DR. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Szűrös Képviselő Úr! A kormányprogramban azt tűztük ki célul, hogy a velünk szomszédos nagyhatalommal, a Szovjetunióval kiegyensúlyozott, korrekt, az egyenjogúságra épülő, jószomszédi viszony kialakítására törekszünk, és mind politikai, mind gazdasági kapcsolatainkat új alapokra helyezzük. Tisztelt Országgyűlés! Alig több mint két héttel a Kormány programjának meghirdetését követően, június 7-én és 8-án, részben kezdeményezésünkre magyar-szovjet elnöki, miniszterelnöki megbeszélésekre került sor. A magyar- szovjet kapcsolatok ténylegesen új alapokra helyezése ezen a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott nyílt, őszinte, egyértelmű eszmecserén kezdődött el. Azóta növekvő intenzitással folytatódik. Arra törekszünk, hogy kapcsolatainkat megtisztítsuk az önmagukat túlélt formáktól, az elavult egyezményektől, módszerektől, de szándékunk megtartani mindazokat az értékeket, amelyekre építeni lehet a széles körű jószomszédi együttműködés érdekében. Ebben a szellemben és e feladatok végrehajtása érdekében tárgyaltam én is Eduard Sevardnadzével, szovjet külügyminiszterrel és más külügyi vezetőkkel. A kapcsolatok új alapokra helyezését, az elavult, elévült egyezmények, szerződések jogszerű hatályon kívül helyezését, és ahol ez érdekünk, újakkal való felváltását célozza a külügyi szakértők folyamatban lévő munkája, nálunk a Külügyminisztériumban és a Szovjetunióban is. A megfelelő előkészületek befejeztével a közeli jövőben kezdeményezni fogjuk a kölcsönös érdeket és biztonságot, a jószomszédi viszonyt, demokratikus, egyenjogú elvekre épülő magyar-szovjet kétoldalú szerződés létrehozását. Jelezni szeretném még a tisztelt Országgyűlésnek, hogy napirenden van újabb magyar-szovjet magas szintű találkozó és külügyminiszteri eszmecsere előkészítése is. Ezeken a magyar-szovjet kapcsolatok és együttműködés hosszú távú és az időszerű kérdéseit egyaránt napirendre tűzzük. Tisztelt Országgyűlés! Ellentétben Szűrös Mátyás képviselő úrral én úgy ítélem meg, hogy a fokozatosan átalakuló, egyes területeken szűkülő magyar- szovjet kapcsolatok nem problémamentesek, de egészében véve jók, azokat ma inkább, mint bármikor a nyíltság jellemzi. Úgy ítéljük meg, megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy az együttműködést az új történelmi korszak követelményeinek megfelelően, az európai normák szerint új módon alakítsuk ki és szilárdítsuk meg. Szeretném megjegyezni azt is, nem állja meg a helyét Szűrös képviselő úr azon megállapítása, miszerint a szovjet-magyar kapcsolatokban érzékelhető zavarok, bizalmatlanságok döntően az utóbbi néhány hónapban keletkeztek. Bizonyítható, a ma jelentkező problémák szinte kivétel nélkül a korábbi időszak mesterségesen lefojtott ellentmondásaira, torz politikájára és gyakorlatára vezethetők vissza, illetve ezek képviselőivel hozhatók közvetlen kapcsolatba. Ugyanakkor el kell ismerni, nagy szükség lenne arra, hogy egyes politikusok, tömegtájékoztatási eszközök nagyobb önmérsékletet és önkontrollt tanúsítsanak, megnyilatkozásaikban nagyobb felelősséggel kellene viszonyulniuk a magyar-szovjet kapcsolatokat közvetve vagy közvetlenül érintő kérdésekhez. A Kormány és hatáskörében a Külügyminisztérium a magyar-szovjet kapcsolatokat nem rövid, átmeneti időszakra, hanem hosszú távon kívánja megnyugtatóan rendezni az ország érdekeinek megfelelően. Ez vonatkozik a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokra is. Amikor egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy megváltoztassuk a magyar gazdaság egyoldalú orientációját, és megteremtsük a feltételeit annak, hogy széles körű együttműködéssel igazodjon a világgazdasági folyamatokhoz, hogy integrálódjon a világgazdaságba, akkor e folyamat keretei között nyomatékkal hangsúlyozzuk a szovjet kapcsolat iránti igényt, vagyis párhuzamos célunk a felzárkózás a világgazdasághoz és megfelelő kapcsolatok fenntartása a Szovjetunióval. Természetesen más módon és formában, mint ahogy eddig. Örülök, hogy éppen Szűrös képviselő úr hivatkozik arra, hogy - idézem - "ma már mindenki számára világossá válhatott, milyen kiszolgáltatottsággal jár az egy piactól való túlzott függőség". Idézet vége. Az a függőség, amibe az állampárt, az MSZMP az elmúlt évtizedekben belevezette az országot. Annak már kevésbé örülök - tisztelt Képviselő Úr -, hogy Ön szavaival azt a látszatot kelti, mintha a Kormány akarná egyik napról a másikra a magyarszovjet gazdasági kapcsolatokat radikálisan csökkenteni, vagy a szovjet piacon szerzett pozícióinkat feladni és partnereink bizalmát csökkenteni. Csak emlékeztetni szeretném a tisztelt Országgyűlést arra, amit Szűrös képviselő úr is, gondolom, jól tud, hogy például az 1990. évre szóló magyar-szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvben szereplő, az előző évekhez viszonyítva jóval szerényebb export-import értékeket még az előző Kormány képviselői egyeztették a szovjet féllel. Továbbá arra is, hogy nem a magyar félen múlott, hogy ennek a jegyzőkönyvnek az aláírására csak április 16-án, drámai körülmények között került sor a repülőtéren. Ilyen késéssel még sohasem írtunk alá éves jegyzőkönyvet. Mint ahogy az sem a magyar félen múlik, hogy a megállapodásban rögzítettnél kevesebb szovjet olajat importálhatunk, és kevesebb gépi berendezést szállíthatunk a Szovjetunióba. Csak megjegyzem, hogy a tisztelt képviselő úr által, interpellációjában említett nagyszámú munkavállaló helyzete nem azért kerülhet veszélybe, mert a diplomáciai munka nem elég hatékony, vagy kevés a hozadéka, hanem azért, mert a megbukott rendszer gazdasági közössége, a KGST teljesen ellehetetlenült. Fontosnak tartom, hogy Szűrös képviselő úr azonosulni tudott a kormányprogram vonatkozó részével, és meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetuniónak a jövőben is fontos szerepe lesz a magyar külpolitikai és gazdasági viszonyrendszerben. Tisztelt Országgyűlés! Körültekintően folytatjuk a közvetlen kapcsolatépítést az egyes szovjet tagállamokkal, köztársaságokkal. Elmondhatom, hogy széles körben kedvező visszhangot váltott ki az ukrán külügyminiszter budapesti fogadása, akivel én is beható eszmecserét folytattam. Göncz Árpád köztársasági elnök úr e hó végén esedékes kijevi és ungvári látogatása a magyar-ukrán kapcsolatépítés kiemelkedő eseménye lesz, és várakozásaink szerint fontos szakaszát jelzi együttműködésünknek a nemzetiségi kérdésekben is. Tevékenyen elősegítjük az Ukrajnában, közelebbről Kárpátalján élő magyar nemzetiség egyéni és kollektív kisebbségi jogainak kiszélesítését és intézményesítését. Ezeket törekszünk a lehető legrövidebb időn belül kétoldalú megállapodásban rögzíteni, amire jó esélyünk is van. Fontos szerepet szánunk a határmenti együttműködésnek, közös munkával kívánjuk javítani a magyar-szovjet határ- és kishatárforgalom feltételeit. Arra nem kívánok hosszabban reflektálni, hogy egy kicsit furcsának találom, ami - lehet, hogy rosszul értelmeztem, de - mintegy az MSZMP és Thürmer Gyula moszkvai tevékenysége dícséretének, elismerésének hangzott. És azt is meg szeretném jegyezni, ha nem így van, akkor elnézését kérem, finoman fogalmazott, én ilyennek értettem. Azonkívül én azt is felelősséggel állíthatom, és nem ehhez a válaszhoz tartozik, hogy meggyőződésem, hogy ez a Kormány és a vezetésem alatt álló Külügyminisztérium és én magam semmi módon nem járultunk hozzá a szomszédainkkal fennálló kapcsolat bármilyen romlásához, ellenkezőleg, nagyon sok vonatkozásban komoly javulásról számolhatok be. Befejezésül: a szovjet csapatok kivonulásával helyreáll országunk teljes szuverenitása. A kivonáshoz kapcsolódó pénzügyi elszámolási kérdések érdekeink szerint valók, de kölcsönösen elfogadható megoldására törekszünk. Nem rajtunk múlott, hogy eddig nem sikerült megegyezni. Tisztelt Ház! Remélem, sikerült megvilágítanom Önök előtt és a tisztelt képviselő úr előtt is, hogy a Kormány a Szovjetunióval kapcsolatban is határozott koncepció és cselekvési program alapján dolgozik. Köszönöm szépen. (Taps.)