HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a külügyi bizottság nevében a következőket ismertessem. Az Országgyűlés külügyi bizottsága áttekintette a Magyar Köztársaság és a szomszédos országok kapcsolatának alakulását. Ennek keretében behatóan vizsgálta a magyar-román viszony kérdését. A bizottság kifejezte aggodalmát a magyar-román viszonyban továbbra is érzékelhető feszültségek miatt. Sajnálatosnak tartja, hogy az egy esztendővel ezelőtt Romániában végbement fordulat, a Ceausescu-diktatúra megdöntése nem igazolta a jogos várakozásokat, nem mozdította elő a magyar-román kapcsolatok vitás és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Az évforduló kapcsán a külügyi bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy 1989 decemberében hazánk lakossága azonnali és széles körű anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott Románia állampolgárainak a fordulat sikerre vitelében, a súlyos megpróbáltatások leküzdéséhez. A Magyar Köztársaság Kormánya elsőként ismerte el a Nemzeti Megmentés Tanácsát Románia egyedüli törvényes hatalmaként, és erőfeszítéseket tett az új román vezetés nemzetközi elismertetése érdekében. A magyar közvéleményt bizakodással töltötte el, hogy 1989. december végén a magyar és a román kormány képviselőinek bukaresti tárgyalásain megállapodás született a magyar-román viszony új alapokra épülő rendezéséhez szükséges tennivalókról. Sajnálatos, hogy a román kormányszervek elutasító magatartása miatt e megállapodások mindeddig nem teljesülhettek, sőt, Romániában újból felerősödtek a nacionalista hangok, ismételten előfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó mértékűvé vált a szélsőséges elemek részéről az uszítás a nemzeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság mélységes aggodalmát fejezi ki Tőkés László püspök és Sütő András író ellen indított alaptalan támadások miatt. Emlékeztetni kívánja a román közvéleményt arra, hogy Tőkés László az 1989. évi decemberi fordulatban betöltött kiemelkedő szerepéhez hasonlóan következetes erőfeszítéseket tett és tesz Románia nemzetiségeinek megbékélése, harmonikus együttélése, az ország demokratikus rendjének kialakítása érdekében. Ezért az ellene irányuló támadások Románia népeinek is károkat okoznak. A külügyi bizottság elodázhatatlannak, a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság mint nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek tartja a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Ezt kívánják azon emberi jogi vonatkozású nemzetközi egyezmények előírásai is, amelyeknek Románia szintén részese, illetve részese kíván lenni. Az Országgyűlés külügyi bizottsága a magyarromán kapcsolatok javításáért felelősséget érezve kifejezi készségét arra, hogy tárgyszerű és konstruktív szellemű megbeszéléseket folytasson a román törvényhozás képviselőivel a két ország viszonyában meglévő feszültségek megszüntetése érdekében. Ezzel összhangban javasolta Corneliu Manescunak, a román parlament külügyi bizottsága elnökének, hogy a két parlament külügyi kérdésekkel foglalkozó képviselői 1991. január második felében találkozzanak Budapesten. Tisztelt Parlament! Kérem, hogy a külügyi bizottság állásfoglalását jóváhagyólag tudomásul venni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Általános taps.)