DR. BALOGH GYÖRGY, a honvédelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Múlt heti ülésünkön a többszörösen módosított honvédelmi törvényt módosító törvényjavaslat tárgyalása alatt tisztázódott, hogy most csak a hadkötelezettség, valamint az alternatív szolgálati idő mértékével foglalkozunk, egyben igényeljük az új honvédelmi törvény beterjesztését néhány hónapon belül. A most tárgyalt törvényjavaslatot a honvédelmi miniszter úr 409-es szám alatt szeptember 5-én nyújtotta be, és azóta a honvédelmi bizottság öt alkalommal foglalkozott azokkal a módosító javaslatokkal, melyeket a 656-os számon előterjesztett honvédelmi bizottsági jelentésben értékelt. Megvitatva a törvényjavaslathoz benyújtott, 41 pontban összegzett módosító javaslatokat, azokból 29 javaslattal - a Kormánnyal együtt - egyetértett, míg 19 javaslatot nem támogatott, melyekkel a Kormány sem értett egyet. Az írásban beadott módosító javaslatok és a vita alatt elhangzott felszólalások többségükben vitatható kérdéseket vetettek fel. Így a katonai és az alternatív szolgálat időtartamát, a polgári szolgálat társadalmi fontosságát, a szolgálati idők egybevetését. Itt nyílik alkalmam jelenteni, hogy 11 NATO-ország közül 8 országban hosszabb a katonai szolgálat, mint ami tervezetünkben van; és mindenütt tovább tart az alternatív szolgálati idő, mely a katonai szolgálati időt meghaladja. Például Franciaországban katonai intézményekben 16 hónap, civil intézményekben 24 hónap. A Varsói Szerződéshez tartozó államokban általában a katonai szolgálat 24 hónap, és alternatív szolgálat biztosítva nincs. Tisztelt Ház! Legutóbbi ülésünk alatt úgy döntöttünk, hogy határozathozatal előtt a házbizottság ülésén konszenzussal lezárjuk a további vitát. Ez megtörtént, mégis az ezt követő honvédelmi bizottsági ülésen a megállapodást illetően kételyek merültek fel. Tudjuk, hogy kétharmados többségre van szükség, és amennyiben a törvénymódosítás nem történik meg, marad a jelenlegi - hosszabb - szolgálati idő. Múltkori felszólalásomban arról beszéltem, hogy ha egy földszintes házra emeletet akarnak építeni, statikai vizsgálatokra, számításokra van szükség. Ezek a számítások határozzák meg a lehetőséget a szándék megvalósítására. A miniszter úr már adott tájékoztatást arról, hogy Király Béla és Tirts Tamás képviselőtársaim 604-es sorszámmal benyújtott módosító javaslata elfogadása esetén a jelenlegi sorkatonai szolgálatot teljesítő 63 200 főből 24 500 katonát azonnal le kellene szerelni, és az 1990. augusztusban bevonult - és jelenleg kiképzés alatt álló - 24 000 katonát leszámítva 14 700 kiképzett sorkatona teljesíthetne szolgálatot. A 24 500 kiképzett sorkatona leszerelése esetében pótlásuk a szárazföldi csapatoknál csak 1991 februárjában, a légvédelmi és repülőcsapatoknál, illetve a határőrségnél - részlegesen - novemberben oldható meg, mert a szabályzatok soron kívüli behívást nem tesznek lehetővé. Ugyanis a behívás előtt száz nappal értesíteni kell a sorkötelest, hogy a katonai szolgálatra fel tudjon készülni. Egy olyan döntés, hogy a megüresedett helyekre előzetes értesítés nélkül, soron kívül sorkötelesek kerüljenek behívásra - túl azon, hogy hosszú időre visszaveti a 2x6, illetve a 3x4 hónapos kiképzési váltási rendre való áttérés megtervezett és megkezdett végrehajtását -, a felkészületlen fiatalokat és családjaikat hozza hátrányos helyzetbe, esetleg jóval nagyobb szociális feszültséget okozva, mintha - a vezérkar terve szerint - fokozatosan történne meg az áttérés 1991. februárig, illetve májusig. Az elmondottakból látható, hogy vannak olyan elképzelések, melyek vitathatóak, míg vannak olyan körülmények, amelyek meghatározzák a helyes döntést. A honvédelmi bizottság a minisztérium illetékes szakvezetőivel alaposan átgondolta a módosító javaslatokat, és az előterjesztett jelentéssel alátámasztva a törvényjavaslat elfogadását ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)