DR. MIZSEI BÉLA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint Jász-Nagykun- Szolnok megye 2. számú körzetének egyéni képviselője kívánok szólni. Fölháborító az, hogy egyes vállalati igazgatók újabban nem elkótyavetyélik, hanem egyenesen tönkreteszik a nemzeti javakat. Nevezetesen arról van szó, hogy Jászladányban a nép és általában az ott dolgozó molnárok szerint üzemképes malomból eladták a hengereket 280000 forintért. Milliós értékeket tettek tönkre. Ugyan kinek az érdekében állt ez a 280000 forint? Ha ezt egyáltalán megsejti valamelyik kisgazda, vagy néhány tehetősebb kisgazda összeáll, a mellényzsebből kifizették volna ezt a nyomorult 280000 forintot, csak azért, hogy a helyi önkormányzat számára megmentsék ezt a malmot. A szerencsétlen emberek akkor vették észre, amikor már pakolták kocsira azt a néhány hengert és elvitték. Óriási volt a felháborodás, és ma is az. Kérem, most ott áll a négy fal a maradék berendezésekkel, teljesen hasznavehetetlenül. Egyes okoskodó jogászok azt állítják, hogy az tartozék, az eladható, nem tartozik a Vagyonügynökséghez, mert ingóság. Meddig maradnak még a helyükön ezek a lelkiismeretlen igazgatók? A vállalat képviselői kérdésemre a szombati gyűlésen azt válaszolták, hogy ők nem voltak kötelesek közhírré tenni ezt az eladást. Hát mert nincs olyan törvény, amelyik ezt előírja. Hát legyen! Felkérem a Kormányt, szíveskedjék intézkedni, hogy a jövőben árverés nélkül semmiféle nemzeti javat ne lehessen eladni! Egyébként a jászladányiak gyűlésén kértek arra, hogy ezt a napirend előtt tegyem szóvá, de nekem mint jogásznak az a véleményem, hogy esetleg, ha nincs olyan törvény, hogy közhírré legyen téve az ilyen eladás, de van olyan törvény, amelyik a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének bűntettét megállapítja, és nekem erős a gyanúm, illetve fölteszem a kérdést, hogy nem esik-e az annak a törvénynek a hatálya alá. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)