DR. SZABÓ TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az 1991. évi költségvetésről szóló törvény 64. és 68. §-ai megemelték az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján felvett lakáscélú hitelekre még fennálló tartozások után fizetendő kamat mértékét. A megemelt kamat most az e hitelek forrásául szolgáló lakossági takarékbetétek kamatainak a felét teszi ki, a másik felét - 1991-ben pedig az 1500 forintos korlát következében a kétharmadát - továbbra is a költségvetés fizeti meg. A törvény elfogadásakor is világos volt, hogy számos olyan család lesz, amely a megemelt kamat megfizetésére nehezen lesz képes, vagy az létfenntartását súlyosan érinti. A törvényalkotás folyamatában számos olyan módszert vizsgáltunk meg, és olyan képviselői indítványt is áttekintettünk, amelyek a támogatásra szolgáló családok meghatározását szolgálták volna. A vizsgálatok minden kétséget kizáróan azt mutatták, hogy erre jogszabály nem alkotható, a rászorultságot csak az összes körülmény, a család helyzetének konkrét vizsgálata alapján lehet megállapítani. Ennek elvégzésére a helyi önkormányzatok alkalmasak, a társadalmi részvétel és a nyilvánosság feltételei mellett. Ennek jogszabályi keretei megvannak. Ezért az ez évi költségvetés az önkormányzatok részére összesen 2 milliárd forint előirányzatot tartalmazott a rászorultak támogatásának céljából. Mivel a költségvetés beterjesztésekor még nem lehetett felmérni, hogy miképp reagál a lakosság erre a hitelkiváltási lehetőségre, mennyi lesz a támogatási igény konkrétan, így ez az összeg az állandó lakosság arányában került megállapításra. Mint köztudott, január és február hónapokban a lakosság - élve a kedvező lehetőséggel - nagyszámú kölcsönt egyenlített ki. Az ez évben emelkedő kamatozású számláknak több mint a felét szüntették meg. A maradék kevesebb mint 700 ezer számla települések közötti megoszlása viszont rendkívül egyenlőtlen. Vannak olyan települések, ahol aránytalanul sok, az átlagosat többszörösen meghaladó számú tartozás, így támogatásra szoruló adós család van. Ezért merült fel egyes önkormányzatok, érdekszövetségek részéről - és itt a Parlamentben is képviselői kezdeményezésre - a népességarányos elosztás megváltoztatásának igénye, egyúttal többlettámogatás igénye. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a támogatás valószínűleg emelésre szorul. Ezért a Kormány azt javasolja, hogy a költségvetés általános tartalékából másfélmilliárd forintot kapjanak meg az önkormányzatok a támogatás céljára, és ez az összeg - az előbb említett 2 milliárd forinttal együtt - az illetékességi területükön ez év március 1-jén fennálló kölcsöntartozásuk arányában illesse meg az önkormányzatokat. A törvényjavaslat szövege azt kizárja, hogy bármely önkormányzattól elvonásra kerüljön olyan összeg, amely a költségvetési törvény alapján megilleti. Csak a mostani kiegészítés mértékének megállapításánál veszi figyelembe azt, amit már megkaptak. Ez a megoldás egyúttal megválaszol azokra a kérdésekre is, amelyek az elemi károkkal sújtott települések köréből, vagy a jelentős közműberuházásokat korábban megvalósító települések köréből joggal felmerültek. A törvényjavaslat elfogadása esetén minden olyan számla után, melynek évi törlesztő részlete 18 ezer forinttal növekedett, 5 ezer forinthoz jut az önkormányzat. Ez az arány már lehetővé teszi, hogy minden, valóban rászorult család hathatós támogatásban részesüljön a megemelkedett törlesztőrészletek megfizetéséhez. A törvényjavaslat elfogadása esetén a Pénzügyminisztérium a következő havi állami hozzájárulással együtt bocsátja az önkormányzatok rendelkezésére a január 1-jétől eltelt időre eső összeget. A támogatás céljára járó összeg növelésének szükségességét senki sem vitatta, az önkormányzatoktól és az érdekszövetségeiktől érkezett vélemények alátámasztják az összeget és a módszert is. Erre is tekintettel kérem az Országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. Taps.