Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának
                    10. ülésnapja 1991. január 15-én, kedden
              (Az ülés kezdete: 14.05 óra - Elnök:  Szabad György)
                                          
   (Az elnök csenget.)
   

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm minden képviselőtársamat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Ülésszakunk mai ülését megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Kóródi Mária és Tóth Sándor jegyzők lesznek segítségemre. A mai ülésünkről távolmaradását kilenc képviselőtársunk jelentette be előzetesen. Ha mégis jelen tudnak lenni, kérem szíves jelzésüket. Tisztelt Országgyűlés! Jelezve, hogy a költségvetési bizottság még nem fejezte be tanácskozását, tartjuk meg a jelenlétellenőrzést. Kérem képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen"-gombot. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az államtitkárokkal együtt 263 képviselő van jelen, az Országgyűlés határozatképes. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt két képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Egyikőjük - és ez némiképpen formabontó - levél útján engem kérve meg arra, hogy szavait képviselőtársaimnak tolmácsoljam. Engedjék meg, hogy levelét felolvassam. (Közbeszólások: Ki az?) Ternák Gábor. A levél a következőképpen hangzik. "Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kedves Barátaim! Engedjétek meg, hogy a hivatalostól eltérő módon szóljak hozzátok. Talán ismeretes, hogy az az orvoskontingens, melynek kiküldését a Perzsa (Arab)-öböl térségébe a zárt ülésen hosszú vita után megszavaztuk, a mai napon elment." - A levél tegnapi keltezésű. "Úgy éreztem, hogy mint a demokratikusan megválasztott Országgyűlés egyik orvosképviselője, erkölcsi kötelességem csatlakozni hozzájuk, jó vagy rossz sorsukban osztozni. Szeretném, ha ez a csoport, amely most küldetést teljesít, érezné, hogy a sorsukat szavazással eldöntők egyike a jelenlétével kívánja kimutatni az értük érzett felelősséget. Szeretném, ha a képviselőket megválasztó honfitársaim éreznék, hogy munkánkat a Parlamentben felelősséggel látjuk el. Szeretném, ha a zsarnokság ellen fellépő nemzetek érzékelnék, hogy a jelképes és kis létszámú humanitárius küldetésüket rendkívül fontosnak tartjuk. Kedves Barátaim! Legyetek biztosak abban, hogy ez a csoport az elvárásoknak megfelelően a Magyar Köztársaság által rájuk ruházott megbízatást az ország érdekében híven fogja teljesíteni. Kívánjatok nekünk mielőbbi szerencsés visszatérést. A viszontlátás reményében búcsúzom, eredményes, jó munkát kívánok: dr. Ternák Gábor (MDF)". Eddig szól a levél. (Általános taps.) Köszönöm figyelmüket. Most Gyarmati Dezsőnek adom meg a szót, aki ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget. Tessék!