegyzők