DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Sosem gondoltam volna, hogy az első interpellációt éppen egy egyetemi társtól vagy csoporttárstól kapom. (Mozgás.) Mindenesetre nagyon örülök annak, hogy az interpelláció lehetőséget ad arra, hogy röviden rámutassak azokra az erőfeszítésekre, amelyeket mi most már az FM keretében a téma megoldása érdekében az utóbbi időben kifejtettünk. Megkönnyíti képviselő úr szakmája és az ismeretségünk, hogy a kórelőzménnyel ne foglalkozzak. Mindnyájunk előtt ismert, hogy a jelenlegi relatív többlettermelés milyen okok miatt alakult ki. Kisgazda miniszter vagyok, nyilvánvalóan senki nem várhatja tőlem, és azt hiszem, hogy nem is mondanám, hogyha én ezt a témát elsősorban a termelés csökkentésének az oldaláról próbálnám megközelíteni. Annak ellenére, hogy meggyőződésem - és itt előrehaladott tárgyalásokba kezdett a Földművelésügyi Minisztérium az érdekképviseleti szervekkel -, hogy bizonyos mértékű csökkentésre szükség lesz. Körülbelül egy 100s állománycsökkentésben az érdekképviseleti szervekkel megegyeztünk, további tárgyalásra van szükség, de nem itt és nem ezen az oldalon látom a téma megoldását. Képviselő úr azon állításával, hogy egy szociális piacgazdaságot és a piac kialakulását gátolják a monopóliumok, azzal teljesen egyetértek. Tudják a képviselő urak, hogy a Tejipari Tröszt december 31-ével megszűnt. De a problémák nem szűntek meg. A tejipari vállalatokkal gondjaink továbbra is vannak, és ezek közül nemcsak a tejipari vállalatok tehetnek, hanem egyáltalán az az áldatlan helyzet, ami az országban kialakult. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy nem a termelés oldaláról, nem a termelés csökkentése oldaláról szeretném megoldani a kérdést; éppen ezért elmondok néhány dolgot, amelyek nem titkok és amelyeket az utóbbi időben már megindítottunk. A fogyasztást kellene fokoznunk. Kellene fokoznunk az exportnak a fokozásával vagy a belföldi fogyasztásnak az emelésével. Meggyőződésem, hogy az export fokozása nem járható út, hisz nálunk sokkal erősebb gazdasággal rendelkező gazdagabb államok vannak a piacon, azok, amelyek export- ártámogatást sokkal inkább tudnak adni ilyen termékeknek, mint amelyet mi tudunk. Maradna a belföldi fogyasztásnak a fokozása. Nagyon örülünk annak, hogy a termelők legújabb visszajelzései egészen mást mutatnak, mint amilyen visszajelzéseket két héttel ezelőtt hallottunk. Megértették és magukévá tették azokat a gondokat és azoknak a gondoknak a megoldására tett erőfeszítéseket, amelyek oda vezettek, hogy a termelők nem kérnek felvásárlási ártámogatást. Ez viszont azt is jelenti és teljesen jogos az ő irányukból a kérés, hogy akkor a fogyasztói tejár emelése is indokolatlan. A belföldi fogyasztás fokozására a Földművelésügyi Minisztérium most mindent megtesz. Ez most taktikai lépés, nekünk ezt a problémát akkor is meg kell oldanunk, hogyha most nem olyan megoldásokhoz nyúlunk, amelyek nem piackonformok, vagy találjunk ki bármily ilyen közgazdasági kifejezést, mi ezen megpróbálunk túllenni. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy megpróbáljuk a fogyasztói ártámogatást - ez körülbelül 4,2 milliárd forint - vagy annak legalábbis egy bizonyos részét szociálpolitikai megoldások útján valahogy érvényesíteni. Értsék meg a képviselő urak, hogy ezt a pénzt akkor inkább adjuk oda a magyar kisnyugdíjasoknak, adjuk oda a gyermekeknek, mint hogy export- ártámogatást adjunk valaki egészen másnak. A miniszter rendelkezésére áll még bizonyos fokú olyan exporttámogatás a termelői, tehát a fogyasztói támogatáson kívül, amelyet próbálunk mindjárt az első időszakban bevetni. Átcsoportosítjuk az exportártámogatást. Ebben a kérdésben azonban nagyon kérem a Népjóléti Minisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium segítségét. Tessék megérteni, hogy ez nemcsak a Földművelésügyi Minisztérium kérdése, ez nemcsak egy egyszerű, sima ágazati kérdés. Itt kitért Gaál Antal képviselő úr - és éreztem a kérdése mögött - a fajtakérdésre. Nem akarok ebbe a szakmai témába belemenni, annyit azonban szeretnék megmondani, hogy a nálunk termelő és gazdaságosan termelő holstein- fríz a sok hígtejet termelő állatfajok közül az egyik leggazdaságosabban termelő, és nem tehet arról, hogy ő magasan termel, sokat termel és gazdaságosan termel, ez nem az ő hibája. Számunkra nem lenne egészséges dolog és szakmailag kifogásolható, hogyha a gépromboló takácsok módjára most mi ezt a fajtát akarnánk tönkretenni. Gazdaságpolitikai irányításra van szükség. Meg kell határozni a mennyiséget és át kell váltani. Nekünk rendelkezésre állnak nem ilyen ősrégi romboló módszerek, ott van a kezünkben a csúcstechnológia, amely csúcstechnológiát egyáltalán, tehát adott esetben éppen a biotechnikát ugyanúgy tudjuk alkalmazni a kistermelő szektorban a magángazdaságoknál, mint a mostani nagyüzemekben. Még valamit szeretnék elmondani a képviselő úrnak. Ezeket a monopóliumokat nem a piac hozta létre. Ebből következik, hogy nekünk államigazgatási felelősségünk ezt a kérdést megoldani. Nyilvánvalóan mindent meg kell tennünk, hogy a nagy trösztök, illetve a nagy monopóliumok, nagyvállalatok mellett más lehetőségeket is teremtsünk, amelyek ezt a fölösleget levezetik, segítsenek levezetni; olyan kereskedelmi egységeket kell létrehoznunk. Ebben a kérdésben is léptünk, a hétfői vezetői megbeszélésen már megegyeztünk. Kidolgozzuk a jogi szabályozását, milyen állategészségügyi, milyen élelmiszerhigiénés, milyen közegészségügyi feltételei vannak annak, hogy a fogyasztói tejet kisebb egységekben a termelő és a fogyasztó közötti lánckereskedelemnek szinte a megszakításával a lehető leggyorsabban olcsóbb áron el tudjuk juttatni a dolgozókhoz. (Taps.) Valamit azonban szeretnék kérni a kereskedelemtől is. Ebben az esetben, hogyha az élelmiszerfelhozók árat csökkentenek, jogos követelése a lakosságnak, hogy a kereskedelem ezt érvényesítse és jelenjen meg a fogyasztói árakban ez is. Most úgy látszik, ezek a törekvések, amelyeket hirtelen elmondtam, tűzoltómunkát jelentenek, pedig higgyék el, kérem, hogy nem azok. Mi ezt szeretnénk beilleszteni egy nagyon kemény stratégiába, és hosszú távon ezt a témát tenyésztéspolitikai irányítással, a piacról történt komoly informálással, a kereskedelemnek a reformjával megoldani. Ehhez kérem mindenki segítségét. Kérem az Országgyűlést és a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)