KÁNYA GÁBOR (MDF): Köszönöm, Elnök Úr! (Elnök: Kérem!) Tisztelt Képviselőtársaim! Én feliratkoztam, ezért szeretném elmondani röviden a véleményemet, kérném szíves türelmüket. Elsősorban a kárpótlásitörvény-javaslatnak a termőföldre vonatkozó részéhez szeretnék néhány gondolatot elmondani, azért, mert választóimnak a többségét ez érinti, valamint azért, mert ez egy sajátosság, amelyik megjelenik ebben a törvényben is. A Kormány azért nem tudta benyújtani a Parlamentnek a múlt év őszén a jogtalan tulajdonelvonással sújtott állampolgárok földtulajdonának rendezéséről szóló törvénytervezetét, mert az Alkotmánybíróság ismert döntése ezt alkotmányellenesnek minősítette. Ezen alkotmányellenesség, az alkotmányhoz való viszony kérdésében szeretném röviden abbéli aggályomat kifejezni, hogy a szövetkezetek tulajdonában lévő termőföldre ez a kárpótlásitörvény-javaslat vételi jogot alapít. A tulajdonnak az azonnali, teljes és feltételes kártérítés alapján történő kisajátítása elvével összevetve nem látom - tudásom és lelkiismeretem alapján - teljes mértékben összhangban lévőnek a kárpótlásitörvény-javaslatnak a mostani megoldását sem. Ezt az aggályomat, tudom, hogy nem nekem kell megoldani, hanem az Alkotmánybíróság dolga ez, azonban a dolog súlyánál fogva gondosan kötelesek vagyunk eljárni, ezért kellett elmondanom. Azonban a vételi jogot összehasonlíthatatlanul igazságosabbnak és jogszerűbbnek találom, mint azt, ahogyan a termelőszövetkezetek arra a tulajdonra, a termőföldtulajdonra az elmúlt rendszerben szert tettek. Ezért látom tehát valamilyen oknál fogva mégis lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek ezt a kárpótlásitörvény-javaslatot. Ezek után én az Alkotmányhoz való viszonyon túl szeretnék még a mezőgazdaság jövőjére vonatkozó kapcsolódási pontok közül egyet-kettőt érinteni. Az első az volna, hogy a tulajdonrendezés során - és különösen a termőföldre vonatkozóan - megítélésem szerint lépésenként, időben is csak lépésenként vagyunk képesek haladni. Feltétlenül követnie kell a szövetkezetekről szóló törvénynek ezt a kárpótlásitörvény-javaslatot, majd követnie kell több másnak is; többek között a dolgozói résztulajdon megteremtésére irányuló törvénynek. A Szabad Demokraták ezirányú elképzelését, hogy jó volna talán időben egyszerre, most és koncepcionálisan kidolgozva, én egy nagyon megfontolásra alkalmas javaslatnak találom, csak az a véleményem - most nem szeretném ezt kifejteni hosszabban -, hogy erre nem vagyunk képesek. Mégis a lépésenkénti továbbhaladás - előrehaladás. A garancia talán ez a Parlament lehet, hogy ezek a törvények meghozhatók; és az, hogy a Kormány az erre vonatkozó javaslatát a törvénykezési menetrendben benyújtotta. A lépésenkénti haladáshoz szeretnék egy dolgot megemlíteni. Tulajdonképpen azt, hogy amennyiben nem egy, a kárpótlás által érintett tulajdonosok körére vonatkozó törvényjavaslatot fogadunk el, hanem többet is, akkor is például a mezőgazdasági vállalkozók esetében a tulajdonhoz jutás a vállalkozások megindítását, megindulását nem fogja teljes mértékben kielégíteni. Több képviselőtársam utalt arra, én is szeretnék utalni rá, hogy megfelelő hitelellátás nélkül például ezek a vállalkozások képtelenek lesznek előremenni. Az pedig további, nemcsak szabályozást, gazdaságpolitikai döntéseket is igényelni fog. Véleményem szerint a kárpótlás a mezőgazdasági foglalkoztatás mint feltétel vonatkozásában a termőföldet illető részében összhangban állhat a kárpótlás elvével, illeszkedhet ahhoz, különösen akkor, ha a kárpótlás korlátait, a lehetséges anyagi eszközök szűkösségét vesszük figyelembe. A termőföld maga a volt tulajdonosok köréhez úgy kerülhet, hogy az a foglalkozásuk, a megélhetésük alapját jelenti. Ez egy olyan fontos feltétel, ami minden tulajdoni eszköznél egy lényeges kritérium lehet. Ugyanakkor meghagyja azoknak is a tulajdont, a tulajdonhoz való jutást, akiknek nincs volt tulajdonuk, nevezetesen a termelőszövetkezetekben ma dolgozó több tízezres vagy talán több százezres rétegnek, akik ebből élnek. A vidék és a mezőgazdaság jövőképéhez is illeszkedik a kárpótlásitörvény- javaslatnak a termőföldre vonatkozó része. Illeszthető azért, mert ha egy birtokszerkezetben gondolkodunk, akkor több más mellett meg lehet azt állapítani, hogy egy öt holdnál kisebb gazdálkodó tevékenység végzése családi úton alapuló kertészet figyelembe véve elképzelhető. Öt-tíz hold közötti birtokmértékben már állattenyésztési tevékenység alapjául szolgálhat, és hangsúlyozom, hogy családi magángazdálkodás alapjául szolgálhat. Tíz-húsz hold között egy vegyesgazdaság képe és működési mintája lehet előttünk, húsz és ötven hold között pedig specializált gazdaságok is épülhetnek rá. Tehát több vonatkozását is ki lehet emelni ennek a javaslatnak, amelyek előremutatóak, amelyek összhangban állnak a törvényjavaslat és különösen a beérkezett módosító indítványok szándékaival. Ezeket az indítványokat a részletes vita során, a bizottsági munkában lelkiismeretesen kell minősítenünk és számba vennünk. Mert ez egy kis lépés lesz, de cselekednünk kell. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)