DR. SZABÓ TAMÁS pénzügyminisztériumi politikai államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy azt a problémát, amelyet több képviselőtársam és választókörzetem szintén jelzett nekem, felvetette, és módomban áll válaszolni az Országgyűlés előtt erre a kérdésre. Köszönöm azt is, hogy ilyen demonstratív módon, rövid, tömör és lényegi interpellációt kaptam. Hasonlóképpen szeretnék válaszolni. Az első kérdés: Természetesen tudomásom van arról, hogy az OTP ezt a gyakorlatot folytatja. A második kérdés az, hogy helyes-e az OTP gyakorlata. Azt gondolom, hogy itt egy kis magyarázattal tartozom. Engedjék meg, hogy azt a költségvetési törvényt, amelyet a Parlament elfogadott, ismertessem, illetve értelmezzem. Az 1991. évi állami költségvetésről szóló törvény 64. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatemelés azokra a lakásépítési, lakásvásárlási és egyéb építési munkák céljára nyújtott kölcsönökre vonatkozik, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy Takarékszövetkezet 1988. december 31. előtt hatályban volt jogszabályok alapján folyósított. Az e körbe tartozó kölcsönökről viszont a 49/1982. PM-ÉVM és néhány ezt módosító rendelet szól. E rendeletek konkrétan meghatározták azokat az építési munkákat, amelyeket kedvezményes, évi 3%-os kamatozású kölcsönökre lehetett nyújtani. Ilyen volt például a felújítás, a korszerűsítés, a közművesítés, a bővítés és még jónéhány jogcím. Ennek a 4. §-nak a (4) bekezdése tartalmazza a közterületen létesítendő közművezeték költségeire nyújtható kölcsön igénybevételének a szabályait is. Ennek alapján nem vitás, hogy az a törvény, amelyet a Parlament e költségvetés kapcsán elfogadott, ezekre az esetekre is vonatkozik. Ugyanakkor azoknak a hiteleknek az esetében, amelyeket közmű-, út- és járdaépítés közösségi hozzájárulás megfizetéséhez rendelt el a 106/1988. XII. MT rendelet, erre nem terjed ki, tekintettel arra, hogy az 1989. január 1-jén lépett hatályba. A harmadik kérdés két kérdést tartalmaz. Az első az, hogy mivel nem vonatkozik rá, hathatós intézkedést nem kívánunk tenni ebben az ügyben. Van azonban egy rejtett kérdés, hogy a következmények felszámolására mit nyújtott a Parlament. Erre szeretném felhívni a figyelmet. Akkor, amikor elfogadta a kamatemelésekre és egyáltalán a lakáskérdés rendelkezéseire vonatkozó intézkedést, arra is gondolt, hogy mi van azokkal, akik miatt - akár a többszörös terhelés miatt - lehetetlen helyzetbe kerülnének, és a Parlament megszavazott egy kétmilliárdos, fejenként 200 forintos kvótával leosztandó hozzájárulást a helyi önkormányzatok kiadásaihoz, és ezeknek a leosztása folyamatban van. Én ezért úgy gondolom, hogy a Parlament az adott körülmények között előrelátóan rendezte ezt a kérdést. Még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium ajánlást tett a helyi önkormányzatoknak arra, hogy hogyan ítéljék meg az ilyen irányú kérelmeket. Ebben az ajánlásban az szerepel, hogy vegyék figyelembe természetesen a szociális körülményeket, de vegyék figyelembe azt is, hogyha ne adj+ Isten, több jogcímű hitele van valakinek, akkor ennek alapján részesítsék előnyben azt, akit emiatt ér hátrány. Még egyszer köszönöm, hogy lehetőségem volt ennek az elmondására, és kérem, hogy a Parlament fogadja el a válaszomat. (Taps.)