SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Köszönöm szépen, elnézést kérek a formabontásért! Csütörtökön a házbizottság foglalkozni fog az interpellációs gyakorlatunkkal. Engedjék meg, hogy egy gondolatomat hangosan mondjam el! Ha az interpellációnak a Parlamentben az a célja, hogy az interpelláló képviselő ország-világ előtt aggályaira választ kapjon a minisztertől, akkor az a szerencsés, ha aggályait, magyarán mondva kérdését és annak indokait úgy teszi föl, hogy a miniszternek arra módja legyen válaszolni. Tehát egyetértve elnökünknek azzal az álláspontjával, hogy van egy időtényező, én szeretném fölhívni a figyelmet: van egy tartalmi tényező is! Tudniillik az interpelláció tartalmi funkciója az: választ várni a végrehajtó hatalom gyakorlójától a törvényhozó hatalom gyakorlóiban felmerült kérdésekre. De ha a törvényhozó hatalom gyakorlói a kérdésüknek az indokait és nagyon sok tekintetben árnyaltabb lényegüket a miniszteri válasz után mondják el, akkor tulajdonképpen az interpellációs funkció nagyon szárnyaszegetten érvényesülhet, pontosan a miniszterek szárnya szegődik+(Nagy taps a koalíciós pártok részéről.)