DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eredetileg tervezett felszólalásomból, időkímélés miatt, csupán néhány gondolatot akarok elmondani. A vitában több felszólaló is hangoztatta, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása esetén túl sok, gazdaságilag életképtelen kisbirtok keletkezik, hiszen a fejlett nyugati országokban is csak a 30-60 hektáros parasztbirtokok képesek megélni. Ezzel én vitatkoznék, éppen a választókörzetemből vett példákkal - ami 65 somogyi településből áll. Mert igaz, hogy búzából és kukoricából a néhány hektáros parasztgazdaság nem tudja eltartani a tulajdonosát, de a belterjesen művelt zöldség-, gyümölcstermesztés, virágkertészet vagy facsemete-termesztés, ami nálunk elég gyakori, a gyógynövénytermesztés igenis, tisztes megélhetést biztosít sokkal kisebb területen is. És éppen ezek a kisbirtokok nyújthatnak jó alapot a nyugati piacon is kelendő minőségi termékválaszték szélesítésével a mezőgazdasági termékstruktúra váltásához. Ezekkel lehetne felváltani részben a nagyüzemi tömegtermelés úgyszólván már exportálhatatlan termékeit. Ugyanakkor ezek a kisbirtokok alkalmasak az állattenyésztésre, ezeken a kisbirtokokon folytatható mellékfoglalkozás-szerűen is mezőgazdálkodás, csakúgy, mint Nyugat-Európa több országában erre példa van. Tehát úgy gondolom, ezeknek a létjogosultsága nálunk sem kérdőjelezhető meg. A földkárpótlással szemben azzal is érvelnek, hogy a családi parasztgazdaságok tönkreteszik a mezőgazdaságot és a nagyüzemeket. Ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar mezőgazdaság túltermelési problémákkal küzd, hasonlóan Közép- és Nyugat-Európa több államához. Nálunk azért is nagyobb a gond, mert éppen a nagyüzemek alakították ki azt az egyoldalú termelés- és termékszerkezetet, amely egyre inkább versenyképtelenné válik. És engedjék meg, hogyha már a károkról beszélünk, hogy ki kinek okozott kárt, nem hagyhatom szó nélkül, hogy éppen a nagyüzemi mezőgazdaság által okozott súlyos környezeti károk, a termőföldben okozott károk, a termőföld- pusztulási folyamatok, a termőréteg lepusztulása, az erózió-defláció, a rosszul kivitelezett meliorációk hatását, a kemikáliák túlzott mértékű használata következtében a talajok elsavasodását, vagy a koncentrált állattartó telepek szenynyezése következtében a felszín alatti vizek elnitrátosodását nem szabad elfelejtenünk. Mindezeket a szaktudományok egyértelműen regisztrálják. A tulajdonviszonyok rendezésénél és elsősorban a földtulajdon rendezésénél nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a magángazdaságok, a farmergazdaságok hosszú távon is jobban garantálják a környezetkímélő gazdálkodást, jobban tudják biztosítani a racionális földhasználatoknak, a termőtalaj védelmének és a környezet megóvásának összhangját, hiszen a tulajdonosnak alapvető érdeke, hogy legfontosabb termelőeszközével, a földdel hosszú távon is racionálisan gazdálkodjék. Szólni szeretnék az erdőterületek tulajdonviszonyainak rendezéséről. A múlt rendszernek a parasztgazdaságot súlyosan érintő intézkedése volt az erdőbirtokossági társulatok felszámolása. Ez annak ellenére is sérelmezhető, mert ezek nem egyénileg, hanem közösen gazdálkodó társulatok voltak. Azért is sérelmesnek tartom vagy tartható, mert ezekre a volt úrbéres erdőtársulatokra, legeltetési társulatokra vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon évszázados, történelmi hagyományokban gyökerezik. Ennek alapjait még Mária Terézia vetette meg az úrbéri rendtartásban. Az erőszakos szövetkezetszervezés eredményeként ezeket az erdőbirtokossági társulatokat majdnem kivétel nélkül megszüntették, és a tsz-ek használatába kerültek az erdeik. Ez megközelítően mintegy 300 ezer hektár erdőt jelent. A volt erdőtulajdonosok azóta is Bánk bán Tiborcaként panaszolják, hogy miként termelik ki mások elődeik által nevelt erdeiket, ősi jussukat. Én ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy a kárpótlási törvény terjedjen ki ezekre az erdőtulajdonokra is. Az erdők szakszerű kezelése és fenntartása érdekében indokolt a hat hektárt meghaladó összefüggő erdőterület esetében a tulajdonosoknak újból erdőbirtokossági társulatba szervezése. Ez a szervezeti keret jól képviselné úgy az új tulajdonosoknak, mint a társadalomnak az érdekét egyaránt. Magyarország jelenlegi erdőterülete 1,7 millió hektár, ennek 71a állami tulajdon, 28a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tulajdon, és 1körül van a magántulajdonú erdő. A kárpótlási törvény után várhatóan a magánerdők aránya növekszik, és ugyanakkor a magánerdő tulajdonjogának a növekedése várható azért is, mert többszázezer hektár erdő telepítésében nyilván a magánerő részt vesz, sőt én azt gondolom, hogy a külföldi tőke bevonása is elképzelhető a magánerdő telepítésénél. Erre egyébként komoly érdeklődés is van. Tisztelt Ház! Az erdők tulajdonviszonyainak rendezésével kapcsolatban fel kell vetni az erdőterület értékének a megállapítását is. Ezt azonban a részletes vitában kívánom elmondani, módosító javaslatot nyújtottam be erre vonatkozóan. És még engedjenek meg egy, számomra nagyon fontos felvetést, ami a földtulajdon rendezésével kapcsolatos, a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldek kérdése. Erre vonatkozóan a környezetvédelmi bizottság nyújtott be módosító javaslatot, amivel szakmailag is teljes mértékben egyetértek. Én kérem önöket, hogy a tulajdonviszonyok rendezésénél vegyék figyelembe az általam is felvetett összefüggéseket. Meggyőződésem, hogy kellő szakmai megfontolással, az eltérő érdekek mérlegelésével a nemzetgazdaság érdekei és az egyes magántulajdonosok érdekei jól összehangolhatók. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)