DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is a 653-as számú módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, és egy pici magyarázattal tartozom. Egy kicsit közreműködtem az indítvány előkészítésében, és most lelkiismeret-furdalásom van. Még egy hiba csúszott a módosító indítványba, de korrigálni tudjuk. Az indítvány két pontban sorolja fel azokat az okokat, amelyek esetén meg kell tagadni a polgári szolgálat teljesítése iránti engedély kiadását. A szöveg a) és b) pontra tagolódik, az a) pont úgy szól, hogy meg kell tagadni, a b) pont azt jelenti, hogy meg lehet tagadni. Valójában mind a két esetben arról van szó, hogy meg kell tagadni, hogyha alapos az, amire hivatkoznak. Hadd részletezzem ezt egy kicsit, és azt is hadd magyarázzam, hogy miért tettük két pontba. Az első pont úgy szól, hogy meg kell tagadni az engedély kiadását, ha a kérelmet előterjesztő fegyvertartási engedéllyel rendelkezik, vagy ha a kérelmet nem lelkiismereti okra hivatkozva terjeszti elő. Ezek egyszerűen eldönthető kérdések, és azért tettük külön pontba, mert bírói útnak van lehetősége, tehát meg lehet támadni a határozatot. Ezen pontban foglalt esetekben nem lehet érdemi vizsgálatba bocsátkozni. A bíróság azt vizsgálhatja, illetve a kérelmező azon az alapon fellebbezhet, hogy van fegyvertartási engedélye vagy nincs; pontosabban, hogy tévesen állapította meg a hatóság azt, hogy van fegyvertartási engedélye, és ha ennek ellenére még sincs, akkor fellebbezhet. A második esetben, hogyha az eset valódi, tehát hogyha - hadd olvassam ezt is, úgy szól, hogy "ha a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hogy a kérelmező olyan cselekményt követett el, amely a lelkiismereti okra való hivatkozásának alaptalanságát bizonyítja". Hogyha ezekből az adatokból az állapítható meg valóban, hogy a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalan, akkor nem meg lehet tagadni, hanem meg kell tagadni. Itt a különbség a bíró jogkörében van, amikor eldönti, hogy jól mérlegelt-e akkor a hadkiegészítő parancsnok - remélem, hogy jól mondom, mert katonai szakkifejezésekben nem vagyok igazán tájékozott -, szóval, hogy jól mérlegelt-e a hadkiegészítő parancsnokság akkor, amikor azt állapította meg, hogy ezek az alapok az alaptalanságot bizonyítják. Tehát itt a különbség abban van, hogy milyen alapon vizsgálhat felül a bíró. De abban nincs különbség, hogy ha ez a tény fennáll - akár a fegyvertartási engedély, akár olyan adat, ami az alaptalanságot bizonyítja -, akkor meg kell tagadni. Ezért a magam részéről tisztelettel kérem a tisztelt Házat, hogy úgy fogadja el ezt a módosító indítványt, hogy mind a két esetben az szerepel, hogy meg kell tagadni; a különbség a kettő között csak a bíró mérlegelési lehetőségében van. Köszönöm a figyelmüket.