DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény alapján a Belügyminisztérium elkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslatot. Ezzel összefüggésben felülvizsgáltuk, hogy az agrárigazgatás irányításában melyek azok a tennivalók, amelyekhez késlekedés nélkül hozzá kell kezdenünk. Ezek jogszabályalkotási, gazdaságszervezési, intézményrendszer-korszerűsítési feladatokat is jelentenek. Nem lenne szerencsés, ha a célt szolgáló részfeladatok közül valamelyiknek a megoldása nem kapná meg a kellő figyelmet. A törvényjavaslattal célzott agrárigazgatási rendszer kiépítése az egyéb feladatokhoz viszonyítva kisebb jelentőségűnek tűnhet. Szeretném azonban kiemelni, hogy egy jól kiépített igazgatási szervezet az ágazati feladatok megoldását nagyban segítené, a szükséges szervezet hiánya viszont a legjobb döntések végrehajtását is lehetetlenné teheti. A törvényjavaslat legfontosabb célja - kapcsolódva a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozásokhoz - az agrárigazgatási rendszer folyamatos működésének biztosítása. Ennek jegyében terjesztem elő a benyújtott törvényjavaslatot a következők kiemelésével. Az agrárigazgatási tevékenység jelentős részét évtizedek óta külön e célra létrehozott, centrális irányítással működő szakintézmények látják el. Az állategészségügyi, növényegészségügyi állomások, az erdőfelügyelőségek olyan szakigazgatási feladatokat végeznek, amelyeknek az elvárt színvonalú teljesítése jelenleg csak egy központosított igazgatási szervezetben oldható meg. Nem szorul külön bizonyításra, hogy például az állategészségügyi igazgatás feladatait az ország egész területén úgy kell ellátni, hogy állategészségügyi helyzetünk, a termékek ellenőrzésének rendszere megfeleljen a fejlett országok normáinak. Ez a szakigazgatási feladatkör a jövőben sem oldható meg helyi igazgatási keretek között. Az agrárigazgatásnak egy viszonylag kisebb hányada az a tevékenységi csoport, amelyet tanácsi szervek láttak el. A tanácsrendszer megszűnésével gondoskodni kellett ezen feladatok folyamatos ellátásáról. A helyi önkormányzatokról szóló törvény meghatározta az önkormányzatok kötelező feladatainak körét. Ezzel összhangban külön törvény készült az önkormányzati szervek feladatairól, amely ágazatonként rögzíti a feladat- és hatásköröket, megjelölve a hatáskörgyakorlás szintjét. Ezt a belügyminiszter úr terjesztette elő. A földművelésügyi igazgatási feladatok közül az állampolgárok széles körét érintő feladatokat az önkormányzatokhoz kell telepíteni. Az ehhez a feladathoz tartozó hatásköröknek a gyakorlásához fontos helyi érdekek fűződnek. Ilyen tevékenységek a törvényjavaslatban nevesített egyes állategészségügyi feladatok, amelyeknek hatékony, gyors megoldása elengedhetetlen a települési érdekek érvényesítése céljából. A javaslat egyes növénytermesztési, növényvédelmi feladatokat is az önkormányzatokhoz telepít, mivel a szabályozással elérni kívánt célok - például fajtavédelem, a növényegészségügy egyes részfeladatai - helyi intézkedésekkel valósíthatók meg legeredményesebben. Az önkormányzatok földügyi, igazgatási feladatai az önkormányzati tulajdont érintik, és azt szolgálják, hogy a föld mint nemzeti kincs, ne lehessen gazdátlan. Nem igényel különösebb indoklást a földrajzi nevek megállapításával és megváltoztatásával kapcsolatos hatáskör. A javasolt földművelésügyi igazgatási feladatok önkormányzati hatáskörbe utalása összhangban van a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó rendelkezéseivel. A törvényjavaslat az önkormányzati érdekek tiszteletben tartásával készült, minden vonatkozásban teljes egészében önkormányzatbarát. A volt tanácsi szervezetben, elsősorban a megyei szakigazgatási szerveknél ellátott egyes feladatok viszont szakszerűen csak ágazati irányítású igazgatási szervezetben oldhatók meg. Ezek a feladatok speciális szakismeretet igényelnek és megoldásukhoz elengedhetetlen az egységes szemléletű központi irányítás. Ilyenek például: meliorációs, vadászati, halászati, agrárszakoktatási, szakigazgatási feladatok. Az e körbe tartozó agrárigazgatási feladatok a már meglévő agrár-szakigazgatási intézményekhez a feladatok teljesen eltérő jellege miatt nem telepíthetők, zavartalan teljesítésük viszont alapfeltétele annak, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdaság és élelmiszeripar megfeleljen a megváltozott körülményeknek. Az agrárigazgatás folyamatos működésének biztosítása érdekében meg kell teremteni az említett feladatok ellátásának szervezeti kereteit, és ez a törvényjavaslatban szereplő földművelésügyi hivatalok létrehozásával megvalósulna. A hivatal létrehozása nélkül megoldhatatlan lenne a folyamatban lévő és a jövőben is szükséges agrártámogatási, meliorációs ügyek intézése, továbbá nem lennének biztosíthatók a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatos gazdasági döntéseket megalapozó információk. A mezőgazdaságban számolni kell rendkívüli eseményekkel, természeti csapásokkal is; például az elmúlt évi aszályhelyzet, amely a szükséges intézkedések meghozatalához információkat igényel. Fontos, és a meglévő szakigazgatási intézményi keretek között nem elvégezhető feladatcsoportot jelent a vadászati, halászati igazgatási ügyek intézése is. A hivatkozott igazgatási tevékenységek ellátása természetesen folyamatos kell hogy legyen, az agrár-szakigazgatás zavartalan működtetése alapvető feladata a földművelésügyi tárcának. Ennek a feladatának a tárca csak a megfelelő szervezeti keretek biztosítása mellett képes eleget tenni. A földművelésügyi hivatal létrehozása nem érintené a már meglévő szakintézményeket. A hivatal létrehozásával ez időpont szerint nem valósítható meg az ágazati szakintézmények integrációja, ennek előzetes feltétele lenne a nemzetközi megállapodásnak megfelelő hatályos joganyag, állategészségügyi, növényegészségügyi jogszabályok módosítása, átdolgozása. A hivatal létrehozása első lépés egy korszerű agrárigazgatási intézményrendszer kialakításához. A szervezet továbbfejlesztésénél figyelemmel kell majd lenni arra is, hogy az agrárigazgatási feladatok döntően nem a közigazgatási területbeosztáshoz, hanem a gazdasági térségekhez kötődnek. Felül kell vizsgálni ennek megfelelően az intézményrendszer területi tagoltságát és az intézmények irányításának, egységes szervezetben történő ellátásának a lehetőségét. Az intézményrendszer területi és szervezeti tagoltságának megváltoztatása a felesleges párhuzamosságok megszüntetését, a költségtakarékosság és az intézményi működés egyszerűbb irányíthatóságát szolgálja. Elfogadva az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának javaslatát, 1991 novemberéig a földművelésügyi tárca előterjesztést tesz egy korszerű, hatékony agrár-szakigazgatási szervezet kialakítására. Tehát a 978-as számú törvényjavaslat elfogadása esetén az államigazgatás működőképességének biztosítása érdekében egy átmeneti törvény lesz. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot annak indoklása és az elmondottak alapján elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)