DERDÁK TIBOR (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Asszony! A pedagógustársadalom évek óta feszülten figyeli a közoktatás irányításának átszervezését. Jó dolog, hogy a tanügy ezentúl nem központi irányításra fog épülni, hanem autonóm iskolákra. Abban reménykedünk, hogy az Országos Pedagógiai Intézet megszüntetése ebbe a folyamatba illeszkedik. Az OPI utódja, az Országos Közoktatási Intézet egyebek között abban különbözik elődjétől, hogy nem háttérintézménye a minisztériumnak. Ez egy tudományos intézet, amelynek munkatársai hivatali besorolásuk szerint tudományos munkakört látnak el, nincsenek hatásköreik, kivették őket az állami felelősségi rendszerből. Az intézet kutatni, fejleszteni és innoválni akar, ami magyarul annyit jelent hogy nem akar függeni a szakmai közeg napi igényeitől. A minisztérium nyilván nem tudja átvenni a szakmai háttérfeladatokat, hiszen nem kívánatos az apparátus létszámának a felduzzasztása. Ilyen helyzetben felvetődik sok-sok tantárgy-menedzselési hatáskör, melyet senki nem fog ellátni, miközben már két oktatáskutató intézetünk is van. A frissen életre hívott társadalmi munkában működő Idegennyelvi Tanács nem megoldás, hiszen ez egy konzultatív testület, amely minden tekintetben ad hoc jellegű. Összeállítói például a Goethe Intézet és a British Council szakértőinek bevonására gondoltak, de a fővárosunkban évtizedek óta különleges szakmai értékeket felmutató olasz intézet és francia intézet valahogy elkerülte a figyelmüket. Pedig valakinek mégiscsak ellenjegyezni kellene közoktatás-fejlesztési szempontból az olyan nagy reményű ötleteket, mint az, hogy Szombathelyen francia szakot indítanak be a főiskolán, miközben a szakmai háttér úgy fest, hogy egész Vas megyében három fő franciatanár dolgozik. Nem értjük, hogy ki fogja szervezni a tanárok hazai és külföldi továbbképzését, ki fogja elvégezni az új metódusok kipróbálásával kapcsolatos szervezési feladatokat. Példátlan és a tanév menetrendjében megengedhetetlen dolog, hogy a tanulmányi versenyek angol nyelvű fordulói máris heteket késtek. A kétnyelvű gimnáziumok csak miniszteriális szinten, csak oktatáspolitikailag vannak kézben tartva, szakmailag gazdátlanul lebegnek. Mosonmagyaróváron és Mezőberényben a német kétnyelvű gimnáziumok már jó ideje, minden előzetes elképzeléssel szemben magyarul oktatják a biológiát. Végezetül: ki felel a nyelvoktatás külkapcsolataiért? Tessék elképzelni tisztelt Ház, hogy a francia kormány öt magasan képzett szakembert alkalmaz Budapesten csak azért, hogy a hazai általános- és középiskolákban jól haladjon e világnyelv oktatása. Ennek az öt szakembernek - tudományos kutatókat leszámítva - egyetlen partnere sincs a magyar tanügyi adminisztráció részéről. Az Országos Közoktatási Intézet szolgáltató részlegében dolgozó idegennyelvi szakreferens akkor sem tudná áttekinteni a hazánkban oktatott nyelvek metodikai és szakemberhelyzetét, ha valami különleges nyelvzseni volna, nem pedig egy egyébként kitűnő volt oroszszakos kolléga. (Szórványos taps.)