DÉNES JÁNOS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném, ha megtisztelnének, és felélénkítenék lankadó érdeklődésünket, hogy kellő tömörséggel, röviden el tudjam mondani, és értésükre adni azt, amit szándékolok ebben az ügyben elmondani. Ha emlékeznek vissza arra, ami korábban javaslattétel, valamint a koncepcionáis vitában jeleztem, akkor ez már meg is adja azt a medret, aminek keretében szeretném kifejteni mondanivalómat. Engedjék meg, hogy előtte elmondjam azt, hogy itt nem egy és fél vagy egymillió 750 ezer emberről, nem a Kisgazdapártról, hanem Magyarországról, a magyar népről és a magyar jövőről van szó. (Taps a Kisgazdaapárt soraiban.) Ha ebben a megközelítésben foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor máris mérsékelni tudjuk az egymás iránti éles pengeváltásokat. Gondolom, még ez megszívlelendő a részletes vitában is és a törvény megalkotásáig is. Az elmúlt kilenc-tíz hónap minősítette a Kormányt, minősítette a koalíciót, minősítette az ellenzéket, egyszóval minősítette a Parlamentet. Tekintettel arra, hogy ez a Parlament bűnös módon jóváhagyta a vállalati tanácsokat, mely vállalati tanácsok eszközeivé váltak a hatalom és a vagyon bűnös átmentésének az ipar szférájában, most, ismét van egy lehetősége a Parlamentnek, hogy nemzeti-társadalmi hovatartozását kifejezze. És itt, a földkérdésben, egy olyan közegről van szó, amely közegnek az aktív érdeklődését nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a diktatúra által megroggyant magyar munkásság, az 1956-ban teljesen demoralizált magyar munkásság napjainkban nem volt képes artikulálni magát. A magyar parasztság - ami a magyar jövőt és a holnapot jelenti, biológiailag is - végső soron artikulálta magát, és kifejezte igényét az életre, kifejezte igényét a földre. 1945-től napjainkig a terror eszközeivel létrejött, hogy a téesz birtokba vette a falut - most a falunak birtokba kell venni a téeszt. (Gyér taps a jobb oldalról és középről.) Ez a mondás viszont nem közösségellenes és nem szövetkezetellenes. Mert ha nem söpörték volna le módosító indítványomat százötvenvalahány tartózkodással, akkor a tulajdonviszony rendezésével mind a szövetkezetben - most már tisztelettel szövetkezetnek mondom még a téeszt is - lévő tulajdonjogukat megkapták volna jogilag, és a szövetkezeten kívüliek is. És utána már, kérem szépen, a kérdés jogi kérdés. Hat elemis apámnak - kocsis létére - megvolt az az intelligenciája, hogy amikor 160 négyszögöles telket vásárolt, ahol építkezni akart, mind a három telekszomszédját megérdeklődte vételi szándékát illetően is. Hát ha a magyar paraszt - akár a szövetkezetben van, akár a szövetkezeten kívül - eme intelligenciával megtalálhatja a módját a falu újrarendezése elvének kialakításához. Nem igaz, hogy a falun ma, 1991-ben, ellenségként néz egymásra téeszen belül és téeszen kívül, még akkor is, ha ilyen halom sérelemhegy van mögöttünk. Mert az élettel, a holnap érdekében meg kell barátkozni. És itt hivatkozom arra, hogy a Palotás képviselő által említett idősek, kérem szépen, csak idősek, de nem jogfosztottak. Az idős embernek a jogai, amíg él, épp úgy élnek, mint a 30 éves ember jogai - legalábbis egy jogállamban, és különösképpen a holnap jogállamában. Nem szeretnék visszaélni a türelmükkel+ (Zaj.) + de azt el kell hogy mondjam: dr. Török Ferenc képviselőtársam említette, hogy tragédia, hogy hiányzik a földtörvény és hiányzik a szövetkezeti törvény. Ebben teljes egészében egyetértek dr. Török Ferenc úrral. Ha ezt kellő időben megalkottuk volna, most sokkal könnyebb dolgunk lenne - de miután nem tettük meg, így most jelen 1020-as és 1439-es törvényalkotásunkkal kell megoldjuk mind a három feladatot, mert nincs más lehetőségünk. Én még egyszer fel szeretném a figyelmüket hívni a földre, mint különleges magántulajdonra, mint különleges, össznemzeti, össztársadalmi vagyonra, amely a Föld közepétől a csillagos égig magán hordja minden jogosultságát. Éppen ezért, a földtulajdonnal nem lehet hányaveti módon bánni. A földtulajdont csak a jog eszközeivel lehet rendezni, mégpediglen úgy, hogy akitől elvették, az jog szerint a földjét visszakapja. Ez egy fillér nélkül megoldható és megteremti annak a lépését, hogy rendezni lehessen a továbbiakban a dolgokat. Ha a földtulajdon nincs a nevén a gazdálkodónak, kérem, nem hitelképes - ezt már Széchenyi is tudta, és már előtte is emlegették. Én a tisztelt Háznak azt szeretném e törvényalkotás figyelmébe ajánlani, hogy vonja le azt a konzekvenciát, amit le kell vonni az elmúlt kilenc-tíz közös hónapunkból, és íme, itt van a lehetőség, hogy ez a Parlament csökkenő tekintélyét, csökkenő legitimitását valami módon stoppolja - úgy értem, hogy bestoppolja -, és egy egészséges törvényalkotással megteremthesse annak a lehetőségét, hogy rendelkezik, igenis, ez a Parlament és ez a Kormány azzal a felelősséggel, mint előtte a Németh-kormány és parlamentje, amely vér nélkül és terror nélkül átvezette abban az időszakban az átalakítást - jóllehet a saját mechanizmusa szerint. Kevesebb felelősséggel ennek a népnek, ennek a nemzetnek mi sem tartozunk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)