DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Régóta várt törvényt tárgyalunk, amely igen lassan készül el, és az előterjesztett törvényjavaslat igen sok hibát tartalmaz, szinte bárhol nyúlunk bármelyik fejezethez, szakmai hiányosságokat, ismétléseket találunk, és néha az az ember érzése, mintha a sorok száma szerint fizették volna e törvényjavaslat előkészítőit, megíróit. Időnként igen bőbeszédű, ismétléseket tartalmaz más törvényből, és nagyon sok esetben ellentmondásba kerül az önkormányzati törvénnyel. Képviselőtársaimmal, Csehák Judittal és Jánosi Györggyel közösen néhány módosító indítványt adtunk be, amelyeknek nagyobb része a népjóléti igazgatáshoz kapcsolódik, megpróbálva e fejezetnek a színvonalát és az önkormányzati törvényhez való illeszkedését javítani. A törvényjavaslat nem feltétlenül csak önmagában tekintendő, hiszen azok a hibák, amelyek az önkormányzati törvényben sajnálatos módon előfordulnak, természetszerűleg, szinte törvényszerűen húzódnak át ebbe a törvényjavaslatba is. Ilyen hiba például az, hogy az önkormányzati törvény nem határolja el pontosan a megyei önkormányzatok és a települési önkormányzatok feladatait, hiszen csak negatív módon határozza meg a megyei önkormányzatok feladatait a 63. §-ában. Ugyancsak áthúzódik e törvényjavaslatba az önkormányzati törvénynek az a hibája is, hogy nem tesz határozott különbséget az önként vállalt és a kötelező feladatok között a települési önkormányzatok esetében. Holott ez azért különösen fontos lenne, mert ezek az önkormányzatok nem egy vegytiszta terepen kezdik meg a működésüket, hanem a tanácsi feladatok egy részét, nagy részét el kell hogy lássák. Ebből következően jó lett volna differenciálni a tekintetben, hogy melyek e feladatok közül a kötelezően ellátandók és melyek az önként vállalhatók pontosan. A hatásköri törvényjavaslat igen sok esetben megismétli, teljesen indokolatlanul, az önkormányzati törvény egy-egy megállapítását, néha más törvényét is. Indítványaink egy része ezeknek az indokolatlan ismétléseknek a kiküszöbölését célozza. Így javasoljuk a 99. § elhagyását, amely a munkaügyi igazgatásra vonatkozik. Egyszerűen azért, mert sem hatáskört, sem feladatot nem állapít meg ebben a formában, és megismétli a foglalkozási törvényben leírtakat: teljesen felesleges ilyen módon ezt itthagyni. Ugyancsak elhagyásra javasoljuk most már a népjóléti igazgatáson belül a 143. § (2) és (3) bekezdését, ugyancsak azért, mert nem állapít meg hatásköröket, és a leírt tevékenységet más törvényben, nevezetesen a nemrégen elfogadott tisztiorvosi törvényben megfogalmazva, abból veszi át ez a törvényjavaslat. Ez teljesen indokolatlan. Néhány esetben a törvényjavaslat ellentmond az önkormányzati törvényben megfogalmazottaknak. Így a 134. §-ban a népjóléti igazgatáson belül két hibát lehet találni. Az egyik az, hogy korlátoz, a másik pedig, hogy ismétel. Tudniillik ez a paragrafus a 4. pontjában azt kívánja leírni, hogy milyen módon lássa el az önkormányzat a feladatát, holott az önkormányzati törvény a 8. § (2) bekezdésében leírja azt, hogy az önkormányzat a feladatai ellátásának a módját, mértékét maga határozza meg. Nem lehet tehát e tekintetben korlátozni. Ugyanakkor ez a pont ismétel is, hiszen az a), b), c) pontokban felsoroltak pontosan ugyanígy szerepelnek az önkormányzati törvényben is, felesleges ezzel a törvény terjedelmét növelni, hiszen mást nem érünk el vele, mint ami az önkormányzati törvényben már megfogalmazódott. Ugyancsak az önkormányzati törvényben fogalmazódik meg az önkormányzatok önkéntes társulásának a lehetősége, amelyet a törvényjavaslat 136. §-a sért. Tudniillik az önkormányzati törvény kimondja, hogy a feladatok ellátásához szükséges eszközöket az önkormányzatok szabadon választják meg. Ezt a 136. § megsérti, és előírni igyekszik kötelező társulásokat. Ez sértené egyébként az önkormányzati törvény 42. és 43. §-át is, amely az intézményirányító és a hatósági igazgatási társulásokról szól. Előjön a törvényjavaslatban - amint az imént említettem - az önkormányzati törvénynek az a hiányossága, hogy egybemos megyei és települési önkormányzati feladatokat, ellátási felelősséget főként. Ez megjelenik a 137. §-ban, amelyet módosítani kívánunk, hogy tudniillik az önkormányzati törvény csak a megyei önkormányzatoknál engedi azt meg, hogy kötelező közszolgálati jellegű körzeti feladatokat telepítsünk. A települési önkormányzatokhoz ilyent nem lehet telepíteni az önkormányzati törvény értelmében. Szükségesnek tartjuk átszerkeszteni a törvény 139., 140. és 141. §-át, amelyek közül a 139-esben van három olyan pont, amelyet indokolt elhagyni, hiszen ismétli az önkormányzati törvényt, illetőleg máshová telepítendő, másutt szabályozandó pontokat tartalmaz. Ennek megfelelően e paragrafusból valójában egy pontnak kellene csak megmaradni, amelyet a 140., illetve a 141. pontban lehetne elhelyezni. Pontatlan - nyilván szerkesztési hibából eredően - a 140. § bevezetése, hiszen nem említi az egészségügyi és szociális ellátás mellett a gyermek- és ifjúságvédelmet. Kiegészítését javasoljuk. A 141. §-ban megjelenik néhány olyan pont, amely már szakmai problémát is jelent, hiszen az ezekben a pontokban leírtakat, tudniillik az intézményi felvételeket és térítési díjakat eddig is az intézmények végezték. Teljesen indokolatlan az, hogy az idősek klubjába való felvételt, illetve a térítési díj megállapítását elvonjuk ezektől a szervezetektől, hiszen itt napi teendőkről van szó napi hullámzással, amelyek aktuális feladatok, ezekre valójában minden nap szükség van, ezeket nem kell testületekhez telepíteni. Mindezek alapján javaslom a tisztelt Háznak, fontolja meg a szavazásnál e törvénytervezetnek és a hozzá benyújtott, ma már alig-alig kezelhető négyszáznál több módosító indítványnak a sorsát. Ennyi módosító indítvány áttekintése és hozzáigazítása az eredeti javaslathoz valójában lehetetlen, azonban két szempontot mindenképpen figyelembe kellene venni. Az egyik az, hogy ne legyen különösebben bőbeszédű és ismételgető ez a törvény, és másodszor különösen egy tartalmi összetevő: igazodjék, illeszkedjék az általunk elfogadott önkormányzati törvényhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)