SZABAD GYÖRGY (MDF): Tisztelt Ház! Csak egy apró észrevételre szeretnék reflektálni. Nagyon igaza van Szájer Józsefnek akkor, amikor arról beszélt, hogy pontatlanul használja sokszor a felszólaló a törvényalkotás helyett és értelmében a törvénykezés szót. Ezt azzal kapcsolatban mondottam, hogy dicsérőleg emlékezett meg a törvényalkotás bizonyos produkcióiról, de túlzottnak ítélte Szalay Gábornak egy megnyilatkozását. Szalay Gábor védekezésül jelezte, hogy a nagyon korlátozott gazdasági törvényhozásunk egy darabját viszonyítási lehetőség híján - úgyszólván - emelte ki. Úgy gondolom, hogy érdemes egy pillanatra megállni. Egész természetes, hogy a magyar Parlament törvényalkotása az első szakaszában jogintézményekkel, politikai intézményekkel, politikai döntésekkel volt kapcsolatos, és alighanem nagyon sokan a Kormány és az Országgyűlés részéről jelezték, hogy remélik, hogy most egymást fogják követni a gazdasági törvényhozás keretébe illő törvényalkotó lépések. De azért ami történt, azt ne minősítsük olyan szűk körűnek, mint ahogy ez az elhangzottakban tükröződött. Én úgy gondolom, a törvényhozás nagyon régóta - itt visszautalás történt - meglévő törvények módosítása formájában is folyik, nem egyszerűen új törvények alkotása formájában. A világ valamennyi parlamentjében az előrehaladás nem egyszerűen új törvények, hanem törvénymódosítások révén folyik. Evidencia - mondja Eörsi Mátyás. Akkor viszont legyen szabad hivatkoznom arra, hogy nemcsak az 1990. évi LXXIV. törvényt tekinthetjük a gazdasági törvényhozás körébe esőnek - mert az teljesen nyilvánvaló -, hanem a törvénymódosítások közül az 1990. évi XXXVII., XXXVIII., XLI.-et, amelyek a földdel kapcsolatosan születtek. Idevág egyes vonatkozásaiban a XLII., ami a bányászattal foglalkozik, az 1990. évi XLVIII., amelyik fogyasztói árkiegészítéssel foglalkozott, a XLIX., amelyik a vállalkozási nyereségadóval, az L., amelyik az állami vagyon utáni részesedéssel foglalkozik, az LIII. - ezt említette Szalay Gábor -, amelyik az Állami Vagyonügynökség és vagyonkezelés problémáival foglalkozott, az 1990. évi LXXI., ami az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályokkal, és a LXXII., ami a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítása. Mindez rendkívül kevés és többségében szerény jelentőségű. De ne erősítsük meg a közvéleményben vagy a sajtóban akár azt a feltételezést, hogy úgyszólván semmi nem történt még e téren. Köszönöm. (Taps.)