Szabad György, Vörös Vince és dr. Szűrös Mátyás elnöklete alatt
Jegyzők dr. Horváth József; Trombitás Zoltán, Bárdos Balázs, Glattfelder Béla, Tóth Sándor Bossányi Katalin
Az ülésen jelen voltak:
GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke, DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter, DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter, DR. BOD PÉTER ÁKOS ipari és kereskedelmi miniszter, DR. BOROSS PÉTER tárca nélküli miniszter, DR. FÜR LAJOS honvédelmi miniszter, GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter, DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR munkaügyi miniszter, DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter, DR. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter, DR. KÁDÁR BÉLA, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter DR. KISS GYULA tárca nélküli miniszter, DR. MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter, NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter, DR. RABÁR FERENC pénzügyminiszter, SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter.
(Az ülés kezdete: 10.05 óra - Elnök: Szabad György)
Az ülésnap megnyitása
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (Csenget.)
Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm minden képviselőtársamat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Ülésszakunk mai ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Horváth József és Trombitás Zoltán jegyzők lesznek segítségemre.
Megkérem Trombitás Zoltán jegyzőt, ismertesse a távollétüket előre bejelentő képviselők névsorát.
Napirend előtt
Távollévők ismertetése: Trombitás Zoltán jegyző
TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző:
TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: Pozsgay Imre (MSZP) dr. Baranyai Miklós (MDF) Nagy Attila (MSZP) Darvas Iván (SZDSZ) Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) Németh Miklós (független) dr. Kádár Iván (SZDSZ) Ráday Mihály (SZDSZ) dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) dr. Kóródi Mária (SZDSZ) Csengey Dénes (MDF) dr. Bertha Zoltán (SZDSZ) Siklós Csaba (MDF) dr. Becker Pál (MDF) Farkas Gábor (MDF) Horváth Lajos (MDF) dr. Nagy-Bozsoky József (MDF) dr. Szabó János (MDF) dr. Szűcs István (MDF) dr. Zétényi Zsolt (MDF) Jávor Károly (MDF) Baka András (MDF) csak délelőtt: Bogár László (MDF)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem azokat a képviselőtársaimat, akik mégis el tudtak jönni az ülésre és kérik gépük visszakapcsolását. Nincs ilyen jelentkező. Köszönöm.
Tisztelt Országgyűlés! Jelenlét-ellenőrzést tartunk. Kérem minden képviselőtársamat, hogy nyomja meg az "igen" gombot. (Jelenlévők száma: 263, távollévők száma: bejelentett 23, 98 be nem jelentett.)
Megállapítom, hogy a jelenlévők száma a szavazó államtitkárokkal együtt 265, az ülés határozatképes.
Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Torgyán József, a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője. Tessék!
Napirend előtti felszólaló: dr. Torgyán Józse (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim!
Amikor tegnap este befejeztük a munkánkat és hazaindultunk, taxis tüntetés kezdődött a Parlament előtt. Kétségbeesésük hajtotta ide a taxisokat, nevezetesen az a tény, hogy nem bírják a terhek további fokozását, kétségbeejtő helyzetbe kergette őket az a körülmény, hogy benzináremelések voltak, ezen túlmenően a kötelező biztosítást rájuk hárítják, a 10-12 éves gépkocsik fenntartásának fokozott költségei egészen egyszerűen megoldhatatlan feladatok elé állítják a taxisokat. Elmondták a tüntető taxisok, hogy mindennapi életveszély közepette teljesítik feladatukat, hiszen képviselőtársaim előtt is ismert, hogy hány taxis elleni merénylet történt az elmúlt időszakban és azért jelentek meg itt, a Parlament előtt, hogy a Parlament segítségét kérjék, mert nem tudják tovább hivatásukat gyakorolni, nem tudják a kenyerüket megkeresni, ha a Parlament elesett helyzetükben nem karolja fel a taxisofőrök ügyét. Ezért, amikor én tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy figyeljenek oda ebben az elesett helyzetben lévő társadalmi rétegre (derültség) akkor hadd emlékeztessem arra igen tisztelt képviselőtársaimat, akkor, amikor én most tiszteletbeli taxisként kérem ezt Önöktől (derültség, taps) - nem először teszem ezt, már másodszor vagyok tiszteletbeli taxis, bármennyire nem is tetszik ez Kövér László képviselőtársamnak, ugyanis akkor, amikor a fehérvári taxisok felajánlották, hogy egy bizonyos hadsereg mielőbbi elszállítása érdekében csatasorba állnak, akkor én is kértem, hogy vegyenek fel tiszteletbeli taxisnak, és most ekként terjesztem elő ezt a kérelmemet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Ismertetem a mai nap munkarendjét. Először egy elnöki bejelentés mentelmi ügyben, majd határozatot hozunk a privatizációs törvényjavaslatról. Ezt követően, ha ebédszünetig lenne még idő, folytatjuk a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának a megvitatását. Ebéd után interpellációk és kérdések elmondására kerül sor. Kérem a házbizottság tagjait, hogy a délutáni munkarend részleteinek a rövid megbeszélése végett 13 órakor házbizottsági ülésre a 37-38-as szobában megjelenni szíveskedjenek.
Elnöki bejelentés Dr. Torgyán József (FKgP) képviselő mentelmi ügyében
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A rövid bejelentés tárgya a következő. A házszabályok 64. §-ának megfelelően bejelentem, hogy Torgyán József képviselőtársunk ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság magánvádas ügyben a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezte. (Mozgás és zaj.) Az ügyet - kérem a tetszésnyilvánítás mellőzését (derültség) -, az ügyet a Házszabály szerint áttettem a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsághoz, amely az eljárás befejezése után annak rendje és módja szerint javaslatot tesz az Országgyűlésnek. Köszönöm.
Rendkívüli szólásra kér lehetőséget Rabár pénzügyminiszter úr. Tessék!
Napirend előtti felszólaló: Rabár Ferenc pénzügyminiszter
RABÁR FERENC pénzügyminiszter:
RABÁR FERENC pénzügyminiszter: Elnök Úr! Egy bejelentést szeretnék tenni napirend előtt.
Soós Károly Attila a tegnapi nap folyamán hangot adott a Szabad Demokraták Szövetsége azon álláspontjának, hogy a Kormány alkotmányellenesen járt el, mert a költségvetést az Országgyűlés megkerülésével módosította.
A Kormány álláspontja szerint az említett döntések összhangban vannak az Alkotmány rendelkezéseivel, illetőleg a jelenleg hatályos jogszabályokkal. Az Alkotmány 35. §-a a Kormány kötelességévé teszi egyebek mellett az alkotmányos rend védelmét, a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozásának biztosítását, ezek megvalósulásáról való gondoskodást, a szociális és egészségügyi ellátás anyagi fedezetéről történő gondoskodást, illetőleg mindazon feladatok ellátását, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal. Az Alkotmánynak a költségvetés megállapítására vonatkozó, valamint a Kormány feladatait meghatározó rendelkezéseinek egybevetése, továbbá az állami pénzügyekről szóló, többször módosított törvény, illetőleg az 1990. évi költségvetésről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása szerint a Kormány jogszerűen járt el, eljárásáért az Alkotmányban meghatározottaknak megfelelően vállalja a felelősséget, és tevékenységéről megfelelő időben tájékoztatja az Országgyűlést.
Kérem a tisztelt Házat, vegye figyelembe, hogy a költségvetés végrehajtása során mind a Kormánynak, mind az Országgyűlésnek tekintettel kell lenni arra, hogy a költségvetés olyan tervezet, amely adott esetben, számos tényező együtthatása folytán akár az Országgyűlés, akár a Kormány akaratán kívül álló események következtében módosulhat.
Éppen ezért kapta a törvény révén a Kormány a felhatalmazását bizonyos korrekciókra. A Kormány sem a képviselő úr által említett, sem más esetben nem tett és nem tesz mást, minthogy alkotmányos joga és kötelezettségei alapján eljár, ha ezt a körülmények szükségessé teszik. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Kétperces reflexióra lehetőséget adok Soós Károly Attilának. (Mozgás és zaj. Felkiáltások: Miért?) Kérem szépen az elnöki döntés tudomásulvételét! (Taps az SZDSZ soraiban.)
Napirend előtti felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fenntartom azt az álláspontomat, hogy a Kormány döntése alkotmánysértő volt. Az Alkotmánynak a pártállam idején, 1979-ben hozott, az állami pénzügyekről szóló törvény ellentmond. A Kormánynak az Alkotmányt kellene tiszteletben tartania ebben az átmeneti helyzetben.
Amellett tulajdonképpen azzal, hogy a hiányt módosította a Kormány, és miután tegnap este a Kormány képviseletében Király Péter pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár bejelentette ezt a hiányt, hogy ez tehát nem 10, hanem körülbelül 17 milliárd forint a dolgok jelenlegi állása szerint, tehát a hiányt módosította a Kormány - most már elmondhatom ezt a számadatot ezek után -, ez még az állami pénzügyekről szóló törvénynek is ellentmond, nem szólva arról, hogy természetesen ellentmond azoknak az előírásoknak, amelyek az Állami Számvevőszékről szóló törvényben vannak.
Emellett én tegnap azt is kifogásoltam, hogy a Kormány sajnálatos módon nem hozta nyilvánosságra ezt a döntését. Itt olyan döntésről van szó, olyan helyzetről van szó, amelyből nyilvánvalóan az életszínvonalat érintő intézkedések fognak hamarosan következni. Nem tartom erkölcsösnek azt, hogy egy ilyen döntést a Kormány nem hoz nemcsak az Országgyűlésnek, hanem az egész országnak a tudomására. Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Én megkérem Rabár pénzügyminiszter urat, ha lehet, hogy ugyancsak... (Mozgás és zaj. Az elnök erélyesen az asztalra csap. - Taps.) ... két percen belül reflektáljon Soós Károly Attila felszólalására. Előre jelzem, hogy további vitának nem adok helyet. (Taps.) Tessék, pénzügyminiszter úr!
Napirend előtti felszólaló: Rabár Ferenc pénzügyminiszter
RABÁR FERENC pénzügyminiszter:
RABÁR FERENC pénzügyminiszter: A pártállam által hozott törvény jelenleg is érvényes törvény, amelyet már ez a Parlament is módosított. Hogyha ilyen szempontból vizsgálnánk a törvényeket, akkor nagyon sokról le kellene mondanunk, és nagyon furcsa jogi helyzet alakulna ki Magyarországon.
Ami pedig azt illeti, hogy túlléptük a költségvetés hiányát, erre csak azt tudom mondani, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás szerint negyedévenként van meghatározva ez az egyenleg, és szeptember végére 17 milliárd van előirányozva. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Végül azzal kívánom lezárni a dolgot, hogy emlékeztetek tegnapi szavaimra, amikor is jeleztem Soós Károly Attila felszólalása után is, hogy helyesnek tartottam volna, hogy ha az adott kérdést a mai délutáni interpellációs napra jegyzi be, és nem napirend előtti kérdésként fogalmazza meg. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat megtárgyalásának folytatása
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Most határozathozatal következik a privatizálásról szóló törvényjavaslatról. Szeretném felkérni az Országgyűlést, minden képviselőtársamat, hogy nagy figyelemmel és egymás iránti tapintattal vegyen részt a határozathozatalban, mert ez eddig - az önkormányzati javaslatok megszavazását is figyelembe véve - a legnagyobb technikai és szellemi próbatétele az Országgyűlésünknek.
Kérem, szíveskedjenek elővenni az alkotmányügyi bizottság 527-es számú, a gazdasági bizottság 500-as számú, a költségvetési bizottság 518-as számú jelentését, valamint az alkotmányügyi bizottság 533-as számú kiegészítő jelentését, továbbá Török Ferenc 531-es és 532-es, Schamschula György 535-ös számú módosító javaslatát, amely ezeket még kiegészíti.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokat túlnyomó részben az alkotmányügyi bizottság jelentésének sorrendjében és utalásaival összhangban teszem fel szavazásra. Néhány pont esetében logikai okokból el kellett ettől térnem. Mindezek után kerül sor a szavazásra. Az alkotmányügyi bizottság jelentésének 1. és 2. pontja alternatív javaslatot tartalmaz a törvény címére vonatkozóan. Az alkotmányügyi bizottság Horváth József javaslata alapján javasolja: "A kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló törvény" címet. Lakos László és Pál László javasolja: "Az állami kiskereskedelem, vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatásokat végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló törvény" címet.
Először az alkotmányügyi bizottság javaslatát teszem fel az l. pont értelmének megfelelően szavazásra. Megkérdezem a miniszter urat, egyetért-e az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Dr. Horváth József módosító javaslatával a Kormány egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a címre vonatkozóan az alkotmányügyi bizottság által támogatott Horváth József-féle javaslatot. Határozathozatal következik. Figyelmeztetem képviselőtársaimat, hogy 10 másodperc áll a rendelkezésükre. Most kérem szavazni! Köszönöm. (Bánffy György közbeszólása: Nem működik a gépem.) Kinek a gépe nem működik még? (Juhász Pál, Szili Sándor és Bánffy György gépe nem működik.) Kérem a gépeket bekapcsolni! Kérem az államtitkári állásfoglalásokat, ha vannak! (Nincsenek.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 258 szavazattal 2 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta az ismertetett módosító javaslatot, mely Horváth Józsefé volt.
A másik javaslat ügyében nincs szükség szavazásra. A jelentés 5. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, melyben a törvény egészére vonatkozóan a "vállalkozó" kifejezés helyett a "kereskedő" kifejezés használatát javasolja. Elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem a miniszter urat: egyetért-e ezzel.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Nem ének egyet a javaslattal, maradhat a "vállalkozó" kifejezés.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tehát a módosító javaslattal az alkotmányügyi bizottság egyetért, a miniszter úr nem ért egyet. Kérem a Ház állásfoglalását.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 182 szavazattal 104 ellenében, 20 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elvetette.
A jelentés 3. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat I. §-ának (1) bekezdését érinti. Lényege: a törvény hatálya a meghatározott gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségekre is terjedjen ki. Elfogadását mind az alkotmányügyi, mind a gazdasági bizottság támogatja. Megkérdezem a miniszter urat, egyetért-e a javaslattal.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem szavazni! Köszönöm.
A Ház 299 szavazattal egy ellenében, 8 tartózkodással az Eörsi-féle módosító javaslatot elfogadta.
A jelentés 4. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése vonatkozásban a "szervezet" kifejezés helyett a "vállalat" kifejezést javasolja. Mindhárom bizottság támogatja a javaslatot. Kérdezem a miniszter urat, támogatja-e.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Támogatjuk.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat, hogy egyetért-e a módosító javaslattal. Most kérem szavazni!
Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 295 szavazattal 1 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta.
A jelentés 5. és 6. pontja alternatív megoldást ajánl a törvényjavaslat 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjára. Eszerint: Horváth József javaslata szerint a Vagyonügynökség két éven belül köteles a privatizációt kezdeményezni. Eörsi Mátyás azt javasolja, hogy ez az idő egy év legyen. Először Horváth József javaslatát teszem fel szavazásra, az előterjesztés 5. pontjának értelmében. Horváth József módosító javaslatának elfogadását mindhárom bizottság javasolja. Kérdezem a miniszter úr állásfoglalását.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Horváth József javaslatát a Kormány támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tehát Horváth József javaslatát a miniszter úr is támogatja. Kérdezem a Házat, egyetért-e a javaslattal? Mielőtt szavazásra kerül sor, kérem függőben tartani a táblát, a javaslattevő Eörsi Mátyás felszólalni kíván. Tessék.
Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Elnézést kérek. Hadd egészítsem ki a szavait.
Nemcsak az a különbség, hogy két év vagy egy év, hanem Horváth József előterjesztésében két éven belül csak megkísérelni köteles, az én szövegezésemben pedig egy éven belül értékesíteni köteles. E jelentős különbség fennáll a két javaslat között.
Köszönöm szépen.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Nagyon köszönöm, de legyen szabad fölhívni a figyelmet, hogy ezt az óriási szavazást csak úgy tudjuk lebonyolítani, hogy az Elnök mindig a kérdéses módosítási javaslatnak a leglényegére hivatkozik, mivel valamennyi képviselőtársunk kézbe kapta a részletes indítványt. További részletek tekintetében irányadó az alkotmányügyi bizottság előterjesztése. Különben nem tudnánk kellő ütemben haladni. Úgyhogy minden javaslattevőnek a megértését kérem, de természetesen, ha nem pontosan idézem a lényeget, módja van a kiegészítésre. Köszönöm.
Ennek figyelembevételével visszatérünk az - úgy gondolom, világosan megfogalmazott - kérdésre. Horváth József javaslata tekintetében szavazunk, amit mindhárom bizottság és a miniszter magáévá tett. Kérem a Ház állásfoglalását. Most lehet szavazni! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 176 "igen" szavazattal, 103 ellenében, 30 tartózkodással a Horváth József féle javaslatot tette magáévá, így a másik módosító javaslat elesik.
A jelentés 7. pontja tartalmazza Katona Béla módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésének utolsó részére vonatkozik. Lényege: a privatizációt a Vagyonügynökség előírásai alapján az általa nyilvános versenytárgyaláson megbízott szervezetek is végezhessék.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem ajánlja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. A módosító javaslatot sem a bizottságok, sem a miniszter nem látogatja. (Kósa Lajos, FIDESZ, szólásra jelentkezik.) Tessék! Ki jelentkezik? Kósa Lajos jelentkezik.
Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Ha jól értettem, Ön most az alkotmányügyi bizottság 527-es számú jelentésének a 7. pontjára tette fel a kérdést.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Igen
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Na most, a szövegből is kiderül, hogyha az 5. pontról szavaztunk és az Országgyűlés az 5. pontban elfogadja ezt a módosító indítványt, akkor a 6-7. és 8. pontról nem kell szavazni, mert ez a törvényjavaslatnak ugyanazon pontjára vonatkozik. Tehát itt megfontolásra ajánlom azt a kérdést, hogy kell-e erről szavazni vagy sem. Az én véleményem az, hogy nem kell erről szavazni.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen felmerült közöttünk is ez a probléma az előkészítés során, de most nem részletezendő kiegészítő elemek és fogalmazási eltérések miatt indokoltnak tartjuk inkább a többletszavazást, semmint hogy egy árnyalat is elvesszen a módosítványokból.
Tehát noha egyik bizottság sem javasolja és a miniszter úr sem javasolja, én kérem a Ház állásfoglalását. Kérem tehát, igen, most a szavazatukat! (Megtörténik. Mozgás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 175 szavazattal, 54 ellenében, 74 tartózkodással a módosítványt nem fogadta el.
Ugyanerre a szakaszra vonatkozik valóban a jelentés 8. pontjában a Lakos László és Pál Lászlóféle módosító javaslat, lényege: a privatizáció előtt történjen meg a vállalatok államigazgatási irányítás alá rendelése és felszámolása. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 199 szavazattal 21 ellenében, 81 tartózkodás mellett elutasította a módosító javaslatot.
A jelentés 11. pontja tartalmazza Gál Zoltán módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 2. §-a (2) bekezdésének elhagyására vonatkozik.
A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom... még nem állapítom meg... (derültség.)
Most állapítom meg, hogy az Országgyűlés 183 szavazattal, 27 ellenében, 99 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.
A jelentés 9/A pontja tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely ugyanerre a pontra vonatkozik. Lényege: a Vagyonügynökség alkalmazhatja-e törvény rendelkezéseit egyéb meghatározott esetekben is.
A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Egyetért. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! (Megtörténik. Dr. Fodor István, független, szólásra jelentkezik.) Köszönöm. Nem tudom a szavazást közben leállítani.
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Elnök Úr! Kimaradt egy pont!
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 279 "igen" szavazattal 10 ellenében, 16 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.
Fodor István képviselőtársunknak jelzem, hogy azért nem reagáltam mindjárt, mert már kimondottam azt, hogy kérem a Ház állásfoglalását, ezen szavak kimondása után nem tudom megadni a szót, mert elakadnánk állandóan a szavazásban. Tartalmilag viszont azt válaszolom, amit a bevezetőben elmondtam, hogy néhány ponton eltérek az előterjesztés sorrendjétől egy más logika követése folytán, sor fog kerülni az alkotmányügyi előterjesztés szerinti pont megszavazására. Kérem szíves türelmüket. Ilyen esetben kérem az illetőt, az eltérést észlelő képviselőt, tegyen magának egy feljegyzést és ha az egész logikai kör lezárult vagy legrosszabb esetben a végső szavazást megelőzően tegye fel pótlólag, így leszünk technikailag a legjobb úton. Köszönöm.
A jelentés 10. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát ugyanarra a pontra vonatkozóan, amelyre vonatkozóan nem fogadtuk el Gál Zoltán javaslatát. A 2. § (2) bekezdését illetően.
Az Eörsi-féle módosító javaslat lényege: a meghatározott esetekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni és ez vonatkozik üzletek egy csoportjára is.
A javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.
Kérdezem miniszter urat, hogy támogatja-e ezt a módosító javaslatot.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tehát a javaslatot sem a bizottságok, sem a Kormány nem támogatja.
Kérdezem a Házat, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem, most szavazzunk! (Megtörténik.) Köszönöm. Az Országgyűlés 198 szavazattal 107 ellenében, 13 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.
A jelentés 12. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 2. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozóan. Lényege: nem terjed ki, pontosabban ne terjedjen ki a törvény hatálya arra az üzletre, amelyben kizárólagos állami tevékenységet gyakorolnak.
A módosító javaslat elfogadását mindhárom bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Eörsi Mátyás képviselőtársunk javaslatával a Kormány is egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. A javaslatot tehát mindhárom bizottság és a Kormány is támogatja. Kérem a Ház állásfoglalását.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 304 szavazattal 6 ellenében, 8 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta.
A jelentés 13. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 2. § (3) bekezdésének b) pontjára. Lényege: a törvény hatálya ne terjedjen ki a nem állami tulajdonú ingatlanon fennálló üzletre. A módosítvány elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem, a Kormány egyetért-e.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Eörsi Mátyás ezen javaslatával a Kormány nem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását, most! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 188 szavazattal 121 ellenében, 9 tartózkodással a módosítványt elutasította.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a beterjesztett törvényjavaslat 2. §-a (3) bekezdésének b) pontját. Kérem a Ház állásfoglalását. Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 169 szavazattal 117 ellenében 12 tartózkodással a kormányjavaslat megfelelő pontját fogadta el.
A jelentés 14. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 2. §-a (3) bekezdésének c) d) e) pontjainak elhagyására vonatkozik. Lényege: - kérem figyelni! - a törvényjavaslat hatálya terjedjen ki a c) pont szerint az utazási irodákra, a d) pont szerint a gyógyszertárakra, az e) pont szerint a zálogfiókokra. Egyenként teszem fel szavazásra a pontokat.
A c) pontra vonatkozó módosító, az elhagyást javasló módosítványt egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem a miniszter urat, egyetért-e a módosító javaslattal, amelyik az elhagyást javasolja, ellentétben a bizottságok állásfoglalásával.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslattal a Kormány nem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Nem ért egyet. Kérdezem a tisztelt Házat, egyetért-e a módosító javaslattal, amellyel a bizottságok és a miniszter nem értettek egyet. Most kérem a szavazatukat! Köszönöm.
(Közbeszólás: Elnök Úr! Nem működik a gépem!)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 165 szavazattal 99 ellenében 9 tartózkodással a módosító indítványt elutasította.
Kérem a jelzést érces hangon a technikai személyzet részére név szerint, hogy kiknek nem működik a gépük.
(Inotay Ferenc és Szabó Miklós jelzi. hogy nem működik a gépe.)
Kérem Inotay Ferenc és Szabó Miklós gépét bekapcsolni.
Minden tisztelt képviselőtársamat ebben a gyors szavazási menetben emlékeztetem arra, hogy a szavazás helyesen a "hátralévő idő" szavak megjelenése után lehetséges. Köszönöm.
Most kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat 2. §-a (3) bekezdésének eredeti, tehát a Kormány által előterjesztett c) pontját. Most kérem szavazni!
Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 193 szavazattal 115 ellenében, 10 tartózkodással a vonatkozó eredeti előterjesztést fogadta el.
Most a d) pontra vonatkozó módosító javaslatot, ismét Eörsi Mátyásét teszem fel szavazásra. A módosító javaslatot, tehát a pont elhagyását az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság nem támogatja, a költségvetési bizottság viszont támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslatot a Kormány nem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja, tehát két bizottság és a miniszter úr nem támogatja, egy bizottság támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosító indítványt. Most kérem szavazni! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 176 szavazattal 132 ellenében, 12 tartózkodással a módosítványt elutasította.
Bocsánat, ez volt a d) pont. Most ugyanerre a pontra vonatkozóan felteszem a kérdést, elfogadja-e az Országgyűlés az eredeti kormány-előterjesztést erre a pontra vonatkozóan. Most kérem szavazni! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés az eredeti kormányjavaslatot 183 "igen" szavazattal 121 ellenében 12 tartózkodással elfogadta.
Most az Eörsi-féle módosítványnak az e) pontra vonatkozó szakaszát teszem fel szavazásra. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat. Most kérem állásfoglalásukat! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 116 szavazattal 186 ellenében, 9 tartózkodással ezt a módosítványt elutasította.
Ugyanennek a pontnak az eredeti, a Kormány által előterjesztett változatát teszem fel szavazásra. Kérem a táblát letörölni! Most kérem a kormányjavaslattal kapcsolatos állásfoglalást! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 180 szavazattal 104 ellenében, 13 tartózkodással a 2. § (3) bekezdésének eredeti e) pontját fogadta el.
A jelentés 15. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 2. §-a (4) bekezdésére vonatkozóan. Lényege: az üzletlánchoz tartozás kérdésében vita esetén a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalását kell beszerezni. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Házat, egyetért-e a javaslattal. Most kérem szavazni! Köszönöm. .
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 185 szavazattal 109 ellenében, 21 tartózkodással a módosítványt elutasította.
Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az eredeti kormányjavaslat vonatkozó előterjesztését. Kérem az állásfoglalásukat! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 182 szavazattal, 107 ellenében, 12 tartózkodás mellett az eredeti kormányjavaslatot fogadta el.
Kónya képviselőtársunk felszólalása következik. Vagy Kósa. Bocsánat, elnézést, semmi baj. (Derültség.)
Kérem, sajnos a derűre sincs időnk.
Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! A következő felvetésem van. Én megértem az Ön azon felszólítását, hogy csak a végén tegyük meg az észrevételcinket az esetleges formahibák kapcsán, de hogyha csak a végén tudjuk megtenni, akkor olyan hibák maradnak a törvény szavazásakor, amelyeket különben el tudnánk kerülni.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a konkrétumot.
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Igen. Becker Pál 475-ös számú módosító indítványa, amelyik a 399-es számú módosító indítvány (7) bekezdéséhez csatlakozik, és az eredeti törvényjavaslat 2. §-ának (4) bekezdésére vonatkozik: erről nem szavaztunk.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Visszavonta. Közben kaptunk egy értesítést.
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Értem. Ez lett volna a kérdés.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm a figyelmeztetést. Amikor lehet, be fogom mondani a visszavonásokat is, hogy ezzel is gyorsítsuk a dolgot, és az esetleges aggályok elessenek.
Köszönöm. Kérem, ezen is túl vagyunk.
A jelentés 18. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 3. §-ának elhagyására vonatkozik. Lényege: ne vonatkozzék külön szabályozás az úgynevezett alapvető ellátást végző üzletekre.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérem miniszter úr állásfoglalását.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását a módosítvány ügyében. Most. Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 191 szavazattal 106 ellenében, 15 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta. (Közbeszólások: Nem!) Vagy elutasította. Bocsánat. Elnézést kérek.
Köszönöm, hogy segítettek a korrekcióban. Kérem figyelmüket. Elutasítottunk egy módosítványt, de a jelentés 16. és 17. pontja ugyanerre a paragrafusra alternatív megoldást kínál.
Az egyik az alkotmányügyi bizottság javaslata, miszerint az alapvető ellátást nyújtó üzletek üzletkörét a kereskedő öt éven belül csak a helyi önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. Eszerint a 3. § csak egy bekezdésből álljon.
A gazdasági bizottság javaslata szerint viszont maradjon meg mind a két bekezdés.
Az ajánlott módosítás lényege, hogy a települési önkormányzat tegyen javaslatot az alapellátást nyújtó, és így kivételként kezelendő üzletek körére.
Most először az alkotmányügyi bizottság javaslatát teszem fel szavazásra az előterjesztés 16. pontjának megfelelően.
Megkérdezem a miniszter urat, hogy egyetért-e az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatával.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány egyetért, és itt hadd ragadjam meg az alkalmat annak közlésére, hogy a korábbi döntésünk értelmében, ahol a szövegben kereskedő szerepel, értelemszerűen vállalkozónak kell szerepelnie. Ezzel együtt fogadjuk el, javaslom, a 16. ponton beterjesztett módosítást.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Igen. Köszönöm szépen. Ez értelemszerű egyébként. Az a határozat végigfut, tehát külön nem kerül most bemondásra mindig. Végigfut valamennyi paragrafuson. Köszönöm.
Tehát akkor világos: az alkotmányügyi bizottság javaslatával ért egyet miniszter úr is.
Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem a szavazást! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 211 szavazattal, 85 ellenében, 22 tartózkodás mellett az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett variánssal ért egyet.
A jelentés 19. pontja tartalmazza Eörsi Mátyásnak és a gazdasági bizottságnak a módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 4. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a vállalat a Vagyonügynökség hozzájárulásával használhatja fel az üzletet gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésére.
A módosítvány elfogadását mindhárom bizottság támogatja.
Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány is egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat, egyetért-e a módosítvánnyal. Most kérem a szavazást! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 305 szavazattal 6 ellenében, 8 tartózkodás mellett a módosítvánnyal egyetért.
A jelentés 20. pontjában szereplő módosító javaslatát Katona Béla képviselőtársunk visszavonta.
A jelentés 21. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 4. §-a (1) bekezdésére vonatkozik.
(Visszavonva ! Visszavonjuk !)
Lakos László és Pál László most visszavonja a javaslatot, tehát nem kell állást foglalnunk ebben az ügyben, és nincs szükség ebben a kérdéskörben további szavazásra.
A jelentés 22. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amelyik a törvényjavaslat 4. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a vállalat a Vagyonügynökség felszólítását követő 30 napon belül adjon tájékoztatást vagyonáról.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.
Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat. Most kérem az állásfoglalásukat!
Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 180 szavazattal 126 ellenében, 11 tartózkodással a módosítványt elutasította. Akkor viszont kérdezni fogom a Házat, hogy elfogadja-e a törvényjavaslatnak a Kormány által beterjesztett, 4. § (2) bekezdés szövegváltozatát. Kérem állásfoglalásukat. Tehát az eredeti javaslatra térünk vissza. (A képviselők szavaznak.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 169 szavazattal, 56 ellenében, 61 tartózkodással az eredeti pontot fogadta el.
A jelentés 24. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, melynek első része a törvényjavaslat 5. §-a (1) (2) és (3) bekezdésének elhagyására vonatkozik. A módosító javaslat elfogadását, tehát a három bekezdés elhagyását egyik bizottság sem támogatja.
Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslatot a Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tehát a három bekezdés elhagyását sem a bizottság, sem a Kormány nem támogatta. Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt, tehát az elhagyást? Most kérem szavazni! (Megtörténik.) Köszönöm. A Ház 182 szavazattal 126 ellenében, 7 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette.
A jelentés 23. pontjában foglaltak, valamint kérem figyelni - ugyanennek a jelentésnek a 47. pontjában foglaltakkal együtt dönthetők el, mivel tartalmilag összetartoznak. Ez a kiindulópontunk. De a dolog egy kicsit tovább bonyolódik, mert a 23. pontnak az 5. § (3) bekezdésre vonatkozó része alternatívája a 37. pontban található módosító javaslatnak. Tehát kérem, egy kettős rendszerről van szó, de én fel fogom elemeire bontani a szavazásnál. Most ezt csak azért mondtam el, hogy lássák az összefüggését a szavazási mechanizmusban ezeknek a pontoknak.
Horváth József terjesztette elő a 23. pontban foglalt módosítványt, Eörsi Mátyás a 37. pontban foglaltakat. Horváth József és Eörsi Mátyás javaslata a kikiáltási ár fogalmának megfogalmazásában különböznek egymástól, továbbá Eörsi Mátyásé még abban, hogy az értéknövekedés külön kimutatását kívánja meg a polgári jog szabályai szerint kötött vagy kötendő szerződésű üzletek esetében is. A részletek tekintetében az előterjesztés világosan fogalmaz.
Na most, a szavazási technikában elemenként haladunk. Először Horváth József módosító javaslatát teszem fel szavazásra a 23. pont szerint, figyelmeztetve arra, hogy ezzel a szavazással egyúttal eldöntjük a 47. pontban foglaltak sorsát is. (Zaj. Közbeszólás: a 37-es.) 47., amit legeslegelőször mondtam. A 37. lesz az alternatíva, az külön kérdés. A Horváth József-féle 23. pont és az előterjesztés 47. pontja szorosan összetartoznak. Tehát egy szavazással eldönthető. Ezt a Horváth József-féle módosítványt és a vele összefüggő 47.-et mindhárom bizottság támogatja. Kérdezem a Kormányt, támogatja-e?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Dr. Horváth József képviselő javaslatát és az azzal összefüggő 47-es, a gazdasági bizottság által beterjesztett javaslatot a Kormány támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem most a Házat, hogy ezeket a pontokat, és a bennük foglalt lényegileg összetartozó módosító javaslatokat a Ház a bizottságokkal és a minisztériummal összhangban támogatja-e, vagy velük ellentétben elveti? Kérem állásfoglalásukat, most! (Megtörténik.) Köszönöm.
Elnézést a szájbarágós módszerért, de nagyon nehezen tudja az ember első hallásra vagy első olvasásra megérteni.
Megállapítom, hogy a Ház a módosítványt 262 "igen" szavazattal 12 ellenében, 44 tartózkodás mellett elfogadta. Így Eörsi Mátyás módosító javaslatát a 37. pont vonatkozásában nem kell feltennem szavazásra. Ellenben: a jelentés 24. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amelynek második része az 5. § négy új bekezdésére vonatkozik. Megkérdezem Eörsi Mátyást, hogy annak ellenére is fenntartja-e erre a négy új bekezdésre vonatkozó javaslatát, hogy az eredeti (1) (2) és (3) bekezdés elhagyására vonatkozó javaslatát az Országgyűlés nem fogadta el? Teszem ezt abból a meggondolásból, hogy elvileg nem kizárt az is-is megoldás.
Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) De! Elnök Úr, úgy ítélem meg, hogy miközben a gondolatkört fenntartom, hogy ha ez így bekerülne, nem lenne összhangban a most hatályos szöveggel, tehát kénytelen vagyok visszavonni, mert ha a Parlament véletlenül elfogadná, akkor így értelmetlen lenne.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Én is ezt a megoldást tartom célszerűnek és ez természetesen egybevág a három bizottság elutasító javaslatával. Most nem megyek bele, hogy mégis miért tettem fel ezt a kérdést. Nagyon izgalmas ennek a végiggondolása. (Derültség.)
Kérem, egy pillanatig gondolkodnom kell. A jelentés 25. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László javaslatát.
Felszólaló: Pál László (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Visszavonjuk.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Igen, akik most bejelentik, hogy visszavonják ezt a javaslatot.
Kérem, a jelentés 26. pontja tartalmazza Horváth Béla módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 5. §-a (2) bekezdésére és még egy további pontra vonatkozott volna, de Horváth Béla jelzi, hogy visszavonja a javaslatot. (Taps.)
Az ehhez kapcsolódó 85. pontot is? (Igen.) Köszönöm szépen, akkor egyértelmű.
Áttérhetünk a jelentés 28. pontjára, amely Eörsi Mátyás módosító javaslatát tartalmazza a törvényjavaslat 6. §-a (1) bekezdésének elhagyására vonatkozóan. Tartalma: a privatizáció ütemezése meghatározott időn belül a Vagyonügynökség belső ügye legyen, magyarán, tőle függjön. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság és a gazdasági bizottság nem támogatja, a költségvetési bizottság viszont támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A módosító javaslatot a Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Két bizottság és a Kormány nem támogatja, egy bizottság támogatja.
Kérdezem a Házat, támogatja-e a módosítást. Most kérem az állásfoglalást! (Megtörténik.) Az Országgyűlés a módosítványt 178 szavazattal 129 ellenében, 9 tartózkodással elvetette.
Kérdezem Lakos László és Pál László képviselőtársaimat, hogy a jelentés 27. pontjában található módosító javaslatot fönntartják-e. (Igen.) Ennek a javaslatnak a lényege: a Vagyonügynökség határozza meg a forgalomba-hozatal ütemezését. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Kérdezem a Házat, kérem állásfoglalásukat. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 202 szavazattal 26 ellenében, 84 tartózkodással a módosítványt elvetette.
Visszatérünk a Kormány előterjesztéséhez. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy a 6. § (1) bekezdését az eredeti előterjesztésnek megfelelően elfogadja-e. Kérem állásfoglalásukat, most kell szavazni! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 183 szavazattal 115 ellenében, 12 tartózkodás mellett az eredeti javaslat szövegét fogadta el.
A jelentés 29. pontja tartalmazza Horváth József és a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 6. §-a új (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a paragrafus új bekezdése meghatározza az értesítéssel megbízhatók körét, és szabályozza a szerződés főbb rendelkezéseit. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Horváth József és a gazdasági bizottság módosító javaslatát a Kormány is támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Kérdezem a Házat, kérem állásfoglalásukat. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 296 szavazattal 5 ellenében, 11 tartózkodással a Horváth-féle módosítványt támogatja. (Salamon László jelentkezik.) Salamon László kíván szólni.
Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Bár már a szavazás után vagyunk, de hadd emlékeztessem az Országgyűlést, hogy a most megszavazott szövegrésznél az első sorban "az üzlet értékesítésére a Vagyonügynökség a vállalatokat" szerepel. Van tehát egy jelző, ami ebből a leírásból is kimaradt. Félreértés.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Megszavaztatjuk - most következik. A jelentés 30. pontja tartalmazza a költségvetési bizottság módosító javaslatát, de a határozott névelő híján. Tehát a határozott névelővel való kiegészítés kérdésében kérem - az alkotmányügyi bizottság most hallott javaslatával összhangban - a tisztelt Ház állásfoglalását. Megkérdezem a miniszter urat, egyetért-e vele?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány a határozott névelő betoldásával egyetért. (Derültség.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Félreértés ne legyen: én nyelvtanilag fogalmaztam, de nem nyelvtani kérdésről van pusztán szó. Akkor is indokolt, hogy a nyelvhelyességre vigyázzunk, de itt tartalmi kihatása van a dolognak. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot, tehát a határozott névelő beiktatását. Kérem állásfoglalásukat. A konzekvenciák a javaslatból világosan kielemezhetők, de sajnos nincs időnk rá. Egyébként elhangzott a Házban. (A szavazás megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 305 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodással egyetért a módosítással.
A jelentés 31-32. pontja alternatív módosító javaslatot tartalmaz az előterjesztés 7. § (1) bekezdésére vonatkozóan. Mindkét módosítás a szerződéses üzemeltető és a Vagyonügynökség közötti kapcsolatot tisztázza. Horváth József javaslata szabályozni kívánja az üzemeltetési díjat csökkentő tételeket. Erről a vonatkozásról Eörsi Mátyás javaslata nem szól. Először Horváth József javaslatát teszem fel szavazásra, a 31. pontnak megfelelően. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat, egyetért-e a Horváth-féle módosítással.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány egyetért Horváth József javaslatával.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat, egyetért-e a módosítással? Most kérem az állásfoglalást. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 215 szavazattal 12 ellenében, 88 tartózkodással a módosítványt elfogadta.
A jelentés 34. pontja tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-ának új (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: ne itt tartalmazza a törvény a sikertelen pályázatot követő szerződéskötési lehetőség biztosítását. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem a miniszter urat, támogatja-e a módosítványt.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A gazdasági bizottság javaslatát a Kormány is támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat, támogatja-e a módosítványt. Kérem az állásfoglalást. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 293 szavazattal 8 ellenében, 12 tartózkodás mellett a módosítványt elfogadta.
A jelentés 35. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 8. §-a új (1) bekezdésére. Lényege: az üzletet gazdasági társaság is vásárolhassa meg, illetve a pályázat akkor tekinthető csak sikertelennek, ha a meghirdetett versenytárgyalásra ajánlat nem érkezett.
A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, a költségvetési bizottság támogatja. Kérem a miniszter úr állásfoglalását.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslatot a Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tehát sem az alkotmányügyi bizottság, sem a Kormány nem támogatja, viszont a költségvetési bizottság támogatja. Kérem a Ház állásfoglalását. Most szavazzanak! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 175 szavazattal 126 ellenében, 13 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette.
A jelentés 39. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 8. §-ára vonatkozik. Lényege: az üzletet a Vagyonügynökséggel egyeztetve, a vállalat értékesítse.
A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat. Most kérem a szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 220 szavazattal 24 ellenében, 59 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette.
Bejelentem, hogy Katona Béla képviselőtársunk a 33. ponttal kapcsolatos módosítványát visszavonta.
A jelentés 40. pontja tartalmazza Szabó Iván módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-ára vonatkozik. Lényege: Szabó Iván a módosítványt visszavonta. (Derültség.) Ez az új lényeg!
A jelentés 38. pontja tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 8. §-ának új (2) bekezdésére vonatkozik. Ennek szövegéi azonban Török Ferenc képviselőtársunk 531-es számú javaslatában, amit az alkotmányügyi bizottság még nem vehetett figyelembe, pontosította. Lényege: az értékesítés során kerüljön a kereskedő, illetve a vállalat tulajdonába az eredeti vállalat kezelésében volt valamennyi eszköz.
A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, a költségvetési bizottság viszont támogatja. Kérem miniszter úr állásfoglalását.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány a javaslatot támogatja azzal a kiegészítéssel, hogy az utolsó szó többes számba kerül értelemszerűen: az eszközök a kereskedők tulajdonába kerülnek.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Igen, ez összhangban van a módosítványnak a Török Ferenc által adott pontosított szövegezésével. Világos tehát a helyzet: a javaslatot a gazdasági bizottság terjesztette elő, támogatja a költségvetési bizottság, a miniszter úr a Török Ferenc-féle pontosító szövegezés formájában ajánlja elfogadásra. Most kérem a Ház állásfoglalását! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés az ismertetett, módosított formában az előterjesztett módosító javaslatot 287 szavazattal 6 ellenében, 24 tartózkodás mellett magáévá tette.
A jelentés 41. és 43. pontja alternatív javaslatokat tartalmaz. A gazdasági bizottság álláspontja szerint nyilvánosan lefolytatott árverésen vagy versenytárgyaláson kell az üzletet értékesíteni. Eörsi Mátyás szerint ugyanez nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson történjék. A gazdasági bizottság esetében tehát egy alternatíva lehetősége merült föl, Eörsi Mátyás viszont csak egy változatot javasol elfogadásra.
Először a gazdasági bizottság módosító javaslatát teszem fel szavazásra a 41. pontra vonatkozóan. A módosító javaslat elfogadását ebben a formában az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány is támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány is ezt támogatja. Kérdezem a Házat. Most kérem állásfoglalásukat! (Megtörténik) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés ezt a változatot 294 szavazattal 5 ellenében, 16 tartózkodással elfogadta. Így a másik módosítványról nem kell szavaznunk.
A jelentés 42. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, mely az eredeti javaslat 9. §-a (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: az üzletet ne a Vagyonügynökség, hanem a vállalat értékesítse.
A módosító javaslat elfogadását sem az alkotmányügyi, sem a gazdasági bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány nem támogatja. Kérdezem a Házat. Most kérem állásfoglalásukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosítványt 240 szavazattal 18 ellenében, 50 tartózkodás mellett elvetette.
A jelentés 44. és 45. pontja ismét alternatív megoldást kínál a pályázati kiírást és szerződéskötés általános kérdéseit érintően. Az egyiket Horváth József, a másikat Eörsi Mátyás terjesztette elő. A két javaslat között a lényegi különbség a pályázatkiírás nyilvánosságában, a bánatpénz mértékét illetően, valamint a pályázatok elbírálásának mikéntjében van.
Először Horváth József javaslatát teszem fel szavazásra a 44. pont megszövegezése szerint. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány Horváth József képviselő javaslatát támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tehát a most szavazásra kerülő javaslatot két bizottság és a miniszter támogatja. Kérdezem a Házat. Most kérem állásfoglalásukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 225 szavazattal 31 ellenében, 57 tartózkodással ezt a módosítványt támogatja, így a másik felet nem kell megszavaznunk.
A jelentés 46. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, amely a 9. § (2) bekezdésére vonatkozik. A szerződés általános feltételét határozza meg a Vagyonügynökség igazgató tanácsa. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Az Országgyűlés 201 szavazattal 24 ellenében, 84 tartózkodással a módosítványt elvetette.
A jelentés 48. 50. és 51. pontja alternatív javaslatokat tartalmaz. (Zaj.) Kérem szíves figyelmüket! Valamennyien fáradunk, de folytatjuk. Alternatív javaslatokat tartalmaz az egyező ajánlat esetén kialakítandó sorrendre. Most kérem, figyeljenek! Itt egy kicsit bonyolult megint. A 48. és 50. pontra vonatkozóan viszont a gazdasági bizottság 500-as számú jelentése 29. pontjának utolsó bekezdésében található Tellér Gyula javaslata, amely a fentebbi módosítást módosítja, így a szavazási sorrend szempontjából a módosítvány módosítását javasló pontot kell elővennünk, azaz most Tellér Gyula másodfokú módosító javaslatában kell állást foglalnunk, melynek lényege - tessék figyelni, nem akármiről van itt szó -: ne csak az üzlet volt tulajdonosa, hanem vagylagosan gyermeke is élvezzen vagy élvezhessen előnyt az értékesítés során. A módosító javaslat elfogadását a gazdasági bizottság nem támogatja. Ez egy későbbi javaslat, ezért a gazdasági bizottság jön előbb. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem tudja támogatni.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat, hogy a Tellér-féle előbb ismertetett javaslatot támogatja-e. Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 173 szavazattal 109 ellenében, 24 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette. (Zaj.) Kérem türelmüket képviselőtársaim! Végig fogunk menni a teljes anyagon, kérem tartsanak ki, remélem én is bírom!
Most az ezt követően az alternatív javaslatok közül Horváth Józsefnek a 48. pontban foglalt indítványát teszem fel szavazásra. Ennek elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat, egyetért-e a módosító javaslattal.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Igen. A Kormány ezt a változatot támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem szavazni! Köszönöm. 141 "igen" szavazattal 97 "nem" ellenében, 56 tartózkodás mellett nem fogadta el.
Most a gazdasági bizottság módosító javaslatát teszem fel az előterjesztés 50. pontja értelmében. Ennek a módosító javaslatnak az elfogadását az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Az előbbiek értelmében én Horváth József képviselő javaslatát támogattam.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tehát ezt nem. Köszönöm szépen. Világos a szituáció. Nagyon kérem, az egyik legnehezebb pontnál vagyunk, amennyire lehet koncentráljunk! A szóban forgó módosító javaslatot a gazdasági bizottság terjeszti elő, az alkotmányügyi és a költségvetési nem támogatja, a miniszter úr nem támogatja. (Zaj.) Tessék megőrizni a nyugalmat!
Felteszem a Háznak a kérdést, hogy ezt a javaslatot támogatja-e. Most kérem szavazni! (Megtörténik.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés az előbbi javaslatot 188 "nem" szavazattal 89 ellenében, 28 tartózkodás mellett elvetette.
Most Lakos László és Pál László javaslatát teszem fel szavazásra az előterjesztés 51. pontjának értelmében. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Megkérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a Ház állásfoglalását. Kérem a nyugalmat megőrizni.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés ezt a módosító indítványt 204 szavazattal 30 ellenében, 64 tartózkodás mellett elvetette. (Zaj.) Kérem a figyelmüket! Felhívom a képviselők figyelmét, hogy a jelentés 49. pontjában a költségvetési bizottság módosító javaslata ügyében nem kell külön szavaznunk, mert az megegyezik az eredetileg beterjesztett törvényjavaslat szövegével.
Következik tehát a beterjesztett törvényjavaslat 10. §-a. Egyetért-e a Ház az eredetileg beterjesztett 10. § szövegével. Ez oldja meg a problémát, hogy igen vagy nem. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! (Megtörténik.)
Az Országgyűlés 205 szavazattal 90 ellenében, 13 tartózkodás mellett a szóban forgó paragrafust megszavazta.
Katona képviselőtársunk szót kér.
Felszólaló: Katona Kálmán (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr! Az 52-es számon szereplő indítványom ezáltal értelmetlenné vált, úgyhogy visszavonom.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Értem. Torgyán képviselő úr is szót kér.
Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Miután az enyém ennek további módosítását jelenti, én is visszavonom természetesen.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Kérdésként akartam feltenni. Az 52. és 53. pont tehát elesik.
Most megint nagyon szoros figyelmüket kérem, a mai szavazásunk legnehezebb pontja következik. Az 54. ponttól a 62. pontjáig terjedő pontok az előterjesztésben összefüggenek. Valamennyi a törvényjavaslat 11. §-át érinti. Most elolvasva a kilenc pontot, valamint a bizottság 533-as számú kiegészítő jelentését, kiderül, hogy a 11. §-ra vonatkozó módosítások négy, egymással alternatív csomagra redukálhatók. (Kósa Lajos jelentkezik.)
Nagyon kérem képviselőtársamat; olyan bonyolultan és nehezen tudtuk ezt összeállítani, hogy csak akkor jelentkezzék, ha feltételezi, hogy mindenképpen egy jobb javaslattal áll elő. Ha nem, akkor kifogását kérem a mi változatunk után előterjeszteni. Szót kér. Tessék! (Derültség.)
Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Köszönöm a szót és a lehetőséget.
Én egyszerűsíteni szeretném a problémát azzal, hogy megkérem Elnök Urat: tisztázza azt, hogy Horváth Bélának a 347-es számon beadott módosításait - amelyek szintén érintik a 11-es pontot visszavonta-e a képviselő vagy sem. Mert ha visszavonta, akkor egyszerűsödik a kérdés.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, nagyon köszönöm. Az adott helyen a képviselő úr konfrontálódni fog a helyzettel, és annak megfelelően foglalhat állást.
Kedves Képviselőtársaim! Megmaradva eredeti logikánk rendjében, kérem, hogy egyelőre csak figyeljenek. Ha az egész procedúrán végigmentünk, és vannak kifogásaik, kérem, mindet mérlegelni fogjuk. De nagyon kérem, ha nem tekintették át az egész, szervesen összefüggő szisztémát, akkor közbülső gondolataikkal ne jelentkezzenek, halasszák el a dolgot a végére! Akkor majd csattanjon az ostor az elnökön.
Tehát megpróbáljuk négy módosítási egységre bontani az egészet.
Ennek a négynek a pontjai közül a legsúlyosabb és a legbonyolultabb az első. Egymásra épül ugyanis az alkotmányügyi bizottság 54. és 57., továbbá Horváth József és a gazdasági bizottság 60. pontban foglalt javaslata, mégpedig az utóbbi Török Ferenc 532-es számú szövegpontosításával. Mindehhez hozzátartozik Kósa Lajosnak a 62. pontban foglalt javaslata.
A második egységet képezi Eörsi Mátyás javaslata - pontosabban, mondhatom úgy is, hogy javaslatsorozata -, amely az 55., 58. és 61. pontokban található.
Ettől eltérő megoldást ajánl a gazdasági bizottság javaslatsorozata a már jelzett kivételével, és ez az 56., 59. és a 60. pontban található.
Negyedik önálló egységként kezelendő módosítványt tartalmaz az 533-as számú kiegészítő jelentésben Horváth Béla javaslata.
Most tehát a szavazás ebben a rendben teszi fel a kérdést Önöknek. Először az 54., 57., 60., 62., tehát az alkotmányügyi bizottság, Horváth József és a gazdasági bizottság, s Török Ferenc szövegpontosítását tartalmazó, és ezekhez szerintünk csatlakozó Kósa Lajos-féle együttesről van szó. Ezeket az alkotmányügyi bizottság maga nyújtotta be, illetve támogatja. Kérem a miniszter urat, ezzel az együttessel kapcsolatban foglaljon állást.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány is ezt az együttest támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy támogatja-e ezt az együttest. Most kérem a szavazatokat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 281 szavazattal 7 ellenében, IS tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.
Köszönöm szépen. Ezzel a többi szavazástól mentesültünk. Bod Péter Ákos miniszter úr kér szót.
Felszólaló: Dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A bonyolult sorrend miatt elfelejtettem szóvá tenni, hogy a 62-es ponton bejegyzett Kósa Lajos-féle javaslatnál szövegpontosításra van szükségünk, mert az eredeti megfogalmazás - talán géphibából - nem elég világos. A 38. oldal alján található eredeti szöveg úgy hangzik: "az 5. § (3) bekezdésében meghatározott összeggel kell csökkenteni". Ez helyesen úgy szól: "a (3) bekezdés szerint elkülönített összeggel". Ez a logikát nem érinti, de a megfogalmazás világosabb.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Igen. Kérem szépen, ehhez kíván-e Kósa Lajos hozzájárulni?
Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Egyetértek ezzel a módosítással.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen.
Van-e az indítványtevők körén belül miniszter úr szövegpontosító megfogalmazásával szemben ellenvetés? (Nincs.) Ha nincs, akkor a kérdést a miniszter úr által javasolt szövegpontosítással együtt teszem fel szavazásra; és az egész kérdéscsomagot még egyszer. Kérem állásfoglalásukat. (Megtörténik.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés az írott, és most szóban elhangzott módosítással együtt 275 szavazattal 8 ellenében, 21 tartózkodás mellett a törvényjavaslatra vonatkozó módosítvány-együttest magáévá tette. Ezt a megoldást az tette lehetővé, hogy miniszter úr észrevétele szövegpontosító jellegű. Köszönöm.
A jelentés 63. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 12. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. Ez a javaslat a jelentés 73. pontjában Lakos László és Pál László javaslatával együtt kezelhető. Ez a törvényjavaslat 13. §-a (3) bekezdését javasolja elhagyni. Ez az egyik oldala az alternatívának. A másik: Eörsi Mátyás 72. pontban szereplő módosítása. Ismertetem a konfrontálandó javaslatok lényegét.
Az alkotmányügyi bizottság - ha szabad az egyszerűség kedvéért így mondanom - a Lakos László - Pál László-féle kiegészítéssel együtt azt tartalmazza, hogy ha az ismételt pályázat sikertelen, az üzlet a polgári jog szabályai szerint kötött szerződéssel is hasznosítható.
Ezzel szemben az Eörsi-féle módosítvány úgy fogalmaz, hogy ha a részletes szabályokban meghatározott versenytárgyalás ismételten eredménytelen lenne, úgy a polgári törvénykönyv szabályai szerint lehet a szerződést megkötni.
Először az alkotmányügyi bizottság - az értelemszerűen ismét fel nem sorolt, de belefoglalt kiegészítéssel együtt szereplő - módosító javaslatát teszem fel szavazásra, tehát a 63. pont szerint. Vele együtt a Lakos Pál-féle javaslatot is eldönthetjük, ami a 73. pontban található.
Kérdezem a miniszter urat, hogy ezzel a megoldási javaslattal egyetért-e.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett módosító javaslattal ért egyet, és a 73. pontra vonatkozó, idevágó pontjával.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e ezzel a módosítvány-együttessel. Kérem állásfoglalásukat.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés az előterjesztés 63., illetve 73. pontjában megfogalmazottak szerinti módosítvánnyal ért egyet, mégpedig 214 szavazattal 79 ellenében, 14 tartózkodás mellett. Ezzel a másik módosítvány elesik.
A jelentés 64. pontja tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 12. §-ának (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: sikertelen pályázat esetén az üzletre vállalkozó, a gazdasági társaság... bocsánat, "Az üzlet, a vállalkozó, a gazdasági társaság vagy a szövetkezet részére is értékesíthető vagy hasznosítható". Még egyszer ismétlem, elnézésüket kérem. Kissé fáradt szemmel néztem rá, és nem volt világos az előttem lévő szövegben a névelő milyensége.
Ismétlem: "Sikertelen pályázat esetén az üzlet vállalkozók, gazdasági társaságok vagy szövetkezetek részére is értékesíthető, hasznosítható." Így világos, hogy határozatlan névelő kell. A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A gazdasági bizottság "igen", az alkotmányügyi bizottság "nem", a Kormány "nem". Kérdezem az Országgyűlést, támogatja-e a módosítványt. Kérem a szavazatokat.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 183 szavazattal 101 ellenében, 22 tartózkodással a módosítványt elvetette. Ez annyit jelent, hogy máris szavazunk az eredeti törvényjavaslat (1) bekezdése tárgyában. Elnézést kérek. Nem teszem fel szavazásra a kérdést, hiszen az a kérdéscsomag, amelyikre szavaztunk, a jelentés 63., illetve 73. pontja kapcsán ezt a kérdést megoldotta. Köszönöm szépen.
Következhet a jelentés 66. pontja, melyben Eörsi Mátyás módosító javaslatát tárgyalja az előterjesztés, amely a törvényjavaslat 12. §-ának (2) bekezdése elhagyására vonatkozik. Lényege: a nem állami tulajdonban álló üzletek privatizációja a tulajdonos jogkörébe tartozzék. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány sem támogatja. Eörsi Mátyás szót kér. Tessék.
Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Hasonló megfontolásból mint az imént, ha ezt véletlenül az Országgyűlés megszavazná - melyre kevés esélyt látok -, értelmetlen lenne, miután egy másik pontnál már az Országgyűlés hasonló gondolatkörnek egy másik rendelkezését már nem fogadta el. Ez okból visszavonom a javaslatomat.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Az előkészítés során aggályosan vigyáztunk arra, hogy egy-egy módosítvány előterjesztését sérelem ne érje. Néha egyszerűen - nem tartalmi okokból, hanem megfogalmazási különbség miatt is - előterjesztjük a módosító javaslatot. Nagyon köszönöm, nagyon ésszerű a visszavonás.
A jelentés 65. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 12. §-a (2) bekezdésére vonatkozik a részletes vitában tett szövegpontosítással együtt. Lényege, melyre mindenki emlékezni fog: ha a törvény hatálybalépésekor az üzlet nem kizárólag vagy többségében állami tulajdonban álló ingatlanban működik, azt csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet értékesíteni. Emlékszünk az alkotmányügyi bizottság tisztelt elnökének figyelmeztetésére, hogy itt leírási hiba folytán ez a bizonyos "nem" maradt ki eredetileg. Most tehát ezzel a pontosítással teszem fel a miniszter úrnak a kérdést, hogy az alkotmányügyi bizottság részletes vitában tett pontosításával együtt elfogadja-e a módosító javaslatot?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a tisztelt Házat, hogy a módosító javaslat tekintetében hogyan foglal állást. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 189 szavazattal 80 ellenében, 31 tartózkodással a módosítványt elfogadta.
A jelentés 67. pontja tartalmazza Török Ferenc módosítványát, amely a törvényjavaslat 12. §-a új (3) bekezdésére vonatkozik. Lényege: lehetőséget nyújt az ingatlan tulajdonosának a bérleti szerződés egyoldalú felmondására.
A módosítványt sem az alkotmányügyi bizottság sem a gazdasági bizottság nem támogatja. Megkérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány sem ért egyet. Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e a módosítványt. Most kérem a szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 172 szavazattal 104 ellenében, 23 tartózkodással a módosítványt elvetette.
A jelentés 70. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosítványát, amely a törvényjavaslat 13. §-a első két bekezdésének elhagyására vonatkozik. Lényege: a vállalati önállóság fenntartását kívánja biztosítani ezzel.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány sem támogatja. Kérdezem a Házat, támogatja-e a módosítványt. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Az Országgyűlés a módosítványt 198 szavazattal 19 ellenében, 84 tartózkodással elvetette.
Akkor kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy foglaljon majd állást a jelentés 68. pontjával kapcsolatban, amely tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslatnak ugyanerre a 13. §-ára, most konkrétan annak (1) bekezdésére vonatkozik. Lényege: hasznosítási szerződés esetén is alkalmazandó-e a rendelkezés, illetve maradjon el annak zárójeles, magyarázó része.
A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja.
Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány is támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem akkor a Házat, támogatja-e ezt a módosítványt. (Szavaznak.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 281 szavazattal 7 ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm.
A jelentés 69. pontja tartalmazza Schamschula György képviselő módosító javaslatai, amely szintén a törvényjavaslat 13. §-ának (I) bekezdésére vonatkozik, az 535-ös számú változatban. Lényege: a Vagyonügynökség elvonhatja az állami tulajdonban levő üzlethelyiséghez tartozó egyéb ingatlanrészt is, amelyek együttesen értékesítendők.
A módosítványt az alkotmányügyi bizottság és a költségvetési bizottság nem támogatja.
Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem tudja támogatni.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat, támogatja-e a módosítványt az említett korrigált változatában. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosítványt 183 szavazattal 33 ellenében, 88 tartózkodással elvetette.
Tisztelt Ház! A jelentés 71. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 13. §-ának (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a szerződés megkötésének feltétele legyen az, hogy a kereskedő az ellenérték megfizetésére megfelelő biztosítékot nyújt.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A javaslattal a Kormány sem ért egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 193 szavazattal, 87 ellenében, 19 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.
Most kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezek után elfogadja-e az eredeti törvényjavaslat 13. §-ának (2) bekezdését. Kérem állásfoglalásukat. Most kérem a szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 180 szavazattal 27 ellenében, 91 tartózkodás mellett az eredeti javaslatot fogadta el.
A jelentés 77. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 13. §-a (4) bekezdésének elhagyására vonatkozik. Lényege: forgalomkorlátozó rendelkezést kíván törölni.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja.
Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem ért egyet vele.
Kérem a Házat, foglaljon állást a módosító javaslat kérdésében. Most kérem a szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
A Ház a módosítványt 188 szavazattal, 45 ellenében, 60 tartózkodás mellett elutasította.
A jelentés 76. pontja... (megbeszélés után) kérem szépen akkor előbb elővesszük a jelentés 74. és 75. pontját, amely alternatív megoldást kínál arra, hogy az üzlet bérleti jogával miként gazdálkodhat a vállalkozó.
Két megoldás áll egymással szemben. Horváth József szerint két évig csak a Vagyonügynökség hozzájárulásával ruházhatja át, illetve viheti be nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba. Ez a bizonyos apport. (r. Horváth József, MDF, szólásra jelentkezik.) Igen. Horváth József előterjesztő kért szót.
HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF)
HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) Visszavonom, csak ezt akartam mondani.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Horváth József visszavonja ezt a javaslatot. Akkor itt nem alternatív javaslattal állunk szemben, hanem a gazdasági bizottság javaslatával, amely szerint a bérleti jog a szerződés megkötése után forgalomképes.
A módosító javaslat elfogadását a gazdasági bizottság mint előterjesztő természetesen támogatja, a költségvetési bizottság is támogatja, az alkotmányügyi bizottság viszont nem támogatja.
Kérdezem miniszter urat, hogy egyetért-e ennek a módosító javaslatnak az elfogadásával.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány elfogadja ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e ezt a módosító javaslatot. Most kérem szavazni! (Igen: 296, nem: 5, tartózkodott: 5. - Taps.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 296 szavazattal 5 ellenében, 5 tartózkodással a gazdasági bizottság módosítványát, amit a Kormány is támogatott, tette magáévá.
Mivel Schamschula György visszavonta a korábban bejegyzett módosítványát, a jelentés 79. pontjával foglalkozunk, amely tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-a (1) bekezdése második mondatának elhagyására vonatkozik. Lényege: a vállalat helyett ne a Vagyonügynökség gyakorolja a gazdasági társaságban a tagsági jogokat. A módosítványt egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem a szavazatokat! Megállapítom, hogy az Országgyűlés 258 szavazattal 20 ellenében, 17 tartózkodással a módosítványt elvetette.
A jelentés 78. pontja tartalmazza - tehát az előző tartalmazza - a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-a (I) bekezdésének második mondatára vonatkozik. Ugyanarra, amivel kapcsolatban az előző módosítvány kérdésében már állást foglaltunk. Ez a javaslat pontosítja a rendelkezésben szereplő mellékszolgáltatások körét. A javaslat elfogadását az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány is támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat. Most kérem a szavazatokat! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 217 szavazattal 2 ellenében, 85 tartózkodással ezt a módosítványt fogadta el.
A jelentés 80. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, mely a törvényjavaslat 14. §-a (2) bekezdésére vonatkozik. Lényege: a társasági érdekeltségek értékesítésénél a társasági törvény mellett e törvény rendelkezéseit is értelemszerűen alkalmazni kell.
A módosító javaslat elfogadását az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság is támogatja. Kérdezem a miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem a szavazatokat! Köszönöm. 295 "igen" szavazattal egy ellenében, 9 tartózkodással az Országgyűlés a módosítványt elfogadta.
A jelentés 82. pontja tartalmazza Lakos László és Pál László módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-a (3) bekezdésének első mondatára vonatkozik. Lényege: csak a felszámolásra kerülő vállalat kötvényei szálljanak át a Vagyonügynökségre. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem a Ház állásfoglalását. Most kérem a szavazatokat! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosítványt 247 szavazattal 22 ellenében, 34 tartózkodással elutasította.
A jelentés 81. pontja tartalmazza - bocsánat, igen -... Ennek nyomán kérdezem máris az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a törvényjavaslat 14. §-a (3) bekezdésének első mondatát. (Közbeszólás: Az eredeti előterjesztésnek...) Az eredeti előterjesztésnek az idevágó részét. Kérem az Országgyűlés állásfoglalását. Most kérem szavazni! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 254 szavazattal 11 ellenében, 38 tartózkodással az eredeti előterjesztés vonatkozó részét fogadta el.
A jelentés 81. pontja tartalmazza a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-a (3) bekezdésének második mondatára vonatkozik. Lényege: a gazdasági társaság a legmagasabb pénzintézeti kamatnak megfelelő összeget fizesse ki a Vagyonügynökség részére. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérdezem a Házat. Most kérem szavazatukat! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 264 szavazattal 20 ellenében, 19 tartózkodással az eredeti javaslatot fogadta el.
A jelentés 83. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 14. §-a (4) bekezdésének elhagyására vonatkozik.
Lényege: nem indokolt a törvény visszamenőleges hatályát állapítani meg. A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR.: ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR.: ipari és kereskedelmi miniszter: Ezt a javaslatot a Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 177 szavazattal 121 ellenében, 7 tartózkodással a módosítványt elutasította.
Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a benyújtott eredeti törvényjavaslat 14. §-ának (4) bekezdését. Most kérem a szavazatukat! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 178 szavazattal 93 ellenében, 30 tartózkodás mellett az eredeti javaslatot fogadta el.
A jelentés 84. pontja tartalmazza Eörsi Mátyás módosító javaslatát a törvényjavaslat 15. §-a (I) bekezdését illetően. Lényege: a Vagyonügynökség külön számolja el bevételeit és kiadásait.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány sem támogatja. Kérdezem a Házat. Most kérem a szavazást! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 181 szavazattal 86 ellenében, 31 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette.
Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy akkor elfogadja-e az eredeti előterjesztés 15. §-ának (1) bekezdését. Kérem a Ház állásfoglalását. Most! Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 171 szavazattal 81 ellenében, 39 tartózkodás mellett az eredeti előterjesztés vonatkozó szövegét fogadta el.
A jelentés 86. pontja tartalmazza Katona Béla módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 15. §-ának új (4) (5) (6) bekezdésére vonatkozik.
Lényege: a Vagyonügynökség viselje a kötbéres kártérítési költségeket, továbbá a felmondási költségeket, illetve segítse elő a háttérszolgáltatásokat biztosító vállalkozások alakulását.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem ért vele egyet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem akkor tehát a tisztelt Házat, hogy egyetért-e a módosító javaslattal. Most kell szavazni! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 242 szavazattal 23 ellenében, 41 tartózkodással a módosítványt elvetette.
A jelentés 87. pontja tartalmazza Katona Béla módosító javaslatát a törvényjavaslat új 16. §-ára vonatkozóan.
Lényege: a Kormány dolgozzon ki külön programot a felszabaduló munkaerő átképzési és elhelyezkedési lehetőségeinek segítésére.
A módosító javaslat elfogadását egyik bizottság sem támogatja. Kérdezem miniszter urat.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány sem támogatja.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A Kormány sem támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, támogatja-e a módosító javaslatot. Kérem, most szavazzanak! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 220 szavazattal 45 ellenében, 36 tartózkodás mellett a módosítványt elvetette.
A jelentés 88. pontja tartalmazza az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 16. pontjára vonatkozik, és a lényege az, hogy a törvény a kihirdetése napján lépjen hatályba.
Kérdezem a miniszter urat, hogy ezzel az egy további határozott névelő beiktatásával foglalkozó módosítvánnyal egyetért-e.
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: A Kormány egyetért.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérdezem a Házat, egyetért-e a módosító javaslattal. Most kérem a szavazatukat! Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 279 szavazattal 3 ellenében és 17 tartózkodással ezt a módosítványt elfogadta.
Most teszem fel - tisztelt képviselőtársaim - a kérdést, hogy van-e képviselőtársaim közül valakinek további észrevétele akár az egyes módosítványok bemutatásának módja, akár a szavazás részletei tekintetében, annak elrendelésének mikéntje és lefolytatása tekintetében.
Eörsi Mátyásnak van.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Nemcsak ezért kértem szót. Engedje meg, hogy kifejezzem frakciónk elismerését, hogy e rendkívül komplikált törvényjavaslatnak a levezetését igazán remekül csinálta. (Taps.)
Szót nem ezért kénem természetesen, hanem hogy bejelentsem, hogy nagyon nagy baj van. (Derültség.) Független elnök úr tevékenységétől, hadd tegyem hozzá.
Az alkotmányügyi bizottság előterjesztésének 54. pontját - amely azt mondja ki, hogy a kereskedőt, most már vállalkozót az új szöveg szerint, elővásárlási jog illeti meg arra a helyiségre, amelyben üzlete működik - a Parlament elfogadta. Ezzel szemben nem fogadta el azt a javaslatomat, hogy az előprivatizáció ne terjedjen ki olyan helyiségekre, amelyek nem állami ingatlanban működnek. Ez tehát azt jelenti, hogyha a Parlament most elfogadja a törvényjavaslat egészét, akkor a Parlament egy súlyosan alkotmányellenes törvényt fog elfogadni, hiszen a magántulajdonban álló ingatlanok értékesítése során a rendelkezési jogot korlátozza, amikor azt mondja ki a törvényjavaslat, hogy elővásárlási jog illeti meg a kereskedőt.
Ennek kiküszöbölésére terjesztettem annak idején elő úgy én a szöveget, hogy ne vonatkozzék állami tulajdonra, hiszen akkor nem lehet megoldani ezt a jogtechnikai problémát, hogy a kereskedő, vagy vállalkozó megszerezhesse az ingatlant.
Úgy vélem, hogy a szavazás megismétlésére egyszerűen házszabályi technikai okok miatt nincs lehetőség, azonban a lecke - tisztelt Országgyűlés, fel van adva a Kormánynak, a miniszter úrnak, hogyan nyilatkozik ebben a rendkívül komoly kérdésben. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm Eörsi Mátyás szavait. Mindenekelőtt vissza fogok térni bizonyos megállapítására majd a legeslegvégén.
Kérem szépen, most a következők jelentkeznek a monitoron - azért olvasom fel a névsort, hogy mindenkitől egyszavas választ kérjek, hogy ehhez az Eörsi Mátyás által jelzett problémához kíván-e szólni vagy máshoz. Képviselőtársaim közül jelentkezik Kónya Imre. Ehhez a kérdéshez? (Dr. Kónya Imre, MDF: Igen.)
Akkor elsőként Kónya Imrének adom meg a szót.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak annyit szeretnék hozzátenni ehhez a felvetéshez, hogy valóban egy komoly jogi problémát vetett fel Eörsi Mátyás. Az én véleményem az, hogy ha az elővásárlási jognak a tartalmát nézzük, ami pusztán annyit jelent, hogy azonos feltételek mellett az elővásárlási jog jogosultjának joga van a vevő helyére belépni. Ez a tulajdonos eladót és annak jogait - különösen nem az Alkotmányban biztosított és védelmezett tulajdonjogával kapcsolatos jogosítványokat - messzi nem érinti, de kapásból: ebben az alkotmányos kérdésben engedtessék meg nekem, hogy teljes felelősséggel foglaljak állást úgy, hogy az állásfoglalásom a továbbiakban nem revideálható. Mindenesetre csak azt tenném hozzá érdemi észrevételként Eörsi Mátyás hozzászólásához, hogy amennyiben ez az alkotmányügyi bizottság tárgyalásán hangzik el, akkor módunk lett volna valóban megfontolni az összes alkotmányjogi összefüggést, és lényegesen eredményesebb lehetett volna ebben a kérdésben a döntés; az, hogy utánanézhettünk volna minden vonatkozásában, mint most itt, az utolsó szavazás előtt.
Tudom, hogy Eörsi Mátyás nem volt itthon, de nem tételezem fel, hogy a hasonló képzettséggel rendelkező szabad demokrata frakció többi tagjának ez nem jutott volna eszébe, csakis kizárólag Eörsi Mátyásnak lett volna a gondja. Köszönöm szépen. (Zaj.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, én most a jelentkezések sorrendjében... Vagy kér Eörsi Mátyás most viszontválaszra lehetőséget? Kérem a tisztelt Ház türelmét.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Két kérdés merült fel. Az egyik alkotmányos kérdés, a másik pedig az előkészület rendje. Az elsőre hadd reflektáljak csak annyiban, hogy ha Kónya Imre csak politikus lenne, elnézném neki ezt a felszólalását, de én úgy tudom, hogy jogi végzettségű (derültség az SZDSZ soraiban) és tudnia kellene azt, hogy a tulajdonos rendelkezési jogának egyik fontos eleme, hogy megválogathassa, hogy kinek adja el tulajdonát és ebben lehetőleg törvény ne korlátozza.
Ami felszólalásának a másik részét illeti, tisztelt Kónya Imre, nem tudhattam, és a képviselőtársak sem tudhatták a bizottsági ülésen, hogy az Országgyűlés hogyan fog szavazni bizonyos kérdésről, tehát nem tudhattuk azt, hogy az Országgyűlésnek a többsége olyan szöveget fog elfogadni, amelynek végeredményeképpen ilyen alkotmányos anomália fog előállni. Köszönöm. (Taps.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem szépen, megkérdezem a jelentkezők sorrendjében Fodor Istvánt, hogy ehhez a paragrafushoz kíván-e szólni.
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Nem
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Nem. Megkérdezem Balás Istvánt, ehhez a paragrafushoz kíván-e hozzászólni. (Dr. Balás István, MDF: Igen.) Balás Istvánt illeti a szó.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Balás István (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az alkotmányügyi bizottság ülésén ez a kérdés felmerült, amikor sem Kónya Imre, sem Eörsi Mátyás nem volt jelen. Meg is tárgyaltuk. Arra kívánok utalni, hogy ott az az álláspont alakult ki, hogy az elővásárlási jog biztosítása, melyet a Ptk. ismer, fogalmilag nem csorbítja a tulajdonosnak a tulajdonosi jogosítványait.
A tulajdonosi jogosítványoknak a végső pontja az, hogy megszabadul a tulajdonos a tulajdonjogától. Az már nem tartozik ebbe a körbe, hogy kinek adja el. Ez egy tévedés. Nyilván a tulajdonosnak az az érdeke, hogy akitől előnyösebb ajánlatot kap, annak adja el. Tehát a tulajdonos érdekét a Ptk. ide vágó szakaszai kellően védik.
Az elővásárlási jog biztosítása tehát önmagában semmiféle korlátot a tulajdonos számára nem jelent, legfeljebb annyit - és így hangzott el ez az országgyűlési bizottságban is -, hogy a tulajdonos nem lehet abban érdekelt, hogy egy fiktív adás-vételi ügylettel palástoljon netalán egy ingyenes jogügyletet, mondván, hogy olcsóbb az illetéke. Na, de az, hogy egy illetékcsalást nem kívánunk most támogatni, magától értetődik, az nem is lehet a szándékunk! Ehhez képest egy tényleges elővásárlási jog biztosítása semmiféle érdeksérelemmel nem járhat. Az a felvetés tehát, hogy óriási baj van, ez úgy helyes, hogy hála istennek semmi baj nincs! (Derültség és taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Ha megengedik, személyes kérdésben... (Igen) Kónya Imre, természetes.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Igen, tekintettel arra, hogy mint jogászt szólított meg Eörsi Mátyás,
szabadjon idéznem neki a polgári törvénykönyv 145. § (3) bekezdését, amely az Alkotmánnyal összhangban külön felhatalmazza a jogalkotót arra, hogy elővásárlási jogot állapítson meg, és nemcsak törvény részére teszi ezt, mert a Ptk. úgy fogalmaz, hogy külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát - ebből következik -, hogy nemcsak a Ptk. állapít meg elővásárlási jogot, hanem még lehetővé teszi a Ptk. törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály számára is, hogy elővásárlási jogot állapítson meg.
Nem hiszem, hogy a Ptk.-nak ez a szabálya a tulajdont védő alkotmányos rendelkezéssel összhangban nem állna, de ha így ítéli meg Eörsi Mátyás, vagy a Szabad Demokraták Szövetségének bármely tagja, nyilván kezdeményezheti a Ptk. vonatkozó szakaszainak a megváltoztatását az Alkotmánybíróságnál, amennyiben ez az Alkotmánnyal nem áll összhangban véleményük szerint.
A miáltalunk most megalkotandó jogszabály azonban szerény véleményem szerint - ezt úgy mondom, mint politikus, úgy is mondom, mint jogász- az Alkotmánnyal összhangban áll. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy elnöki határozat hangozzék el. Kérem, utána lehet kifogásolni, de az elnöknek is van szólásjoga. (Taps.)
Az elnöki határozat a következő: az elnök nem látja aggályát a törvényalkotásnak, mert az alkotmányügyi bizottság nem elnézte ezt a problémát, hanem szembenézett vele, majd szembenézve vele a maga álláspontját kialakította. Ez a kialakított álláspont került részleteiben és kerül a végső szavazásnál a Parlament plénumán elbírálásra. Mindenkinek fennmarad a joga ahhoz, hogy ha a hozott törvénnyel nem elégszik meg, egy új törvényi kezdeményezéssel nála jobbat javasoljon. Ezzel az adott kérdésben a vitát lezárom. (Helyeslés és taps.)
Kérem, elméleti vitára nem adok most lehetőséget. Törvényalkotásról van szó. Felteszem a kérdést: a szavazás során felmerült más problémákkal kapcsolatban ki tartja fenn szólási jogát? Fodor Istvánt illeti a szó.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Fodor István (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Köszönöm szépen, Elnök Úr! A jelentés 5. pontjáról van szó, amely a törvényjavaslat 2. szakaszának (I) bekezdését érinti. Hogy bizonyos legyek abban, hogy jól emlékeztem a szavazás menetére, Szűrös Mátyás alelnök úrtól elkértem a forgatókönyvnek vonatkozó részét, és abból arra a következtetésre jutottam, hogy nem az elnök úr hibázott, hanem a forgatókönyv volt hibás és az elnök úr természetszerűen ezt követte. A következőkről van szó.
Az 5. pont a 2. szakasz (1) bekezdését érinti, aminek van egy a) b) c) pontja és ezt követően van egy utolsó fordulata. Ez utolsó fordulat tekintetében módosító javaslatot nyújtottak be a 6. pontban szereplően Eörsi Mátyás, a 7.-ben Katona Béla módosító javaslata szerepel, a 8. pontban pedig Lakos László és Pál László módosító javaslata.
Az Elnök Úr - mint ahogy a forgatókönyvben is szerepel - először ugyanúgy vezette fel - ez is hibás a forgatókönyvben -, hogy a 2. szakasz (1) bekezdésének c) pontját, ellenben amikor a lényeget ismertette, ami ebben az utolsó fordulatban szerepel, az Országgyűlés először az 5. és a 6. pont tekintetében szavazta meg, de csak az utolsó fordulatot, és az ötödiket fogadta el. Ezt követően - úgy gondolom - az Elnök Úrnak meg kellett volna szavaztatni az 5. pont többi részét is, tehát a 2. szakasz (1) bekezdésének a) b) és c) pontját is. Ez nem történt meg, és az Elnök Úr ezután a jelentés 9. pontjára tért rá.
Hogyha a forgatókönyvet előveszi, akkor pontosan követhető, a forgatókönyv 11. oldalán szerepel, és így hangzik: "A jelentés 5. és 6. pontja alternatív megoldást kínál a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésének c) pontját követő részre." Illetve, az jól is van itt, mert "c) pontját követő részre" szól. Elnök úr csak ezt szavaztatta meg.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Miniszter úr ehhez kíván szólni?
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Nem.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tulajdonképpen a módosítvány a mi értelmezésünk szerint csak a c) pontot követő részre vonatkozott. Ennek tekintetében pedig állást foglalt a Ház - tehát nem indokolt, hogy itt többlet-szavazást kíván.
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Nem, Elnök úr! A módosítvány a 2. § egész (1) bekezdésére vonatkozik, nemcsak a c) pontot követő részre.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Engedje meg, hogy más oldalról közelítsem meg. Az én szavaim - ez nyilván visszajátszható - úgy kezdődtek, hogy "A jelentés 5. illetve 6. pontja szerint." Én ebből részleteket emelek ki. Azzal, hogy a bevezető szövegem az alkotmányügyi javaslatnak, jelentésnek az 5. pontját felemlítette, az részletezés nélkül is - nem tudom felidézni, mert nem mindig szó szerint követtem a forgatókönyvet, ha figyelték -, magában foglalta a jelentés 5. pontjának minden idevágó elemét, ha nem is említettem meg. Úgyhogy nem hiszem, hogy törvényalkotási szempontból aggályos lehet a dolog, hiszen bejelentettem, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának előterjesztése fonalán haladok. Elhangzott a jelentés 5. pontja. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, de nagyon sok nyugati parlamentben ilyenkor csak a jelentés számát mondják be, és máris szavaznak - ez nálunk egy könnyítés, hogy belemegyünk ennek a részletezésébe.
Lehet, hogy nem részleteztem annyira, mint indokolt volt - nem érdekes a forgatókönyvben mi van, az érdekes, én mit mondtam -, de az bizonyos, hogy elhangzott a jelentés 5. pontjára való hivatkozás. Ha elhangzott, minden más csak segítő elem. Tehát nem vagyok köteles teljes részletezését kibontani a dolognak.
Kérem, itt jegyzik közben, hogy mi hangzik el részemről. Megkaptam a jelzést, a következő mondat hangzott el: "Először Horváth József javaslatát teszem föl szavazásra, az 5. pont szerint." Ha pedig ez elhangzott a részemről, akkor ez pars pro toto is értendő.
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Elnök Úr! A felvezetése nem így hangzott el, és szerintem ez a lényeges. A felvezetése pontosan úgy hangzott el, ahogy a forgatókönyvben is benne van, vagyis a következőképpen: "A jelentés 5. és 6. pontja alternatív megoldást kínál a törvényjavaslat. 2. § (I) bekezdésének c) pontját követő részre." Elnök úr ezután még ismertette ennek a c) pontnak a lényegét is, Eörsi Mátyás is hozzászólt, hogy arról van szó: egy vagy két év. Az egyik javaslatban egy év, a másik javaslatban két év szerepel.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen, Fodor István jelzését figyelembe veszem, tanulok belőle. A kérdésem az - és most kézfeltartást kérek -, hogy Fodor Istvánon kívül kik kívánnak itt még egy pótszavazást? (Senki.) Engedje meg, hogy ebből úgy érezzem, nem volt félreérthető az 5. pontra vonatkozó utalásom.
Köszönöm szépen. Következő felszólalónk Torgyán József.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Két dolog miatt kértem szót Eörsi Mátyás felszólalása kapcsán. Egyrészt Eörsi Mátyás úr olyan színben tüntette fel...
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Torgyán képviselő urat figyelmeztetnem kell: mint elnök, lezártam annak a kérdésnek a vitáját. (Nagy taps a bal oldalon.)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Akkor csak az egyik megjegyzésemet, engedje meg, hogy elmondjam! (Tessék!) Kifejezetten kérem Elnök Urat, utasítsa rendre Eörsi Mátyás képviselőtársunkat a megengedhetetlen stílusa és hangneme miatt. Ugyanis az egyik képviselőtársunkra, dr. Kónya Imrére... (derültség a bal oldalon) ..., a Demokrata Fórum frakcióvezetőjére aki évtizedeken keresztül nagy tekintélyű ügyvéd volt, a Jogász Fórum elnöke - olyan kijelentést tett... (Zaj. Orbán Viktor közbeszólása: Le van zárva!) ..., mintha még azt sem tudná biztosan, hogy Kónya Imre jogász-e. Ezt a stílust nem vagyunk hajlandók a Házba beengedni... (Nagy taps a jobb oldalon) és tisztelettel kérem Elnök Urat, hogy az ilyen stílus felmerülése esetén, annak nyomban vessen véget.
Köszönöm a türelmüket. (Zaj.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Legyen szabad mégis mondanom egy mondatot! Akik figyelték az elnök szavait, azok emlékeznek rá, hogy mondotta: vissza fog még térni Eörsi Mátyás megállapítására. Torgyán képviselő úr ezt nem vette figyelembe, pedig az elnöknek volt és marad ilyen szándéka. El fog tehát hangzani a kérdés, hogy Torgyán úr javaslatával egybehangzóan - vagy azzal is egybehangzóan - megállapítás történjék a vitával kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Zaj.) Közbeszólás: Orbán Viktor, FIDESZ: Tessék beleírni, hogy ez egészen elképesztő!)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A következő felszólaló Török Ferenc
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem akarok visszatérni az elővásárlási joggal kapcsolatos kérdéshez, hiszen ezt le tetszett zárni. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy az alkotmányügyi bizottság jelentésének 65. pontja ugyancsak alkotmánysértőnek tűnik. Ezt már elmondtuk a tegnapi vita során is, ugyanis arról van szó, hogy ha a tisztelt Ház a Kormány eredeti előterjesztését szavazta volna meg, semmi probléma nem lenne, azonban a 12. § (2) bekezdése úgy szól, hogy "ha az üzletet kizárólag vagy többségében, nem állami tulajdonban álló ingatlanról van szó, akkor a tulajdonos hozzájárulása szükséges." Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi tulajdont, tehát ha magántulajdonban van, akkor a kisebbségben lévő magántulajdonos megkérdezése nélkül értékesítik. Azt hiszem, ezen vitatkozni sem lehet, hogy sérti a tulajdonosi alkotmányos jogokat.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Erre is vonatkozik az elnöki állásfoglalás, amely szerint az alkotmányügyi bizottságnak módja volt konfrontálódni ezzel a problémával is. Ha állásfoglalása a megfelelő módosításokkal bejutott az előterjesztésbe, annak a mostani előterjesztése során módosító javaslata nem volt, akkor ennek figyelembevételével, már az ő állásfoglalásuknak a figyelembevételével történik a törvényalkotás. Ha ezen túlmenő kívánság vagy konfliktus merül fel, az új törvénykezdeményezés útján megoldható.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után... (Eörsi Mátyás közbeszólása: Ügyrendi!) Tessék!
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Ügyrendi jellegű a felszólalásom - olyannyira, hogy még Torgyán képviselő úrnak sem kívánok válaszolni. (Elnöki közbeszólás: Helyes!)
A Házszabály 44. § (2) bekezdése értelmében, ha az Elnök nem ad engedélyt ismételt felszólalásra, akkor a képviselő az Országgyűléstől kérheti a felszólalás engedélyezését. Az Országgyűlés e tárgyban vita nélkül határoz.
Kérem, Elnök Úr, tegye lehetővé, hogy az Országgyűlés szavazzon arról, az alkotmányosság kérdésében kaphatok-e még szót.
Köszönöm.
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Kérem szépen, teljesen jogos.
Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatal következik. Tárgya: Eörsi Mátyás az adott kérdésben kimondott elnöki határozattal szemben szólásra kér jogot. A határozathozatal arra vonatkozik (zaj) , kívánja-e... Csöndet kérek! . . Kívánja-e az Országgyűlés Eörsi Mátyásnak a mondott témakörben a szót megadni?
Határozathozatal következik. Kérem szavazatukat. Most! (Megtörténik. Taps.) Az Országgyűlés 178 szavazattal 105 ellenében és 19 tartózkodás mellett meg kívánja hallgatni Eörsi Mátyást.
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök úr, és köszönöm az Országgyűlésnek, hogy lehetőséget adott.
Szeretném felolvasni az Alkotmány H. § (2) bekezdését, amely úgy hangzik, hogy "A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
Szeretném hangsúlyozni: az Alkotmánynak ezt a szövegét a mi Országgyűlésünk vitatta meg és fogadta el. Ezzel szemben az a törvényi kitétel, amelyre Kónya Imre hivatkozott - természetesen nem vonom kétségbe jogi felkészültségét -, azt a törvényt a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az 1959. évben fogadta el, akkor lépett hatályba, következésképpen önmagában az, hogy 1959-ben hozott törvény mit mond, attól még a jelenleg hatályos Alkotmánnyal természetesen lehet ellentétben.
Még egy gondolat: akár kitért erre az alkotmányügyi bizottság, akár nem tért ki, nyilvánvaló, az alkotmányügyi és jogi bizottság egy törvényi kérdésben igazából nem kompetens. Én az első felszólalásommal azt céloztam, hogy a Kormány nyilatkozzon ebben a kérdésben, a probléma fölvetését követően mi a Kormány álláspontja.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Ha megadtam Eörsi Mátyásnak a szót, aki szóba hozta az alkotmányügyi bizottság eljárásait, kötelességem megadni Salamon Lászlónak is, az alkotmányügyi bizottság elnökének.
(Közbeszólások a bal oldalról: Elnök úr! A Ház adta meg a szót Eörsi Mátyásnak!)
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Salamon László (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazán nem akartam én ebben a jogászi vitában ezúttal részt venni, de kénytelen vagyok egy észrevétel és egy mondat erejéig vitába szállni Eörsi képviselőtársam jogi álláspontjával.
Az egyik megjegyzés és érv az, hogy egészen egyszerűen az elővásárlási jog fogalmilag nem azonos az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozásával. Tragikus lenne a magyar jogalkotásra, ha ide jutnánk, hogy az elővásárlási jog alapítását alkotmányos szinten kellene szabályozni - ez szörnyűbb lenne, mint a kétharmadoknak az alkotmánymódosítás előtti korszaka! (Zaj, mozgás, felháborodott közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) Hogy ez mennyire így van, ugyanaz az Alkotmány, amire Eörsi Mátyás képviselőtársam hivatkozik, a 13. §-ban szabályozza a tulajdonszabadság kérdését. A következőt mondja ki az (1) bekezdésben: "A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." A (2) bekezdésben azt mondja: "Tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."
Több szabályt az Alkotmány nem tartalmaz a tulajdonjog korlátozása tekintetében! Ha helytálló lenne Eörsi képviselőtársunk jogi álláspontja, akkor a polgári törvénykönyvnek az összes rendelkezése, az elővásárlási jog, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megkötések - mind alkotmányellenesek lennének!
Én azt hiszem, hogy egy szavazás rendjében és most már továbblépek, mert itt egy szavazás folyik! - vitába bonyolódni, ilyen jogi vitába, nem hiszem, hogy szerencsés lenne! Csak azt tudom mondani, amit Kónya képviselőtársam: ha itt alkotmánysértés történt vagy történni fog a törvény elfogadásával, akkor ennek kiküszöbölésének megvannak nyilván az alkotmányos eszközei, de most már maradjunk, vigyük végig azt a folyamatot, amiben benne vagyunk két órája, szavazzunk, és kérem és indítványozom, hogy a törvény elfogadását szíveskedjék szavazásra föltenni!
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Az Országgyűlés elnöke megismétli korábbi határozatát: ezt a vitát lezárja és most felteszi a kérdést, hogy a monitoron szereplő nevek közül első helyen miniszter úr kíván-e szólni a szavazás menetével kapcsolatban.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Igen, köszönöm szépen, Elnök Úr! Azt gondolom, hogy az inkriminált két szövegrész mindkettő az alkotmányügyi bizottság beterjesztése előzetes mérlegelés szerint nem vet fel alkotmányos kételyeket és nem ütközik a Ptk. szabályaiba. Én ugyan nem vagyok jogász, de az elővásárlási jog nem 1959-es jogintézmény, hanem sokkal korábbi és része jogrendszerünknek.
Ennek megfelelően, miután a 10. §-ban is elfogadtunk egy előnyben részesítést és ott nem volt még kifogás, én nem látom az indokát, hogy e két részhez valamilyen kétely kapcsolódik, és arra kérem a tisztelt Házat, hogy amikor szavazni fog a törvényről, akkor e kételytől szabaduljon meg, és egészében, valamint a beterjesztett és elfogadott módosításokkal együtt támogassa a törvényt!
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Felteszem a kérdést Tölgyessy Péternek, kíván-e szólni, s ha kíván, kíván-e állást foglalni abban a kérdésben, látja-e akadályát a törvény egésze megszavazásának.,
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy Ön lezárta a vitát, nem kérek újabb szavazást abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés adjon-e szót nekem. Én az alkotmányügyi álláspontot szerettem volna kifejteni, amely azt hiszem, egyértelműen más, mint ami itt elhangzott. Nem kívánok ebben vitát nyitni; történjék meg a szavazás!
Ugyanakkor azt fenntartom a leghatározottabban, hogy ezen a két ponton az Országgyűlés, ha elfogadja ezt a törvényt, súlyos alkotmánysértést fog elkövetni (felháborodott mozgolódás a jobb oldalon) és erre hivatott bírói szervek ezt meg fogják ítélni!
Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) A monitoron Pálos Miklós nevét látom. Kíván-e államtitkár úr szólni?
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Pálos Miklós (KDNP)
PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Egy mondatot, Elnök úr! Abban az esetben, ha az Eörsi Mátyás által felvetett alkotmánysértés létezne, a polgári törvénykönyvnek a tulajdonjogra vonatkozó részét túlnyomórészt hatályon kívül kellene helyezni! (Tiltakozások az ellenzék padsoraiból.)
A tulajdonközösség megszüntetése tulajdonjogi korlátozást jelent és mégsem alkotmányos! Kérheti a társtulajdonos, hogy a másik vagy adja neki oda, vagy kifizesse, vagy természetben ossza meg. Szó sincs alkotmánysértésről !
(Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Elnök úr már lezárta a vitát!)
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Az "egy mondat"-ból nem volt világos, kérem, hogy mire vonatkozik az államtitkár úr jelzése. Ebben a kérdéskörben nem adom meg a szót senkinek! (Taps.)
Határozathozatal
ELNÖK: (Szabad György)
ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Felteszem végezetül a kérdést, hogy a már elfogadott módosításokkal együtt elfogadja-e a tisztelt Ház a kiskereskedelmi, vendéglátóipari, fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslatot? Határozathozatal következik! Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 180 szavazattal 101 ellenében, 32 tartózkodással elfogadta ezt a nagyjelentőségű törvényt. (Nagy taps a jobb oldalon.)
Amikor ezt bejelentem, szeretném még folytatni azt a mondatomat, amit a kirobbant vita előtt kezdtem. Köszönöm az ülés levezetéséért az elismerést, nyilván az ülésnek arra a szakaszára vonatkozott. Az érdem engem mint sportteljesítményt illet, esetleg mint agytorna-teljesítményt. Igen nagy érdeme van a jogi osztály jelen- és távollévő képviselőinek a gondos előkészítéséről. (Taps.)
Még azt a mondatot szerettem volna hozzáfűzni (közbeszólás: Jó étvágyat!) Nem! Úgy gondolom, hogy most nemcsak az elnök, a jogi osztály, a képviselők vizsgáztak ebben a szakaszban, hanem vizsgázott a működő magyar képviseleti demokrácia.
Eddig terjedt volna a mondanivalóm. Ami utána következett, az azt mutatja, hogy még csiszolni kell ennek a működő magyar képviseleti demokráciának az eljárási technikáját, ez vonatkozik felszólalókra vagy tiltakozókra egyaránt, megnevezettekre és meg nem nevezettekre. Köszönöm a figyelmüket. Bejelentések és utána ebédszünet következik.
Bejelentés: Dr. Horváth József jegyző
HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző:
HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: Két bejelentést szeretnék tenni. Az egyik, az Elnök úr szavai alapján öt perc múlva a házbizottság a 37-38. teremben rövid megbeszélést tart.
Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának román baráti tagozata az ebédszünet elején a külügyi bizottság helyiségében, Főemelet 53-ban fontos gyűlést tart. Kérjük a tagozat tagjait, jelenjenek meg. Főemelet 53. - Az ebédszünet 14 óráig tart.
(Szünet: 13.02 órától 14.11 óráig. Az elnöki széket Vörös Vince foglalja el.)
Az ülésnap további menetének ismertetése
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. A jegyzői teendők ellátását Bárdos Balázs és Glattfelder Béla jegyző képviselőtársaim végzik el.
Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ebédszünetben tartott ülésén állást foglalt mai ülésnapunk további tárgyalási rendjéről. E szerint 16 óráig az interpellációkra kerül sor. Az ismert sorrendtől egy esetben térünk el. A miniszterelnök úr az angol miniszterelnök asszony látogatására tekintettel kérte, hogy dr. Tölgyessy Péter interpellációjára Soós Károly Attila interpellációját követően kerüljön sor. Ezzel a képviselő egyetértett. 16 órától szünet nélkül folytatjuk a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló javaslat részletes vitáját. A határozathozatalt követően tizenöt perc szünetet tartunk. A szünet után 19 óráig folytatjuk a még el nem hangzott interpellációk tárgyalását, illetőleg sor kerül a kérdések elmondására is. A kérdések közül előbb a korábban elnapoltak hangzanak el.
A házbizottságot állásfoglalása kialakításakor az a szándék vezette, hogy a legfontosabb kérdések, illetőleg az interpellációk és kérdések elmondására még a mai napon sor kerülhessen, és ne kelljen ezért egy újabb ülésnapot tartanunk a szünetben.
Interpellációk:
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Tisztelt Országgyűlés! Most az interpellációk elmondására kerül a sor. Soós Károly Attila képviselőtársunk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről interpellálni kíván a miniszterelnökhöz a kormánypártok, a Kormány és a Kormány hivatali apparátusának összefonódása tárgyában. Soós Károly Attila képviselőtársamat illeti a szó.
Interpelláció: Soós Károly Attila (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - a kormánypártok, a Kormány és a Kormány hivatali apparátusának összefonódása tárgykörében
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A rendszerváltás egyik fontos eleme lenne a kormányzati irányítás három elemének, a kormánypártoknak, a Kormánynak és a Kormány hivatali apparátusának egymástól való világos elválasztása. Ezek korábbi összefonódása, a kormányügyek pártügyekként való kezelése, az állami köztisztviselők pártfunkcionáriusokként való kényszerű vagy önkéntes fellépése a régi rendszer egyik fontos és rendkívül népszerűtlen sajátossága volt. A Németh kormány csak 1989 őszétől tett elég határozatlan lépéseket ennek az egypárti diktatúrákat, pártállamokat jellemző helyzetnek a megváltoztatása érdekében.
Az Antall-kormánytól az ország jelentős továbblépést várt ezen a területen. Ehelyett azonban szinte a visszafordulásnak, a kormányzó pártok főleg az MDF - és az állam egy új összefonódásának vagyunk tanúi.
Három pontban szeretnék beszélni erről a dologról.
Először. Ismét szokásossá vált kormányzati szándékoknak, intézkedéseknek kormánypárti rendezvényeken, sajtóértekezleteken való bejelentése. Ez a gyakorlat a múltból jól ismert. Hazánk lakosságában mindig is visszatetszést keltett. Különösképpen visszatetsző ennek az 1980-as években kialakult és az Antall-kormány által most átvett válfaja, amelyben a népszerű kormányintézkedéseket pártfórumokon pártvívmányokként mutatják be. Utalhatok itt például a kisvállalkozási hivatal létrehozására, amelyet MDF-sajtóértekezleten mutattak be, és a sajtó félreértvén a dolgot, azt írta, hogy az MDF hoz létre kisvállalkozási hivatalt, holott a Kormány hoz létre ilyet; de a sajtó félreértése a félreérthető rendezésből származott. Tehát a népszerű kormányintézkedéseket pártfórumokon jelentik be, viszont a népszerűtlen lépéseket - például az áremeléseket - ettől eltérő módon nem a párt, hanem a Kormány, sőt, ha sikerült volna, akkor a Parlament kényszerű lépéseként prezentálják.
Második pont. A párt- és kormányügyek ilyen összekeverése mellett nem kevésbé helytelen gyakorlat a kormányapparátus és a Kormány politikai vezetése közötti zavaros összefonódás. Ismeretes, hogy a demokratikus, többpárti rendszerekben a Kormány, illetve az egyes minisztériumok politikáját a minisztériumban három ember képviseli: a miniszter, a politikai államtitkár, aki politikai helyettese, továbbá a sajtószóvivő; és ezzel vége, senki más. Ők a politikusok, mindenki más köztisztviselő, szakember. Demokratikus országokban - például Franciaországban vagy az NSZK-ban - ezek a szakemberek, noha természetesen nem pusztán szakmai megfontolások alapján, hanem politikai feletteseik utasításainak megfelelően végzik munkájukat, és így részt vesznek a miniszter és a Kormány politikájának technikai megvalósításában, sohasem nyilatkoznak a nyilvánosság előtt a Kormány politikájáról, nem képviselik a minisztériumokat vagy a Kormányt, hanem csak kifejezetten szakkérdésekkel kapcsolatban írnak cikkeket, könyveket, adnak interjúkat. A Kormányt nem képviselhetik, hiszen ha ezt tennék, akkor - bármilyen jó szakemberek legyenek is kormányváltozás esetén távozniuk kellene. Márpedig egy olyan kormányapparátus, egy olyan apparátus, amelyet kormányváltozás esetén nagyrészt lecserélnek: működésképtelen. A mai magyar gyakorlat a demokratikus országokbelivel homlokegyenest ellentétes. Elegendő például elolvasni a Magyar Hírlap augusztus 24-ei számát, itt egyszerre három kormánytisztviselő nyilatkozik a Kormány, illetve minisztériuma politikájáról; vagy a tegnapi Napzártát, ahol Bethlen István velem egybehangzóan kifogásolta azt, hogy a Pénzügyminisztériumot egy politikai vitában a közigazgatási államtitkár képviselte.
Végül a harmadik pont. A kormányzópárt és a Kormány, illetve a Kormány és a hivatalnoki apparátus összekeveredésénél is riasztóbb, és a pártállam egyik legfontosabb sajátosságát testesíti meg az, amikor kormányhivatali tisztviselők - akik hangsúlyozottan nem politikai állást töltenek be - hivatali funkciójukban pártemberekként lépnek fel. Például augusztus 1-jén az Igazságügy-minisztérium közigazgatási államtitkára, rá egy hétre a kisvállalkozási hivatal vezetője részt vett az MDF sajtóértekezletén, és ott hivatali funkciójukkal összefüggő kérdésekben nyilatkoztak a sajtónak.
A miniszterelnök úr ugyanolyan pontosan tudja, mint én, hogy ez az eljárás, amely mellesleg ellentétes a Kormány által a múlt héten benyújtott, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat 21. §-ának előírásaival is, demokratikus országokban elképzelhetetlen. És az is nyilvánvaló, hogy ha ez bevett gyakorlattá válik, abból logikusan következik a minisztériumi köztisztviselők kötelező kormánypárt-tagsága, pártjelvény viselése, pártfegyelem alá helyezése stb. És pontosan ez az, amitől ez az ország meg szeretne szabadulni.
Kérdezem a miniszterelnök úrtól, normálisnak, fenntartandónak véli-e a felsorolt jelenségeket, amelyeket én itt a kormánypártok és az államszervezet nálunk túlságosan is ismerős összefonódásaként bíráltam? Ha pedig nem tartja őket normálisaknak, fenntartandóaknak, akkor mit szándékszik tenni kiküszöbölésük érdekében? (Taps a bal oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Soós Károly Attila felszólalását. Az interpellációra Antall József miniszterelnök úr válaszol.
Antall József miniszterelnök válasza
ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy Soós Károly Attila képviselő úr interpellációjának van egy olyan bevezető része, amelyik igen alkalmas arra, hogy ilyen ebéd utáni nyomott időben mulatságos hatást tegyen; és ami azt jelenti, hogy egy többpárti parlamentben, egy többpárti rendszerben összehasonlítani egy parlamentáris kormányzást egy egypártrendszerrel és egy egypárti kormányzással, méghozzá egy pártállamban, ez egy olyan inszinuáció és egy olyan ferdítés, amire azt hiszem, hogy igazán méltatlan lenne részleteiben válaszolni. (Taps a jobb oldalon.)
Ennek ellenére lesznek az interpellációjának olyan mondatai és kérdései, amelyekkel egyébként egyetértek. Először is, ami azt illeti, hogy összefonódás van az állam és a párt között, a mi kormányzásunk időszakában ebben a formában nem jelentkeznek, így azokra nem tartom szükségesnek, hogy egyáltalában válaszoljak. Pontonként fogok válaszolni a konkrét kérdésekre.
Szokássá vált kormányzati szándékoknak, intézkedéseknek kormánypárti rendezvényeken, sajtóértekezleteken való bejelentése. Ez egy olyan pont, amire természetesen válaszolok. Többpárti rendszerben a pártok nyugodtan jelenthetnek be egy pártgyűlésen saját pártjuk vagy pártjaik kormányzati szándékát jelentő kérdést egy pártgyűlés keretében is. Ugyanúgy bejelenthetnek akár egy katonai akadémia megnyitásán. Bejelenthetik akár egy nemzetközi fórumon is. Sehol nincs semmiféle alkotmányjogi akadálya annak, de szokásjogi akadálya sincs, hogy többpárú kormányzás idején politikusok valamilyen kormányzati döntést arra megfelelő alkalommal és arra megfelelő helyen jelentsenek be. Lehet ez egyetemi tanévnyitó vagy bármi hasonló. Ez egyáltalán nem áll ellentétben sem az Alkotmánnyal, sem a Házszabállyal, sem a szokásokkal. Ezt bárhol meg lehet tenni, természetesen a Parlamentben és minden más, erre alkalmas helyen, kormányzati sajtóértekezleten.
A másik, párt és kormányügyek ilyen összekeverése mellett nem kevésbé helytelen gyakorlat a kormányapparátus és a Kormány politikai vezetése közötti zavaros összefonódás. Ezeket a minősítéseket, azt hiszem, nem kell elemezni. Ismeretes, hogy demokratikus többpárti rendszerekben a Kormány, illetve az egyes minisztérium politikáját a minisztériumokban három ember képviseli, mondja Soós Károly: a miniszter, a politikai helyettese, a politikai államtitkár, továbbá a sajtószóvivő, senki más. Ezt meg is ismételte.
Engedelmet kérek. Hogyan lehet összehasonlítani és egy kalap alá venni, hogy a minisztériumokban a minisztérium politikáját három ember képviseli: a miniszter, a politikai államtitkár és a sajtószóvivő? Azt gondolom, helyes lett volna kiváló jogász és kiváló alkotmányjogász barátunktól, Tölgyessy Pétertől tanácsot kérni ennek az interpellációnak a megfogalmazásánál. A miniszter képviseli a miniszteri felelősség jegyében, és a politikai államtitkár - ennek megvan a politikai alapja. A kormányszóvivő nem képviselheti a politikát a minisztériumban, hiszen éppen olyan tisztviselő függetlenül attól, hogy a közszolgálati törvény alapján hogyan helyezkedik el most vagy a jövőben -, a kormányszóvivő ugyanúgy megbízásból, felhatalmazással rendeletéből nyilatkozhat politikai kérdésben, mint bárki, akit a miniszter erre felhatalmaz. Ha a miniszter felhatalmaz erre közigazgatási tisztviselőt, hogy nyilatkozhat, akkor az megteheti. Nem általános politikai kérdésről, hanem a Kormány által elfogadott politikáról lévén szó, ameddig az a kormány van hatalmon, addig a közigazgatási tisztviselő azokat a kormánydöntéseket hajtja végre, és azokban a kérdésekben nyilatkozhat. Ezért nem kell leváltani a tisztviselőket nyilvánvalóan egy kormányváltozásnál, hanem egy alkotmányos rendben mindenki tisztában van azzal, hogy a kormánytisztviselő a miniszter rendeletéből a miniszter megbízatása alapján végzi teendőit.
Ennek ellenére a kormány tagjainak külön felhívtuk a figyelmét arra, hogy az elmúlt időszakban helytelen gyakorlat alakult ki, aminek szintén megvan az oka az átmeneti időszakban. A sajtó elvárja a tájékoztatást a tájékoztatási kötelezettség alapján. A minisztériumok osztályvezető-helyetteseit, osztályvezetőit keresik meg, és igen gyakran nyilatkoznak. Én magam sem értek azzal egyet - és ebben egyetértek a tisztelt képviselő úrral -, hogy helytelen, hogy egy minisztériumban igen sokan nyilatkoznak. Lehetőleg a miniszternek meg kell határoznia azt a kört, akiket felhatalmaz arra, hogy általában nyilatkozzanak a minisztériumot érintő kérdésekben, általában a szóvivő az, és egyes speciális kérdésekben felhatalmazza az egyes osztályok képviselőit.
A minisztérium sajtószóvivője ugyanolyan felhatalmazás alapján végzi ezt a munkát. Nagyon csodálkoznék azon, ha ettől eltérő álláspontot kellene vallani.
Végül: a kormányzó párt és a Kormány, a hivatali apparátus összekeveredéséről szólok. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a kormánytisztviselők ne vegyenek részt pártgyűléseken és ne nyilatkozzanak. Szakértőként meghallgathatják, de pártgyűléseken közigazgatási tisztviselők a miniszterek vagy politikai államtitkárok mellett ne vegyenek részt, illetve ne nyilatkozzanak. Erre vonatkozóan szintén azt mondhatom, hogy nem alakult még ki kellő formában az elmúlt időszakban a világos megkülönböztetés, de ennek érdekében a feltett kérdésre azt felelhetem, hogy nem értek egyet vele, és annak érdekében intézkedtünk. Korábban is felhívtam rá a figyelmet, hogy ne vegyenek részt lehetőleg a közigazgatási tisztviselők, csak szakértőként.
Ezzel egyetértve őszintén csodálkoztam azon, hogy az SZDSZ egy olyan közbiztonsági fórumot hívott össze, ahova meghívta a rendőrkapitányokat, és ezzel a mindkettőnk által helyesnek vélt elvvel ellentétben még zokon is vették, s a televízióban is közölték, hogy milyen lehetetlen diktatórikus, ismét a pártállamra emlékeztető talán az az eljárás, hogy a belügyminiszter úr, illetve az országos főkapitány nem járult hozzá ahhoz, hogy egy SZDSZ által rendezett pártjellegű gyűlésen részt vegyenek a rendőrkapitányok. Azt hiszem, ezt is érezni kellett volna az SZDSZ szervezeteinek, hogy nem helyes, ha pártgyűlésre meghívják a rendőrkapitányokat. Ezt ismét a közös álláspont szempontjából hangsúlyozom.
Végül szeretnék még utalni egy kérdésre, mégpedig arra, hogy a kormánypártok és az ellenzék között bizonyos értelemben a jelenleg hatályos jogszabályok is kimondanak valamit; mégpedig azt a tényt rögzítik, hogy a kormányon lévő pártoknak kell támaszkodniuk politikájuk megformálásában a képviselőcsoportban a Kormány szakértői bázisára, és ennek jegyében rendelkezik úgy a vonatkozó jogszabály, hogy a pártok képviselőcsoportjai - a munkájuk szakmai megalapozása érdekében - szakértői díj igénybevételére jogosultak. A szakértői díj évi összege képviselőcsoportonként 20 képviselő évi alapdíjának megfelelő összeg, valamint képviselőnként a kormánypártok esetében az évi alapdíj 25%-a, az ellenzéki pártok esetében az évi alapdíj 50%-a. Tehát éppen az ellenzék ezáltal kap nagyobb pénzügyi támogatást, mert szakértői kérdésekben, szakértők igénybevételében a kormánypártnak előnye van minden időben az ellenzékkel szemben azáltal, hogy kormányon lévén a hivatali apparátusnak a szakmai tudására is támaszkodhat.
Tehát ez egy elvi jelentőségű kérdés egyben, amit itt figyelembe kell venni.
Összegezve: a feltett kérdésre vonatkozóan azt mondhatom, hogy a pártállammal való összehasonlítás, az összefonódás és hasonló természetesen nem felelnek meg a valóságnak, azonban választási hónapban lévén teljesen érthető ez a beállítás. Ami ezen kívül van, az azt jelenti, hogy egyetértek abban, hogy kormánytisztviselők ne vegyenek részt és ne nyilatkozzanak pártgyűlésen és pártok nevében. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Antall József miniszterelnök úr válaszát. Kérdezem Soós Károly Attila képviselő urat, egyetért-e a miniszterelnöki válasszal?
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Hát a miniszterelnök úr érdemi válaszának a nagy részét én elfogadom. Megnyugvással hallom, hogy az az átmenet, amelyet a miniszterelnök úr itt egy pillanat alatt megtörténtnek nyilvánított mintegy, amikor azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a mai helyzetet egy pártállammal, hogy ez az átmenet a miniszterelnök urat is komolyan foglalkoztatja, és a legtöbb vonatkozásban olyan válaszokat adott nekem, amelyek megnyugtatóak, és tényleg ebben a választási hónapban, ahogy a miniszterelnök úr erre utalt, én megnyugvással veszem tudomásul, és egyetértek a miniszterelnök úr legtöbb mondandójával. Kiváltképpen, ami a harmadik kérdésemre adott válaszát illeti, azzal kapcsolatban teljesen egyetértek.
Ami a második kérdésemre adott válaszát, tehát a Kormány és a kormányapparátus közötti kapcsolatot illeti, ott a Kormány politikáját három ember képviseli, és ide a sajtószóvivőt belevettem. Akkor arra gondoltam, hogy az ismeretes módon, mondjuk egy nyugatnémet minisztériumban az a harmadik a három politikai állás közül, a politikai szóvivő, amelyik politikai állás, tehát ha kormányváltozás van, akkor automatikusan távozik, a sajtó felé ő képviseli a minisztérium politikáját, más minisztériumi hivatalnokok pedig nem képviselik ugyanezt.
Na, most én azért aggályosnak tartom azt, amit itt a miniszterelnök úr arra mondott, hogy a miniszter megbízásából egy kormánytisztviselő képviselheti a minisztérium politikáját. Ezt azt hiszem, hogy nagyon korlátozottan lehet csak elfogadni, a sajtó felé azt hiszem, hogy semmiképpen sem, semmilyen kérdésben sem lehet elfogadni. Hát sajnos a miniszteri állás vagy az államtitkári állás sok munkával és sok nyilatkozással járó állás, ezt tudomásul kell venni, ez egy demokratikus rendszer.
Kiváltképpen nem tudom elfogadni a miniszterelnök úrnak az első kérdésemre adott válaszát. Én valóban úgy gondolom, hogy nyugati demokráciákban nem szokásos kormányintézkedéseket, kormányhivatalok felállítását párt-sajtóértekezleteken bejelenteni, és ezért összességében nem tudom elfogadni a miniszterelnök úr válaszát. (Derültség a jobb oldalon. - Mozgás.)
Most még egy dologra ki szeretnék itt térni, erre a bizonyos SZDSZ, úgymond gyűlésre, amelyre meg kívántuk hívni azokat a bizonyos rendőrkapitányokat. Nem gyűlés volt ez kérem, ez szakmai fórum volt. (Derültség a jobb oldalon.) Az SZDSZ öt képviselője és a rendőrkapitányok beszélgettek volna ott. Nem hiszem, hogy bárki azt hihette volna, hogy az illetők ott az SZDSZ támogatói, miután az SZDSZ ; nem kormánypárt, de tulajdonképpen, végül is, ha ez ilyen reagálást vált ki a kormánypártok részéről, akkor ám legyen, akkor legyen ez eltiltva, tehát legyen egy ilyen tiltás, hogy pártrendezvényekre nem mehetnek el. (Közbeszólások. Zaj.) Igen. Nem mehetnek el, de akkor ez ne csak az SZDSZ-re vonatkozzék. Kérem tisztelettel, ugyanis szombaton az Ipari Minisztérium államtitkár-helyettese az MDF gazdasági bizottságának konferenciáján, ha jól emlékszem, Szekszárdon tartott előadást. Most akkor mérjünk egyenlő mértékkel, és akkor legyen ez is tilos. (Taps az SZDSZ soraiban. Mozgás.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Soós Károly Attila képviselőtársam válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a miniszterelnök úr válaszát. Kérem majd szavazni! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: a miniszterelnöki válasszal az interpelláló képviselő csak részben értett egyet. A választ az Országgyűlés 158 "igen" szavazattal 89 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta. (Közbeszólás: négy államtitkári szavazat van!) 162 "igen" szavazattal. (Mozgás.)
Következő interpelláló képviselőnk dr. Tölgyessy Péter a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Magyarország általános válságának súlyosbodása és a Kormány cselekvési programjának hiánya címmel interpellálni kíván a miniszterelnökhöz. Dr. Tölgyessy Péter képviselőtársunkat illeti a szó.
Interpelláció: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - Magyarország általános válságának súlyosbodása és a Kormány cselekvési programjának hiánya címmel
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Miniszterelnök Úr! . . (További szavait a hangosítás hiányában nem lehet hallani. Zaj. Közbeszólások a jobb oldalról.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Kérném Tölgyessy képviselő úr hangosítóját bekapcsolni !
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr!... (Zaj. A szónok megkopogtatja mikrofonját. Közbeszólás: sikerült bekapcsolni! Taps.)
Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A modern parlamenti demokráciákban szokás, hogy a kormányátalakítást követő 100-120. napon a Kormány nyilvánosan számot ad országának helyzetéről, programjának megvalósulásáról.
Miniszterelnök Úr! Úgy érzem, helyes volna, ha ma, itt az ország Házában szót ejtenénk hazánk helyzetéről és a Kormány programjának sorsáról.
Hölgyeim és Uraim! Szilárd meggyőződésem, ma a kormányalakítást követő 118. napon Magyarország erkölcsi, gazdasági és társadalmi helyzete rosszabb, mint a választások idején volt. (Mozgás.) Feltartóztathatatlanul csökken az ipari termelés, mezőgazdaságunkat összeomlás fenyegeti. Országunk külkereskedelmi aktívumának növekedése augusztus hónapban megtört, a forint még sohasem vesztett annyit az értékéből, mint manapság, hónapról hónapra újabb és újabb százezrek kerülnek a létminimum alatt élők már eddig is milliós táborába.
Új központosítás keríti hatalmába a társadalmat, a szabadnak remélt sajtó újra függetlenségért tusakodik. (Derültség. Taps a bal oldalon.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Erről talán a Magyar Újságírók Szövetségét kellene megkérdezni. (Ellentmondások a jobb oldalon.)
Egyes kormánypárti megnyilatkozások olcsó hazai népszerűség fejében a határainkon kívül élő magyarság sorsát kockáztatják. (Zaj.) A koncepciótlanság elfedésére pártpolitikusok (közbekiáltások) , mint a múlt héten itt a Házban hallhattuk, felelős miniszterek is érzelmeket, indulatokat mozgósítanak, a pragmatikus cselekvés helyett ideológiai vitákat szítanak.
Hölgyeim és Uraim! Bár a Magyar Demokrata Fórum a választásokon felelőtlenül egyszerre ígért adócsökkentést és mérséklődő költségvetési hiányt, gyorsuló gazdasági növekedést és enyhülő inflációt, mégsem gondolom, hogy Magyarországon a választói várakozás azonnali, gyors életszínvonal-növekedést igényelne. Interpellációmban magam sem az eredményeket kérem számon. Tudom, az elmúlt 40 év roppant öröksége, legújabban pedig a KGST széthullása, a perzsaöbölbeli válság, a súlyos aszály mind-mind óriási kihívást jelent egy kormányzati tapasztalatok nélküli új hatalomnak.
Nem a nyilvánvaló eredménytelenség megokolását kérem öntől Miniszterelnök Úr, hanem a kormányprogram irányelveinek III. fejezetében 18 pontban beígért konkrét cselekvési programok túlnyomó többségének elmaradására várok Öntől magyarázatot.
A Kormány elmulasztotta - hogy csak a legfontosabbakat említsem - a vállalkozásokat élénkítő program meghirdetését. Nem adott inflációellenes programot, lemondott a vállalati sorban állások enyhítéséről, és nem kezdeményezett 30-40 tartósan veszteséges vállalat ellen csődeljárást.
A nyár közepi áremelési csomagot nem számítva, a Kormány valamennyi törvényjavaslata a Németh-kormány törvénytervezeteinek átdolgozásával készült. A nagy pátosszal előadott, de semmire sem kötelező általánosságok és a rögtönzésszerű adminisztratív intézkedések között hiányzott - és egyre nyomasztóbban hiányzik - a módszeresen végiggondolt cselekvési program.
Miniszterelnök Úr! Úgy látom, míg Kormánya a rendszerváltás új koncepcionális tervezeteivel nem jeleskedett, addig serény volt a hatalomváltásban. A közigazgatás csúcsaira, a központilag ellenőrzött vállalatok élére a meghirdetett elvekkel ellentétben csak igen ritkán kerültek valóban független, nemzetközi hírű személyiségek, az új vezetők inkább a megbízhatóság okán, illetőleg a párthűség alapján kerültek tisztségükbe.
Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint Ön, hogy Kormánya stabilitását biztosítsa, az agrárszféra ügyeinek intézését átengedte egy olyan pártnak, amely a választási kampányban a Magyar Demokrata Fórum által is élesen bírált homályos és átgondolatlan ígérethalmaz alapján (felzúdulás) már pusztán a bizonytalanság állandósításával is károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak. (Ellentmondások a jobb oldalon és taps a bal oldalon.) Torgyán József közbeszólása: Hordót! Hordót!)
Hölgyeim és Uraim! A feladat súlya és mérete óriási. (Zúgás.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Csendet kérnék. Tessék folytatni az interpellációt!
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Hölgyeim és Uraim! A feladatok mérete óriási, mégsem a sürgősségtudat vezérli a köztársaság új kormányát. Az Antall-kormány ugyanúgy halogatja a halaszthatatlan döntéseket, ahogy azt a Lázár-, a Grósz- és a Németh-kormány tette. (Felháborodott közbekiáltások: Ez már túlzás! Becsületsértés!)
Hölgyeim és Uraim! Mindezért a rendszerváltás bizakodását a választópolgári csalódottság váltotta fel. (Bánffy György Majd meglátjuk!) Az általános közöny és fásultság oka nem annyira a válság elmélyülése, mint inkább a kivezető út hiánya és a Kormány cselekvőképtelensége. Meggyőződésem, az ország lakossága szembenézett volna gazdaságunk keserves állapotával, és felsorakozott volna választott vezetése mögé, ha az nyíltan beszél az elengedhetetlen áldozatokról, és nyomban cselekedni kezd.
A Demokrata Fórum másfél éven át készült a hatalom átvételére, és most számomra világossá vált, mégis felkészületlen a kormányzásra.
Miniszterelnök Úr, Ön mivel magyarázza rövid távú programja végrehajtásának elmaradását? Kormánya mikor fog végre előállni kézzelfogható cselekvési programmal, határidőkben is konkretizált intézkedési tervekkel, s nem utolsósorban átfogó gazdasági törvényjavaslatokkal? Köszönöm. (Közbeszólás: Most szavazták meg! Ellenzéki taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Tölgyessy Péter képviselőtársam felszólalását. Az interpellációra Antall József miniszterelnök úr fog válaszolni. (Szórványos taps.)
Antall József miniszterelnök válasza
ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tölgyessy Péter hatásos szónoklatot tartott. (Derültség.) Érzelmekben gazdagon, a politikai racionalitás kérdésében bizonyos mértékig - azt hiszem - irreálisan, de mindez semmi ahhoz képest, hogy az interpellációja ennyi (felmutatja a papírlapot; derültség) amit írásban megkaptam, amelyikben a legrövidebben és a legáltalánosabban fejti ki csak kérdéseit. Ennek ellenére igyekszem válaszolni, a válaszban kitérek egy-két olyan kérdésre, amelyiket őszintén szólva nevetségesnek tartok.
Az egyik ilyen a sajtó szabadsága. Ameddig a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig mi magyar demokraták - hogy én is használjam úgy, ahogy szokták: szabad demokraták -, a magyar demokraták és koalíciós partnereink nagyon nyugodtak lehetnek, mert Magyarországon teljes sajtószabadság van, mert ha nincsen teljes sajtószabadság, és ha az nem szabad, ami a sajtóban elhangzik, akkor ebben a Parlamentben sincs szabadság, és akkor Tölgyessy Péter is itt valami súlyos kényszer és súlyos fenyegetettség közepette mondta el ezt a beszédet. (Derültség és erőteljes taps jobbról.)
A másik: azt mondta Tölgyessy Péter, hogy nincs sajtószabadság, és kérdezzük meg a MUOSZ-t.
Kérem, nyugodtan megkérdezhetjük a MUOSZ-t. De egy fordulattal, mert szereti a nyugati parlamenti példákat: egyszer a szakszervezetekkel kapcsolatban Churchill is kérte Attlee-től a védelmet, és utána bejelentette, hogy a kőműves szakszervezetbe azért belépett, hogy kérhesse a védelmét. Nekem nem kell belépni, régóta tagja vagyok a MUOSZ-nak, ennek következtében MUOSZ-tagként megnyugtatom Tölgyessy Pétert (derültség, taps a jobb oldalon) hogy a széles tagsága az újságíró-társadalomnak arról meg van győződve, hogy sajtószabadság van.
Ennél sokkal súlyosabb probléma, és ebben az újságírók jövőjét illetően lehetnek aggályaink, és valóban gondolkodni kell, és a szakmának össze kell fognia átgondoltan, a közvélemény érdekében is, és saját érdekében, mert bizony sok lapot fenyegethet egyszerűen a piac törvényei szerint veszély, nem fogja bírni az ország azt a sok sajtóterméket, ami most még megjelenik, a versenyben el fognak hullani.
Ez okoz az újságíró-társadalomban bizonytalanságot, és bizony ezzel foglalkozniok kell, mert valóban fenyegetettség érzése jelentkezhet. De nem azért, mert itt a sajtószabadságot kérdőjelezi meg valaki, hanem azért, mert kérdés, hogy fenn tudnak-e maradni lapjaink, és mindenkinek meglesz-e azok közül a helye, akik ma tömegesen a sajtóban helyezkedtek el.
Mindehhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy mi más egy olyan kijelentés, hogy a Kormány első száz napja után az ország erkölcsi, gazdasági és társadalmi állapota rosszabb, mint a választások napján volt. Kérem, ez egy egyszerű kijelentés, ilyet bárki mondhat. Honnan veszi, hogy az ország erkölcsi állapota most e száz nap alatt rosszabb? Ady Endrére gondol, hogy a nyár nagy kerítő? (Derültség, taps.) Miért? Miért lenne? A nyár következtében? Miért lenne erkölcsi állapota most rosszabb az országnak, mint három hónappal ezelőtt! (Derültség, taps.)
Én úgy gondolom, hogy a nagyon is sajnálatos választási küzdelem időszakában, aminek számos megnyilvánulásával - ami részben nem csak etika, de etikett kérdése is - elhangzottak olyan kijelentések, olyan megjegyzések, amikkel nagyon sokan nem értettünk egyet. Remélem, Tölgyessy Péter sem.
Én úgy látom, hogy most ebben a választási harcban kevesebb a személyeskedés, és nyugodtan mondhatom, hogy a politikai kultúra és a politikai erkölcs javult ebben az időszakban. És ezt már a parlamentarizmus eredményének kell tekintenünk.
Egyéb vonatkozásokban ilyen megállapítások sehova nem vezetnek. Vagy vegyük az ország pénzügyi helyzetét.
Április végén, Tölgyessy Péter éppúgy tudja, hogy Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. És ez megfordult, és ma ennél sokkal jobb helyzetben vagyunk, s megindultunk egy úton, ami éppen a bizalom következménye.
Persze, hogy súlyos gazdasági állapotban van az ország, sohasem tagadtuk. Nem felel meg a valóságnak, hogy mi nem mondtuk meg azt, hogy Magyarország súlyos állapotban van. Amikor mi egy programról beszéltünk, amelyiket lehet minősíteni, akkor is egy hároméves program, illetve egy kormányzati periódus időszakáról beszéltünk, nem pedig az első hónapokról. Úgyhogy eleve mint módszert, hogy ilyen kijelentéseket tenni, ebben a formában nem tartom indokoltnak, nem tartom helyesnek. Éppen ezért ennek semmiképpen nem lehet eredménye, nem lehet haszna, sőt nyugodtan mondhatom, hogy árt az ország iránti bizalomnak, ha mi ilyen kijelentéseket túlzottan komolyan vennénk.
Az új Parlament és a Kormány rendezett körülmények között valósította meg a rendszerváltozást az állami élet csúcsain. A nemzeti egyetértés jegyében a Parlament közös elhatározással - a koalíciós pártokat beleértve - választotta meg a köztársasági elnököt, pedig egy népszavazási kezdeményezés következtében még belpolitikai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez olyan teljesítménye a magyar társadalom egészének, amire büszkék lehetünk. Külföldi partnereink is elismeréssel szóltak a magyar nemzet érettségéről. Azt is mondhatom, hogy valamennyi pártnak szerepe van abban, hogy mi ma itt a Parlamentben - belső vitáink, nézeteltéréseink ellenére; pártpolitikai értelemben sokkal közelebb állunk a kialakult demokráciák pártstruktúráihoz, ehhez a szisztémához, mint szándékaink vagy mint más országok a korábbi kommunista országok közül.
Nem hiszem így, hogy az interpellációban foglalt helyzetértékelés megfelelően fejezi ki az ország politikai állapotát.
A választást követően a Kormány természetesen a saját kormányzati rendjét, a minisztériumok kialakítását, a tisztviselői kar megfelelő beállítását kellett, hogy elvégezze.
Ami az ország gazdasági állapotát illeti, a választás hetei óta fontos eredményeket tud felmutatni, a súlyos tehertételt jelentű újabb külső fejlemények ellenére. A tavasszal kiéleződő nemzetközi fizetési válságot sikerült elhárítani. Az új Kormány működésének eddigi szűk négy hónapja alatt folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték el magukat Magyarország mellett, és jelentkeztek. Az átszervezett kormányzat népszerűtlen intézkedéseket is vállalva, szigorúan őrködik a költségvetési és pénzügyi fegyelem megtartásán. A támogatások csökkentésére, az export növelésére, a világpiaci árak követésére irányuló politikánk élvezi a nemzetközi pénzvilág és üzleti élet támogatását.
Tölgyessy Péter nagyon helyesen felsorolta mindazokat az eseményeket, amelyek nyilvánvalóan nem lehettek májusban a kormányprogram részei, beleértve a Szovjetunió intézkedéseit, a KGST állapotát, az aszályt, a közel-keleti válságot és egyebeket, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben a helyzetben mit kell tennie a kormányzatnak.
A rövid távú gazdasági programmal kapcsolatban az első, az államigazgatás új szervezeti rendjét tűzte ki célul. A Kormány hivatalba lépését követő 120 napon belül elmondható: az új kormányzati munkamegosztás kialakult, a korszerű államigazgatás, a modern közszolgálat valódi létrejöttéhez természetesen hosszabb idő kell. A Kormány által elfogadott közszolgálati törvénytervezet már tartalmazza a további teendőket.
A program inflációellenes és vállalkozásélénkítő intézkedéseket irányoz elő. Az úgynevezett sorban állások csökkentésére a Kormány tett intézkedéseket, mint amilyen a társadalombiztosítással szembeni tartozások büntetőkamatának felemelése, a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalatok elleni csődeljárás kezdeményezése. De nem vagyunk elégedettek. A körbetartozások banki eszközökkel történő kiegyenlítéséig a bankrendszer - elsősorban technikai felszereltségi okokból ezidáig nem tudott eljutni, de a további új eszközök ezt felgyorsítják.
A vállalkozásösztönzés és a privatizációs célok terén is történt előrehaladás, noha nem annyi, mint amennyi szándékunkban állt. Bár a Kormány már július elején elfogadta a kereskedelem és vendéglátás előprivatizációs törvénytervezetét, az Országgyűlés túlterheltsége miatt erre csak a mai napon kerülhetett sor, hogy törvényként megszavazhatta. Nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés munkájának, a bizottság munkájának is benne kellett lennie. Ez sem a Kormányzat hibájának róható fel, nyilván még kevésbé a Parlamentnek, hanem egyszerűen a parlamentáris rendszer menetrendjéhez tartozik hozzá.
A Vagyonügynökség státusának rendezését ugyanúgy hosszú ideig késleltették az előttünk álló feladatok. Néhány napja azonban a nemrégen a Kormányzat alá helyezett Állami Vagyonügynökség bejelentette az első, rendkívül jelentős privatizációs programját, amelyet egymilliárd dolláros összegben határoznak meg.
Az előirányzatok közül továbbá létrejött a külföldi befektetők informálását célzó központ. A Kormány a nyáron költségvetési megtakarítási csomagot léptetett életbe. Felülvizsgálva az állami költségvetés állapotát, legutóbbi ülésén a Kormány döntött a lakossági devizatartás szabályai könnyítésének beterjesztéséről, valamint előkészítette az úgynevezett egzisztenciaalap, vagyis kedvezményes vállalkozási forrás megteremtését. Lezárult a vállalati tanácsok újraalakítása, a Kormány előterjesztésére a Parlament elfogadta a vállalati belső egységek kiválását megkönnyítő törvénymódosítást.
Nagy horderejű kérdésekben, mint a Bécs-Budapest Világkiállítás, a lakásgazdálkodás reformja, a vámrendszer módosítása, a szovjet csapatkivonás gazdasági és környezetvédelmi stb. ügye, - e fontos kérdésekben a munkálatok folynak, azok előrehaladásáról a parlamenti és a szakmai nyilvánosságot időről időre tájékoztatjuk. A Bécs-Budapest Világkiállítás előpályázatait a Kormánybiztos kiírta, folyik a kormányzati döntés előkészítése.
A program a Kormányzat által örökölt helyzet hiteles bemutatását is tartalmazza. E tanulmányok szintén a hónap végén, kezdve az első kötettel, meg fognak jelenni.
Végül az utolsó pont a hároméves gazdasági program kidolgozását ígérte, amire hivatkozik Tölgyessy Péter. A gazdasági programot a Kormány a mai soros ülésén megtárgyalta együttesen az általános programmal, s a mai rendkívüli Minisztertanács ezt jóváhagyta. Végleges megszerkesztése az elkövetkező két napon történik meg a módosító javaslatok beiktatásával, és a jövő hét közepére kinyomtatva el fog készülni az átfogó kormányprogram, amely tulajdonképpen mindazt tartalmazza, ami az elkövetkező hároméves időszakban munkánkat meghatározza, illetve amely alapján az egyes minisztériumok kidolgozzák részletes munkatervüket.
Az államigazgatás munkájának összefogása természetesen szintén része ennek. Úgy gondolom, mindez azt jelenti, hogy a Kormányzat ebben az időszakban végezte munkáját, figyelembe véve mindazt, amit előre nem számíthatott ki, beleértve azt a környezetet, amelyben élünk, beleértve az európai, a nemzetközi és a gazdasági környezetet és mindazt, amit kormányzati időszakunkban kellett megismerni.
Itt kívánok tájékoztatást adni még arról is, hogy a következő törvénytervezetek megvitatását kérjük az elkövetkező időszakban: a termőföld tulajdonjogi kérdéseinek rendezése, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, az árak megállapítása, az államháztartásról szóló törvény, az adózás rendjéről, az illetékekről szóló törvény, új csődtörvény, az alkalmazotti részvénytulajdonosi program törvényi kerete, valamint a privatizációs eljárásról szóló törvény, a helyi adók rendszerének és az önkormányzatok pénzügyi forrásainak szabályozása, energiapolitikai koncepció és ennek részeként a szénbányászat szerkezeti átalakítása, a külföldi befektetések szabályozására új befektetési törvényjavaslat -, hogy felsoroljam azokat, amelyeket a Kormányzat részben már átadott, részben pedig a közeljövőben tesz a Parlament asztalára.
Mindennél lényegesebb, amit el kívántam mondani, hogy a Kormány mai ülésén fogadta el a teljes átfogó kormányprogram szövegét, és ezt a jövő héten hozza nyilvánosságra. Ennek főbb elveiről ma, 11 órakor a kormányszóvivő és két államtitkár tartott a sajtó részére tájékoztatást.
E törvénytervezetek előkészítése, s az ezzel összefüggő munka - úgy gondolom - jelzi a Kormányzat tevékenységét, és jelzi egyben azt is, hogy rendkívül kedvezőtlen körülmények között, nyugodtan vállalva az összehasonlítást bármelyik volt szocialista országgal, bármelyik kormányzattal a szomszédaink közül, úgy vezettük az országot ebben az időszakban, hogy ma Magyarország fenn tudta tartani teljesítőképességét, fenn tudta tartani politikai stabilitását, és ilyen súlyos, válságos időszakban is azt hiszem - jövőt tudunk mutatni a magyar népnek. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy legalább másfél-két nehéz esztendő áll az átalakítás időszakában az ország előtt, amelyben összefogásra van szüksége az országnak, és főleg hitre és bizalomra ahhoz, hogy ezt együttesen végrehajthassuk.
Egyetlen kormány sem tud ilyen feladatot végrehajtani, és nem ilyen körülmények között, hogy ha nem nyer ehhez megfelelő támogatást! Én elmondtam ezt a választ az igen tisztelt képviselő úr kérdésére. Úgy gondolom, hogy maga a kérdés felvetése ebben a formában - és ezt nem a mai esetre mondom, hanem a jövőre vonatkozóan - nem tipikus interpellációs kérdés volt a képviselő úr részéről, ez sokkal inkább egy nagy és széles körű, általános parlamenti vitához lenne alkalmas.
A magam részéről nagyon egyetértenék azzal, hogy a magyar Országgyűlés átfogó vitákat tartson lehetőleg minden egy hétben vagy két hétben, legyen az külpolitika, pénzügy-, vagy fejlődéspolitika. Arra szakítsunk időt, mert sokkal több félreértést sokkal gyorsabban tudnánk eloszlatni, és azt hiszem, hogy az ország megnyugtatására is sokkal inkább szolgálnának az ilyen viták, mint nemegyszer azok, amelyek szükségesek ugyan, de amelyeket néha talán túlzott részletességgel is végzünk. Én azt kérem az Országgyűléstől, hogy a rövid tájékoztatást - a kérdéshez viszonyítva - a program elkészítését és a jövő heti kinyomtatását szíveskedjék tudomásul venni.
Biztos vagyok benne, hogy igen tisztelt képviselőtársam hivatalból nem fogadhatja el a válaszomat. Ennek ellenére úgy gondolom, a tisztelt Országgyűlés fontolja meg ebben a formában az interpellációra adott válaszom elfogadását. Köszönöm. (Nagy taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Antall József miniszterelnök úr válaszát. Megkérdezem Tölgyessy Péter képviselőtársunkat, egyetért-e a miniszteri válasszal.
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Először is egyetértésemet szeretném kifejezni a miniszterelnök úrral abban: helyes volna, ha országunk állapotának részterületéről rendszeresen, vissza-visszatérően vitát folytatnánk ebben a Parlamentben.
Én úgy éreztem, hogy a száz nap elmúltával hasznos volna ennek a kérdésnek a fölvetése, már csak azért is, mert valahol a sajtóban olvastam persze, lehet, hogy hibás közlés alapján -, hogy a Kormány a hároméves programját nem fogja a tisztelt Ház elé behozni; azt a kormányprogram irányelvei folytatásának tekinti, csak a magyar közvéleményt, a magyar választópolgárt fogja erről tájékoztatni, de az ország Házában erről nem tervez vitát. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a program kérdéseiről szó essék.
Miniszterelnök úr nem cáfolta meg az ország súlyos helyzetére vonatkozó adatokat. Nem is tehette, hiszen a Statisztikai Hivatal objektív számai mutatják, hogy az infláció magasabb, mint fél évvel ezelőtt volt, az ipari termelés tíz százalékkal csökkent, és hadd ne soroljam tovább ezeket a szomorú adatokat! A beszédemben hangsúlyoztam is, hogy nem ezeket a számadatokat kérném számon a Kormánytól, hiszen senki - képviselő vagy választópolgár - nem várhat eredményeket, életszínvonal-javulást vagy bármi hasonlót a Kormánytól.
Egyetlen egy ponton szeretnék vitatkozni miniszterelnök úrral: az erkölcsi állapotra vonatkozó kitételével. Én úgy tudom a Belügyminisztérium tájékoztatóiból, hogy bizony, a bűnözés rohamosan gyorsul Magyarországon... (zaj, közbeszólások a jobb oldalról) sokkal súlyosabbak a számok idén, mint tavaly voltak... (folytonos zaj a jobb oldalon) ..., tehát talán itt sem lehet megcáfolni a statisztikai adatokat.
Miniszterelnök Úr!
Az Ön kormányának a legsúlyosabb hibáját abban látom, hogy elszalasztott egy történelmi pillanatot - és itt már vitatkoznom kell Önnel. Az Egyesült Államokban egy óriási gazdasági válság pusztított a húszas évek végén, a harmincas évek elején. Jött egy új elnök, meghirdetett egy új programot, és az első száz napban - akár hiszi, Ön, Miniszterelnök Úr, akár nem - közel száz komoly törvényt nyújtott be a kongresszus elé. Az Ön kormánya ellenben csak három igazán koncepcionális törvényt nyújtott be ide, elénk, illetőleg van egy negyedik, amit majd tárgyalni fogunk. Ez a két önkormányzati törvény volt, az előprivatizáció, és ami most ránk vár, a közszolgálati törvény.
Hadd mondjak egy másik adatot! Brazíliának új kormánya van. A kormány létrejöttének másnapján törvények és programok sokaságát terjesztette elő az új brazil elnök.
Hadd mondjak mást! Sehol Kelet-Európában, Közép-kelet Európában ilyen lassan, ilyen nehézkesen kormány nem alakult. Megdöbbentő, milyen sokáig tartott azt a kormányt megalakítani, melynek az előzményét már tavaly nyáron bejelentették: a "nemzeti közép" pártjainak a szövetségét. Csehszlovákiában, Kelet-Németországban... (közbeszólások a jobb oldalról- Bukarestben!) Lengyelországban... (közbeszólás a jobb oldalról: Bulgáriában!) ... bizony, sokkal gyorsabban ment a kormányalakítás... (zaj, közbeszólások a jobb oldalról) ...., és valamennyi országban fontos gazdasági törvényeket és rendszer-átalakító törvényeket megtárgyalt már az ottani országgyűlés. Sokkal előrehaladottabb ezekben az országokban ezen néhány hét alatt a törvényalkotási munka. (Folytonos zaj a jobb oldalon és középen.)
Hölgyeim és Uraim! Ezek tények. Az Önök hangereje aligha fogja ezeket megcáfolni. (Taps az SZDSZ soraiban.)
Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint ez az ország azt várta volna az új Kormánytól, hogy azonnal törvényekkel álljon elő. Én magam - mint elmondtam - úgy érzem, hogy országunk lakossága elkeseredett, nem érzi a rendszerváltást. Számtalan publikáció, sajtónyilatkozat tanúskodik erről. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalról.)
Elveszett egy óriási lehetőség: a rendszerváltás pillanata egyszer és mindenkorra elveszett ezzel. (Tiltakozó, felháborodott felkiáltások. Közbeszólás a jobb oldalról: Savanyú a szőlő!)
Kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy az interpellációra adott válasz után az ügyrend szerint - nem az interpelláció kapcsán, hanem majd utóbb - kérjenek szót, vagy nyilatkozzanak a sajtónak, ott próbálják megcáfolni nyilatkozataimat. (Zaj a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Kérem képviselőtársaimat, hallgassák figyelemmel a válaszadást! (Folytonos zaj.)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Summa summarum, Hölgyeim és Uraim, az a benyomásom, a miniszterelnök úr azt sem tudta megcáfolni, hogy azon konkrét ígéretek, azon néhány konkrét ígéret közül - tizennyolc ilyen ígéret volt -, amelyek igen konkrétak voltak, precízek, számokban rögzítettek, amelyek a kormányprogram III. fejezetében voltak olvashatók, alig-alig volt, amit ez a Kormány teljesített. A kormányprogram például rögzítette, hogy száz nap alatt harminc-negyven tartósan veszteséges vállalat ellen indít csődeljárást. A Kormány hét ellen indított csődeljárást, általában közepes vagy még ennél is kisebb vállalatok tartoztak ebbe a körbe - például az Eperjesi Zsákgyár. (Derültség a jobb oldalon. Antall József közbeszólása: Eperjest elcsatolták! Közbeszólások a jobb oldalról: Presov! Derültség, taps jobbról. Az elnök csenget.) Meg kell mondanom miniszterelnök úrnak, hogy ez a Zsákgyárnak a neve. A Heti Világgazdaság közölte ezeket a vállalatokat, és a zsákgyárnak a neve, ami elhangzott. (Taps, derültség a bal oldalon.)
Egyébként tudomásunk van arról, hogy a Kormány a vállalati sorban állások kezelésével kapcsolatos programnak a munkálatait egyenesen leállította. Kérdezem Önöket, Hölgyeim és Uraim! A Kormány előterjesztett vállalkozásokat élénkítő programot? (Közbeszólások jobbról: Igen!) A Kormány meghirdetett inflációellenes programot? (Közbeszólások jobbról: Igen!) Pedig megígérte! (Közbeszólások a jobb oldalról.) Mutassák meg ezt a programot! (Közbeszólások jobbról.)
Összegezve: az összes konkrét ígéret közül igen kevés teljesült. A Kormány hároméves programját a napokban fogjuk megismerni, egyelőre erről csak kormányzati nyilatkozatokból vannak adataink. A Heti Világgazdaság ismerte a hároméves programot, illetve nekem volt szerencsém a múlt héten első olvasatban elkészült szöveget elolvasni. Megítélésem szerint ez a kormányprogram részint folytatása a kormányprogram irányelveinek, részint tanulmányszerű, de távolról sem felel meg egy cselekvési program igényeinek. (Zaj.) Egy cselekvési programban ugyanis konkrét határidők vannak, konkrét és pontos eszközökről lehet olvasni, ütemterveket találhatunk benne. Ez a hároméves program alig-alig felel meg ezeknek a követelményeknek. (Zaj a jobb oldalon.)
Mindazonáltal végérvényesen megítélni a Kormány hároméves programját akkor lehet, hogyha ez teljes egészében nyilvánosságra kerül. (Zaj, közbeszólások.)
Mindazonáltal én úgy érzem, ma is bátran állíthatom, hogy a Kormány kimunkált cselekvési programmal, olyannal, amely pontosan számon kérhető, ma sem rendelkezik.
Mindezért le kell szögeznem, hogy a miniszterelnök úr válaszát nem tudom elfogadni. (Zaj, taps a jobb oldalról.) Gondolom, ez Önöket nem fogja meglepni. Ugyanígy a szabad demokratákat sem fogja meglepni az, hogy Önök, tisztelt kormánypárti képviselők, minden megfontolás nélkül el fogják fogadni miniszterelnök úr válaszát. (Zaj.) Ez valójában nem is kérdés. Az azonban kérdés, hogy az ország valóságos cselekedeteivel bizalmat fog-e szavazni ennek a Kormánynak. (Közbeszólások jobbról: Biztos!) Lesz-e olyan vállalkozó, aki... (közbeszólások jobbról: van!) ... nem ingatlanba, nem aranyba, nem drága külföldi autóba fekteti a pénzét, hanem vállalkozást indít? (Közbeszólások a jobb oldalról.)
Lesz-e olyan mezőgazdasági termelő, aki őszi búzát fog menni vetni ebben az országban... (Közbeszólás a jobb oldalról Hajjaj!) ... akkor, amikor korántsem lehet biztos abban, hogy ő fogja ezt learatni? (Méltatlankodások a jobb oldali padsorokból.) S hadd ne beszéljek... (közbeszólás a jobb oldalról: Éljen! - nagy taps) ... a többi társadalmi rétegről, az alacsony jövedelmű pedagógusról, az éjszakai munkát vállaló orvosról és a többiekről! (Egyre erősödő zaj a kormánypárti padsorokból.)
Miniszterelnök Úr! Az Ön programját az ország lakossága és a konkrét cselekedetek fogják megmérni... (közbeszólás jobbról: Így van!) ..., nem azok a szavazatok... (a jobb oldalon ülők tapssal szakítják félbe a felszólalást) ..., amelyek most le fognak esni. Köszönöm figyelmüket! (Taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Tölgyessy Péter felszólalását. Határozathozatal következik. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e az interpellációra adott miniszterelnöki választ. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Köszönöm.
Kimondom a határozatot: a miniszterelnöki válasszal az interpelláló képviselő nem értett egyet; a választ az Országgyűlés 182 "igen" szavazattal, 94 ellenében, 20 tartózkodással elfogadta.
Következő interpelláló képviselőnk... (Torgyán József ügyrendi kérdésben szót kér.) Nincs rá mód! A Házszabály értelmében nincs rá mód! (Torgyán József ismételten határozottan szót kér Közbeszólás az ellenzék részéről: Interpelláció közben nincs mód ügyrendi kérdést föltenni !)
A Házszabály értelmében nem adom meg a szót!
Következő interpelláló képviselőnk dr. Kertész Zoltán a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Interpellálni kíván a közlekedési és hírközlési miniszterhez Sopron város közlekedési problémái tárgyában. (A kormányzó pártok padsoraiból egyre több képviselő elhagyja a termet.)
Dr. Kertész Zoltán képviselőtársamat illeti a szó.
Interpelláció: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - Sopron város közlekedési problémái címmel
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Megvárom, míg a kivonulók elhagyják a termet.... (Antall József miniszterelnök távozóban megjegyzi: Hivatalból megyek ki, nem sértődésből! - nagy taps a kormánypártok részéről. Torgyán József ismételten szót kér; többek a jobb oldalról: Elnök Úr! Torgyán Józsefnek két percre adja meg a szót! - Elnök: Nincs rá mód!)
Sopron város fuldoklik. Régóta szenved attól a légszennyezéstől és zajhatástól, amelyet a városon keresztül vezető 84-es számú főút túlzsúfoltsága okoz. Különösen súlyos ez a nyári hónapokban, amikor a Balatonra és visszairányuló nyugati turizmus a városon halad keresztül. (Folytonos zaj a jobb oldalról.)
Azok a műemlékek, amelyekhez hasonlók csak a Budai Várban találhatók, jóvátehetetlen károsodást szenvednek, a légyszennyezés egészségkárosító hatása is közismert. A zajhatás nehezíti a kórház gyógyító munkáját is.
Hogy néhány adattal szemléltessem a forgalomnövekedést, míg 1977-ben csak 160 ezer autó haladt keresztül a városon, 1987-ben közel egymillió, 1989-ben pedig meghaladta a kétmilliót. Egyetlen hétvégi napon közel 13 ezer autó halad keresztül a városon. Sajnos, ennek arányában emelkedett a balesetek száma is. Nem kívánom a személyi sérüléses baleseteket megemlíteni, de a halálesetek, sajnos, figyelmeztetőek kell, hogy legyenek mindenki számára. 1985-ben két halálos baleset volt, 1987-ben négy halálos baleset, s 1989-ben már hét halálos közlekedési baleset történt a város területén.
Hogy ez régi problémája a városnak, bizonyítja, hogy már 1972-ben készített az UVATERV egy tervváltozatot, hogy egy tehermentesítő út megépülhessen. Ezt 1982-ben újra átdolgozták. Az út megépítésével kapcsolatban képviselői interpellációk is elhangzottak 1986-ban és 1989-ben. A városi tanács vezetése a minisztériumhoz fordult 1988-ban és 1989-ben is, de csak ígéreteket kaptak. Benzinkutakra is feltétlen szüksége lenne a városnak, mert órákig kell napközben sorban állni, a soproni lakosok szinte csak éjszaka tudnak tankolni.
A tehermentesítő út nyomvonalát már több fórum és szakhatóság jóváhagyta. Ezek a közlekedési problémák ez évben már elérték a lakosság tűrőképességének határát.
Éppen ezért kérdezem, igen tisztelt Miniszter Úr, a város polgárai nevében is, hogy a szükséges anyagi fedezetet mikor fogja biztosítani a tárca a tehermentesítő út megépítéséhez.
Várom a válaszát. (Taps a bal oldalról.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Kertész Zoltán képviselőtársam felszólalását. Az interpellációra Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter úr válaszol.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a 84-es számú főút soproni elkerülő szakaszának mielőbbi megépítésével a legteljesebb mértékben egyetértek. Mint egykori soproni lakos és a városhoz azóta is erősen kötődő polgár ismerem a gondokat, s az elmúlt évek során sokszor reménykedtem én is, hogy az illetékesek megoldást találnak a belső városrészt elkerülő út finanszírozására. Az eocén-program, Bős-Nagymaros - de sorolhatnám talán a példákat - helyett biztos, hogy értelmesebb lett volna az elmaradt infrastruktúrát fejleszteni, de nem így történt.
Tisztelt Ház! Hivatalba lépésemet követően részletesen felmérettem a közutak helyzetét és kiépítettségét. Szakembereink mértékadó becslése szerint jelenlegi árszinten számolva, több mint 200 milliárd forint az az összeg, melyre szükségünk lenne a legégetőbb hiányok megszüntetésére. Elsősorban az autópályák építésére, a városokat elkerülő szakaszok, az elmaradt térségek hiányzó úthálózatának megépítésére.
Ha most azt is hozzáteszem, hogy 1990-ben a benzin árából képzett útalapból alig több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre, s ennek az összegnek nagy részét is fenntartásra kell fordítanunk, könnyen belátható, hogy a források jelentős növelése nélkül még középtávon sem érhetünk el komolyabb javulást.
Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra is, hogy a Sopronéhoz hasonló gondokkal küszködünk Győr, Szeged, Miskolc, Kecskemét, Vác, Keszthely, Debrecen vonatkozásában is, hogy csak a legfontosabbakat említsem; azokat a helyeket, ahol tragikusan magas a közúti balesetek száma, ahol megengedhetetlen mértéket ölt a közúti forgalom okozta környezetszennyezés. Ezért is kezdeményeztük a koncessziós törvény megalkotását, az autópályák és a jelentősebb hidak építésének finanszírozására, elősegítésére, és kezdeményezzük a jelenleginél is lényegesen nagyobb, mintegy kétszeres útalap biztosítását. Ez, és csak ez tud lehetőséget teremteni a múlt mulasztásainak a felszámolásában.
Tisztelt Ház! A terveink szerint 1991-ben Kecskemét, Mezőkövesd, Győr és Sopron elkerülő szakaszainak megépítését kezdenénk. Így ha rövid akartam volna lenni, elég lett volna az évszám közlése, mint ahogy azt szeptember 7-én a Győr-Sopron megyei képviselőknek kezdeményezésünkre tartott találkozón, amelyen a megye közlekedési gondjairól adtunk tájékoztatást, már ezt megtettük. Szükségesnek tartottam azonban a kissé bővebb választ, annál is inkább, mivel érzékeltetni kívántam, hogy tudatában vagyunk a feladatoknak, melyek megoldását az ország minden részében élők joggal követelhetik. Egyúttal szerettem volna rámutatni arra is, hogy lényeges előrelépés csak tőkebevonással, illetve az útalap növelésével lehetséges.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat válaszom elfogadására. (Taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Siklós Csaba miniszter úr válaszát. Kérdezem Kertész Zoltán képviselőtársamat, egyetért-e a miniszteri válasszal.
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Nagy figyelemmel hallgattam miniszter úr válaszát, és ismerve a nehézségeket valóban megfontolandó a válaszom, azonban az a műemlék-együttes, ami Sopronban található, úgy gondolom, fokozott védelmet kell, hogy élvezzen, hiszen nemzeti kincsünk részét képezi. Másrészt lenne egy kérésem a miniszter úr felé, hogy az osztrák társminisztériummal, esetleg az utazási irodákkal együttműködve olyan propagandát fejtenének ki, hogy a nyugati turisták, akik kimondottan a Balatonra utaznak, inkább a kópházi határátkelőt vennék használatba, ez nem jelent nagy kerülőt, körülbelül 25 km távolságot jelentene csak. Tudjuk azt, hogy az osztrák lakosok milyen könnyen rendeznek tüntetést, amikor a magyar bevásárló turizmus elérte Ausztriát, tudjuk, hogy nagyon gyakran tüntettek. Azt is tudjuk, hogy a környezetvédők nem engedtek Felsőrákos és Mörbisch között autós határátkelőt nyitni, éppen ezért a soproni szabad demokraták már többször fontolgatták, hogy időlegesen eltorlaszolják a Balatonra vezető utat. Éppen ezért kérem a miniszter úr ebbeli együttműködést az osztrák partnerekkel, és amennyiben ez feltételezhető, úgy a válaszát elfogadom. (Taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Kertész Zoltán képviselőtársam felszólalását. Határozathozatal következik.
Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az interpellációra adott miniszteri választ. Kérem, szavazzanak.
Kimondom a határozatot, a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, a választ az Országgyűlés 199 szavazattal 2 ellenében, 17 tartózkodással elfogadta. (Taps.)
Dr. Világosi Gábor és dr. Páris András képviselőtársaink a Szabad Demokraták Szövetsége részéről együttesen interpellálnak a közlekedési és hírközlési miniszterhez a hazai távközlés helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a Magyar Távközlési Vállalat monopolhelyzetének hatásaira. Megkérdezem Világosi Gábor, valamint Páris András képviselőtársaimat, melyikük kívánja elmondani az interpellációt.
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Én, Páris András kívánok interpellálni.
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Egy pillanat türelmet kérek! Mielőtt tovább folytatnák, Kónya Imre képviselőtársunk ügyrendi kérdésben kíván szólni. (Közbeszólások: Nincs ügyrend!)
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Emlékeztetem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ügyrendi kérdésben bármikor szólni lehet a Házban. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy a Házszabálynak egy nem tipikus esetére felhívjam a figyelmet ügyrendi vonatkozásában. Az interpelláció elmondása közben Tölgyessy Péter olyan kifejezést használt, amelyik a Ház egyik képviselőcsoportját sértette. A képviselőcsoport vezetője ezt követően szólni kívánt személyes megtámadtatás, illetve a képviselőcsoportját ért vélt vagy valós sérelem miatt. Az elnök úr nagyon helyesen tette, hogy az interpellációs folyamatot nem akasztotta meg, tehát módot adott arra, hogy az interpellációra választ adjon az interpellált miniszterelnök úr, azt követően pedig az interpelláló a viszontválaszt is megadhatta. Úgy vélem azonban, hogy ezt követően két perc erejéig módot kell adni, hogy személyes megtámadtatás címén a képviselőcsoport vezetője szóljon. Miután ez korábban nem történt meg, ezután az ügyrendi hozzászólásommal is vártam a következő interpellációs folyamat befejezésével, de úgy gondolom, hogy most a két interpelláció között lehetőséget kell biztosítani a kisgazda képviselőcsoport vezetőjének, nyilatkozzon a pártját ért személyes megtámadtatás ügyében. Köszönöm szépen. (Jobb oldalon taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Szájer József képviselőtársunk szintén ügyrendi kérdésben kíván szólni.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Megkapom a szót?
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Tessék.
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Kónya Imrének az előbb elhangzott szavaira szeretnék azzal reagálni, hogy itt a Házban az interpellációknak és a kérdéseknek egy kialakult rendje van. Ennek a rendjét véleményem szerint nem szükséges megbontani. Amennyiben személyes megtámadtatás esetéről a későbbiekben valaki véleményt akar nyilvánítani, ezt a napirend után megteheti, de nem lenne szerencsés az interpellációknak egy bevált válasz-, illetőleg kérdésstruktúráját felbontani. Természetesen senkit nem lehet megfosztani attól, hogy szóljon, különösen abban az esetben, ha úgy véli, hogy bármilyen sérelem van, de az interpellációk nem valamifajta vita kialakulásának a terepei, éppen ezért szabályozza ennyire szigorúan az Ügyrend ezt a kérdést. Ezért véleményem szerint valóban mondhassa el Torgyán József, az érintett képviselőcsoport vezetője ezt a sérelmét, de ne az interpellációk és kérdések sorozatában, hanem a napirend után, miután a napirend lezárult. Ebben az esetben megadjuk azt a lehetőséget, hogy válaszoljon, ugyanakkor nem sértjük meg azt a szokást, ami nem lenne szerencsés, ha a későbbiekben így alakulna, viták alakulnának ki az interpellációk során. Erre más megoldások is vannak, természetesen az új ügyrendben erre ki kell találni valamilyen módot, hogy általános politikai kérdésekben lehessen nyilatkozni, de véleményem szerint nem lenne szerencsés, a Ház eddigi szokásait sértené meg, az Ügyrendet is, hiszen az interpellációk és a kérdések körét meglehetősen szigorúan szabályozza, ha itt most egy vitára adnánk alkalmat. (Taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Megkérem Torgyán József képviselőtársunkat, hogy a már megkezdett interpelláció befejezése után kérjen szót.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Ügyrendi kérdésben most is kérhetek szót. Ahogy azt megkapta ügyrendi kérdésben Kónya Imre és Szájer József képviselőtársunk, úgy minket is megillet a szó.
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Tessék! Ügyrendi kérdésben megadom a szót.
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Szíveskedjék megengedni, hogy én a személyes megtámadtatás jogán nyomban reagálhassak, ugyanis Szájer képviselő úr felhozott indokai nem állnak helyt, egyszerűen azért, mert a Házszabály azért engedi meg személyes megtámadtatás esetén a nyombani reagálást, nehogy közben érdekvesztés, érdekmúlás következzék be.
Hát elnézést, ha én egy hét múlva vagy egy hónap múlva kapok reagálási lehetőséget, akkor senki nem fog emlékezni arra, hogy én mire reagálok. Akkor legyen szabad legalább azt elmondanom, hogy az Alkotmány 26. szakasza, illetőleg a Házszabály 57. szakasz (2) bekezdése sem adott volna lehetőséget arra Tölgyessy Péternek, hogy a Független Kisgazdapártot súlyosan dehonesztáló kijelentéseket tegyen. Tehát ügyrendi vonatkozásban őt kellett volna figyelmeztetni és leállítani, hogy ez interpellációs lehetőséget nem ad, nem pedig nekem nem megadni a szót, holott ez a Házban eddig nem fordult elő.
Rendkívül csodálkozom, hogy az a Szájer képviselő úr, aki ma lelkesen tapsolt, amikor a kormánypárt megadta az SZDSZ-nek olyan esetben is a szólási jogot, amikor a szólási jog nem illette volna meg, most ilyen elemi házszabályi előírást is kétségbe von, és a mi esetünkben a legkisebb szólásszabadság megadását is nehezményezi, míg a saját vonatkozásukban állandóan ezt igényli.
Ezért én rendkívüli módon nehezményezem, hogy én nem kaptam meg a kétperces felszólalási lehetőséget.
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Képviselőtársaim! Újból kezdjük. Dr. Világosi Gábor és dr. Páris András képviselőtársaim interpellálnak a közlekedési és hírközlési miniszterhez a hazai távközlés helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a Magyar Távközlési Vállalat monopolhelyzetének hatásaira.
Kérdezem képviselőtársaimat, melyikük kívánja elmondani az interpellációt. (Páris András.) Páris András képviselőtársamat illeti a szó.
Interpelláció: Dr. Világosi Gábor és Dr. Páris András (SZDSZ) képviselők - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - a hazai távközlés helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a Magyar Távközlési Vállalat monopolhelyzetének hatásaira
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Tisztelt Siklós Miniszter Úr! Őszintén sajnálom, hogy ilyen nagy számban vannak távol elsősorban a kormánykoalíció pártjaihoz tartozó képviselő hölgyek és urak. (Mozgás és élénk zaj.) Én elhiszem, hogy a kritikatűrő képesség határa egy idő után nagyon alacsonyra száll, de mivel elsősorban nem kritizálni szándékozom, és előre kell bocsátanom, hogy a téma, amelyben szólni kívánok, egyaránt sújt kormánypárti és ellenzéki választót, kormánypárti és ellenzéki képviselőt, ezért vagyok oly szomorú. Hiszen, hogy visszautaljak tisztelt miniszterelnök úr legelső interpellációra adott válaszában tett fél-megjegyzésére, sajnos interpellációs témánk könnyed ebéd utáni vidám csevegésre és hangulatkeltésre nem alkalmas, de szomorúságra és elkeseredésre annál inkább.
A tárgyra térve. Én nem kívánok közhelyeket felemlegetni, de hogy- ha érzékeltetni kívánnám, hogy távközlésünk mennyire van lemaradva Európától, akkor egy jellegzetes, a korosztályom számára csak pajtásként, Rákosi pajtásként ismert figura mondatára utalhatnék, aki összehúzta nadrágszíját úgy negyvenöt évvel ezelőtt, és azt mondta, hogy na, elvtársak, a kapitalisták olyan jó telefonhálózatot hagytak ránk, hogy ehhez negyven-ötven évig nem kell nyúlni. Hát kérem, amikor ezek a mondatok elhangzottak, ahhoz képest és annyi idővel vagyunk mi elmaradva.
Az természetesen közhely, hogy a károk milliárdosak, amit a távközlési infrastruktúra hiánya jelent ennek az országnak. Az természetesen közhely, hogy az európai államok között a távbeszélő-hálózat fejlettségét tekintve az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. És sajnos azt is el kell mondjam, hogy a szűkös anyagi helyzetek - a világbanki hitel ide vagy oda -, a jelenleg hatályos távközlési törvény rendelkezéseinek figyelembevételével nem sok esély mutatkozik arra, hogy ez a helyzet a közeljövőben rohamosan megváltozzék. Kézenfekvő a kérdés, hogy mit kíván tenni a kormányzat.
Én egy apró helyi példával szeretném megvilágítani a helyzet fonákságát, amit egyébként sajátossága országos - sajnos negatív - példaértékű esetté emel. A siófoki Advocatus pro Urbe alapítvány - ez a város és városkörnyék fejlesztését szolgáló alapítvány - a helyi távbeszélő-hálózat fejlesztése ügyében részvénytársaság szervezéséhez folyamodott. A jelenleg hatályos távközlési törvény rendelkezései szerint, hogy az ordító hiányhelyzetet megszüntethessék, az egyetlen lehetséges, gyakorlatilag - hangsúlyozom: gyakorlatilag - lehetséges megoldást választották, hiszen elvi megoldás kínálkozik, de arról beszélnem csak szószaporítás lenne. Tehát az egyetlen gyakorlati lehetőséget választva, a távközlési vállalatot kérte fel a szükséges állami részvétel biztosítására, hogy így a részvénytársaság Siófokon megalakulhasson. Önerőből, lakossági tőke bevonásából, hangsúlyozottan: az adógarasokat, az adófizetők fillérjeit, a költségvetésből más ezer helyről hiányzó pénzeket kímélve.
A távközlési vállalat megjelent képviselője, aki egyébként a távközlési vállalat vezérigazgatójának teljes jogú meghatalmazottja volt, a helybéliek megrökönyödésére, a pillanatok alatt összegyűlt több száz egyéni és közületi részvény szándékát jegyzők legnagyobb elkeseredésére kategorikusan kijelentette, hogy nem kívánnak részt venni ebben a társaságban. Természetesen ehhez joguk van. Azt is kijelentette - közölnöm kell ugyanez a meghatalmazott, hogy a távközlési vállalat záros határidőn belül saját maga minden telefonigényt az igényeknek megfelelően ki fog elégíteni. Ez a távközlési vállalat álláspontja.
Érdekes módon minden jelenlévő egybehangzóan ugyanazt szűrte le ebből: mindegy, hogy mikor lesz megoldva a távközlés helyzete Siófokon, ahol a nyári csúcsidőszakban van úgy, hogy órákat kell egy telefonvonalra várni. Kérem szépen, mindegy, hogy mikor kerül megoldásra; ennek a majdani hasznát, remélhetőleg busás hasznát majd az a távközlési vállalat zsebelje be, arassa le, amelyik immáron kizárólagos monopol élvezője a távközlés szolgáltatásának a helyben. Kérem, ez a távközlési vállalat álláspontja. Nagyon jó lenne tudni, hogy ennek kapcsán ugyan mi a kormányé. Én megnyugvással vettem tudomásul mintegy két héttel ezelőtt, hogy Palotás kormánypárti képviselő úr benyújtott egy törvényjavaslatot, amely arra irányult, hogy a távközlési törvény módosítást nyerjen annyiban, amennyiben összhangban a Kormány által meghirdetett szektorsemlegesség és szavakban liberális vállalkozáspolitikával, a távközlési törvényből a kötelező állami részvétel, az állami monopólium fenntartása törlést nyerjen. Ez a nemzeti szóhasználattal és a nemzeti többség biztosításával és a nemzeti ellenőrzés biztosításával cserélődjék fel.
Az is ismert - azt hiszem, hogy mindenki előtt a Házban -, hogy megítélésem szerint a tárca nyomására a kormánypártok ennek a javaslatnak a napirendre tűzését leszavazták. Kérem, a távközlési törvény módosítása ezzel számomra beláthatatlan időre tolódott ki, amely ezáltal megtorpedózta azt a lehetőséget, hogy a magánvállalkozások tőkeerejének bevonásával és felhasználásával villámgyorsan és számottevően javulhasson a telefonhelyzet. Kérem, szent meggyőződésem, hogy az Országgyűlés jobb meggyőződése ellenére utasította el napirendre vételét ennek a törvénymódosítási javaslatnak.
Mindezek után vált interpellációm ismét aktuálissá, és tisztelettel, interpelláló társam nevében is, megkérdezem miniszter urat: Miniszter Úr, kérem, a sajtóban is napvilágot látott közlések alapján alapos-e az a kijelentés, és a miniszter úr tudomása szerint létezik-e olyan távközlési lobbi, ami az állami monopólium fenntartásán és közvetve a távközlés, vállalat kiváltságos helyzetének megőrzésén munkálkodik?
A kérdéscsokor következő kérdése: Mikor kívánja a távközlési tárca nyilvánosságra hozni a távközlés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseit és ezek konkrét intézkedési tervét? Milyen módon és mikor kívánja a kormányzat a távközlés területén a versenysemlegesség elvének érvényre juttatását előmozdítani, lehetővé tenni azt, hogy magánkezdeményezések, magánvállalkozások a katasztrofális távközlési helyzet javításában az illő részt, az őket megillető részt fölvállalhassák?
Végül, de nem utolsósorban tisztelettel arra kérném a Miniszter Urat, szíveskedjék konkrétan nyilatkozni, hogy a szervezés alatt álló magántársaságok, amelyek a telefonhálózat fejlesztésére, illetve üzemeltetésére kívánnak vállalkozni, és ilyen alakulási szándékuk már kifejezésre jutott, remélhetik-e, hogy tevékenységüket a jelenlegi monopolhelyzet nyújtotta önkényes döntési lehetőségektől és korlátozásoktól mentesen kezdhetik meg. Kérdezem, hogy mi erre a garancia, s ez a legfontosabb kérdésem. Megkérdezem azt is, hogy esetleg tanácsolhatjuk nekik rögtön azt, hogy még kellő időben, felesleges pénzt, időt, fáradságot megtakarítva, nagyon-nagyon gyorsan hagyjanak fel tevékenységükkel. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Páris András képviselőtársam felszólalását. Az interpellációra Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter úr válaszol.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Tisztelt Ház!
Teljes mértékben igaz, hogy a jelenlegi távközlési törvény nemcsak az alaphálózat vonatkozásában, hanem a kiegészítő tevékenységek végzésénél is előnyt ad a távközlési szolgáltatásra följogosított szervezeteknek, s így a törvény jelenleg nem versenysemleges. Ezért is kezdtük meg - összhangban a kormányprogramban megfogalmazott célkitűzésekkel - valamennyi, a tárca területét érintő törvény felülvizsgálatát. Így a távközlési törvényét is. A törvénytervezet téziseinek államigazgatási egyeztetése folyamatban van. Októberben kívánjuk az érdekelt szervezetekkel is megismertetni, megvitatni, annak érdekében, hogy az legkésőbb decemberben az Országgyűlés elé legyen terjeszthető.
A készülő törvény azonban nemcsak arra kíván választ adni, hogy kié, milyen összetételű társaságé legyen a szolgáltatási jog, mint ahogy az interpelláció is tartalmazza, hanem arra is, hogy a távközlési szolgáltatások közül melyek legyenek szabadversenyes, melyek a korlátozott versenyszférához tartozó, melyekhez milyen koncessziós vagy szolgáltatási engedély kapcsolható. Válaszolni kell arra is, hogyan biztosítható több vállalkozás esetén a távközlési rendszertechnika egysége, hogy a különböző hálózatok milyen műszaki szolgáltatási és üzleti feltételekkel kényszeríthetők az ország érdekében együttműködésre. Ki döntsön és milyen alapon, ki nyerjen és milyen feltételekkel a több vállalkozó között?
Aligha képzelheti bárki is komolyan, hogy Magyarországon egy-egy településen, faluban vagy városban párhuzamos telefonhálózatok alakuljanak ki, és versenyezzenek egymással. Erre a világ még nem szolgáltatott példát. A különböző megoldások ismertek előttünk. Ezeket is felhasználva készült el az az átfogó, teljesen új távközlési törvényjavaslat, mely a liberalizálás, a monopoljogi oldás, a piacépítés, a magánvállalkozás esélyeit tekintve, lényegesen több lehetőséget irányoz elő, mint a legtöbb európai ország jelenleg hatályos távközlési törvénye. Erről, mint ahogyan mondtam, legkésőbb decemberben a tisztelt Ház is megbizonyosodhat.
A siófoki ügy teljes ismeretéhez hozzátartozik az is, ahogyan tisztelt képviselőtársam mondta, hogy a távközlési vállalat képviselője nemcsak azt jelentette ki, hogy nem kívánnak az Advocatus pro Urbe alapítvány kezdeményezésére a részvénytársaságba lépni, hanem azt is, hogy a távközlési vállalat a minisztérium által elfogadott hároméves fejlesztési program keretében a siófoki térség szükséges fejlesztését elvégzi, és azt összhangban az országos gerinchálózat kiépítésével, mely nélkül a siófoki önálló fejlesztés a kívánt hatást nem tudja elérni, 1993. évben üzembe helyezi.
Tájékoztatásul szeretném még a kérdés kapcsán elmondani, hogy a minisztérium vezetése nem kíván lemondani - éppen a pénzügyi gondjai miatt - a szükséges fejlesztések finanszírozásához a lakossági források bevonásáról.
Terveink szerint lehetőséget kívánunk teremteni mind a részvények vásárlására, mind társaságok szervezésére azon alapelvből kiindulva, hogy a befektetett összeg a befektetőknek meg is térüljön. Minderre - még egyszer hangsúlyozni szeretném decemberben az Országgyűlés elé kerülő törvény egyértelműen választ ad.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat válaszom elfogadására. (Taps jobbról és középről.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Siklós Csaba miniszter úr válaszát. Kérdezem Páris András képviselőtársamat, egyetért-e a miniszteri válasszal.
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Ház! Részben egyetértek, ami azt illeti, hogy nagyon-nagyon sürgős a távközlési törvényhez hozzányúlni. A tárca ezt decemberre ígéri. Ezzel kapcsolatban egyetlenegy apró megjegyzés, ígérem, nagyon rövid leszek. A miniszter úr által hivatkozott siófoki esetben az 1993. végéig ígért fejlesztést elvégezni személyében vállalt garanciát a Pécsi Távközlési Vállalat igazgatója, mivel más garanciát erre nem tudott fölajánlani. Természetesen a szeptember 2-i újságban hirdetik az állását. (Derültség.) Legalábbis pályázatot írtak ki az állására.
Tisztelt Miniszter Úr! Ami azt illeti, lehet, hogy Önt meg fogja lepni a válaszom kissé, pontosan azért, mert érdemben semmi választ nem kaptam arra, hogy ez a távközlési törvénytervezet mit tartalmaz az általam felvetett problémákból. Jelenleg az Ön válaszát nem áll módomban elfogadni, de megígérem, azonnal korrigálom álláspontomat, amint a valahol pillanatnyilag keringő törvénytervezet eljut hozzám, és az megnyugtató választ ad az általam fölvetett kérdésekre. Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiból.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Határozathozatal következik. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az interpellációra adott miniszteri választ. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselők nem értettek egyet. A választ az Országgyűlés 135 "igen" szavazattal 59 ellenében, 17 tartózkodással elfogadta.
Most az interpellációk folytatását felfüggesztjük. Mint ahogyan azt már jeleztem, még a mai napon folytatjuk az interpellációkkal és a kérdésekkel.
Mielőtt tovább mennénk, megadom a szót Torgyán József képviselőtársamnak kétperces időre.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. a Független Kisgazdapárt, parlamenti frakciójának vezetője:
TORGYÁN JÓZSEF, DR. a Független Kisgazdapárt, parlamenti frakciójának vezetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Azért voltam kénytelen szót kérni mint a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, mert a Szabad Demokraták frakcióvezetője által beterjesztett interpelláció kapcsán a kisgazdapártot súlyosan dehonesztáló kijelentések hangzottak el. (Moraj.)
Hát természetesen én meg tudom érteni, hogy a szürkeállománynak van egy olyan foka, amely ezen nevet, de tekintettel arra, hogy mi, a kormánykoalíció ezt lényegesen meghaladó szinten állunk, megengedik, mi komolyan vesszük az ilyen kijelentéseket. Annál is inkább, igen tisztelt Szabad Demokraták, mert ugye Tölgyessy Péternek, hogyha nem arra fecsérelné az energiát, hogy a Független Kisgazdapártot gyalázza, akkor talán lehetősége volna arra, hogy a tudástérképén mutatkozó, olyan fehér foltokat eltüntessen, amelyek még nem tették lehetővé számára, hogy ő a trianoni sorsforduló tragédiájába betekintést nyerjen, mert hiszen, amint hallottuk valamennyien és az ország közvéleménye is hallhatta, Tölgyessy Péter sajnálatos módon nem tudta azt, hogy Eperjest a trianoni békeszerződés során tőlünk elcsatolták. (Ellentmondások az SZDSZ soraiban. Zaj.) De ő ugyebár ennek dacára úgy gondolja, hogy ő az a személy, aki jogosítva van arra, hogy a Kisgazdapártot gyalázza.
De én most hozzá, mint alkotmányjogászhoz fordulnék, ha itt lenne. Mert felhívnám a figyelmét arra, hogy az általa oly sokszor hangoztatott Magyar Köztársaság Alkotmányának 27. szakasza pontosan körülírja, hogy interpellációt ki, kinek, milyen tárgykörben tehet fel. A következők szerepelnek itt: az Országgyűlés tagjai a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához interpellációt intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Nyilvánvaló tehát, hogy ha egyszer a miniszterelnök úrhoz az ő feladatkörébe tartozó ügyben interpellációt intézett, akkor ez nem vonatkozhat arra, hogy közben a választási kampány lehetőségeivel élve a Független Kisgazdapártot gyalázza. (Mozgás.) De erre nem ad lehetőséget a Házszabály 57. szakaszának (2) bekezdése sem, amely kötelezően előírta Tölgyessy Péter számára, hogy az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényállást írásban az Országgyűlés elnökének benyújtsa. Nyilvánvaló, hogy ő ebben az írásműben a Független Kisgazdapártot nem gyalázhatta, mert akkor nem kaphatott volna lehetőséget a Házszabály értelmében az interpellációja elmondására.
Most persze erre mi a Független Kisgazdapárt válasza? Ugye gyalázhatnám én is a Szabad Demokraták Szövetségét (mozgás) ha olyan lenne a szürkeállományunk, mint a Szabad Demokraták Szövetségéé (derültség a jobb oldalon) De miután a független kisgazdapárti szürkeállomány egészen más szintű (taps az SZDSZ soraiban) így hadd adjak egészen másfajta választ Tölgyessy Péternek és a Szabad Demokraták Szövetségének. Egy kereszténydemokrata választ. A válasz lényege: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Mi kenyérrel dobjuk vissza Tölgyessy Péter frakcióvezető urat, és utalunk arra: hogyha ő olyan nagyra becsüli a mi Alkotmányunkat, és oly sokszor hivatkozik arra, hogy ilyen, olyan, amolyan kérdésben, mint ma délelőtt is tette, az Alkotmánybírósághoz fordul, mert ő tudja egyedül a Parlamentben, hogy mi az alkotmányos és az Alkotmánybíróságnak mi lesz az álláspontja. Föl akartuk ajánlani, hogy foglalja el ezt a széket, itt van Szabad professzor úr mellett az Alkotmánybíróság elnökének a helye, onnan még autentikusabban nyilatkoztathatná ki előre, hogy mi az alkotmánybírósági állásfoglalás az adott kérdésben, ami egyedül és kizárólag helyes. Dehát miután sajnálatos módon Tölgyessy úr alkotmányellenesen terjesztette elő az interpellációját, ez a lehetőség ennek a széknek az elfoglalására most nem áll fenn, és én a Független Kisgazdapárt nevében az ilyen és ehhez hasonló magatartást visszautasítom. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról (elosztásáról) szóló Országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának megvitatását. (Mozgás.)
Ismertetem azon képviselőtársaim nevét, akiknek felszólalásra jelentkezését tegnap este regisztrálta a számítógép. Amennyiben fenntartják hozzászólási szándékukat, a következő lesz a sorrend: Csépe Béla, Kereszténydemokrata Néppárt; Katona Kálmán, Magyar Demokrata Fórum; Mécs Imre, Szabad Demokraták Szövetsége; Dénes János, Magyar Demokrata Fórum; Varga Zoltán, Magyar Demokrata Fórum; dr. Torgyán József, Független Kisgazdapárt; Balogh Gábor, Kereszténydemokrata Néppárt; Kelemen József, Magyar Demokrata Fórum.
Soron következik a felszólalásban Csépe Béla képviselőtársam a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Átadom a szót.
Felszólaló: Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden hozzászóljak ehhez a témához, én mint az ezzel foglalkozó albizottság egyik tagja.
Ebben az országgyűlési határozati javaslatban, amelyet a bizottság előterjesztett, és amelyet most már a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság nevében is előterjesztettek, egy nagyon komoly dilemma van, amivel a bizottság tagjai elég nehezen birkóztak meg. Ez pedig az, hogy két olyan fontos terület van, ahová a költségvetési támogatásnak, ennek a kis megmaradt összegnek még irányulnia kellene. Az egyik az egészségügyi és a szociális terület, a másik pedig az úgynevezett politikai színezetű szervezetek.
Bizottságunkat, miután ilyen javaslatot formált meg, felszínesen az a vád érheti, mintha a szociális és egészségügyi kérdéseket nem viselné eléggé a szívén. Ez azért nem igaz, mert ha megnézzük az előterjesztésben már feltüntetett arányeltolódást, akkor megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi és a szociális szervezetek részesedésének aránya a múlthoz képest jelentős mértékben megfordult. Ugyanakkor a politikai szervezetek bentléte a javaslatban vagy kívülmaradása a következőket mondatja velem.
A bizottság a politikai szervezeteket egyszerűen azért hagyta benne az én véleményem szerint - és ennek a megerősítését kérem a plenáris üléstől is -, mert itt a múltban, tulajdonképpen 40 év alatt egyetlen politikai szervezet osztotta fel a költségvetést, és természetesen mindig olyan módon, hogy a saját politikai szervezetei részére jusson a legtöbb. Akkor, amikor megéltük ezt a rendszerváltást, én nem találok kivetnivalót abban - és ezt a politikai jelleget a magam részéről vállalom -, ha egyes olyan politikai szervezetek, mint a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége vagy a Recski Szövetség vagy a Történelmi Igazságtétel Bizottság, még továbbra is kap bizonyos költségvetési támogatást. A magam részéről én úgy fogalmaznék, hogy aki egyenlőségjelet tesz e két dolog között - tehát hogy a múltban a politikai szervezetek kapták a támogatás jelentős részét, és itt ebből a kis összegből egy kis összeget még juttatunk ilyen szervezeteknek, aki egyenlőségjelet tesz eme két dolog között -, az nem tud különbséget tenni a hóhér és áldozata között. Én a magam részéről vállalom ezt a politikai megkülönböztetést és a javaslatnak ilyen értelmű előterjesztését.
Ha ebben a javaslatban szereplő szervezetek között politikai párt lenne, ahogy tegnap itt felmerült, akkor természetesen ezt a támogatást nem fogja megkapni, tehát a szűrőn úgyis kiesik. A mi bizottságunk több meghallgatást végzett, ez a meghallgatások során nem derült ki.
Végül engedjék meg, hogy megjegyezzem, ezt a javaslatot tulajdonképpen egy ötpárti bizottság terjesztette elő, amely a plenáris üléstől kapott erre felhatalmazást. A 6. párt a FIDESZ ezeken az üléseken nem vett részt, én ezen nagyon csodálkoztam, a fiatal demokratákat nem így ismertem meg, mint akik esetleg ilyen műhelymunkában nem akarnak részt venni. Ezért csodálkozom azon, hogy miután nem vettek részt, mégis olyan módosító javaslatot terjesztettek be, amely nagyon jelentős, alapjaiban megváltoztatná a helyzetet, azaz a politikai szervezeteknek a teljes kivételét a költségvetési támogatások átutalásánál.
Én korrektnek tartottam volna, ha a bizottságban részt vesznek, s esetleg mint kisebbségi véleményt terjesztik ezt elő.
Összességében a magam részéről azt javaslom, hogy ezt a javaslatot így változatlanul a plenáris ülés fogadja el, hozzáfűzőm még, hogy ez a felosztás nem olyan, hogy bármelyik szám mellett olyan meggyőzhetetlen érveket lehetne felsorakoztatni, amelyek kizárólagosak lennének, azaz ezt a javaslatot semmiképpen nem lehet patikamérlegre tenni. Viszont amennyiben az alapelveivel egyetértene a plénum, azokkal az alapelvekkel, amelyek itt le vannak rögzítve - az előbb kifejtettek alapján politikai szervezetek is szerepelhessenek ebben a felosztásban -, ebben az esetben mindenképpen javaslom ennek a változatlan formában történő elfogadását. (Gyér taps!)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Csépe Béla képviselőtársam felszólalását. Dr. Matyi László képviselőtársunk kíván szólni.
Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ)
MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító indítványom úgy látszik, félreértésre adott okot. Én nem kívánok itt most szervezeteket minősíteni, előbb alapelvekről kell megállapodnunk, s ha mi azt kimondjuk, hogy politikai jellegű szervezet nem kaphat, csak szociális, egészségügyi, illetve érdekvédelmi, akkor nem a Háznak kell minősítenie az egyes szervezeteket, azt saját maguk elvégzik akkor, amikor a Cégbírósághoz bejelentkeznek. A Cégbíróság nyilvántartásba veszi őket, s a nyilvántartásban szerepel egy megjelölés, az, hogy szakmai egyesület, hobbi egyesület, szociális, egészségügyi vagy politikai jellegű egyesület.
Ezért azt kérném, hogy csak az alapelvekben egyezzünk meg, amelynek a lényege az lenne, hogy két részre bontva az összeget, az a 22,4 millió forint, ami tartalék, azt szétosztanánk szociális, egészségügyi és érdekvédelmi szervezetek között, ellenben azt a pénzt, amelyet politikai jellegű szervezetektől - a HNF-től, az MSZBT-től stb. - vonunk meg a határozat elfogadásával, azt kizárólag csakis szociális, illetve egészségügyi szervezeteknek osztjuk szét. Ha ezt az alapelvet elfogadjuk, akkor utána el lehet felejteni a szervezetek minősítését, mivel azt saját maguk már elvégezték akkor, amikor a Cégbíróságnál nyilvántartásba vétel végett jelentkeztek. Köszönöm. (Szórványos taps a baloldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Matyi László képviselőtársam felszólalását.
Tisztelt Országgyűlés! Vendégpáholyunkban helyet foglal a Szabad Európa Rádió felügyelő-bizottságának több tagja, akiket szeretettel köszöntök. (Hosszan tartó taps!)
A felügyelő-bizottság tagjainak kellemes magyarországi tartózkodást kívánok. (Taps.)
Következő felszólalónk Katona Kálmán képviselő a Magyar Demokrata Fórum részéről.
Felszólaló: Katona Kálmán (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék csak reagálni Varga Mihály képviselőtársam felszólalására, amelyben a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaságot minősítette tegnap délután. Mivel foglalkozik ez a társaság, és nagyon fontos az a kérdés is, hogy mivel foglalkozott? Alapításának célja, hogy ébren tartsa Bajcsy-Zsilinszky Endre eszmeiségét.
Környezetvédelmi tevékenységére - azt hiszem - nem kell különösen emlékeztetnem senkit, a bős-nagymarosi tüntetésre mindnyájan emlékszünk, amelynek fő szervezője volt. Ha ismeretterjesztésnek foghatjuk fel azt, hogy sok ezren a jurta Színházban a Bajcsy-Zsilinszky Társaság szervezésében láttak először egy asztalnál élő FIDESZ-est, kereszténydemokratát, kisgazdapártit együtt MSZP-s politikusokkal, akkor azt hiszem, nem foghatjuk rá a Bajcsy-Zsilinszky Társaságra, hogy valamelyik párthoz is kötődött. Amennyiben pártként kívánta volna magát deklarálni, akkor megtehette volna, bejegyeztethette volna magát a választások előtt, de ezt nem tette meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság valóban vállalt politikai szerepet az elmúlt rendszerben, de mint néhány barátom mondta, hogyha valóban többpártrendszer lesz, akkor ők már nem fognak politizálni, és én azt hiszem, hogy most valóban többpártrendszer van, s a Bajcsy-Zsilinszky Társaság életében is eljött az az idő, amikor politikum mentesen tudja Bajcsy-Zsilinszky Endre liberális eszmeiségét ébren tartani.
Végül szeretném megkérni Varga Mihály képviselőtársamat, hogy ismertesse a tisztelt képviselőtársakkal, mikor kelt az a programrészlet, amelyből tegnap felolvasta azt a rövid részt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Elszórt taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm Katona Kálmán képviselőtársam felszólalását. A monitoron dr. Tölgyessy Péter van jelezve. Mint frakcióvezetőt kérdezem, soron kívül kíván-e felszólalni.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Torgyán úr szavaira szeretnék válaszolni. (Ellentmondások, zaj!) Torgyán úr is kapott lehetőséget arra, hogy reagáljon, én is szeretnék. Egészen röviden fogok reagálni arra, bár nem hallottam Torgyán urat (derültség) de néhány pontját a beszédének hallottam. Nos, Elnök Úr, köszönöm a szót.
Hölgyeim és Uraim! Én úgy érzem, hogy szeptember 18., úgy látszik a nagy politikai viták napja. Pont az egyéves évfordulóján vagyunk annak, hogy a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság aláírt egy megállapodást az állampárttal, a Magyar Szocialista Munkáspárttal. De hagyjuk ezt a dolgot, tényleg ez a viták napja.
Kezdjük talán Eperjessel! Eperjes Fábiánsebestyén és Gádoros közötti falu Békés megyében... (közbekiáltások, mozgolódás: Csongrád megyében. Dr. Torgyán József közbeszólása: Nem erről beszéltem.) Folytatnám. (Zaj.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Figyelmet kérnék.
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Hölgyeim és Uraim! Amikor a miniszterelnök úr beszélt, akkor én hallgattam. (Zaj és derültség.) Köszönöm.
Én valóban megtámadtam valakit a Házban, de az a miniszterelnök volt. Felolvasnám, hogy hangzottak a szavaim: (ellentmondások!) "Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint Ön, hogy Kormánya stabilitását biztosítsa, az agrárszféra ügyeinek intézését átengedte egy olyan pártnak, amely a választási kampányban a Magyar Demokrata Fórum által is élesen bírált, homályos és átgondolatlan ígérethalmaz alapján már pusztán a bizonytalanság állandósításával is súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak." (Taps az SZDSZ részéről! Zaj!)
Hangsúlyozni szeretném, hogy minden szavát most is állom ennek, amit elmondtam. Először is a Magyar Demokrata Fórum valóban vitatta a Kisgazdapárt nézeteit a választási kampány során. Nagyon emlékszem rá, amikor Magyar Bálint és Bogárdi Zoltán együtt ült a televízióban, és ízzé-porrá zúzta a Kisgazdapárt érveit együttesen, közösen. (Zaj.)
Továbbra is mondom, a magyar mezőgazdaság érdekképviseletével összhangban, hogy a Kisgazdapárt agrárprogramja, ha egyáltalán ilyen létezik, homályos és átgondolatlan.
A következő elem, amit szeretnék erről a programról mondani, hogy azzal, hogy ez a program nem került ide be a házba, és a Magyar Országgyűlés nem döntött (zaj, közbeszólások) a föld ügyeiről...
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Kérem Tölgyessy képviselőtársamat, röviden reagáljon, mert szeretnénk a másik törvénytervezetet folytatni.
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Egyetlen szót már csak. Azzal, hogy ez az Országgyűlés nem fogadott el egy új földtörvényt, bizonytalanság van a magyar mezőgazdaságban. Számtalan termelő igazolja vissza, hogy nem mer hosszú távú döntéseket hozni, csökkent a beruházások szintje, csökkent a műtrágya-felhasználás, és bizony sok helyen veszélyben van az őszi vetés.
Csak ennyit szeretnék mondani, és fönntartom valamennyi kijelentésemet. Semmi okom sincs arra, hogy megváltoztassam őket.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm a felszólalást. Megkérem Torgyán képviselőtársamat, ne szélesítsük a vitát, mert akkor nem haladunk előre.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök úr! Nem én szélesítem, Tölgyessy Péter támadta meg a Kisgazdapártot. Arra reagáltam. Újabb támadás érte, újabb reagálás. Elnézést, nem fordítva történt. Nem fordítva történt! (Zaj.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm szépen. Kérem, folytatjuk a felszólalásokat. Következik Mécs Imre a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.
Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Nem vagyok most könnyű helyzetben, komoly dologról szeretnék beszélni, és a mostani zaklatott légkör nem túlzottan kedvez ennek.
Szeretném kijelenteni kezdetben mindenekelőtt, hogy saját nevemben beszélek, mint országgyűlési képviselő, saját véleményemet mondom el. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának a tervezetében szerepel a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Ez a bizottság, amelynek magam is egyik alapítója vagyok, de itt sokan vannak, vagy többen vannak az alapítók közül, például Zimányi Tibor vagy Dénes János is, lényegében nem politikai szervezet: társadalmi szervezet, azonban kétségtelenül óriási politikai hatása volt az elmúlt időszakban a magyar politikai életben. Gondoljunk csak Nagy Imrének és több száz mártírtársának jelképes fizikai eltemetésére, és arra a szellemre, amit a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselt, képvisel, és szeretne képviselni ebben az országban.
Hogy pontos definícióval szolgáljak, mert mérnök lévén mindig a definíciókhoz szoktam visszanyúlni, itt van az alapító okirata a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. "A társadalmi szervezet neve Történelmi Igazságtétel Bizottsága. A szervezet célja a magyarországi sztálinizmus által elpusztított, bebörtönzött vagy egyéb módon meghurcolt áldozatai számára politikai, jogi és erkölcsi elégtétel kivívása, az elmúlt történelmi időszak, különösen az 1956-os forradalom történetének elfogultságoktól mentes feltárása, és a magyar társadalom tagjainak és közösségeinek jövőbeni védelmezése minden politikai indítékú jogsértéssel, diszkriminációval, hatalmi önkénnyel szemben."
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága tehát egyrészt képviseli a történelem feltárásának a gondolatát, az igazságtétel gondolatát, de szociális problémákkal is foglalkozik, amikor sok ezer, vagy tízezer elesett, a nyugdíj-minimumon tengődő embernek az érdekeit képviseli.
Úgy vélem, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága máshonnan nem kapván támogatást, csak a saját tagjainak a tagdíjára és a költségvetési támogatásra támaszkodik. A tervezet szerint 1,3 milliót kapna, ami nagyon kevés pénz. Jóllehet elhangzott itt, hogy a kormányzat is foglalkozik a kártérítések kérdésével, de nagyon fontos, hogy összegyűjtsük az igényeket, támogassuk, segítsük az embereket. Ezért fenn kell tartanunk egy titkárságot, jogsegélyszolgálatot, amelynek a költségeit éppen szűkösen tudjuk kigazdálkodni.
Éppen ezért nagyon fontos és jó volna, ha ennél az összegnél többet kapna ez a szervezet, amelyik történelmi, szociális és kegyeleti kérdésekkel egyaránt foglalkozik.
Hadd mondjam el, hogy amikor a kivégzettek újra-temetésére került sor, és folyamatosan kerül sor, akkor az állam csak a legszerényebb temetésnek a költségeit viseli, és a többletet - ami 16-20 ezer forintra rúg - a Történelmi Igazságtétel Bizottsága szokta odaadni azoknak a szegény, öreg, törődött hozzátartozóknak, akiknek a gyermekét, vagy férjét újra-temetjük.
Szüksége van tehát a bizottságnak pénzre, és hogyha ez nem szociális feladat, akkor kérdem én, hogy micsoda. Éppen ezért nem értek egyet Varga Mihálynak azzal a javaslatával, ami teljes mértékig törölné ezt a támogatást.
Kétségtelen, hogy abban a listában, amit a bizottság összeállított, van egy-két olyan szervezet is, amelyik indult a választásokon, illetve politikai pártként is szerepel, politikai pártoktól kap támogatást. De a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nem kap.
Ugyancsak helytelennek tartom a Wallenberg Egyesület, vagy a Munkaszolgálatosok Országos Szövetségének a támogatását megvonni. Rendkívül fontos, országos társadalmi és politikai cél, hogy a Wallenberg Egyesület tudjon működni, és a minimális anyagi feltételei meglegyenek.
Kiderült az is, hogy a munkaszolgálatosoknak a kérdése sincs még teljesen rendezve, mint ahogy a hadifoglyok kérdése sincs, és a hadirokkantak kérdése sincs.
Ha tehát valami szociális kérdés, akkor a munkaszolgálatosok támogatása, illetve érdekeinek a képviselete feltétlenül az.
Nem tudom - Elnök Úr -, hogy ma határozathozatalra kerül-e sor. Mert amennyiben határozathozatalra kerül a sor, akkor én módosító indítványt nem kívánok benyújtani, mert bis dat qui cito dat, tehát ha most megszavazzuk az eredeti javaslatot és megkapják a szervezetek ezt a pénzt, akkor még októberben, novemberben már fel tudják használni. Ha azonban most ezen az ülésszakon nem kerül sor, akkor én egy módosító javaslatot kívánok benyújtani, amely módosító javaslat Matyi László javaslatát bővítené, módosítaná, és ahhoz kapcsolódna. Kérem szíves válaszát.
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Közlöm Mécs Imre képviselőtársammal, hogy a felszólalások sorrendjétől, illetve számától függ, de mindenképpen szeretnénk ma határozatot hozni ebben a kérdésben.
Következő felszólalónk dr. Kónya Imre képviselőtársunk, a Magyar Demokrata Fórum részéről.
Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés? Tisztelt Képviselőtársaim? Mécs Imre képviselőtársam hozzászólása megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy a jelenlegi szituációban, a rendszerváltozás jelenlegi szakaszában nem lehet úgy megközelíteni egy ilyen kérdést, mint ahogy a két módosító indítvány megközelíti, tehát hogy úgynevezett elvi alapokon kategorikusan leszögezze, hogy csak a szervezetek egy meghatározott köre és nem más, amelyik részesül a támogatásban. mély meggyőződésem, hogy ez csak látszólag egy elvi megoldás, és ilyen anomáliákra vezet, hogy a Mécs Imre képviselőtársam által is elmondott és tiszteletreméltó szervezetek működése válna ezáltal lehetetlenné, mert a mai szituációban, amikor még a korábbi költségvetési elosztás érvényesül, számos olyan szervezet van, amelyik most a pótlólagos költségvetési támogatás hiányában egyébként tiszteletre méltó tevékenységét kénytelen lenne megszüntetni.
Ezzel tulajdonképpen az esélyegyenlőség ellen vétünk, és az olyan szervezeteket, amelyeknek a rendszerváltozásban óriási szerepük van, és amelyek eddig valóban minden támogatás nélkül folytatták a tevékenységüket, változatlanul segítés nélkül hagynánk, sót több esetben a természetes kiválasztódásnak ellenére hatva a pártállammal összefonódott szervezetek további fennmaradását tennénk lehetővé.
Amikor én tudomást szereztem arról, hogy a Független Jogász Fórum igényel egy bizonyos összeget ebből a nem pártként működő társadalmi szervezetek részére megszavazandó juttatásból, akkor elhatároztam, hogy ebben a kérdésben nem fogok állást foglalni. Most sem azért szólaltam fel, hogy ilyen vagy olyan irányban befolyásolni szeretném a tisztelt Háznak a döntését, csupán Matyi László képviselőtársam tegnap esti felszólalása indított arra, hogy túllépjek azon az illúziómon, hogy ennek a szervezetnek a tevékenysége, tevékenységi köre ismeretes a szabadon választott Országgyűlés tagjai között, képviselőtársaim között, hiszen Matyi László úgy szólalt fel itt, hogy ez a tervezet a kormánypártokhoz közel álló szervezet.
Én nem tudom, hogy Matyi László annak idején, amikor a Független Jogász Fórum politikai tevékenységét folytatta, érdeklődése kiterjedt-e arra, hogy a belpolitikát figyelemmel kísérje, vagy az ellenzéki politikát figyelemmel kísérje, de mindenesetre a képviselőcsoport azon tagjainak, akikről tudom, hogy résztvettek ebben az ellenzéki politikában, nos ezeknek a gúnyos felém pillantása is arra indított, hogy ezt a kérdést igyekezzem néhány mondatban megvilágítani.
A Független Jogász Fórum azonban annakidején, amikor politikai tevékenységet folytatott, akkor nem a kormányzó pártokhoz állott közel, hanem az MSZP-t kivéve valamennyi parlamenti párthoz közel állt, minthogy az Ellenzéki Kerekasztal megszervezője volt ez a szervezet, amikor még politikai tevékenységet folytatott - hangsúlyozom! Tudniillik a szabad választások kitűzésével ez a szervezet alapszabályát is megváltoztatva, pusztán szakmai síkra terelte munkáját és ebben a körben talán már Matyi László is tud róla, aki foglalkozását illetően ügyvéd, hogy a jogászságot jelenleg két szervezet képviseli Magyarországon. Egyrészt az a Magyar Jogász Egylet, amely a hajdani Magyar Jogász Szövetség többé-kevésbé eredményes átfestéseként alakult át most az év elején, másrészt pedig a Független Jogász Fórum.
Az a Magyar Jogász Egylet, amely Magyar Jogász Szövetségként évtizedeken keresztül a pártállammal szorosan összefonódva fejtette ki tevékenységét, jelentős költségvetési támogatással, apparátussal, mindennel a háta mögött, és az a Független Jogász Fórum, amely semmiféle támogatásban nem részesült, és amely most, amennyiben nem kapja meg ezt a 600 ezer forintot, amelyet az alapjavaslat neki juttatna, gyakorlatilag kénytelen lesz a tevékenységét beszüntetni, mert nem tudja a neki juttatott helyiségnek a bérét kifizetni. Nos, én még mindig talán elálltam volna a felszólalástól akkor, ha Matyi László felszólalását követően este igen sok telefont nem kapok nemcsak a Független Jogász Fórum tagjaitól, hanem a Független Jogász Fórummal szimpatizálóktól is, akik egyszerűen értetlenségüket fejezték ki. A Jogász Fórum tagjai nehezményezték, és elkeseredettségüknek adtak hangot.
Azt mondták, hogy mindig várták, hogy tevékenységükért talán az MSZMP egyszer visszaüt, de hogy ez a visszaütés a Szabad Demokraták Szövetségének soraiból érkezzék, erre soha nem számítottak. Ez az elkeseredés indított engem arra, hogy itt hozzászóljak ehhez a témához, tekintettel arra, hogy meggyőződésem szerint ez nem így van. Meggyőződésem. hogy a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai ezt a Matyi László-féle javaslatot nem gondolták végig.
Úgy gondolom, amikor a Független Jogász Fórum elkeseredett tagjai azt mondták nekem, hogy vendégül láttuk az ellenzéki szervezeteket, és miután úgy hozta a sors - hozzátették, hogy hála Istennek -, hogy erre a vendéglátásra ma már nincs szükség, mert ezeknek a szervezeteknek szabadon választott képviselői ma már mint a hatalom birtokosai ülnek itt a parlamenti padsorokban, akkor most mi a válasz: egy olyan döntést hoz talán az Országgyűlés, amelynek következménye, hogy tovább működhet nyugodtan a pártállammal összefonódott jogász szervezet, míg a Független Jogász Fórum nem kapja meg azt a lehetőséget, hogy esélyegyenlőség mellett megméretve döntsön a jogász társadalom, hogy melyik szervezet képviseli őt hatásosan.
Még csak egy mondat (közbeszólások) - nem kell jelentkezni. Tudniillik azt mondták a telefonálók: attól tartanak, hogy a szavazás során az MSZP nyilván ellenük fog szavazni. Én azt mondtam, hogy ez egyáltalán nem biztos, de arra nem számítottak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége is ellenük fog fellépni.
Külön felhozták azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége képviselő-csoportjának egyik jeles tagja, aki alelnöke is a Háznak, még a választási kampány során azt írta a választócédulájára, hogy "a Független Jogász Fórum jogásza". Dornbach Alajos akkor még megfelelőnek tartotta, hogy magát így aposztrofálja, és ez részünkre, a Független Jogász Fórum részére is nagy megtiszteltetés volt.
Én azt mondtam végül és ezzel zárnám hozzászólásomat: ha a szavazás olyan eredményt hoz, amit egyébként nem remélek, akkor is büszke lehet a Független Jogász Fórum, az a szervezet, amelyik annak idején megteremtette az ellenzéki egységet, hogy most akaratán kívül hozzájárul két jelentős ellenzéki párt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének további közeledéséhez. Köszönöm szépen. (Nagy taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Matyi László képviselőtársamnak 2 percre megadom a szót.
Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ)
MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Kónya Imre Úr, a Független Jogász Fórum volt egyik jeles alapítója! ...Én is olvastam a felhívó levelét, mint ügyvéd, megkaptam. Sajnos, Miskolcról nem tudtam részt venni a munkában, mert a helyi ellenzéket próbáltam szervezni és ott próbáltam kifejteni tevékenységemet, mert úgy gondoltam, legalább olyan fontos, ha helyben próbálnak az emberek valamit csinálni, mint ha állandóan felrohannak Budapestre, és egy központból próbálják az anno pártállamot lebontani. De nem is ez a lényeg, mert teljesen téves síkra terelné gondolkodásunkat. A lényeg az, hogy a bizottság elfogadott egy olyan alapelvet, hogy szakmai egyesület nem kaphat pénzt.
Most mondta el Kónya Imre, hogy a szabad választások után a Független Jogász Fórum átalakult szakmai egyesületté. Nagyon sajnálom, de meg kell mondanom, nemcsak a Független Jogász Fórum nem kaphat pénzt, hanem a Magyar Rádióamatőrök Szövetsége sem kaphat, mert szakmai egyesületnek minősül, holott számtalan gyógyszerbeszerzésben, orvoshívásban, ahol a telefonhálózat nem épült ki, számtalan hasznos, pozitív tevékenységet folytat, amit honorálni kellene, de a szűkös keretből, illetve arra tekintettel, hogy a szakmai egyesület kizárása mint alapelv szerepel, nem kaphatnak. Ezért nem kaphat a Független Jogász Fórum sem, és ezért nem kaphat sok más, hasonló, egyébként társadalmilag pozitív és hasznos tevékenységet ellátó szervezet.
Ezen túl én még röviden azt szeretném kifejteni: téves felfogásnak tartom, hogyha a Független Jogász Fórum az egész jogásztársadalom nevében próbálna fellépni. Lényeges érdekeltérés van az ügyvédek, a vállalati jogtanácsosok, a bírák, az ügyészek érdekei között. Nagyon sajnálatos volt, hogy ezeket a nagyon eltérő érdekeket egyetlen szervezetben, a Magyar Jogász Egyesületben, új néven a Magyar Jogász Egyletben próbálták tömöríteni, így próbáltak egységesen fellépni.
Én, a magam részéről, teljes mértékben elismerem a Független Jogász Fórum tevékenységét a szabad választásokig.
Sajnálattal, azóta különösképpen nem értesültem a tevékenységéről. Mivel itt Ön is szakmai egyesületnek minősítette, ezért a beterjesztett országgyűlési határozattervezet alapelveivel lenne ellentétes, hogyha a Független Jogász Fórumot pénzben részesítenénk.
Köszönöm. (Taps a bal oldalról.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Következő felszólalónk Dénes János képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről.
Felszólaló: Dénes János (MDF)
DÉNES JÁNOS (MDF)
DÉNES JÁNOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, megint elérkeztünk arra a pontra, amikor azt a megállapítást kell tennünk, hogy a lényegest különböztessük meg a lényegtelentől.
Érdeklődésem révén részt vettem a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság ülésén, ahol a szóban forgó költségvetést tárgyalták. A lényeg ebben az, amire már rávilágított Szigethy György SZDSZ-es képviselőtársunk. Csupán egy adatát szeretném pontosítani. A Németh-kormány ex-pénzügyminisztere oly módon tárta ezt a bizottság elé, hogy az ez évben fölhasználható összegből már 544 millió forintot fölhasználtak, és 22,4 millióról lehet csak a továbbiakban szó. Ez a nagyságrend azt jelenti, hogy tulajdonképpen nincs is miről beszélni azután, hogy a bizottság a megfelelő összetételben, a legnagyobb lelkiismeretességgel ezt az ügyet tárgyalta. Szerintem mindenféle tételes részletezés értelmetlen. Jóllehet, teljesen egyetértek a szociális szempontokkal, éppen ezért az 530-as számon benyújtott módosító indítványt, azt hiszem, jobb, ha a tárca, a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utaljuk.
Ezek után pedig elfogadásra javaslom a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság gondosan összeállított költségvetési elképzeléseit. Nincs mód arra, nincs értelme, hogy a különféle szervezeteket boncolgassuk, jóllehet, én is tudnék nyomós érveket mondani a Bajcsy-Zsilinszky Társaság mellett, amely Társaság rendkívüli politikai, erkölcsi és társadalmi önmérsékletről tett tanúságot közvetlenül a választások előtt, után és napjainkig.
Ezek alapján én a bizottság által benyújtott költségvetési támogatási tervet elfogadásra javaslom. (Gyér taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Következő felszólalónk dr. Torgyán József képviselő a Független Kisgazdapárt részéről.
Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én eredetileg a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek 1990. évi költségvetési támogatásának témakörében sem kívántam felszólalni, mert hiszen úgy ítéltem meg ezt az előterjesztést, hogy az ott szereplő valamennyi összeg feltüntetése és kiutalása indokolt lenne, sőt, őszintén megmondom, kifejezetten kevésnek tartom valamennyi szervezet esetében azokat a támogatásokat, amelyeket ez a tervezet feltüntet. Szívem szerint annak többszörösét adnám valamennyi szervezetnek.
Amiért kénytelen vagyok mégis felszólalni, az Matyi László képviselőtársunk azon nyilatkozata volt, amelyben kifejtette, miért helyteleníti, hogy a Független Jogász Fórum is részesüljön ilyen támogatásban. Időközben pedig, miután Matyi László képviselőtársunk már többször is szót kapott a személyes megtámadtatás jogán, és időközben Tölgyessy Péter frakcióvezető úr a Szabad Demokraták Szövetsége részéről már másodszor is megtámadta a Független Kisgazdapártot, súlyosan dehonesztáló kifejezésekkel illette. Olyanokat állított a Kisgazdapártról, hogy homályos és átgondolatlan politikája van, amely súlyos károkat okozott az ország gazdaságában... (Kövér László jelentkezik) Nyilvánvaló, hogy nekem ezekre a felvetésekre reagálnom kell, a személyes megtámadtatás jogán is mint a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőjének. Ismételten leszögezem, rendkívül csodálkozom azon, hogy Tölgyessy Péter úrnak, aki alkotmányjogász, nemegyszer hangoztatta alkotmányjogi ismereteit, éppen az Alkotmányunk 27. §-a kerülte el a figyelmét, amely egyértelművé teszi, hogy interpellációban nincs lehetőség egy másik párt támadására, egy másik pártra nézve ilyen kijelentések tételére.
Kénytelen vagyok rögzíteni, épp az elmúlt napok eseményei alatt lehetett tapasztalni, észlelni, látni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, amikor csak úgy gondolta, hogy a fülét sértő fogalmazásról van szó, nem valamiféle dehonesztáló kijelentésről, már akkor ezzel arányban állónak tartotta, hogy kivonuljon a teremből. A Független Kisgazdapártot pedig eddig az a jog sem illette meg, hogy erre a súlyosan sértő kijelentésre reagáljon. Kérem, visszautasítjuk! (Taps a Kisgazdapárt soraiból.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Tisztelt Képviselőtársam! A tárgyhoz tartozóan tessék felszólalni...
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) (közbevág) Felszólalok, de rá kell mutatnom arra...
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Nem lehet a vitát ezzel a kérdéssel elnyújtani! Akkor nem érünk a végére...
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök úr! Én nem elnyújtom, én válaszolok... (Kövér László közbeszólása az elnökhöz Ügyrend!) A válaszadás joga engem megillet a Házszabály értelmében, még akkor is, ha... (Kövér László közbeszólása: Tévedés!) ... ez Kövér Lászlónak ez ismételten nem tetszik. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Tárgyra !) Nyilvánvalóan a tárgyhoz tartozik az... (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Nem tartozik!), nem fogjuk eltűrni, hogy a Független Kisgazdapártot bárki gyalázza. Ha ez előfordulna, akkor erre kellő hangsúllyal fogunk reagálni!
Ami pedig most már a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatását illeti... (taps a jobb oldal közepéről), rá kell mutatnom arra, hogy a Független Jogász Fórum volt az a szervezet, amely az Ellenzéki Kerekasztalt létrehozta, amely koordinálta a pártként fellépni kívánó szervezeteket, amely lényegében megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy az ellenzék egységes egészként léphetett fel a pártállammal szemben. Én igazán azt hiszem, egyáltalán nem túlzok, amikor megállapítom, hogy ez a szervezet oroszlánrészt vállalt abban, hogy Magyarország végül is a többpárti demokrácia útjára léphetett.
Ezért - és miután én nem voltam a jogászszövetségnek, illetve a Független Jogász Fórumnak sem soha a tagja - hadd legyen szabad kívülállóként a legmagasabb elismerésben részesítenem a Jogász Fórumot. És Matyi László képviselőtársunknak azt az álláspontját, hogy a Független Jogász Fórumot ne illesse meg támogatás, a leghatározottabban ellenzem.
Csak felvetem, hogy vajon a Történelmi Igazságtétel Bizottság mennyivel más szervezet. Hiszen a Történelmi Igazságtétel Bizottságban dolgozik az ellenzéknek egy-két kiváló, prominens személyisége, míg a Független Jogász Fórumban dolgoztak a kormánypárti képviselők közül is néhányan, de az ellenzék közül is néhányan. Nincs tehát semmiféle ok arra, hogy a Független Jogász Fórumot ilyen hátrányos megkülönböztetésben részesítsük. Ezért én a Független Kisgazdapárt nevében az 529-es sorszám alatt előterjesztett és Zimányi Tibor által jegyzett költségvetési javaslat elfogadása mellett voksolok. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy erre adják szavazatukat!
Köszönöm. (Taps középről.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Rövid felszólalásra Kövér László képviselőtársamnak adom meg a szót.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kövér László (FIDESZ)
KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Egészen pontosan ügyrendi felszólalás következik.
Azt gondolom, hogy a jelenlegi Házszabályunk nem a legtökéletesebb, ezt mindannyian tapasztalhattuk, ezért épp elég bonyodalmat jelent, ha tartjuk magunkat ezekhez a szabályokhoz. Ennél csak az okoz nagyobb bonyodalmat, ha nem tartjuk magunkat még azokhoz a szabályokhoz sem, amiknek a betartása egyébként segítené a munkát.
Azt gondolom, ez a szóváltás, ez a purparlé nem fordulhatott volna elő, ha a tisztelt Elnök Úr az interpellációk során nem ad szót Torgyán Józsefnek! Ugyanis... (Torgyán József közbeszólása: Ez nem ügyrendi kérdés!) De ügyrendi! Szeretném tájékoztatni a tisztelt Ház néhány kevésbé tájékozott tagját a Házszabály néhány pontjáról. Ad egy: a személyes megtámadtatás intézményét a Házszabály nem ismeri, legalábbis én kerestem, nem találtam benne. Ad kettő: amennyiben a személyes megtámadtatás intézményét - szerintem helyesen egyébként szokásjogilag alkalmazzuk, az semmiképpen sem terjeszthető ki arra hogy ha valamely pártot ér valamely kritika... (Torgyán József: Ez nem kritika volt!) akkor azt személyes megtámadtatásként értékeljük! Ad három: kétperces hozzászólásként hangzott el Torgyán József felszólalása, hozzáteszem még egyszer, az interpellációk kapcsán, amiről a következő van a 44. § (3) bekezdésében a Házszabályban: "A vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalásra az elnök adja meg a szót."
Kérem, miután az interpellációkban a vita kizárt, ezért a kétperces hozzászólás fogalmilag kizárt ebben az esetben!
Azt gondolom tehát, elnök úr helytelenül járt el, amikor Torgyán Józsefnek megadta először a szót; helytelenül járt el - az első hibájából -, mikor megadta Tölgyessy Péternek a szót; s ismét helytelenül járt el, amikor Torgyán Józsefet nem utasította rendre, hogy nem a tárgyhoz szól hozzá.
Köszönöm. (Taps bal oldalról.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Kövér László képviselőtársamnak tudomására kell hoznom, hogy az interpellációk folytatását felfüggesztettem, és csak azután kapott szót dr. Torgyán József.
Soós Károly Attila képviselőtársunk kér szót. (Közbeszólás a jobb oldalról: Milyen alapon?)
Felszólaló: Soós Károly Attila a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látom, hogy a kormánypárti képviselőtársak már kérdezik, hogy mihez akarok hozzászólni, és kétségbe szeretnék vonni ezt a jogomat, hogy hozzászólhatok-e.
Nos, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnökeként szeretnék hozzászólni a vita néhány problémájához. Így először is ahhoz a vitához, ami a Független Jogász Fórum körül, illetve akörül, hogy kapjon-e költségvetési támogatást, kibontakozott.
A helyzet rendkívül egyszerű, és tulajdonképpen nem is értem igazán, hogy miről folyik a vita. Tudniillik én nem látom, hogy olyan írásbeli módosító javaslat, amely azt javasolná, hogy a Független Jogász Fórum ne kapjon pénzt, benyújtásra került volna. Matyi László képviselőtársunk, aki ezt a kérdést fölvetette, eltávozott - az édesapját súlyos állapotban kórházba vitték -, nincs köztünk, már nincs módja, ha ma döntést hozunk, már nem lesz módja módosító javaslatot beterjeszteni. Tehát a vitának ezt a részét egyszerűen lezárhatjuk.
Még néhány dolgot szeretnék - továbbra is a bizottság elnökeként - elmondani. Sajnos, ezt a javaslatot az ad hoc bizottság nem a legjobb módon készítette elő, a csütörtöki ülésnap reggelén kaphattuk meg a nagyon kevéssé kidolgozott javaslatot. Nem volt más lehetőségünk, mint ott a bizottság ülésén szövegezni. A bizottság ülése után történtek bizonyos utolsó simítások a szövegen. Két olyan pont van, ahol ez a szöveg így végül is nem lett egészen szerencsés, s azt gondolom, legalábbis a jegyzőkönyv számára meg kellene örökíteni két ponton azt, hogy tulajdonképpen mi is volt a bizottság szándéka, ami nem rajzolódik ki, sajnos, eléggé világosan.
Az egyik dolog: visszavonásra kerülnek bizonyos pénzösszegek az ifjúsági szervezetektől, a MISZOT, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa keretéből. A 2. számú melléklet 1. oldalának alján található egy megfogalmazás, amely szerint meghatározott és a következő oldalon fölsorolt szervezetektől történik előirányzat-megvonás. Itt valójában a helyes értelmezés az, hogy a visszavonás a MISZOT-tól történik, és azt, hogy azután ezt a MISZOT hogyan bontja le, a MISZOT-nak kell eldöntenie. Tehát ez a 2. oldal tetején található fölsorolás csak tájékoztató jellegű. Ez az egyik dolog, ami, mondom, nincs szerencsésen megfogalmazva az előterjesztésben.
A másik pedig: ugyanennek a mellékletnek az alján szó van arról, hogy az ötmillió forintos tartalék milyen célokra szolgálhat. Egyetlen mondat: "Ebből az összegből csak olyan pótlólagos kiadások elégíthetőek ki, amelyek az Országgyűlés határozatban foglalt döntése alapján jelentkeznek." Tulajdonképpen arról van szó, előfordulhat, hogy azok a szervezetek, amelyektől most visszavonásra kerülnek bizonyos összegek, már korábban kötelezettséget vállaltak bizonyos költségek fedezetére, és ebben az esetben ez az ötmillió forint tartalék arra, hogy ezeket - valóban korábbi kötelezettségvállalás alapján teljesíteni lehessen.
Végül még egy dolog: két módosító javaslat van. A Független Jogász Fórumot érintő módosító indítvány. Ezt Varga Mihály nyújtotta be, való igaz, elnézést, itt tévedtem.
Akkor viszont el szeretném mondani, hogy ezekről a módosító indítványokról a bizottság tárgyalt, tehát hogy ezekről dönthessünk, nem szükséges a bizottságot újra összehívni, noha írásban ezek a javaslatok nem szerepeltek. Akkor még a bizottság - és hangsúlyozom, én itt most nem a Szabad Demokraták Szövetségét képviselem, hanem kifejezetten csak bizottsági elnökként beszélők többsége mind a három módosító javaslat elfogadását ellenezte.
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Soron kívül Szabad György, a Ház elnöke kíván szólni.
Felszólaló: Szabad György az Országgyűlés elnöke
SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:
SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Sajnálom a soron kívüli jelentkezést, én sorban jelentkeztem, csak a kezemmel jeleztem, hogy már korábban benyomtam a gombomat.
Hivatalos elfoglaltság miatt nem volt alkalmam a Ház tegnapi ülésén részt venni, ezért lehet, hogy nem teljesen világos, amit mondok, vagy nem mindenben helyénvaló.
Matyi László javaslatát - távollétét tudomásul véve - én úgy tekintem, mint élő módosító indítványt. Egyértelműen ennek az elvetését javaslom, és a Zimányi bizottság alapjavaslatához való visszatérést pártolom.
Legyen szabad egy általános észrevételt tenni. Egy olyan pénzügyi javaslat, amelyik - a régi szót használom - gleichschaltoló alapon foglal állást ilyen kérdésben, nem ébreszt bizalmat. Én elhiszem, hogy matematikailag pontos osztás eredményeként alakult ki, hogy minden szervezetnek 1,29 millió forint járjon, de eleve már bennem sokkal inkább bizalmat gerjeszt a Zimányi-féle javaslat, amelyik látszik, hogy hosszú ponderálás eredményeként nagyon is eltérő összegeket javasol, nyilván már első rátekintésből is kitetszik, hogy indokot keresve és találva ebben a különbségtételben. Én úgy gondolom, hogy a Parlamentnek - ha az eredeti javaslathoz visszatér, mert a Matyi-félét meg kell mondanom, minden meggyőző erő nélkül valónak tekintem, már a gleischaltolás miatt is - figyelembe kell vennie, hogy a Zimányi-féle javaslatban az a többlet, ami jelentkezik, az valóban csak az itt szóvátett határkérdésekben, vagy pedig általában jelentkezik.
Megpróbáltam most kicédulázni, nekem nagyon rokonszenves a Zimányi-féle javaslatnál ismerem a levelezést, mert annak egy része átfutott rajtam - a Magyar Nyugdíjas Egyesület kap egy kis emelést, a Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság egyáltalán bekerült. Bekerült a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, a Wallenberg Egyesület, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövetség, a Paraszt Szövetség bekerült. A Paraszt Szövetségnél az összeget meg lehet kérdőjelezni, de a levelezés egy részének ismeretében vannak itt nagyon megfontolandó dolgok.
A Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége bekerült, úgyszintén a Magyar Testnevelés-tanárok Országos Egyesülete is. Legyen szabad azt mondanom - itt van, ahol politikai határterületet érint - a Független Jogász Fórum múltját és jelenét összehasonlítva, indokoltnak tartom, hogy bekerüljön. Köszönöm szépen. (Taps.)
ELNÖK: (Vörös Vince)
ELNÖK: (Vörös Vince) Köszönöm. Most negyedóra szünetet rendelek el.
(Szünet: I 7.04 órától 17.22 óráig. - Az elnöki széket Szűrös Mátyás foglalja el.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy még tizenkét jelentkező van felszólalásra a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának vitájával kapcsolatban.
A következő javaslatot szeretném tenni a tisztelt Országgyűlésnek. Hogy azt a politikai vitát, amely az interpelláció idején robbant ki, majd részben folytatódott e témával kapcsolatban, azt tekintsük lezártnak. Kérem képviselőtársaimat, hogy azok tartsák fenn felszólalási szándékukat, akik tehát a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával kapcsolatban kívánnak szólni.
Mielőtt azonban ezt megtennénk, létszámellenőrzést kell elrendelnem, mert úgy tűnik, hogy az Országgyűlés lassanként határozatképtelenné válik.
Egy kis időt még hagyok, hogy a folyosón lévő képviselőtársaim bejöjjenek.
Tisztelt Országgyűlés! Létszámellenőrzés következik. Kérem képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen" szavazógombot. Kérem, most! (Megtörténik. A jelen lévő képviselők aránya: 49 %-a.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés egyelőre határozatképtelen.
Kérem a táblát letörölni, és ismételt szavazást rendelek el. Kérem tehát az Országgyűlést, képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen" szavazógombot. (Megtörténik. A jelen lévő képviselők aránya: 53 %.)
Az Országgyűlés határozatképes. Ezért most szavazásra teszem fel a második javaslatomat. Azt, hogy tehát tekintsük lezártnak az előbb említett politikai vitát, és csak azok a képviselők kapjanak szót, akik a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával kapcsolatos vitában kérnek szót. Kérem ezzel kapcsolatban az Országgyűlést, szavazzon! (Megtörténik. Ketten jelzik, hogy nem működik a szavazógépük. 190 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 4 tartózkodás.) Köszönöm szépen.
Plusz két szavazattal az Országgyűlés állási foglalt.
Ezért tehát megkérdezem Varga Zoltánt, MDF, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban kívánja-e álláspontját kifejteni.
Felszólaló: Varga Zoltán (MDF)
VARGA ZOLTÁN (MDF)
VARGA ZOLTÁN (MDF) Igen.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Megadom a szót.
VARGA ZOLTÁN (MDF)
VARGA ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a lényeget illetően a legfontosabb mondanivalómat Kónya Imre és Mécs Imre képviselőtársaim elmondották. S tekintettel arra, hogy kérdéseimet, amiket dr. Matyi Lászlóhoz intéztem volna, a sajnálatos körülmények miatt nem tudom feltenni, így egyetlen mondatot szeretnék csak szólni, nevezetesen: támogatnám az eredeti törvényjavaslatot.
Mondanivalóm többi részétől - tekintettel az idő előrehaladtára - elállok. Köszönöm.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Balogh Gábor képviselőtársunk következik.
BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP) Elállok a hozzászólástól.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Balogh Gábor képviselőtársunk is eláll a szótól. Kelemen József képviselő következik, Magyar Demokrata Fórum.
KELEMEN JÓZSEF (MDF)
KELEMEN JÓZSEF (MDF) Szintén elállok a hozzászólástól.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Eláll a szótól. Tarján Lászlóné képviselőtársunk következik.
Felszólaló: Dr. Tarján Lászlóné (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Én nagyon röviden élni szeretnék a szólási jogommal. Ugyanis Matyi László képviselőtársam javaslatához szerettem volna hozzászólni. Ettől elállok. Azonban a városvédő és szépítő egyesületek létjogosultságához és támogatásához kívánok hozzászólni.
Szeretném leszögezni, hogy ezek nem politikai és nem szakmai egyesületek. Kizárólag a települések építészeti és kulturális értékeinek a megőrzésére, a haladó hagyományok ápolására alakultak, és fejtenek ki nagyon eredményes tevékenységet.
Én úgy gondolom, hogy a megalakuló önkormányzatok nem nélkülözhetik a városszépítő és védő egyesületek tevékenységét településfejlesztő munkájukban. Ennek következtében a támogatásuk is nyilván az önkormányzat kompetenciájába tartozik. Azonban a városvédő és -szépítő egyesületek összefogására alakult szövetség, amelyik a Magyarországon működő 165 egyesületet koordinálja, regisztrálja, az eredményeiket népszerűsíti, tapasztalatcseréket tart, a költségvetés megvonásával megszűnne. Nagyon sajnálom, hogy Ráday Mihály távol van, mert ő is a szövetség alapító tagja, velem együtt.
Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az eredeti költségvetési javaslatban, sőt attól eltérően - mert a 200 ezer forintot nagyon kevésnek tartom erre a támogatásra - tegyék lehetővé a szövetség további fenntartását. Köszönöm szépen. (Taps.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Következik Horváth Béla képviselő, Magyar Demokrata Fórum.
Felszólaló: Horváth Béla (MDF)
HORVÁTH BÉLA (MDF)
HORVÁTH BÉLA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak röviden kívánok hozzászólni. Magam is részt vettem a költségvetési bizottságban a vitán. Mindkét módosító javaslat elvetését javasolom. A FIDESZ javaslatával kapcsolatban az az észrevételem, hogy egyrészt nem tudom, milyen alapon, csak az 1. számú melléklet 1. sorszáma alatt szereplő Bajcsy-Zsilinszky Társaságot jelölte meg, akitől meg kívánja vonni a támogatást. Osztom Mécs Imre és Kónya Imre felszólalását. Mindkettőjük aggodalma teljesen jogos, amiért aggódnak a Független Jogász Fórum, illetve a TIB sorsáért.
Szeretnék visszautalni Varga Mihály tegnapi felszólalására, ami különösen érthetetlen a számomra. Hallottuk, hogy a FIDESZ nem kívánt élni azzal a lehetőségével, hogy a számára fenntartott helyet betöltse, és részt vegyen ebben a munkában. Tegnap hallottuk, hogy lám-lám, ők látták előre, hogy mi lesz ebből. Talán jobb lett volna részt venni a vitában, a munkában, ebben a nehéz, vajúdó tevékenységben, és valóban jobb lett volna korábban beadni ezt a módosító indítványt, mert így önmagában nem értem, hogy miért csak a Bajcsy-Zsilinszky Társaság ellen emel vétót a FIDESZ.
Matyi László indítványával kapcsolatban az az alapvető baj, hogy teljesen rossz. Számszakilag és tartalmilag is rossz. Az előterjesztés szerint két pénzösszegről van szó. Az első pontban az előterjesztés meghatározza az egyik alapösszeget, a 22,4 millió forintot. A második pontban, amihez Matyi László beadja a módosító indítványát, 26,6 millió forint a megvonandó összeg. Ennek ellenére Matyi László 22,4 milliót szeretne fölosztani. Számszakilag ez sem jó. Ha megnézzük a táblázatát, nem jön össze sehogy sem a 22,4, de ő a második alaphoz szeretne hozzányúlni, ami 26,6 millió.
Részben a számszaki hiba miatt, részben, mert a bizottság sem támogatta ezt, az eredeti előterjesztés elfogadását kérem a Parlamenttől.
Köszönöm. (Taps jobbról.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Szólásra következik dr. Szabó Lajos, Független Kisgazdapárt.
Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit a törvényjavaslathoz kívántam hozzátenni, azt képviselőtársaim elmondták. Amit Tölgyessy Péter képviselő úrnak kívántam mondani, annak egy részét a szünetben elmondtam neki, és remélem, lesz még alkalmunk erről további disputát folytatni, így a fölszólalásomtól elállok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Következik Varga Mihály képviselő, FIDESZ.
Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr! A szünetben érdeklődtem a jegyzőnél, hogy hányan kívánnak még felszólalni, és azt az információt kaptam, hogy 12-en, és ezen a listán a 2. vagyok. Nehezményezem, hogy kissé hátrébb kerültem. Akkor kívánom elmondani a hozzászólásomat, ha a lista szerint rám kerül a sor.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Most következik.
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm. Csépe Béla hozzám intézett kérdéseire szeretnék először röviden reflektálni, hogy miért nem vett részt a FIDESZ ennek a bizottságnak a munkájában. Valószínűleg Csépe Bélának rossz az emlékezete, hiszen ő is ott volt azon a költségvetési, adó és pénzügyi bizottsági ülésen, ott volt azon a plenáris ülésen, amikor elmondtuk azokat az indokokat, azokat az érveket, ami miatt nem kívántunk ebben a bizottságban részt venni. Újra megismétlem Csépe Béla részére: először is nehezményeztük azt, hogy ennek az ideiglenes bizottságnak semmiféle kompetenciája nem volt, tehát a költségvetési, adó és pénzügyi bizottság bírálta a legteljesebb mértékben felül az ideiglenes bizottság munkáját. Annyira, hogy az ideiglenes bizottság hiányosan és hézagosan feltett elveit is a költségvetési bizottságnak kellett valamilyen módon rendbe tenni.
Másrészt nehezményeztük akkor, és a mai napon is nehezményezzük, hogy kik vannak ebben a bizottságban. Olyan személyek, akik érdekeltek azon politikai és más szervezetekben, ahova most pénzeket osztogattunk. Tegnap elhangzott a kormánykoalíció egyik képviselőjének a részéről, hogy még nem látott olyan szentet, akinek nem maga felé hajlik a keze.
Katona Kálmán hozzám intézett kérdéseire is reflektálnék: Miért állítjuk mi, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Társaság egy párt? Tegnap fölolvastam egy dokumentumot, amelyet megtalálhatnak a Magyarország Politikai Évkönyve 1990-es kiadásában a 491-es oldalon. Ezt a programnyilatkozatot elfogadta a Bajcsy-Zsilinszky Társaság 1989. december 1-jei közgyűlése. Mint Önök is nagyon jól tudják, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság részt vett a tavaszi választásokon, választási szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal. Amennyiben Önök ma belelapoztak a Magyar Nemzet című újságba, annak 5. oldalán Víg Károly tollából egy igen érdekes írást olvashatnak. Mellékesen jegyzem meg, hogy Víg Károly a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke. Idézet ebből a cikkből: "Lényeges különbség volt tapasztalható az EKA centrumjellegű pártjai (BZSBT, FKGT, KDNP MDF, MNT) "
Úgy gondolom, hogy ha a társaság elnöke határozza meg a saját szervezetéről, hogy ez egy párt, akkor nekünk ezt a meghatározást el kell fogadnunk.
Valószínűleg Mécs Imre nem olvasta el az én módosító indítványomat, ugyanis ha elolvasta volna, nem merült volna benne fel ez a kérdés, amit hozzám intézett. Ha módosító indítványom 1. számú mellékletét megnézi, akkor abból világosan kiderül, hogy a politikai szervezetek között egyes egyedül a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot kifogásoltam. A TIB-nél meg kell jegyeznem, hogy egészen más dolog az, ha valakit politikai tevékenysége miatt üldöznek, és ezek számára jön létre egy rehabilitációs szervezet, mintha valaki politikai tevékenységet folytat egy szervezetben, aktívan politizál. Ilyen módon nem is említettem a TIB-et, mint ahogy nem említettem a Független Jogász Fórumot sem.
Végezetül felolvasnék az ideiglenes bizottság jelentéséből egy mondatot: "Nem részesülhetnek a felosztandó költségvetési keretből: a hobbi jellegű szervezetek, mert a költségvetés helyzete nem engedi." Ebben a helyzetben, amikor naponta beszélünk társadalmi rétegek katasztrofális helyzetéről, elszegényedéséről, nem tudom, mi indokolja azt, hogy egy pártnak egészségügyi szervezetek rovására a költségvetésből újabb támogatásokat kívánunk adni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps középről és balról.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Szólásra következik dr. Kis Gyula József, Magyar Demokrata Fórum.
Felszólaló: Dr. Kis Gyula József, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke
KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke:
KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kívánok szólni a késői óra ellenére, mert ezzel a kérdéssel a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság már ez év júliusában foglalkozott. Akkor kezdtek sorjázni egyre nagyobb számban azok az elkeserítő hangú segélykérő levelek, amelyek a fogyatékosok szervezeteinek ellehetetlenüléséről szóltak, és kérték, hogy azt a költségvetési támogatást, amit még az előző Parlament szavazott meg az idei évre, valamilyen módon módosítsuk.
Akkor még 22 millió állt rendelkezésre a költségvetésből erre a célra, és az akkor, június 20-ig beérkezett kérelmek már 53 millió forintnál tartottak. Abban a helyzetben el kellett döntenünk, hogy mit tegyünk. Akkor úgy döntöttünk, hogy a kiürült funkciójú, nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek hátralévő költségvetési támogatásának megvonását, illetőleg csökkentését javasoljuk, és az így felszabaduló összegből tegyük lehetővé a tényleg alapvető társadalmi célokat, a legelesettebbek egyesületeinek fenntartását, azt, hogy ezek az emberek önbecsülésüket találják meg ezekben az egyesületekben, ahol emberi életet, emberi tevékenységet, emberi melegséget, közösséget találnak, ahol sportolásra, együttlétre nyílik lehetőségük.
Nos, ez júniusban történt, ha akkor tovább megy az a munka, akkor most néhány tízmillió forinttal több elosztanivalónk lenne. Sajnos, nem így történt, mi döntöttünk így a Házban, hogy a kérdés kezelését kivesszük a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság kezéből, megkapja a költségvetési bizottság, és létrehoztak egy ideiglenes testületet a költségvetési bizottságon belül, de a döntés felelőssége a költségvetési bizottságnál maradt. Éppen ezért rendkívül sajnálatos, hogy ezt a javaslatot, mint a költségvetési bizottsága elnöke előbb ismertette, igencsak az utolsó pillanatban tudták összehozni.
Feltehetően ennek lett az eredménye, hogy azok közül az egyesületek közül, amelyek már júniusban segítségért fordultak hozzánk, az alábbiak egyáltalán nem szerepelnek a mostani javaslatukban: a Sclerosis Multiplexben Szenvedő Betegek Társasága, a Vesebetegek Országos Egyesülete, a Rákbetegek Társasága, a Megváltozott Munkaképességűek Országos Egyesülete, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Szövetsége, Életmentál-hygiénés Egyesület, Belszervi Betegek, Rokkantak Országos Egyesülete. Ezzel együtt ebben a pillanatban én csak módosító indítványt tehetnék, ami azt jelentené, hogy ezen a mostani felosztáson változtatni kéne.
Azért tragikus a helyzet, mert ezzel tudom, hogy az időt tovább nyújtanánk, most szünetre vonul a Parlament, tehát még kevesebb lesz az, amit vissza tudunk kapni a kiürült funkciójú, nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetektől erre a célra. Ezért kénytelen vagyok ebben a helyzetben elállni ettől a szándékomtól. Azért azt kérem, hogyha legközelebb más bizottság foglalkozik olyan témával, amely végül is szorosan kapcsolódik a mi bizottságunk hatásköréhez, menet közben már szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ezeket az általunk szükségesnek tartott módosító indítványokat megtehessük. Köszönöm szépen. (Taps.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm szépen. Most dr. Kövér László következik, utána pedig dr. Zimányi Tibor és Hack Péter van még a listán. Gerbovits Jenő és dr. Zsiros Géza képviselőtársaim kérésemre a szünetben elálltak a hozzászólási szándékuktól, tudniillik ők még a korábbi vitához akartak kapcsolódni.
Tehát ez lenne a sorrend. Láttam, hogy jelentkezik Zimányi Tibor. Én azt mondom, hogy sorrendben maradjunk akkor. Vagy soron kívül kéri? Igen?
ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF)
ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF) Elnézést, mint az ideiglenes bizottság elnöke szerettem volna szólni.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. A vita végén Önnek lehetősége lesz összefoglaló felszólalásra. Kérem szépen dr. Kövér László...
KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ) Én nem jelentkeztem!
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tévedés. Akkor dr. Hack Péter következik.
Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Nagyon rövidre szeretném én is fogni a mondandómat.
Úgy érzem, hogy ez a vita, aminek most részesei lehettünk, valahol Matyi László felszólalása után vakvágányra terelődött, hiszen a tisztelt képviselőtársak, akik a vitában hozzászóltak, nem hallották meg azt, amit Matyi László kért, hogy elsősorban ne arról vitatkozzunk, hogy melyik szervezet milyen érdemeket szerzett, hanem arról, hogy fogadjunk el bizonyos elveket. Matyi László javaslata azt célozza, hogy ebből a fennmaradó összegből - tehát itt nem általában a szervezetek támogatásáról, csak egy valamivel több mint 20 millió forintos összegről van szó, amelynek a felosztásáról kellene dönteni, hogy ezt az összeget a következő elv szerint osszuk fel, nevezetesen ebből az összegből- az egészségügyi és szociális szervezetek kapjanak.
Amiről ma vitatkozunk, az helyesen úgy hangzik, hogy indokolt-e, hogy az egészségügyi és szociális szervezetek kapják ezt a nem túl jelentős összeget, vagy szélesebb körben történjen ez a felosztás, ami értelemszerűen azzal jár, hogy az egészségügyi és szociális szervezeteknek kevesebb jut, tehát minden más szervezet csak az egészségügyi és szociális szervezetek rovására részesülhet. Ha úgy dönt a tisztelt Parlament, hogy indokolt, hogy ezeknek a szervezeteknek a rovására történjen a felosztás, akkor utána lehet vitatkozni, hogy milyen elvek azok, amelyek a különböző szervezetek közötti felosztásra vonatkoznak, hogy ki érdemel többet, a TIB vagy a Jogász Szövetség vagy a Recski Szövetség. Mi a magunk részéről azt a javaslatot támogatjuk, amelyet Matyi László terjesztett elő, hogy a szociális és egészségügyi szervezeteket részesítse a Parlament e nagyon csekély összeg, mert még egyszer mondom, alig több mint 20 millió forint erejéig, ezeket a szervezeteket támogassa az Országgyűlés.
Erre irányul a módosító indítvány, és nagyon örülnénk, ha a vita lezárása előtt a népjóléti miniszter, illetőleg annak képviselője nyilatkozna, hogy indokoltnak tartja-e ezt a megoldást, nyilatkozna a módosító indítványunkról.
Ha az elvben nem ért egyet a Ház többsége hozzátartozik egyébként, hogy nagyon örültem, hogy a szociális és családvédelmi bizottság elnöke is ebben a szellemben nyilatkozott, és ezzel tulajdonképpen indirekt módon a módosító indítványt támogatta, de ha a Ház többsége ezzel nem ért egyet, utána mi a magunk részéről nem kívánunk állást foglalni a határozat eredeti előterjesztéséről, mert mi nem tartjuk szerencsésnek, hogy az elveket mindig az aktuális érdekek határozzák meg, tehát azoknak a személyeknek az érdekei, akik bele tudnak szólni ebbe a döntésbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Végére értünk a képviselők azon listájának, illetve jelentkezőknek, akik a szünetig jelentkeztek. Most egy javaslatot teszek az Országgyűlésnek. Két út járható: vagy lezárjuk a vitát, vagy pedig kétperces hozzászólásra adjunk lehetőséget továbbra is.
Először a kétperces lehetőséget teszem fel szavazásra. (Közbeszólások: Zárjuk le!) Először a kétperceset, tudniillik azután kapna szót a bizottság elnöke.
Egyetért-e az Országgyűlés tehát azzal, hogy még kétperces hozzászólásokkal folytassuk a vitát. Kérem szavazni erről! (Megtörténik. 55 igen, 134 nem, 19 tartózkodás.)
Az Országgyűlés ezzel nem ért egyet. Ezek szerint akkor a második javaslatot fogadja el, de ezt újra felteszem szavazásra, tudniillik két kérdés volt.
Tehát: az Országgyűlés egyetért-e azzal, hogy most zárjuk le a vitát. Kérem szavazni! Most lehet szavazni! (Megtörténik. 758 igen, 38 nem, 22 tartózkodás.)
Köszönöm szépen. Az Országgyűlés azzal értett egyet, hogy zárjuk le a vitát. Köszönöm.
Ezek után megadom a szót dr. Zimányi Tibor képviselőtársunknak, az ideiglenes bizottság elnökének, hogy foglalja össze a vitát, illetve hogy indokoltnak tartja-e a bizottsági tárgyalását azoknak az esetleges javaslatoknak, amelyek itt elhangzottak, vagy pedig ő is úgy értékeli, hogy a két, írásban benyújtott módosító javaslat maradt életben. Köszönöm szépen.
Dr. Zimányi Tibor a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztását előkészítő ideiglenes bizottság elnökének válasza
ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF)
ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először az 530-as számú javaslattal foglalkoznék, mert ez az egyik kulcskérdése az elhúzódott vitának.
Szeretném, ha azt tudnánk értékelni, hogy ez a javaslat önmagának ellene mond, ugyanis pontosan azt az általános elvet kívántuk leszögezni, hogy például szakmai egyesület ne kaphasson. Előzetesen hozzá kell tennem, hogy ebben az esetben tökéletes elvi tisztázásra nincs lehetőség, teljesen patikamérlegen kimérni az elvek alkalmazását nem fog sikerülni, és ez a vita is ezért burjánzott el.
De mindenesetre - csak hogy a javaslat tarthatatlanságát, belső ellentmondását kiemeljem - az 1. sz. mellékleten, tehát a hátlapon javasolja továbbra is a Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesületének a további juttatást. Ha arról beszélünk, hogy szakmai egyesület ne részesedjen, akkor ez teljesen szakmai egyesület. Most nem akarom azt mondani, mert ez már érzelmi húrokat pengetne, hogy a természetgyógyászok igen jól kereső orvosokból állnak.
A másik pedig a Magyar Pszichiátriai Társaság, amely önmagában egy értékes társaság, nem szeretném, ha félreértenék, hogy ezek ellen beszélek, én nem támadni akarom, én csak azt mondom, hogy az elveket nem lehet alkalmazni, mert ez is egy szakmai társaság, és mi benne hagytuk az eredeti, a 22,4 milliós felosztásban.
Ha az 530-as módosító javaslatot veszem, akkor ez egyszerűen önmagában ezeknek az elveknek ellene mond. Ezért én mindenképpen ennek az elutasítását kérem.
A másik, az 534-es számú javaslatot pedig a költségvetési bizottság szeptember 14.-i ülésén, mint szóbelileg előterjesztett javaslatot elutasította, tehát így kérem a továbbiakban kezelni.
Még annyit szeretnék a korábbi hozzászólókhoz is hozzáfűzni, mert az éles szembeállítás, hogy majd az egészségügyi, humanisztikus szervezetek, vagy pediglen politikai szervezetek részesednek ebből az összegből. Bocsássák meg, de ez igen nagy mértékben demagóg jellegű, mert elhangzott éppen dr. Szigeti György hozzászólásában, hogy most már van Kárpótlási Hivatal, tehát a demokratikus, a jó állam gondoskodik a volt politikai üldözöttekről. De ha van demokratikus Kormány, jó Kormány, az legalábbis gondoskodik a mozgássérültekről, a csökkentlátókról vagy a halláskárosodottakról, tehát akkor azoknak sem kell adni, s akkor adjuk ezt az összeget eleve vissza a Népjóléti Minisztériumnak.
Ha nem gondolunk végig igazából egy szemléletet, akkor ilyen hibákba eshetünk. Ennek alapján, minthogy az feltehető, hogy jövőre ismétlődni fog ez a költségvetési elosztás, mindenképpen már előzetesen szeretném javasolni, hogy az egészségügyi és humanisztikus szervezetek eleve a Népjóléti Minisztérium keretébe kerüljenek, hogy ne legyen ez az éles szembeállítás, hogy azt mondjuk, a társadalom kivetettjei vagy a társadalom, vagy inkább a sors által - ha szabad így megfogalmaznom - sújtott testi sérülteket háttérbe szorítjuk azokkal az emberekkel szemben, akik az elmúlt 40 év folyamán próbáltak valamit csinálni, és ezért a szabadságukat elvették. Ez a kontraszt, ez a szembeállítás egészségtelen, ezt nem szabad, el kell kerülni, mert akkor én is érvelhetnék úgy, hogy vannak olyan pártok, amelyek nem támogatják a volt internáltakat, a volt elítélteket, a volt Szovjetunióba hurcoltakat és az ott elítélteket. Van ennek értelme? Nem helyes, éppen ezért nem szabad kiélezni, ezért javaslom, hogy ezt a két módosító javaslatot a tisztelt Ház vesse el, mert a költségvetési bizottság már elvetette, azonkívül önmagunknak is ellent mondanánk, s az általános társadalmi feszültséget teljesen feleslegesen csak erősítenénk.
Kérem, szíveskedjenek az eredeti javaslatot elfogadni. (Taps jobbról.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik, az ideiglenes bizottság elnöke világosan kifejezésre juttatta álláspontját a módosító javaslatokkal kapcsolatban, éppen ezért nem ismételném meg ezeket. Először a módosító javaslatokról döntünk.
Dr. Matyi László képviselőtársunk 530-as számon benyújtott javaslatában a határozati javaslat 3. pontját a következésképpen kívánja módosítani.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Elnézést kérek, nekem volt egy kérésem a felszólalásomban, hogy a Népjóléti Minisztérium foglaljon állást vagy nyilatkozzon egy szó erejéig, hogy támogatja-e vagy sem. (Zaj!) Erre nincs mód, hogy a minisztérium nyilatkozzon a Magyar Parlamentben? Akkor tévedtem, elnézést. (Mozgás, zaj.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Hack Péter képviselőtársunk. Erre van mód, azonban az államtitkár nem jelentkezett felszólalásra. Megkérdezem az államtitkár urat, kíván-e szólni a kérdésben.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Kérdésem az, hogy a Házszabály lehetővé teszi-e ezt, mivel nem kormánybeterjesztésről van szó.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Határozathozatal előtt lehetővé teszi a Házszabály, hogy a miniszter vagy az államtitkár szóljon. (Közbekiáltások: Ez nem kormány-előterjesztés!) Ha kíván szólni, szólhat.
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A véleményünket - úgy érzem - a bizottsági előadó tökéletesen összefoglalta, ezért nem akarom ezt kiegészíteni. (Taps a jobb oldalon.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Dr. Józsa Fábián ügyrendi kérdésben kér szót? Igen. Tessék!
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF)
JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! Hack Péter az előbb mondott egy beszédet, s abban a következőt fejtette ki. Amennyiben a Parlament nem fogadná el Matyi László módosító indítványát, akkor a szabad demokraták nem kívánnak állást foglalni az ügyben. Amennyiben emlékezetem nem csal, szó szerint ezek a szavak hangzottak el.
Szeretném ezek után megkérdezni Hack Pétert, hogy kijelentését úgy értsük-e, hogy a szabad demokraták nem fogják megnyomni a gombot, s ezáltal meg fogják akadályozni a határozathozatalt a kérdésben (zaj) , vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy tartózkodni fognak a szavazástól. Azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása ebben a helyzetben indokolt. Köszönöm.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Dr. Hack Péter válaszol a kérdésre.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Nagyon szívesen, bár nem akarom megfosztani az izgalomtól a tisztelt képviselő urat (derültség) de tartózkodni fogunk a szavazástól.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Ezután valóban a határozathozatal következik. Ismétlem, dr. Matyi László javaslatában a határozati javaslat 3. pontját a következőképpen kívánja módosítani: "Az ötmillió forintos tartalékon felül rendelkezésre álló összeget az egészségügyi és szociális szervezetek között egyenlő arányban kell szétosztani."
Dr. Zimányi Tibor az ideiglenes bizottság elnöke nem támogatja ezt a javaslatot. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem, szavazzunk!
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 98 "igen" szavazattal, 112 ellenszavazattal, 24 tartózkodással nem fogadta el.
Varga Mihály képviselőtársunk az 534-es számon benyújtott javaslatában a következő kiegészítést indítványozta: nem részesülhetnek a felosztandó költségvetési keretből a politikai pártok és szervezetek.
Mint emlékszünk rá, dr. Zimányi Tibor, az ideiglenes bizottság elnöke ezt a módosító javaslatot sem támogatta. Kérem, bocsánat. Dr. Kónya Imre kér szót.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Ügyrendi kérdésben kénytelen vagyok, mert nem dr. Zimányi Tibor nem támogatta ezt a módosító indítványt, hanem a bizottság, továbbá a költségvetési bizottság sem támogatta. Ez így azért precízebb, úgy gondolom.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Helyes, így pontos. De minderről szólt külön dr. Zimányi Tibor, nem akartam megismételni. De igaza van dr. Kónya Imrének, hogy a költségvetési bizottság sem támogatja.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Hogy még pontosabbak legyünk, az ad hoc bizottság ezzel a javaslattal nem foglalkozott.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Pillanat. Soós Károly Attila kért szót
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak annyit szeretnék mondani a pontosság kedvéért, akkor már legyünk pontosak: az ad hoc bizottság a kérdéses javaslattal nem foglalkozott, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság többsége a javaslatot nem támogatta.
Határozathozatal
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Most már talán világossá vált az álláspont. Ezek után kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem szavazni!
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 99 "igen" szavazattal, 126 ellenszavazattal és 12 tartózkodással nem fogadta el.
Kérdezem ezek után a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a benyújtott eredeti országgyűlési határozati javaslatot. Kérem szavazni!
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés I 3 I "igen" szavazattal, 35 ellenszavazattal és 73 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az interpellációk tárgyalására. A házbizottság előzetes állásfoglalása szerint úgy képzeljük el, hogy 7 óráig folytatjuk a munkát.
Ungár Klára képviselőtársunk, FIDESZ, interpellálni kíván a pénzügyminiszterhez a honvédségi ingatlanok eladása tárgyában. Ungár Klára képviselőtársamat illeti a szó. (Közbeszólások: Ügyrendi!)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Dr. Kónya Imre ügyrendi kérdésben kér szót.
Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Tisztelettel emlékeztetném Elnök Urat a házbizottság megállapodására, hogy 6 óráig lehet az interpellációknak helyt adni, 6 óra után a kérdések következnek, arra tekintettel, hogy a képviselők egy részének indul a vonata, és nyilván el akarna menni ezért. A kérdéseknél nem szükséges a határozatképesség, ezért indokolt a kérdéseket előre hozni, mert itt fegyelemből maradnak a képviselők, holott lehet, hogy haza kellene menniük. Köszönöm szépen. (Zaj.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Valóban ez volt az utolsó állásfoglalása a házbizottságnak, hogy 6 óráig folytatjuk az interpellációkat, és miután a képviselők egy részének fél 7-kor legalább el kell, vagy el kíván távozni, kérdésekre kerül sor, mivel ebben határozathozatalra nincs szükség, a kérdéseket illetően. Kérem szépen, akkor átcsoportosítjuk az ügyeket. (Zaj. Több képviselő eltávozik a teremből.)
Kérdések:
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Kádár Péter képviselőtársunk, Szabad Demokraták Szövetsége, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek az új határátkelőhelyek megnyitása tárgyában. Kádár Péter képviselőtársunkat illeti a szó.
Kérdés: Kádár Péter (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - az új határátkelőhelyek megnyitása tárgykörében
KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
KÁDÁR PÉTER (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos nem tehetem meg azt a gesztust, hogy visszalépjek a kérdésemtől, mivel egyszer már ezt eljátszottam, tehát röviden összefoglalom.
Tisztelt válaszadó Miniszter Úr! A magyarromán államközi kapcsolatok ez év eleji javulásának köszönhetően időszerűvé vált új határátkelőhelyek megnyitása. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a nyár folyamán Gyulán fórumot szervezett abban a tárgyban, hogy milyen tárgyi feltételei lehetnének ez új határátkelőhelyek megnyitásának. Az eseményről emlékeztető dokumentáció készült, amely tudomásom szerint a szakminisztériumok rendelkezésére áll.
Ezekből csupán egyetlen adatot hadd ragadjak ki. Egy ilyen határátkelőhely-állomás megépítése mintegy 10-15 millió forintos beruházást jelent. Tudomásom szerint folynak a tárcaközi egyeztető tárgyalások, de közelebbit nem lehet megtudni. Azt is tudom, hogy a Külügyminisztérium felelős egy keret-megállapodás előkészítéséért a román féllel.
A tárgyalások jelentőségének, céljának a fontosságát négy pontban hadd foglaljam össze röviden.
Először is tehermentesítené a már meglévő határállomásokat. Néhány helyen a csúcsidőben, főszezonban, vagy piaci napokon a kishatárforgalomban olyan tűrhetetlen a helyzet, mint például Gyulán is, hogy több kilométeres kocsisorok állnak, megterhelve ezzel a város életét.
Másrészt az új átkelőhelyek új távlatokat nyitnának az úgynevezett zárt települések előtt, mint például Geszt, vagy Kőrösnagyharsány, és a nyugateurópai befektetők ugyancsak - tudomásom szerint keresik a helyet Kelet-Magyarországon, ahonnan beléphetnek a tőlünk keletre nyíló piacokra.
A megnyitott határ előnyhöz juttatná azokat az önkormányzatokat, amelyek ezeken a településeken működnek majd.
Harmadsorban: a környező falvak, városok is nem közvetlenül, de közvetve részesülhetnek a hasznából a megnyíló határátkelőhelyeknek, az áthaladó turizmus okozta többletfogyasztás, a megnövekvő személyi adó az önkormányzat javára billentené a mérleget a túloldallal szemben, amely oldalon az eddigi viszonylagos nyugalom megbomlása állna. Nem utolsósorban a kishatárforgalom egyenletes területi eloszlása erősítené az úgynevezett népi diplomáciát, megkönnyítené a kapcsolatépítést rokonok és barátok között, s talán ez is szolgálhatná a két szomszédos nép közeledését. Biztató példát hadd említsek Békés és Arad megye intézményes kapcsolatairól.
Kérdezem ezek után a választ adó miniszter urat, hogy hol tart az új határátkelőhelyek ügye a magyar-román viszonylatban? Mit tesz a magát lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének valló Antall József kormánya azért, hogy az egymástól 6 kilométerre élő rokonok többet láthassák egymást? És ezek alapján mire számíthatnak az érintett önkormányzatok, miután megalakulnak, hogyan kalkulálják a költségvetésbe ezeket a terheket?
Kérdésemet azzal a megjegyzéssel hadd zárjam, hogy áldásosnak tartanám, ha a Kormány utólag magyarázatra szoruló, félreérthető bel- és külpolitikai nyilatkozatok helyett félreérthetetlen lépéseket tenne annak érdekében, hogy ezek az új határátkelőhelyek megnyíljanak, hogy Magyarország határai egyszercsak eltűnjenek a gondolatainkból, mint a sebet eltűnteti a forradás. Köszönöm. (Taps.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. A kérdésre a Kormány nevében Rabár Ferenc pénzügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót.
Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter válasza
RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter: A miniszterelnök úr nevében szeretnék válaszolni. Elöljáróban engedjék meg, hogy rövid összehasonlítást tegyek a határátkelőhelyekről. Hazánkból a szomszédos országokba összesen 38 helyen lehet hivatalosan átmenni. Románia és Jugoszlávia felé 5-5, Ausztria felé 6, Jugoszlávia felé 10-10, Csehszlovákia felé pedig 12 átkelőhely van.
Az üzemelő határátkelőhelyek határszakaszonkénti eloszlása, figyelembe véve a szakasz hosszát, a román-magyar határon a legkedvezőtlenebb. Itt minden 62 kilométerre jut egy határátkelőhely. A határszakasz-ellátottság megítéléséhez azonban fontos adat az, hogy milyen az átlagos napi forgalma a határállomásoknak. E tekintetben elmondhatom, hogy a román-magyar határszakasz forgalma más határszakaszokkal összehasonlítva nem jelentős, arányaiban körülbelül harmada a csehszlovák és az osztrák határszakaszokénak, a jugoszláv határszakasz forgalmának pedig a fele.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a forgalom alakulásában az utóbbi években visszaesés mutatkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy ez a visszaesés nem a forgalmi igények hiányát mutatja, hanem az ismert román politikai események és gazdasági intézkedések hatását.
Az elmondottakra és a napjainkban jelentkező lakossági igényekre tekintettel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ez év július 4-e után fórumot szervezett abból a célból, hogy átfogó vizsgálat alá vesse az új román-magyar határállomások ügyét. A fórumon a határátkelőhelyek megnyitásában érintett főhatóságok képviselői és az érdekelt települések jelenlegi tanácsi vezetői vettek részt. Részt vett a képviselő úr választó kerületéhez tartozó Kötegyán, Elek és Lökösháza tanácselnöke is. A fórumon a jelenlévők választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyek az új átkelőhelyek megnyitásával kapcsolatosak. Összesen 14 új határátkelőhely megnyitására szóló igényt jelentettek itt be, melynek pénzügyi vonzata mintegy 100 millió forint költséget jelent.
A határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai az érdekelt települések vezetői részére egy adatlapot adtak át azzal, hogy a szükséges helyzetfeltáráshoz a település is adja meg az igényelt információkat. Ezek az adatlapok a térség településeiről jelenleg érkeznek be, és feldolgozásukat követően kerül sor annak a koncepciónak a kidolgozására, amelyet a román-magyar vegyesbizottság elé lehet terjeszteni. Természetesen ez nem lesz egy gyors folyamat, márcsak azért sem, mert a magyar-román vám-vegyesbizottságban a román fél központi jóváhagyás nélkül semmilyen elígérkezést nem hajlandó tenni.
A fentiekre tekintettel a meglévő határátkelőhelyek számának bővítése, a történelmi határátkelőhelyek újranyitása, lehetőségek függvényében, szándékunkban áll. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati választásokat követően a település demokratikusan megválasztott leendő vezetőinek biztosítani kell azt a jogot, hogy az új határátkelőhelyek vagy a régiek megnyitása ügyében - az ezzel járó anyagi és más következményekkel is számolva - döntsenek. Döntésüktől, a román fél magatartásától, s a költségvetés teherbíró képességétől függően, gazdaságossági szempontokat is mérlegelve kerülhet sor a határátkelőhelyek megnyitására.
Egy fontos információt szeretnék még közölni. Neagu román külügyi államtitkár július 25.-i látogatásán, a pesti tárgyalások alkalmával elvileg megállapodott a Külügyminisztériummal újabb határátkelőhelyek megnyitásában. Egyikük Dombegyháza vagy Battonya lesz a tervek szerint. Kérem a válasz elfogadását. (Taps.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm a miniszter úr válaszát. Dr. Perjés Gábor képviselőtársunk (MDF) kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszterhez a 13/1990. I. 31.-i MT. számú rendelet módosítása tárgyában. Dr. Perjés Gábor képviselőtársamat illeti a szó.
Kérdés: Dr. Perjés Gábor (MDF) - a népjóléti miniszterhez - a 13/1990. (I. 31.) MT. számú - a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló - rendelet módosításának tárgykörében
PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF)
PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Kérdést szeretnék feltenni a népjóléti miniszter úrhoz a nem állami tulajdonú lakások bérleti díjának ügyében. Mint tudjuk, az állami és nem állami tulajdonban lévő bérlakások bére hosszú éveken át azonos volt. A Minisztertanács 13/1990. I. 31. számú rendelete a lakbérekről, albérleti, ágybérleti díjakról szóló 45/1982. rendeletet módosította.
A nem állami tulajdonú lakások bérét 200 százalékra emelte az állami tulajdonú lakások bérével szemben. A rendelet 9. §-a helyébe lépő új rendelkezés (2) pontja kimondja, hogy a nem állami tulajdonú lakások bérét 1992. január 1-jétől a bérbeadók és a bérlők szabad megállapodása határozza meg. A lakossági bejelentések azt a jogos félelmet fogalmazták meg, hogy a rendelkezés alapján a tulajdonos 1992-től kérheti a jelenlegi 200 százalékos lakbérek akár többszörösét is. A XI. kerületben egy 50 négyzetméteres lakás szabadpiaci lakbére elérheti a 30 ezer forintot is.
El kell mondanom, hogy akik fogadóóráimon jelentkeztek, kiskeresetű nagycsaládosok és kisnyugdíjasok voltak. Az is közismert, hogy a kiutalásra várók közel 10-15 éven belül jutnak lakáshoz. A lakó a felemás piaci viszonyok között teljesen kiszolgáltatottá válik, a kereslet és kínálat törvénye alapján a legmagasabb bért is kénytelen lesz kifizetni, ellenkező esetben az utcára is kerülhet. Számukra mindaddig, amíg a piac nem teszi lehetővé, hogy ilyen esetekben olcsó bérű, úgynevezett szociális lakásokba költözzenek, szükség lenne olyan módosító rendeletre, amely azokban az esetekben korlátozna, ahol a bérleti jogviszony még nem jött létre és szabad utat biztosítana minden új szerződés számára. Természetesen nincs szándékomban a szabad lakáspiac kialakulását gátolni, sem a piaci viszonyokat korlátozni. De azt is tudom, hogy a lakhatás feltételeit az előző negyven év fizetéseiben nem biztosították.
A fentiek alapján kérdezem a miniszter urat, lehetséges-e a 13/1990. évi minisztertanácsi rendelet 9. §-ának újbóli átgondolása, és szükség esetén módosítása. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. A kérdésre Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár válaszol.
Dr. Kelemen András minisztériumi államtitkár válaszadása
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Kedves kérdező Képviselőtársam! Előre elnézést kérek, ha töredezett leszek, de megpróbálom rövidre fogni az előkészített választ.
A félelem, amiről a kérdés tanúskodik, teljes mértékben érthető. Ha jogászokat kérdezünk meg ezzel kapcsolatban, akkor bizony elég furcsa válaszokat kapunk első megközelítésben, például olyat, hogy a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. évi kormányrendelet és végrehajtási rendelete rendezi a lakásbérlet felmondásának általános szabályait. Ez alapján - függetlenül attól, hogy emelték-e a lakbért -, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó a szerződést felmondhatja - viszont kötöttségként írja elő a jogszabály, hogy a késedelembe esést követően, a következményekre figyelmeztetéssel, a bérlőt a fizetésre írásban fel kell szólítani. Ha a felszólítástól számított nyolc napon belül nem tesz eleget kötelezettségének a bérlő, csak akkor mondható fel a szerződés.
Ez bizony nem megnyugtató, ha ezt a részét nézzük a kérdésnek. Az említett, ez évi kormányrendelet szerint az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. A havi lakbér mértéke azonban 1992. január 1-ig nem haladhatja meg az állami lakások bérének kétszeresét. Ez sem túl megnyugtató, önmagában sem.
E határidő leteltét követően a korlátozás megszűnik. 1992. január 1. napjától a bérleti díj tekintetében is a piaci viszonyok érvényesülnek, és így itt is szinte az egyedüli korlát a tisztességtelen haszon szerzése, ha ez így lép élet.
További kérdés, miként alakuljon a helyzet 1992 elejéig is. Ha a lakást bérbeadó a lakás bérleti díját felemelte, mondjuk, kétszeresére, és a bérlő ezt a díjat nem hajlandó megfizetni, akkor pert indíthat, és a peres út a lakbér-megállapítás jogosságára vonatkozik. Vagy pedig felmondhat a bérlőnek. Ebben az esetben a bérbeadó a bérlőnek a jogszabály által pontosan körülírt cserelakást köteles biztosítani, ami a gyakorlatban nyilván azt jelenti, hogy elhúzódó viták keletkeznek a cserelakás minőségét illetően stb.
Tehát a jogi helyzet tulajdonképpen a helyzet rendezetlenségét mutatja. Mit mondunk ezzel szemben mi, a Népjóléti minisztériumban, az alakuló koncepció alapján? Az eddigi rendezések egyértelműen nem kielégítőek. Kicsit arra emlékeztetnek, mint amikor felemás intézkedés történik, valahol megpróbálunk piaci viszonyokat teremteni anélkül, hogy ténylegesen piaci viszonyok volnának. Az árakban nem lehetnek piaci viszonyok mindaddig, amíg a másik oldalon monopóliumok érvényesülnek. Márpedig a lakáspiac területén minden van, csak szabadpiac lehetősége nincs, hiszen lakásból nincs korlátlanul rendelkezésre álló mennyiség.
Egy 1985-ös kimutatás szerint 890 ezer darab állami tulajdonú bérlakás van, a magántulajdonban lévő, de főbérleti jogcímen lakott lakás 50 ezer. Feltehetően - bár erre sajnos nem tudott pontos felvilágosítást adni a Statisztikai Hivatal - ez azóta nőtt, tehát mindenképpen 50 ezernél nagyobb számmal kell számolnunk. Mindenhogyan egy igen lényeges réteget érintő problémáról van szó, még akkor is, ha olyan részprobléma ez, amely a lakásszektoron belül csak egy szeletet képvisel. Feltételezhetjük viszont, hogy ennek a kerete a jövőben inkább nőni fog, mint csökkenni, így a magántulajdonú bérlakások és bérlőinek problémája biztosan nőni fog a jövőben.
A jelenleg érvényes jogszabály szerint ezen a területen a bérleti díjra vonatkozó mindenfajta korlátozás megszűnik. Ennek következménye lehet egyik oldalról az, hogy a lakástulajdonosok egy része jelentős haszonhoz jut, más oldalról viszont ebben az esetben a lakókra indokolatlan teher hárulna. Én is tudom, nincs realitása annak, hogy a bérlők más, alacsonyabb bérű bérlakásba költözhessenek, hiszen ilyen lakások nincsenek - nemhogy korlátlan számban, de kis számban sem. Ilyeneket, részben a tőkehiány miatt, sürgősen építeni sem lehet.
A minisztériumnak ezzel kapcsolatosan az az állásfoglalása, hogy a lakáshelyzetet illetően átfogó rendezés szükséges. A minisztérium mindenképpen erre törekszik, és csak olyan szabályozást tudnánk elképzelni, amelyik szektorsemleges. Tehát nem tartjuk helyesnek azt, hogy állami lakásokra egyféle jogszabály érvényes, a nem állami, magánkézben lévő lakásokra meg egy másik jogszabály érvényes, például a bérleti díj vonatkozásában.
Nem lehet tehát elszakítani a lakásbérlet szabályozását a kellő kompenzációtól. Nem ragadhat le ez a megoldás az indítványban is jelzett, viszonylag szűk területére a lakáspolitikának, lakáspiacnak. Ha ezt a megoldást nem tudjuk kidolgozni, nyilvánvalóan fölmerül annak a féloldalas rendelkezésnek a módosítása.
Arra gondolok ezzel kapcsolatosan, hogy ha mi komolyan vesszük a szociális piacgazdaság jelszavát, akkor nyilván egyik oldalról nem volna értelmes dolog a piac kialakulását megakadályozni, viszont úgy kialakítani a piacot, hogy megfelelő szociális intézkedésekkel nem tudjuk ellentételezni, megint járhatatlan út volna.
Kornai Jánosnak az indulatos röpiratában írott néhány szava jut ezzel kapcsolatban eszembe, aki leszögezi, hogy a nehéz kérdésekben végül is dönteni kell, és - ahogy a közgazdasági szaknyelv mondja - allokálni kell a szűkös erőforrásokat. Ebben pedig a Parlamentnek lesz joga és politikai felelőssége, hogy döntést hozzon. Vagyis, egyszerűen és világosan: a képviselőjükhöz forduló választóknak azt üzenem, hogy egyrészt a Kormány a piacgazdasággal járó morális terheket ebben az esetben is ellensúlyozni kívánja, és remélem, hogy az Országgyűlés ilyen irányú döntést hoz majd. Köszönöm a kérdést. (Gyér taps a jobb oldalról.)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm államtitkár úr válaszát. Csépe Béla képviselőtársunk - Kereszténydemokrata Néppárt - kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszterhez az adóvizsgálatok jogorvoslata tárgyában.
Csépe Bélát illeti a szó.
Kérdés: Csépe Béla (KDNP) - az igazságügy-miniszterhez - az adóvizsgálatok jogorvoslata címmel
CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Nem akarok visszaélni azzal, hogy ilyen késő van már, ezért igyekszem nagyon röviden megfogalmazni azt a kérdést, amit tulajdonképpen két héttel ezelőtt tettem fel.
A lényege az, hogy az adóvizsgálatok jogorvoslata a múltban kettős volt. Csak jogalap tekintetében lehetett bírósághoz fordulni, összegszerűség tekintetében nem. Összegszerűséget az érintettek csak annál a felettes szervnél vitathattak, amely a kibocsátó határozatot kiadta. Ez semmiképpen nem nevezhető valóságos jogorvoslatnak. A jogállam megteremtésében komoly hiányosság, hogyha ez az állapot fennmarad.
Ez a kérdés elsősorban a vállalkozókat érinti, mivel ezen a területen 1988-ban már bekövetkezett egy változás, de tekintetbe véve az ötéves elévülési időt, még a mai napig sincs meg a teljes jogorvoslati lehetőség az adóhatóságok vizsgálatai ellen. Mivel tudomásom szerint a Minisztertanács már foglalkozott ezzel, kérdésem arra irányul, miniszter úr meg tudja-e erősíteni azt, hogy ezt a kérdést a Minisztertanács legutóbbi ülésén már megoldotta. Amennyiben így van, én köszönetemet fejezem ki a gyors intézkedésért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. A kérdésre dr. Balsai István igazságügy-miniszter válaszol.
Dr. Balsai István igazságügy-miniszter válasza
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés feltételének időpontjában, tehát két héttel ezelőtt a kérdés még valóban nagyon időszerű volt, de örülök, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt egy kedvező döntésről számolhatok be. A valóságos jogi helyzetet jól érzékeltett,e a képviselő úr, ugyanis az 1988. január 1-jét követően újonnan bevezetett három adó tekintetében - tehát a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozói nyereségadó tekintetében - megengedte az új jogi szabályozás, hogy a búóság előtt ne csak a jogalap, hanem az összegszerűség kérdésében is felülvizsgálati kérelmet terjesszen elő a felperesként érdekelt személy. A többi tekintetében pedig valóban fenntartotta azt a valóban korszerűtlen és élesen kritizált joggyakorlatot és jogi megoldást, hogy a bíróság csak a jogalap szempontjából volt jogosult felülvizsgálni az adóhatósági döntést.
Nos, ez egy sajátos kettősséget eredményezett, amely valóban jogszerűtlenné tette ezt a megoldást, és a képviselő úr kérdésére is tekintettel, a Pénzügyminisztérium megértő támogatásától kísérve, előterjesztettem a kormányrendelet módosítása tárgyában a legutóbbi kormányülésen megtárgyalt javaslatot, amelyet a Kormány elfogadott. Nem tudom, kihirdetésre került-e már a Magyar Közlönyben. Megváltoztattuk a 63/1981. számú kormányrendeletet ebben a körben, s valamennyi adó tekintetében a búóságnak a továbbiakban az adó összege szempontjából is felülbírálati lehetősége lesz. Elsősorban, gyakorlatilag a képviselő úr által is említett vállalkozói körben azokat érinti, akik a korábbi, tehát a személyi jövedelemadó bevezetését megelőzően még pótlólag becslési eljárással öt évre visszamenőleg jelenleg is adóhátralékként kezelt behajtási eljárásnak, illetőleg kivetési eljárásnak lennének kitéve. Ezt a kört tehát ez a döntés kedvezően érinti.
Természetesen minden más adónem tekintetében is a jogosultaknak lehetőségük lesz búósághoz fordulni minden szempontból, tehát az összeget is vitathatják. A bíróságok fel vannak erre készülve. Úgyhogy ezzel a megnyugtató válasszal, gondolom, képviselő úr is és az Országgyűlés is megelégedett. Remélem, hamarosan kihirdetésre kerül a jogszabály-változtatás. (Taps a jobb oldalról.)
A következő ülésnap időpontjának bejelentése
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm miniszter úr válaszát. Most létszámellenőrzést rendelek el. Kérem képviselőtársaimat, nyomják meg az igen-szavazógombot. Egy kicsit várjanak, amíg a technikai személyzet a táblát beállítja. (Megtörténik.)
Tisztelt Országgyűlés! Létszámellenőrzés következik! Kérem, nyomják meg az igen-szavazógombot. Most lehet! (Megtörténik.) Köszönöm. (Jelenlévők száma: 111: 29 százalék határozatképtelen az ülés.)
Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt érdektelenség fennállása miatt mai ülésünket berekeszteném, szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat arról, hogy a házbizottság állásfoglalásának megfelelően az Országgyűlés október 15-ig az önkormányzati választásokra tekintettel nem tart plenáris ülést.
Az október 15-én kezdődő plenáris ülés előkészítése érdekében azonban ezen a héten és a szünet utolsó hetében az érintett bizottságok ülést tartanak. Az e heti ülés ütemtervét képviselőtársaim megkapták, ezt részletesen nem ismertetem. A következő plenáris ülésünk napirendjéről a részletes tájékoztatást képviselőtársaimhoz időben el fogjuk juttatni. Jó munkát és - akinek erre módja lesz - jó pihenést kívánok!
Az ülésnap bezárása
ELNÖK: (Szűrös Mátyás)
ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Mai ülésünket berekesztem. A viszontlátásra! (Taps.)
(Az ülésnap 18.35 órakor ért véget.)
Hitelesítették Dr. Horváth József Tóth Sándor Glattfelder Béla Bárdos Balázs Trombitás Zoltán Bossányi Katalin soros jegyzők