Tartalom Előző Következő

DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy magam is úgy vélem, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai és különösen vezetői morálisan feddhetetlen személyek legyenek, akiknek szakmai hitelességéhez, pártsemlegességéhez kétség sem férhet. Megköszönöm Soós Károly Attila úr kérdését, ugyanis a kérdést eredetileg ő fogalmazta meg, amelyet dr. Szabad György elnök úr útján írásban is eljuttatott hozzám. Kérdése módot nyújt a közvetlen Országgyűlés alá rendelt pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerv körül kialakult, esetenként személyeskedő, nem szakmai jellegű álvihar részbeni tisztázására. Előljáróban megjegyzem, nem világos előttem, hogy Soós Károly Attila úr mint képviselő vagy mint a költségvetési bizottság elnöke intézte hozzám kérdéseit. Úgy vélem, hogy mint képviselő a tisztelt Országgyűlés többi tagjához hasonlóan nem rendelkezhetne azokkal az információkkal és levélváltásokkal, amelyek közöttünk vele, mint a költségvetési bizottság elnökével történtek. A kérdés sorrendiségét illetően válaszom az alábbi: a költségvetési bizottság valóban nem fogadta el az ÁSZ 1990. évi beszámoló jelentését. Valójában nem volt részletes vita, hanem a számunkra ma is érthetetlen módon meghívott két szakértő egyéni véleményének kifejtéséről volt szó, ahol számos megalapozatlan megállapítás hangzott el, és a vita nem volt mentes a személyeskedéstől sem. Ezt a jegyzőkönyv is bizonyítja. Az el nem fogadást méltánytalannak éreztem, és érzem ma is, de azt örömmel fogadtam, hogy ad hoc bizottságot hoztak létre, hiszen valójában először foglalkozik parlamenti bizottság az Állami Számvevőszékkel érdemben. Az alkotmányellenességre történő utalást félrevezetőnek tartom. Valójában arról van szó, hogy az Alkotmány előzetes vizsgálatról beszél, az ÁSZ-törvény viszont nem. Ez nem alkotmányellenes működést jelent, hanem, amint az alkotmányügyi bizottság albizottsága december 20-i jelentése is tartalmazza, a két jogszabály között ellentmondás van, az összhang megteremtése szükséges, de nem feltétlenül az ÁSZ-törvény módosításával. Erre is, mint nyilván az ÁSZ- szal összefüggő más kérdésekre is a Soós Károly Attila úr által említett ad hoc bizottság e félévben várható javaslatai nyilván kitérnek. Ami a szabálytalanságokat illeti, azok feltárására a belső ellenőrzés elrendelésével magam intézkedtem. Súlyos visszaélések nem történtek, hanem az új szervezet kialakításával sajnálatosan együtt járó részleges szabályozatlanságból, nem kellő szervezettségből és nem teljes körűen kontrollált belső működésből adódtak a hibák. Az ÁSZ tekintélye pedig nem a szóban forgó hiányosságok alapján ítélhető meg, hanem ellenőrzési tevékenységünk alapján. A jelentések hasznosságára több plenáris és bizottsági ülésen számos tisztelt képviselő utalt. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az ÁSZ teljesíti a törvényben meghatározott feladatait. Sajnálatos, hogy számvevőszéki albizottság létrehozására vonatkozó javaslatunkat nem fogadták el, ezért sajnos több együttműködési kérdés rendezetlen, mint például az ÁSZ választott tisztségviselői feletti munkáltatói jog gyakorlása vagy a költségvetési bizottság irányító, felügyeleti jogkörének tartalma. Ezért is megkérdőjelezendő, hogy a költségvetési bizottság elnöke például azzal kívánja munkáltatói jogkörömet csorbítani, hogy nem javasolja az ÁSZ belső ellenőrének nyugdíjazását, és erről nekem levelet is ír. Nem hiszem, hogy a legmerevebb tervutasításos rendszerben a felügyeleti szerv közvetlenül beavatkozott volna egy vállalat munkatársának 64 éves korban történő nyugdíjazásába. Furcsa és elfogadhatatlan eljárás az is, hogy a költségvetési bizottság elnöke felkéri az ÁSZ belső ellenőrét jelentéstételre. Kérdezem, milyen közvetlen kapcsolat áll fenn a költségvetési bizottság elnöke és a belső ellenőr között, aki az ÁSZ megalakulása óta eltelt 15 hónap alatt nem foglalt írásba olyan hiányosságokat az ÁSZ belső gazdálkodásáról, amely feladatkörébe tartozó tevékenység lett volna, és a vezetést intézkedésre késztette volna. Ezért kellett egyébként más szakértőket megbíznom a vizsgálat lefolytatására. A belső vizsgálatok nyomán, amelyet a megbízott számvevők végeztek, megtettem mindazokat az intézkedéseket, amelyek az ÁSZ szervezett és szabályozott működését biztosítják. Ezenkívül felelős belső vezetőket fegyelmi büntetésben részesítettem. Ami a velencei beruházást illeti, arról a következőket mondhatom. Ezt az intézményt az EUROSEIN elnöksége, amelynek egyébként alelnökévé választottak, az európai szervezet közép-európai oktatási bázisává fogadta el. Most szeptemberben nyolc európai ország számvevőszékének vezetői, többek között angolok, svédek, németek, franciák stb. tartanak szemináriumot a volt szocialista országok ellenőrzési szervezeteinek vezetői számára. Mindez tekintélyt kölcsönöz az országnak. Ez szükségessé tette a rekonstrukciót, de nem indokolta a hibákat. Ami helyetteseimnek a hatáskörükbe tartozó munkájukkal összefüggő felelősségét illeti, annak megítélésében nem tartom magam illetékesnek, mivel őket az Országgyűlés választotta, de azt leszögezem, hogy törvénysértés nem történt. Saját felelősségemet illetően megvárom az ad hoc bizottság objektív, átfogó értékelését az ÁSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatáról. Ennek ismeretében kívánok visszatérni a vezetői tevékenységemre. Ennyit kívántam válaszolni a feltett kérdésekre, miközben sajnálom, hogy a képviselő úr nem várta meg az ad hoc bizottság jelentését. Köszönöm. (Taps.)